hirdetés
Csöngetned kell, hogy beléphess Buda elrejtett ékszerdobozába és a titkos kertjébe
A Koller Galéria lenyűgöző és őrülten romantikus hely, de sokan nem is tudnak róla. Most megmutatjuk!
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. április 27.


hirdetés

Először egy olasz barátom mesélt a Koller Galériáról, hosszasan lelkendezett, milyen varázslatos helyre bukkant a feleségével. Ám a nevét és a címét nem tudta megmondani, arra már nem emlékezett.

Majd pár éve láttam egy fotót a galéria kertjéről, és olvastam róla néhány értékelést Trip Advisoron, így beazonosítottam, hogy igen,

ez hát az eldugott kis ékszerdoboz, amelyről a barátom mesélt.

Nos, ez olyan hely, amibe akár egyetlen kép alapján bele lehet szeretni. Régóta terveztem a látogatást, és most végre eljutottam ide, fényképezőgép is volt nálam, így készítettem nektek néhány fotót a Koller Galériáról, hogy ti is láthassátok, milyen izgalmas.

A családi galéria évtizedek óta működik. Eleinte Rézkarcoló Művészek Alkotóközössége néven működött a jogelődje, a Munkácsy Mihály utcában volt a székhely. 1980-ban költöztek a Várnegyedbe, a Táncsics utca 5-be, Amerigo Tot, a világhírű, magyar származású szobrász műteremházába, hogy megnyissák az ország első magángalériáját. Engedélyt kaptak a rézkarcok, szobrok, kisplasztikák, festmények bemutatására és forgalmazására.

A Koller Galériában úgy nézheted meg a kortárs alkotók megvásárolható műveit, mintha múzeumban vagy kiállítóteremben lennél – az én kedvencem Boldi Színház, és Párkányi Péter A levél című szobra lett, mindkettőt megmutatom a fotókon. A harmadik kedvencem Mészáros László Júdás pénze című fotója, ami első pillantásra festménynek látszik, és ami engem reneszánsz csendéletre emlékeztet. A galériába az időszaki kiállítások miatt is érdemes eljönnöd.

Boldi: Színház

Párkányi Péter egyik munkája

Tóth Imre, vagyis Amerigo Tot 1909-ben Fehérvárcsurgón született, de családja az első világháború után Budapestre költözött, és ő a Lónyay gimnáziumban érettségizett. 1926 és 1928 között Budapesten tanult a Mintarajziskolában, a tanulás mellett a Piatnik gyárban dolgozott.

Felvették a Bauhausba, ami akkor Dessauban működött, így 1931-ben ott kezdett tanulni, ám 1932-ben otthagyta az intézményt. Tóth Imre Otto Dix drezdai iskolájában folytatta tanulmányait. 1933 februárjában letartóztatták: az iskola vezetőjével és a többi hallatóval együtt Zwickauba internálták, de onnan megszökött, és elgyalogolt Rómába. 1933. június 4-én érkezett meg, és attól fogva Róma volt az otthona.

Rómában kezdett el szobrászattal foglalkozni. 1937-től már Amerigo Totként szerepelt. Első ottani komolyabb munkája a Goldoni-család síremlékének domborműve volt, Bolognában. 1949-ben megnyerte a római Termini pályaudvar frízére kiírt nemzetközi pályázatot - ezután sorra kapta a megrendeléseket. Absztrakt munkákat először 1950-ben készített.

Amerigo Tot budai műteremlakásáról Koller Edit, a galéria alapítójának özvegye ezt mondta a Magyar Művészeti Akadémiának: „Mikor a gödöllői Agráregyetemnek 1972-ben elkészítette a Mag apoteózisa című hatalmas domborítását, akkor kapta ezt a telket, s arra építettek neki lent egy műtermet. Már beteg volt, inkább a közeli szállodában lakott, így kibéreltük tőle; halála után pedig megvettük.”

Az épület harmadik emeletén rendezték be az emlékszobáját, ahol a szerszámai, személyes tárgyai és alkotásai mellett látható az az üdvözlet is, amit Amerigo Totnak írt VI. Pál pápa.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Követeli a kormány: bontsák le a konténervárost a ferihegyi repülőtéren
77 pontos követeléscsomagot fogalmaztak meg a Budapest Airporttal szemben – írja a Magyar Nemzet.
Magyar Nemzet, Fotó: Youtube videó, print screen - szmo.hu
2019. április 26.



Hetvenhét pontos követeléscsomagot fogalmazott meg a kormány a Budapest Airporttal szemben.

Jelezték, hogy az üzemeltető komoly szankciókra számíthat, ha „gondatlan a saját tulajdonával” – írja a Magyar Nemzet.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren már öt éve állnak a konténer-épületek, amelyekre az utasoktól rengeteg panasz érkezett. Ezek az épületek szolgálják ki a fapados járatok utasait.

A Budapest Airport szóhasználatában egyszerűsített beszállítókapunak nevezett eszközök közül a B oldalon lévőket már felszámolták, amikor megépült a 2B utasmóló. Az Európán belüli úti célokra repülő fapadosok utasai azonban kénytelen továbbra is a "könnyűszerkezetes váróban" tölteni a boarding idejét.

A konténerekbe befúj a szél, nagyobb eső után a padlón áll a víz - írja a Magyar Nemzet.

Az egyik fő elvárás a "bádogvárossal" szemben, hogy december 31-ig szüntessék meg ezeket az épületeket. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kilátásba helyezte, hogy akár rendeleti úton is betilthatják ezek használatát. Ugyanakkor, mint Magyar Nemzet írja, a "bádogépületeket" kiváltó 3. terminálnak még csak a tervezése kezdődik 2019-ben.

A Budapest Airport azt közölte, hogy zajlanak az egyeztetések a kormánnyal, addig viszont nem nyilatkoznak a kérdésről.

Egy korábbi interjúban Jost Lammers vezérigazgató arról beszélt, hogy a 3. terminál 2024-ig készülhet el, 225 milliárd forintos beruházással.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
A budai oldal gyöngyszeme Gül Baba türbéje - gyönyörű kiállítóhellyel gazdagodott
Körülnéztünk a felújított és tavaly átadott épületben. Gyertek velünk!
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. április 21.



Lehet, hogy Gül Baba már életében ikonikus figura volt - de hogy halála után azzá vált, az egészen biztos. Erre bizonyíték az is, hogy máig legendák sora köthető a nevéhez, a halálához és a magyarországi tevékenységéhez, a sírhelye pedig Budapest egyik legnépszerűbb látványossága.

Rengetegen várták, hogy újra kinyisson a teljes megújulás és a környék rendezése után Gül Baba türbéje. Arról már korábban beszámoltunk, hogy milyen lett a Gül Baba utca a kockakövek cseréje után, és tavaly azt is megmutattuk, miként fest az épületegyüttes az átadás után.

Nemrég bent is körülnéztünk, és láthattuk, milyen izgalmas és mutatós kiállítótér nyílt a türbe köré épített egykori Wagner-villa alagsorában.

Gül Baba bektasi dervis költő volt, vagyis muszlim szerzetes. A bektasi rend a belső utakat kereső misztikusok csoportjaiból alakult, akik az üdvösséget lelki fejlődéshez kötötték (ezen a ponton hasonlóságot mutat keresztény és buddhista tanításokkal is) és különféle spirituális gyakorlataik voltak. Gül Baba nevének jelentése: a rózsák atyja; a Gül Baba nevet egyes források szerint a turbánján díszelgő rózsaszálról kapta, más magyarázat szerint eredetileg Kel volt a neve, ami kopaszt jelent, amit csak később változtattak Gülre, miután a sírja körül rózsák nőttek. A név származhat a dervissüvegen lévő gömb alakú szövetdarabtól is, amit szintén gülnek neveznek - ez a misztikus tudás, az Istenről szerzett bizonyosság jelképe.

Amikor Szulejmán 1541-ben megszállta Budát, a szultán a bektasi derviseket bízta meg azzal, hogy hozzanak létre egy medreszét, vallási központot a városban. A fennmaradt történet szerint Gül Baba ültette be a mai Rózsadombot a rózsáival, innen kapta a nevét a budai domb. A szultán és kísérete Buda megszállását a pár nap alatt dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban tartott vallási szertartáson ünnepelte meg.

Egy legenda szerint Gül Babát több mint 100 éves korában érte a halál, egy másik történet szerint Szulejmán győzelmének ünnepnapján halt meg, 1541 szeptemberében.

Gül Baba díszes temetésén maga a szultán is részt vett, hogy lerója kegyeletét a tiszteletre méltó dervis előtt, és a sírhelyet, a türbét is az ő parancsára kezdték építeni 1543-ban a mai Rózsadomb keleti lejtőjén.

A sírhely a hódoltság idején a muszlimok egyik legészakibb zarándokhelyévé vált, ma is muszlim szent hely, amit szívesen keresnek fel például a török turisták. Emiatt nem illik cipővel belépni türbe épületébe, és ezért nem illik megzavarni azokat, akik esetleg éppen imádkoznak bent.

A türbe környéke is legendás helynek számított. Állítólag a 16. században azok a budai ifjak, akik el akarták kápráztatni a szerelmüket, a dervisrend rózsakertjébe lopóztak be, hogy onnan lopjanak virágot.

Buda ostromakor a bektasi dervisrend kolostora romba dőlt, de a türbe megmaradt. A jezsuiták kapták meg, akik kápolnává alakították, eredeti ablakát befalazva és új nyílásokat vágva rajta. 1770-ig, a rend feloszlatásáig használták a jezsuiták, azután a budai városháza gondozásába került, a kulcsot a 19. században a városházán tartották, és ha muszlim zarándok érkezett, kinyitották neki. Még akkoriban sem volt körbeépítve az épület, szőlők között állt a domboldalon.

A mai terület jelentősebb átalakítása Wagner János nevéhez fűződik. Ő a 19. század közepén vásárolta meg a szomszédos telket, és miután 1893-ban építési engedélyt kért két különálló, oszlopos folyosóval összekötött villa felhúzására, egyszerűen körbeépítette a türbét.

Sokan átkozták ezért Wagnert, csakhogy éppen a török szent hely köré épült villa menthette meg az épületet a pusztulástól a második világháborúban. Az 1942-re már állami tulajdonba került villa az 1944-45-ös ostrom alatt komolyan megsérült, de Gül Baba türbéje átvészelte.

A Wagner-villa romjait az 1970-es években lebontották, csak alsó, a domboldalt teraszosító támfalát hagyták meg, és a pinceszintet, amelyet a közelmúltban zajlott felújítás alatt új funkciókkal láttak el.

Utoljára 1912-ben történt nagyobb renoválás, azért volt szükség a felújításra, amihez a török kormány jelentős támogatást adott.

Budapest egyedülálló látványosságának a kezelője jelenleg a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, céljuk pedig az, hogy a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely többféle feladatot is ellásson. Többek közt a Magyarországon található oszmán–török kulturális értékek megőrzése, az oszmán török kultúra értékeinek bemutatása, kulturális programok szervezése (mint amilyen Birinyi József népzenész, népzenekutató gyerkeknek és felnőtteknek tartott hangszersimogató foglalkozása volt, vagy a Gül Baba Jazz Nights az Opus Jazz Klubban), időszaki kiállítások szervezése és a kávézó, valamint az ajándékbolt üzemeltetése.

Az állandó kiállításon Gül Babát és korát idézik meg, az időszakos kiállításon pedig az nevű ebru egy tradicionális török festészeti technika alkotóinak műveit láthatjátok május végéig. Ezután a Herendi Porcelánmanufaktúra Gül Babához és az oszmán szimbólumokhoz kapcsolódó tárgyait állítják ki.

Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója azt mondta ottjártunkkor, hogy szeretné, ha a hely a II. kerület és az egész város kulturális életének helyszínévé válna, és minél többen fedeznék fel és látogatnák meg a türbét, a múzeumot és a kertet.

A kerttel kapcsolatban kiemelte, hogy a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának segítségével alakítják tovább, mert egyrészt szeretnék, ha az alapítvány logóján is látható rózsamotívumok a valóságban is megjelennének, másrészt ha sikerülne meghonosítani itthon is a Gül Babáról elnevezett rózsafajtát.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Durvul a patkányhelyzet Budapesten – egyre többet látnak a városban
Játszótéren és társasházban is felbukkantak már. Tarlós István szerint azonban butaság, hogy Budapest valaha is patkánymentes lett volna.
MTI, Index, Fotó: Olvasói kép - szmo.hu
2019. április 26.



"Egy VIII. kerületi egészségügyi intézmény, játszóterek, közlekedési csomópontok, stratégiai jelentőségű helyszínek és bizony magánlakások, társasházak. Másfél nap alatt több mint 130 bejelentés érkezett budapesti patkányészlelésekről" - írja az Index.

Nem csak az Index olvasói jelezték, hogy korábban nem láttak patkányt Budapesten, az utóbbi fél évben pedig igen, hanem a mi olvasóink is.

Egyikük például tavaly októberben fotózott le egy elhullott rágcsálót az utcán Budán, az első kerületben.

Az Index cikkében az áll, hogy tucatnyi fotót és bejelentést kaptak utcán látható patkánytetemekről is, és kiemelt védettségű objektumok, vagyis főleg a tömegközlekedési helyszínek, metróaluljárók, vonatsínek körül mászkáló patkányokról is sokan panaszkodtak.

"Amióta az első emeleti erkély ablakon benézett egy igen méretes patkány, valamint 15 percig tornázott a redőnyön csimpaszkodva, azóta nem merünk szellőztetni, csak egy nagy lapáttal a kezünkben" - írta a lap egyik olvasója. Sokan panaszkodtak arra, hogy a patkányirtásért felelős céget nem érték el, vagy éppen nem kaptak választ a megkeresésre, akikhez kimentek a szakemberek, azok viszont nem panaszkodtak az elvégzett munkára.

Mint azt mi is megírtuk, április elején egy patkány okozott rövidzárlatot Budapesten a metróban. A hármas metró szakaszán a Gyöngyösi utca metrómegálló üzemi területén elhelyezkedő elektromos szekrénybe mászott be az állat, ott zárlatot okozott, így füst keletkezett.

 

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Simkó-Nagy Zselé Tamás (@simkonagyzsele) által megosztott bejegyzés,

Tarlós István főpolgármester közlése szerint a fővárosi patkányirtásért felelős cég folyamatosan végzi a munkáját, a tavaly augusztustól idén márciusig tartó időszakban csökkent a lakossági patkányészlelések száma, ugyanakkor a patkányok száma magasabb az elfogadhatónál.

A főpolgármester az ATV Start című műsorában csütörtökön azt mondta: augusztustól márciusig "csökkenő görbét ír le" a patkányészlelések száma.

Tarlós István butaságnak nevezte, hogy Budapest valaha is patkánymentes lett volna. "Nagyváros patkány nélkül nem létezik, Budapest az életben nem volt patkánymentes, és nem is lesz" a nagy alagút- és a csatornahálózat, a pályaudvarok és az illegális szemétlerakó helyek miatt.

Ugyanakkor közölte: valóban több a patkány annál, mint amit elfogadhatónak lehet mondani. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője szerdán azt közölte, hogy semmiféle közegészségügyi, járványügyi veszély nincsen.

A főpolgármester azt is mondta, hogy a patkányirtásért felelős cég kiválasztásáról nyilvános pályázaton döntöttek, a nyertes cég 23 százalékkal olcsóbb ajánlatot tett, mint a másik.

A cégnek tavaly nyár óta van szerződése, ennek alapján kapja a pénzt, és az alaptevékenységet folyamatosan végzi. Tavaly ősszel a fővárosi kormányhivatal és a Nemzeti Népegészségügyi Központ jelezte, hogy a patkánypopuláció további növekedése várható, és egy intenzív irtást javasoltak. Ennek a módszerét dolgozták ki januártól márciusig. Azt is hozzátette, hogy a Fővárosi Közgyűlés decemberben döntött arról, hogy az intenzív irtásra plusz 650 millió forintot ad.

Az Index viszont azt írta, hogy a Főpolgármesteri Hivatal tavaly "A főváros patkánymentes állapotának a fenntartása" címmel írta ki és folytatta le a közbeszerzési eljárást, és ez ellentmond annak a kijelentésnek, hogy Budapest soha nem volt patkánymentes.

A lapnak nyilatkozó szakértő azt mondta, hogy gyakorlatilag nincsen patkánymentes környék Budapesten, és a most következő meleg hónapok miatt csak még rosszabb lesz a helyzet.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A Széll Kálmán téri Mekk Eleket is meglátogatta a húsvéti nyúl
Valaki megajándékozta az apró bronzszobrot.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 19.



Aki gyakran jár a Széll Kálmán téren, már bizonyára észrevette az apró, rejtett kis bronzszobrokat - a 30 darab alkotást Plank Antal és Kolodko Mihály készítette, és azért helyezték el őket a területen, hogy megakadályozzák a gördeszkázást.

Az egyik legkedvesebb mind közül Mekk Elek figurája - egyszer már eltűnt, de Kolodko újra elkészítette - , aki akkora népszerűségnek örvend, hogy időről időre virágot adnak a kezébe a járókelők.

Az ezermestert idén a húsvéti nyúl is meglátogatta, és most a pitypangok mellé egy apró hímestojást és csibét is kapott.

A fotót egy olvasónk töltötte fel az Instagramra, de biztos, hogy még sok ember arcára csal majd mosolyt az ünnep ideje alatt:


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x