hirdetés
Ahol a táncház és az underground koncert simán megfér egymás mellett – a Kobuci Kert sikersztorija
10 éves Budapest egyik legnépszerűbb szabadtéri bulihelye, ami Kapolcsról indult, de Óbudán talált otthonra. Idén a környezettudatosságra is rágyúrnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 23.


hirdetés

A Kobuci Kertet a Művészetek Völgye nép- és világzenei udvaraként ismerhettük meg a 2000-es évek közepén, 2009-ben pedig állandó helyszínt nyitottak a fővárosban, ahol áprilistól szeptemberig várják élő zenével nemcsak a fenti műfajok rajongóit.

Idén a közönség április 26-án veheti újra birtokba a Zichy-kastély udvarát, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, majd másnap a Péterfy Bori & Love Band koncertjén. A tizedik születésnapját ünneplő hely történetéről és jelenéről egyik vezető munkatársuk, Nagy Krisztián mesélt.

– A kapolcsi indulás óta hosszú évek teltek el. Mi az, amit még mindig őriz a Kobuci Kert az akkori hangulatból, alapokból?

– Minden hely életében fontosak a kezdetek, de azt hiszem, ránk különösen igaz ez a pozitív közhely. A jó zene közelségének és a vendéglátásnak az a formája, amiben ma is hiszünk, lényegében az akkori hangulatban alakult ki. Az volt az „öntőforma”. A családiasság, a kis léptékek, a személyesség, ami akkor részben spontaneitásból és önfeledtségből fakadt, középtávon is megtartó erőnek bizonyult. Könnyű dolgunk van, mert legalább tudjuk, hogy mit nem szabad elveszíteni.

– Amikor a budapesti váltás mellett döntöttetek, számítottatok arra, hogy évek múltán a főváros egyik legmeghatározóbb helye lesz a Kobuci? Mit gondolsz, mi ennek a sikernek a titka?

– Nem hiszem, hogy az alapítók közül bárki számított erre, mindenesetre biztosan nem ez volt a motiváló erő. Az, hogy a Kert ma betölt egy nagyon megtisztelő szerepet a főváros kulturális kínálatában, inkább ajándék, „ráadás” és főként felelősség. A valódi motiváció sosem külsődleges.

Volt egy törekvés és álmodozás arról, hogy miként lehetne a zene köré egy hiteles helyet és közösséget felépíteni. Ez az intuíció aztán az évek alatt megtalálta a társait, a közönségét, és képes volt nagyságrendet váltani, szó szerint felnőni a feladathoz.

Nincs titok, csak egy hosszú tanulási folyamat, ami megpróbál hűséges lenni a kezdetekhez, miközben megbecsüli, integrálja azokat az erőket, amik tovább építik, megemelik az egészet.

– Saját magatok miként definiáljátok azt, hogy mitől „Kobuci a Kobuci”?

– A KOBUCI azoktól az emberektől az, ami, akik eljárnak ide, akik itt zenélnek, és akik estéről estére viszik, működtetik, éltetik a helyet a szabad ég és a fák alatt. Az ezen túli definíció legfeljebb az a meggyőződés, ami összeköti őket: hogy van igény a finomabb, bonyolultabb művészi világok iránt; hogy van élet a tömegkultúrán túl, és nem is akármilyen!

– A népzene a kiindulás meghatározó zenei iránya volt. Jelenleg mennyire fontos a Kert életében? Hogy látod, miként változott itthon a népzenei kultúra az elmúlt években? 

– Abszolút alap és tájékozódási pont ma is. Kaszap Atilla barátom, a kert programigazgatója maga is aktív népzenész, és nagyon belülről látja, műveli ezt a műfajt.

Nálunk van a főváros legnagyobb szabadtéri táncháza, aminek elképesztő hangulata van, és persze ez a hangulat is része, alakítója annak a nagy expanziónak és áramlásnak, ami a kortárs folk-kultúrát jellemzi.

A táncházmozgalom ma, amennyire én látom, egy nagyon gyorsan fejlődő-változó közeg, ami a zenében egyre sokrétűbben és érzékenyebben tudja feltárni a saját történetét, ami persze a Kárpát-medence története is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Eldőlt: elbontják a Nyugati téri felüljárót
A döntést viszont még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



A Főváros Közfejlesztések Tanácsa 2019. május 14-i ülésén döntött arról, hogy hamarosan elbontják a Nyugati téri felüljárót - írja a pestbuda.hu. A felüljáró bontása már évek óta tervben volt, de úgy tűnik, hamarosan tényleg eltűnik. Tarlós István főpolgármester a szerda reggeli Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta,

a bontásra azért van szükség, mert a felüljáró városképi szempontból rendkívül csúnya.

A Nyugati téri, kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1981. november 10-én adtak át, építése az észak-déli metró beruházásához kapcsolódik, ugyanis akkor úgy gondolták, hogy az autós felszíni közlekedésnek kell előnyt adni. A felüljáró bontása viszont az elmúlt években többször is felmerült a portál szerint, de eddig a szakemberek azt mondták, csak akkor lehet elbontani a felüljárót, ha épül helyette egy közúti aluljáró. Ez pedig a portál szerint azért lett volna költséges, mert a "Nagykörút tele van nagy átmérőjű alapközművekkel, így azok alá kellett volna vinni az alagutat".

A főpolgármester viszont azt mondta, hogy a tervezést végző FŐMTERV szerint mégis megoldható a szintbeli keresztezés. A közfejlesztési tanács pedig ezt a javaslatot elfogadta. Ugyan utaltak rá, hogy a megoldás nem lesz egyszerű, hiszen azt is biztosítani kell, hogy az ott közlekedő a 4-es és a 6-os villamosok a jelenlegi gyakorisággal közlekedhessenek.

Tarlós István ugyanakkor azt is elmondta, hogy a felüljáró lebontását még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia, de a portál szerint azt is megemlítette, hogy eddig mindkét testület minden esetben jóváhagyta a közfejlesztési tanácsi döntéseket, így most is erre számít.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Agyonszerkesztett fotóval hirdeti Budapestet egy thaiföldi utazási iroda
Hát, így még biztos soha nem láthattuk a magyar fővárost... De talán nem is baj. :D
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 15.



Érdekes hirdetésre bukkant egy thaiföldi utazási iroda oldalán a Bangkok Charlie Facebook-oldal. A plakáton ugyanis eredetileg egy európai körutazását hirdetnek, viszont az egész tulajdonképpen egy Photoshop-katasztrófának tűnik.

Ha ránézünk a fotóra, akkor először a magyar főváros, Budapest ugrik be, igen ám, de közben egy képen igazából minden szerepel, amit egy turista a Magyarország-Csehország-Ausztria körúton láthat.

A másik poén, hogy az utazás igazából 7 nap és 4 éjszaka, tehát körülbelül mondjuk pont ennyi fog megmaradni egy turista fejében a körútról. A Facebook-oldal, ami rátalált a különleges ajánlatra tulajdonképpen csak "szelfikörútnak" nevezi ezeket az ajánlatokat.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Váratlanul levette a világörökségi listáról a Hajógyári-szigetet a kormány
A 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 20.



A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet, ami indoklás és minden előzmény nélkül törölte a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül az Óbudai-szigetet, írja a Népszava.

Hozzáteszik:

2014-ben a kormányzat még amellett kardoskodott, hogy az akkor kaszinóépítésre készülő izraeli befektetőktől visszaszerzett szigeten fel kellene tárni a helytartói palotát és népparkot kellene létrehozni.

Két évvel később döntöttek úgy, hogy a világörökség része legyen az Óbudai-sziget is. 2018-ban be is nyújtották az erről szóló pályázatot. Az ügy külön miniszteri biztost is kapott Visy Zsolt személyében.

Az új rendelet nem indokolja a döntést, a lap eddig hiába érdeklődött a Miniszterelnökségnél és a III. kerületi önkormányzatnál, választ még nem kaptak.

A Népszava megjegyzi:a 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Elszálltak a belvárosi lakásárak, emiatt szorulnak ki rengetegen a külső kerületekbe a fővárosban
Nem meglepő, hogy az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 19.



Jókora különbség van a budapesti lakásárak, négyzetméterárak között, derül ki az MNB lakáspiaci jelentéséből, amit a Portfolio szemlézett. Nem nagy meglepetés, hogy

a belvárosban, az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.

A legolcsóbb átlagos négyzetméterár főváros-szerte 289 ezer forint volt tavaly.

Sajnos a fővárosi bérek emelkedése nem követte le a lakásáremelkedést. Bár évekkel korábban, 2013-ban még több kerületben az átlagos négyzetméterár a havi nettó átlagkereset alatt volt, 2018-ban ez már egyetlen kerületben sem teljesült.

A történelmi belvárosban, így az I. és V. kerületben az átlagos négyzetméterárak elérték a 770 ezer forintot, ami

53 százalékkal magasabb az egész főváros átlagánál.

A legolcsóbb Budapest déli része, a XVII.-XXIII. kerület, ahol 390 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár tavaly, ez megegyezik a vidéki megyeszékhelyeken tapasztalttal.

A budapesti lakáspiaci folyamatokat vizsgálva kiderül, hogy Budapest minden részén jelentősen emelkedtek a lakásárak. Először a drágább, belső kerületekben kezdődött el és gyorsult be ez a folyamat, de a megemelkedett árszint miatt kiszoruló kereslet a külső kerületekben is felhajtotta a lakásárakat.

Címkép: Mervai Márk


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x