hirdetés

Kiszáradás fenyegeti a Föld „égi folyóit” - az Amazonas még fontosabb, mint eddig gondolták

Kiderült, hogy a fák több vizet mozgatnak meg, mint a folyók. A leveleikből vizet párologtatnak, amik eső formájában hullanak vissza.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2019. november 11.


hirdetés

Az Amazonas erdeit tanulmányozó tudósok szerint a felhők nedvességtartalmának nagy része a közel 400 milliárd fából párolog ki, majd esők formájában hullik le. Ha ezek a fák nem lennének, nem lennének esők sem, és az Amazonasi-medence sivataggá válna.

Az égi folyók elméletét 10 évvel ezelőtt Gerald Moss bizonyította be, aki repülőgépével nyolc napon át át követett egy légáramlatot az esőerdők felett, mígnem eljutott Sao Paulóig, Dél-Amerika legnagyobb városáig. Az adatok azt mutatták, hogy ez az áramlat egy nap alatt annyi vizet gyűjt össze, amennyi legalább négy hónapig elegendő lenne a város 20 millió lakosának. Az izotóp-vizsgálatok felfedték azt is, hogy a víz nagy részét az esőerdők termelik.

Egy meteorológiai elemzés pedig arra világított rá, hogy a trópusi esőerdőkből származó levegő - az Amazonastól a Kongói-medencén át Borneóig - kétszer annyi esőt hoz, mint egy olyan légáramlás, amely kiirtott területek felett halad el.

Dominic Spracklen, a leeds-i egyetem kutatója és Moss eredményei megcáfolták azt régi állítást is, mely szerint az óceánok kipárolgása felelős szinte valamennyi csapadékunkért. Kimutatták, hogy a szárazföld felett haladó tengerparti szelek nagyon hamar kiszáradnak, a füves területek pedig a trópusi erdők által visszaforgatott nedvességnek legfeljebb a felét produkálják.

Immár tudjuk tehát, hogy az égi folyók átszelik Földünket, és nagy távolságokról befolyásolják az esőket: ezt nevezik globális hidrológiai ciklusnak.

hirdetés

Ez pedig azt jelenti, hogy a nedvesség körforgásának megszűnése, amelyet az erdőirtások okoznak, sokkal közelebbi fenyegetés, mint a globális felmelegedés.

Spracklen tavaly megjelent tanulmányában azt állította, hogy a jelenlegi nagy arányú erdőírtások a Föld egyes vidékein akár 40%-kal is csökkenthetik a csapadékmennyiséget. Az Amazonas vidékén a száraz évszakban ötödével lehet kevesebb eső, de nemcsak az esőerdő-övezetben, hanem onnan több ezer kilométerre, Brazília déli részén, Paraguay-ban, Bolíviában, Uruguay-ban és Argentínában is.

A sors iróniája, hogy a trópusi erdőket főleg azért vágják ki, hogy tere legyen a nagy ültetvényeknek, csakhogy éppen a kevesebb eső teszi tönkre a mezőgazdaságot, mert akár egy hónappal is meghosszabbodhat a száraz évszak.

Egyes modellek szerint az erdők 20-25%-ának elvesztése végzetes lehet az Amazonas-vidék számára, mert olyan klímaváltozást okozhat, ami miatt szavannává változna a táj.

A növényzet ember általi kiirtása már korábban is sivatagosodáshoz vezetett: a New Scientist Ausztráliát hozza példának, ahol az Eyre-tó vízgyűjtő medencéje, amely az országnak közel egyhatodát foglalja el, rendszeresen kiszárad. A kutatók szerint ezt nem lehet csupán a globális klímaváltozással magyarázni.

A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy mindez a vadászok miatt van, akik felégették az erdőket és a bozótot, hogy könnyebben lecsaphassanak zsákmányaikra. A növényzet eltűnése miatt megszűnt a monszun-körforgás, a monszun hozta csapadék pedig nem jut el a kontinens belsejébe. Éppen ezért ma alig néhány száz kilométerrel a tengerparttól vannak olyan területek, ahol kevesebb mint 300 milliméter csapadék hull egy évben. Mindez figyelmeztető lehet más földrészekre is.

Az ausztrálok azonban úgy tűnik, nem tanultak ebből sem: az elmúlt fél évszázadban a Perth-től délre fekvő nyugati partvidék mentén 130 ezer négyzetkilométernyi erdőt vágtak ki, hogy búzamezőket telepítsenek a helyükre. Ezek után előfordult, hogy a várost ellátó víztartályok szinte teljesen kiürültek.

VIDEÓ: az égi folyók

Miért függ ennyire az esőzés az erdőktől? Hidrológus szemmel nézve a fák olyanok, mintha hatalmas szökőkutak lennének.

Egyetlen fa képes egy nap alatt több liter vizet kipárologtatni, amit a földből szív ki és a levelei útján bocsát ki az atmoszférába.

Csak a közelmúltban vált ismertté, hogy ez a kipárolgás a légkör legnagyobb vízforrása, az alapja a földi esők felének, ami legalább 60 ezer köbkilométer vizet jelent egy év alatt.

Ez a folyamat több vizet mozgat meg, mint a világ össze folyója együttvéve.

Az atmoszféra globális nedvességének útját először Ruud van der Ent holland hidrológus próbálta nyomon követni a meteorológiai adatok és az atmoszférikus nedvességáramlás számítógépes modelljével.

A legfőbb forrásvidékeknek a brazíliai Amazonas-vidék mellett Észak-Amerikai nyugati része, Kelet-Afrika, Európa, Nyugat-Ázsia és India bizonyultak. Az égi folyók sokszor igen nagy távolságra viszik a vizet. Láttuk már, hogy az amazonasi esőerdők miként terítik be szinte egész Dél-Amerikát, de Van der Ent kiderítette például, hogy Kína esőinek 80%-át a szibériai és a skandináviai erdőkből kapja.

De említhetjük a kongói esőerdőket is, amelyek létfontosságú csapadékot szállítanak észak felé, köztük az etiópiai fennsíkokra, és egyúttal a legfőbb vízforrásai a Nílusnak. Ha ezek az erdők elpusztulnak, nemcsak a világ leghosszabb folyójának fog drasztikusan csökkenni a vízhozama, hanem a már így is a szárazságtól fulladozó Szahel-övezet is megkapná a kegyelemdöfést.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szexrobot-1000x511.png

Ájuldoznak a kommentelők, mennyire élethű az új AI-vel rendelkező szexrobot

A három szexrobot önmagát promózta a videóban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 27.


hirdetés

A RealDoll nevű cég 1996 óta gyárt szexbabákat, nyilván a technológia és a szaktudásuk fejlődése révén egyre realisztikusabb darabokat voltak képesek gyártani. 2020-ra eljutottak arra a szintre, amelyet eddig legfeljebb sci-fikben láttunk: létrehozták a mesterséges intelligenciával rendelkező szexrobotot. A cég múlt héten mutatta be Youtube-on a Real Doll X-et, a videó alatti kommentelők pedig nem győzték egymást túllicitálva bepötyögni a kommentszekcióba, hogy mennyire élethűek a szexrobotok.

A videóban három szexrobot, Nova, Harmony és Zolana beszélnek robothangjukon:

"Mesterséges intelligencia által vezérelt robotbabák vagyunk, és az a célunk, hogy a tökéletes társaddá váljunk."

- narrálják a látottakat, egyben bemutatják, hogy képesek beszélni is, miközben ismertetik az újdonságokat: el vannak látva például olyan rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy többféle arckifejezést felvehessenek, attól függően, hogy tulajdonosuk mit óhajt tőlük.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Itt a világmentő műanyag, ami lebomlik és újrahasznosítható

A speciális fólia 'ereje' használatkor változatlan. Viszont 3 hónap múlva már nem is műanyagról van szó, hanem a természetben előforduló baktériumok és gombák számára emészthető tápanyagról.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. február 25.


hirdetés

Már eddig is ismertük az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, sőt, hallottunk már a lebomló műanyagról is. Ám eddig ismeretlen volt az a fólia, amellyel gyakorlatilag nem tudunk hibázni, ha fontos számunkra a környezetünk.

A legújabb német fejlesztésnek köszönhetően megszületett az újrahasznosítható fólia, amely egyúttal biológiailag valóban lebomló. Olyannyira, hogy még szabad szemmel nem látható mikroműanyag sem marad hátra szétszóródva.

Bizonyos idő után ugyanis átalakul olyan anyaggá, amely a természetben lévő baktériumok számára tápanyagként szolgál, így a műanyag fólia után nem marad hátra más csak víz és szén-dioxid. Ráadásul a speciális tulajdonságai ellenére ugyanolyan erős a fólia, mint “hagyományos” társai.

A részletekről a különleges csomagolóanyagot kifejlesztő Manupackaging magyarországi ügyvezetőjével beszéltünk.

"A legjobb és legpraktikusabb a csomagolóanyagok esetében egyértelműen az, ha csökkentjük a felhasználásukat és gondoskodunk azok újrahasznosításáról, újrafelhasználásáról" - magyarázza a Manupackaging Magyarország ügyvezetője.

hirdetés

A németországi anyavállalat 50 éve foglalkozik csomagolóanyagokkal, a világ egyik legnagyobb gyártójának számít, jelentős kutatás-fejlesztési forrásokkal. Arató Gábor szerint "előfordulhat olyan eset, amikor valamiért mégsem kerül újrahasznosításra a csomagolóanyag. Ilyenkor lehet fontos, hogy az adott műanyag valóban, azaz molekuláiban is lebomló legyen. Erre eddig nem volt példa" - mondja a szakember rögtön hozzátéve azt is, hogy sok technológiával és megoldással kapcsolatban téves meghatározások és fogalmak keringenek. Így aztán nehéz is tisztán látni azt, hogy valójában mi a legjobb a környezetünk számára.

Valóban könnyű zavarba esni, ha a nagykereskedelmet, a logisztikát és az ipart kiszolgáló, környezetet kímélő csomagolóanyagot keresünk. Ugyan van, amire azt mondják, hogy lebomlik, ám ezzel szemben a helyzet az, hogy csak szabad szemmel nem látható, apró darabokra hullik szét, amelyek ugyanúgy hosszú éveken, akár évszázadokon keresztül megmaradnak a környezetben szétszóródva.

Létezik komposztálhatónak mondott műanyag is, amellyel kapcsolatban könnyen azt hihetnénk, hogy a földre hullva csak idő kérdése, hogy az enyészetté váljon. Lebomlik, ez igaz, de ehhez speciális körülmények - UV fény és hőmérséklet - szükséges, ezek nélkül pedig csupán ugyanolyan hétköznapi szemét, mint bármelyik másik. Továbbá a korábban már ismert lebomló fóliákkal az volt a probléma, ha véletlenül újrahasznosítás láncába került, akkor a lebomló tulajdonsága miatt tönkretette az amúgy visszagyűjtött, nem lebomló fólia alapanyag-tulajdonságát is.

"Ezért izgalmas a Manunature strech-fólia, amely teljes mértékben újrahasznosítható, ám ha mégis hulladékként végzi, akkor legkevesebb 3, legfeljebb 24 hónap alatt biológiailag lebomlik. Ezzel a két tulajdonsággal korábban egyetlen csomagolóanyag sem bírt"

- magyarázza Arató Gábor. Hozzátéve, hogy a speciális fólia “ereje” változatlan, azaz ugyanúgy alkalmas több tonnányi áru egyben tartására a raklapokon. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a valódi megoldást az újrahasznosítás jelenti. “Elsődleges célunk a visszaforgatás, azonban ha a hulladék gondatlan kezelése miatt a természetbe kerülnének a csomagolóanyagok, biztosítanunk kell, hogy ott ne okozzon károkat”.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
Hannah_Critchlow.jpg

Befolyásolja az agyműködés a jövőnket? - evolúció-biológus, agykutató és sci-fi író is van a 2020-as Brain Bar fellépői között

Hatodik alkalommal rendezik meg Budapesten Brain Bar fesztivált, ahol évről évre az emberiség jövőjének legfontosabb kérdéseit boncolgatják.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

A hit vagy a tudomány a túlélés kulcsa? Lehet, hogy a vallás és a tudomány mégsem ellenségek? Hogyan reformáljuk meg a kapitalizmust új, környezetvédő vállalatokkal?

Az ehhez hasonló nyomasztó kérdésekre próbálnak választ adni a 2020-as Brain Bar most bejelentett fellépői.

A hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki szerint

az emberi faj sikerének fontos része a vallásos hit, mely közös kulturális alapot teremt a túléléshez.

Létezik-e szabad akarat? Dr. Hannah Critchlow (lásd a címfotón) fiatal agykutató a neuronok rendszerét vizsgálva jutott arra, hogy az emberi sors nem is olyan kiszámíthatatlan. Vajon hányadrészét teszi ki végzetünknek a biológiai felépítésünk, és hogyan befolyásolja az agyműködés a jövőnket?

hirdetés

A történelem során nem csak a sci-fi műfaj merített ihletet a tudományos felfedezésekből és az új találmányokból.

Nemegyszer maguk a tudományos-fantasztikus szerzők formálták egy-egy technológia alakulását.

Eliot Peper népszerű amerikai sci-fi író egyenesen Kaliforniából látogat hazánkba, hogy bemutassa a Brain Bar közönségének, miként képes az irodalom megjósolni a jövőt.

Jentetics Kinga a PublishDrive alapítójaként új életet lehel a könyvkiadásba. Szakdolgozatát szerette volna digitálisan is megjelentetni, de olyan akadályokba ütközött, hogy saját vállalkozást kellett létrehoznia a megoldás érdekében. Most egy nemzetközi ügyfelekkel rendelkező, e-bookokat forgalmazó cég élén áll. Előadásában elárulja, hogyan lehet megreformálni a legősibb iparágakat.

A magyar-kanadai Tom Szaky célja az ember által termelt szemét radikális csökkentése, de nem éri be ennyivel: vállalkozása, a TerraCycle kifejezetten hulladékból állít elő új termékeket.

Üzenete, hogy a szemétre ne feleslegként, hanem lehetőségként tekintsenek az emberek.

Szerinte az újrahasznosítást üzleti alapokra kell helyezni ahhoz, hogy a nagyobb cégek is belemenjenek a játékba, ezzel megmentve a bolygót.

Jegyek és tovább infomációk a BarinBar honlapján

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
surena-irani-robot.jpg

Fúrni, írni és szelfizni is tud egy újabb emberszerű robot, aminek remek egyensúlyérzéke is van

A Surena IV nevű modellt úgy tervezték, hogy tudjon reagálni a környezetére, így például az ember mozdulatait is le tudja másolni, és egyenetlen talajon is tud menni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 20.


hirdetés

Egyre több olyan robotot terveznek manapság, amelyek egyre inkább hasonlítanak az emberekre külsőre és "belsőre" is, azaz már olyan képességekkel is rendelkeznek, amelyekre mi képesek vagyunk.

A Teheráni Egyetemen évek óta fejlesztenek humanoid robotokat. Az elsőt még egy évtizede mutatták be, annak a Surena nevet adták, azóta pedig már három újabb verzióját is megalkották.

Most leplezték le a legújabb fejlesztésüket, a Surena IV-et, ami sokkal többet tud már, mint elődei.

A járás, a beszéd és a tárgyak megfogása és megtartása már gyerekjáték számára. Tud például villanyfúróval fúrni, utánozni egy ember mozdulatait, sőt mivel igazi 21. századi robot, még szelfizik is!

A modellnek kiváló az egyensúlyérzéke is, ezt is bizonyította abban a videóban, amit nemrég tettek közzé róla a YouTube-on.

hirdetés

A robotot egy 50 fős kutatócsapat hozta létre négy év alatt. A vezető kutató elmondta, hogy elsősorban arra törekedtek, hogy Surena minél szorosabb kapcsolatot alakíthasson ki a környezetével.

Jobb kézügyességgel és jobb helyzetfelismerő képességgel látták el, a talpán található erőérzékelők pedig abban segítik, hogy az egyenetlen felületeken is tudjon lépkedni. Fürgébb is lett az elődeinél, hiszen míg azok csak 0,3 km/h-val tudtak menni, addig a Surena IV már 0,7 km/-s sebességgel gyalogol.

A kutatócsoportot vezető professzor minél több nemzetközi konferenciára és kereskedelmi kiállításra szeretné elvinni a robotot, hogy megismerje a világ. Reményeik szerint a Surenát jövőben minél több területen hasznosíthatják majd.

Forrás: IEEE Spectrum

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!