hirdetés
mikisfalunkmolnararon-1000x518.png

Kilép az egyik közönségkedvenc színész A mi kis falunkból

Molnár Áron, azaz Matyi már nem sokáig látható a népszerű sorozatban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

Távozik A mi kis falunk egyik közönségkedvenc karakterét, a Matyit alakító színész, Molnár Áron. Az RTL Klubon most futó sorozat negyedik évadában még látható lesz, utána azonban már biztosan nem - már amennyiben kap folytatást a sorozat, ez ugyanis a nézőszámoktól függ.

"Nagyon hálás vagyok a sorozat elmúlt négy évének, mert sok jó embert és nagyon klassz stábot ismertem meg. Nem mellesleg A mi kis falunknak köszönhetem, hogy létre tudtam hozni a saját zenei projektemet, a noÁr-t." - nyilatkozta a Blikknek Molnár.

A 32 éves színész azzal indokolta döntését, hogy változásra és új kihívásokra van szüksége, és zenei projektjére is szeretne több időt fordítani.

"Matyi a részem, és az is marad. Óhatatlan velejárója ugyanakkor egy ilyen produkciónak, hogy a karakter nem igazán fejlődik és inkább helyzetkomikumokba kerül bele, és nem a karakter íve fejlődik."- mondta

A színész távozása heves indulatokat váltott ki a sorozat rajongóiból. Sokan azt írták a közösségi oldalakon, hogy Matyi az egyik legjobb karakter a sorozatban, sőt, egyesek azt helyezték kilátásba, hogy nem nézik tovább a sorozatot, ha Molnár kiszáll.

hirdetés

A Fókusz interjúja Molnár Áronnal:



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
draga-orokosok-folyt.jpg

Váratlan műsorváltozás az RTL Klubon: máskor kezdődnek az esti sorozatok

Az új fejlemény még a műsorújságokba sem került be.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 15.


hirdetés

Január 2-án kezdődött az RTL Klub 2020-as új műsorrenje, amikor a Drága örökösök, a Bátrak földje, illetve a Barátok közt időpontjai kerültek másik időpontra.

Január 6-án azonban újabb változtatást eszközölt a csatorna, erről viszont már nem tájékoztatták a nézőket, de a műsorújságokba sem került bele - írja a SorozatWiki.

A Drága örökösök azóta 20 perccel később, 19:45 helyett 20:05-kor indul, a Bátrak földje 21:00-ról 21:15-re változott, a Barátok közt pedig továbbra is 22:10-kor kezdődik.

Egyelőre nem tudni, miért nem jelentette be a csatorna a műsorváltozást.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mikisfalunkmolnararon-1000x518.png

Kilép az egyik közönségkedvenc színész A mi kis falunkból

Molnár Áron, azaz Matyi már nem sokáig látható a népszerű sorozatban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

Távozik A mi kis falunk egyik közönségkedvenc karakterét, a Matyit alakító színész, Molnár Áron. Az RTL Klubon most futó sorozat negyedik évadában még látható lesz, utána azonban már biztosan nem - már amennyiben kap folytatást a sorozat, ez ugyanis a nézőszámoktól függ.

"Nagyon hálás vagyok a sorozat elmúlt négy évének, mert sok jó embert és nagyon klassz stábot ismertem meg. Nem mellesleg A mi kis falunknak köszönhetem, hogy létre tudtam hozni a saját zenei projektemet, a noÁr-t." - nyilatkozta a Blikknek Molnár.

A 32 éves színész azzal indokolta döntését, hogy változásra és új kihívásokra van szüksége, és zenei projektjére is szeretne több időt fordítani.

"Matyi a részem, és az is marad. Óhatatlan velejárója ugyanakkor egy ilyen produkciónak, hogy a karakter nem igazán fejlődik és inkább helyzetkomikumokba kerül bele, és nem a karakter íve fejlődik."- mondta

A színész távozása heves indulatokat váltott ki a sorozat rajongóiból. Sokan azt írták a közösségi oldalakon, hogy Matyi az egyik legjobb karakter a sorozatban, sőt, egyesek azt helyezték kilátásba, hogy nem nézik tovább a sorozatot, ha Molnár kiszáll.

hirdetés

A Fókusz interjúja Molnár Áronnal:


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
47377796_1420837041381570_6945837569405878272_o.jpg

Bősze Ádám: Wagner egy szemétláda volt, Lisztnek nem volt törvényes felesége

Liszt 5 évig nem állt szóba Wagnerrel, Benjamin Britten pedig gyönyörű leveleket írt egy férfinak. Bősze Ádámmal a Nagy zenészek, nagy szerelmek sorozatáról beszélgettünk.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. január 17.


hirdetés

Az egyik karácsonyi ajándékom jegy volt Ádám Mozart szerelmeiről szóló előadására a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontba, és a fergeteges este után rögtön tudtam, hogy erről beszélnünk kell. Szerencsére nem kellett különösebben győzködni, szívesen kötélnek állt.

- Az első kérdés, ami óhatatlanul felmerül az emberben, hogy illik-e, és kell-e a nagy emberek magánéletét firtatnunk?

- Szerintem semmi illetlenség nincs abban, ha egy nagy embernek a szerelmi életét a nagyvilág elé tárjuk, mert már amúgy is a nagyvilág előtt van. Ha valakit érdekel, utána tud nézni. Én magam sem tartottam gyertyát Mozart hitvesi ágya mellett. Csak azokból a dokumentumokból tudok következtetni, amelyek mindenki rendelkezésére állnak.

Tehát ezek tudott dolgok, legfeljebb eddig nem ilyen formában foglalkoztak vele.

Az, hogy kell-e, az már egy fogósabb kérdés. Mozart zenéje akkor is elérheti ugyanazt a hatást, ha valaki azt sem tudja, Mozart mikor élt, és a föld melyik részén. Nem gondolom tehát, hogy egy ilyen előadással bárki közelebb kerülhet a klasszikus zene hallgatásához. Ez bulvártéma, amely szórakoztató lehet, és az adott zeneszerzőt sokkal közelebb érezhetjük magunkhoz. Rádöbbenhetünk, hogy ők is ugyanolyan hús-vér emberek voltak, mint mi. Ettől függetlenül, azokat az anekdotákat, amiket feljegyeztek ezekről a szerzőkről, sokat elárulnak.

hirdetés

A 18. században vagy a 19. század elején a Mozartról megjelent életrajzok nem arról írtak elsősorban, hogy, mondjuk, Mozart zongoraversenyei vagy szimfóniái miben adtak újat az előző évtizedek hasonló műveihez képest, hanem anekdotákat soroltak fel a szerző életéből. Ma is pontosan ez történik. Ha például két ember Kocsis Zoltánról beszélget, akkor az ő zseniális - vagy éppen nem zseniális - tulajdonságairól folyik a szó. A Kocsisról megjelent könyvek nagy része is - Juhász Előd adott ki ilyeneket - sztorigyűjtemény. Az ilyen szórakoztató olvasmányok életben tartják kicsit a Kocsis nevet, és az én előadásom is életben tartja kicsit a Mozart nevet.

- Ezzel együtt, én például, amikor végignéztem az előadások címeit, elsősorban azokra a zeneszerzőkre kaptam kedvet elmenni, akiknek a zenéjét is szeretem.

- Igen, ez látszik is az érdeklődésen, vagy ha nagyon prózai akarok lenni, a jegyeladáson. A január 20-i Hugo Wolfról szóló est valószínűleg nagyon gyéren látogatott előadás lesz. Wolftól nagy átlagban senki nem ismer semmit. Legfeljebb az Olasz szerenádot szokták játszani itt-ott zenekarok. A másik zeneszerző, akinél ez érezhető, bár alighanem más okokból, az Benjamin Britten. Fontosnak tartottam, hogy legyen olyan komponista is, akinek a szerelmi élete eltér a... hogy is fogalmazzak... szokványos nő-férfi viszonyoktól.

- Nem tudom, ez vigaszt jelent vagy sem, férfiasan bevallom, korábban, ha hallottam is Wolfról, nem ragadta meg a figyelmemet, de amióta Ön a Mozart előadáson emlegette, azóta elkezdtem hallgatni. Úgyhogy egy embernél már sikerült valamiféle missziót elérni.

- Örülök.

- A nagyemberek szerelmeit is nagyoknak képzeljük. Gondolom a valóság azért prózaibb.

- Ez megint nagyon lényegre törő, jó kérdés, annál is inkább, mert az én egész munkásságom, a Bartók rádiós műsorvezetéssel, zenei stand-uppal együtt kicsit arra irányul, hogy alternatívát mutassak. Ezek a zeneszerzők legendás alakokká váltak. Bronzszoborhoz tudnám őket hasonlítani. A legjobb példa erre Beethoven, akiből mitikus alak lett. Ezeknek az embereknek az alkotásainak a nagysága kétségbevonhatatlan. Nem akarom az ellenkezőjét sugallni.

Viszont ugyanolyan emberek voltak, mint mi.

Ha a szerelmeik nagyon romantikus megvilágításba kerültek olykor, az csupán egy interpretáció. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy sok esetben nagyon rosszul dokumentáltak ezek a szerelmi viszonyok, nagyon merész dolog ezekből messzemenő következtetéseket levonni – akár olyanokat is, amilyeneket én vonok le. Például Beethovenről leírják, milyen hallatlanul nagy, romantikus szerelem volt közte és a halhatatlan kedves között. Noha azt sem tudjuk még ma sem, hogy ki volt a halhatatlan kedves.

- Én például most szembesültem vele, hogy két film is készült A halhatatlan kedves címen. Az egyik szerint Brunszvik Teréz volt, a másik pedig arra jutott, hogy Beethoven tulajdon sógornője.

- Ha a Brunszvik családot vesszük, a történészek jelen pillanatban inkább arra hajlanak, hogy nem Terézia, hanem Josephine volt az. De nagyon sokan mondják, hogy Bettina Brentano volt a halhatatlan kedves.

Ebből is látjuk, hogy óvatosan kell bánni, kinek hogyan értelmezzük a szerelmi életét. Azért én az előadásaimon igyekszem olyan dokumentumokat idézni, amelyek hitelesek, első kézből származnak. Jó, néha elragad a hév, hogy elinduljak egy irányba és például megmagyarázzam Mozart anyósának a szerepét abban, hogyan jött össze a komponista Constanzéval. De azért ez meglehetősen veszélytelen próbálkozás.

Egy Bősze Ádám a Lóvasúton megkarcolni sem tudja egy Mozart hírnevét.

Tényleg nem hiszem, hogy árthatnék neki, vagy akár a Wagnernek, akit pedig tényleg nem szeretek.

- Azt hogy kell értsük, hogy nem szereti Wagnert? A személyiségét, vagy a zenéjét?

- Alapvetően nem vagyok Wagner rajongó, bár kétségtelen, hogy az operái között van olyan, amely valóban magával ragad. De a nőkkel szemben tanúsított viselkedése alapján lényegében egy szemétládának tartom.

- Kicsit még visszatérnék Constanzéhoz, Mozart feleségéhez. Mégis talán ő a legismertebb zeneszerző feleség a szélesebb közönség előtt az Amadeus című filmnek köszönhetően. Van benne egy emlékezetes jelenet, ahol Constanze szó szerint mellbedobással próbálja megnyerni Salieri támogatását a férje számára. Van ennek bármi alapja, tudunk róla, hogy lehetett ilyen természetű kapcsolata Salierivel?

- Nem tudok semmi olyan bizonyítékról, ami ilyesmire utalna. Amit tudhatunk, hogy Constanzénak nagyon sok köszönhető abban, hogy Mozart életműve ilyen szinten ismert. Megőrizet a kéziratokat, azokat gondozta – ebben óriási segítséget jelentett a későbbi második férje is, Georg Nikolaus von Nissen.

Nem úgy, mint Schubert esetében, ahol nem volt feleség, de volt egy testvér, akinek legfeljebb annyit köszönhetünk, hogy a szekrényt, amelyben Schubert a kottáit tartotta, nem számolta fel. De semmi mást nem tett, és amikor Schumann megérkezett Bécsbe és megtalálta a „Nagy” C-dúr szimfónia kéziratát, a testvér azt mondta, nyugodtan vigye magával. Ennek köszönhető, hogy bemutatták.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
the-new-pope-ka-1920-1000x563.jpg

Most már két pápa van, egyik se teljesen normális – az HBO folytatja Az ifjú pápát

Sorrentino pápaparádéja a tőle megszokott magas minőségben mutatja be, mi a teendő abban a kínos helyzetben, ha felébred a kómából a kissé bogaras pápa, de közben már választottak egy újat – és az sem épp a legkönnyebb eset.
Szerző: Polák Zsóka,fotó:HBO - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

Nothing is Holy, azaz semmi sem szent – hangzik el a dal a Vatikán falai között az egyébként zseniális zeneválasztásairól is ismert sorozatban szinte az első percekben előrevetítve, hogy ismét nem Paolo Sorrentino alkotása lesz az új oktatófilm a hittanórákon a pápaságról. És bár Az új pápa már nem a Jimi Hendrix-feldolgozásra indul, két rész alapján nagyon úgy fest, hogy több mint érdemes lesz nézni.

2017-ben üde színfoltként robbant be a sorozatpiacra az HBO új sorozata, Az ifjú pápa, ami nem csak azért volt roppant izgalmas új versenyző, mert egy olyan pápát csinált Jude Law-ból, aki a Vatikánt saját hamutáljának és játszóterének tekintette, hanem mert épp az olasz szerzői filmes Paolo Sorrentino volt az, aki Oscar-díjasként sorozatkészítésbe fogott.

Az ifjú pápa nem ok nélkül dobott nagyot 2017-ben: adott egy fiatal egyházfő, akit nagyjából senki sem kedvel túlzottan a bíborosok közül, ráadásul úgy néz ki, mint Jude Law, amely azért szintén nincs ott a pápákra vonatkozó felvételi körülmények közt. Dohányzik, kólát reggelizik, igazi rocksztárpápa – irtózatosan gagyi vígjátékot lehetne egy ilyen alapszituációból elképzelni egy közepesen tehetséges írógárda és rendező kezei közt.

Sorrentino azonban nem véletlenül az, aki – jelenleg az egyik legizgalmasabb kortárs európai rendező.

Az ő Lenny Belardója amellett, hogy rocksztár, kőkeményen konzervatív, hallani sem akar például a melegekről vagy az abortuszról, meggyőzhetetlen és irányíthatatlan. Az első évadban kaptunk emellé hatalmi játszmákat a Diane Keaton által alakított apáca és Voiello bíboros közt, miközben végig olyan kérdésekben gázolt a sorozat nyakig, mint a hit, a kétely, az egzisztencia, az egyház intézménye vagy a magány. Az ezekről megírt remek párbeszédek, az, ahogyan Sorrentino a Vatikánt a sajátos, szatirikus olvasatában mutatja meg, és persze a vizuális tökéletesség, amely a rendező összes filmjét áthatja, mind összeálltak egy olyan tökéletes egésszé, ami miatt Az ifjú pápa az utóbbi évek legjobb sorozata lett - mindezt úgy, hogy különlegessége miatt egyáltalán nem való mindenkinek.

hirdetés

A szinte azonnal bejelentett második évad aztán a legszkeptikusabbakban nyilván megkongatta a vészharangot:

lehet-e ezt überelni, van-e még mit mondania Sorrentinónak a témáról, sikerül-e a bravúr másodjára is?

Nem csekély fegyvertényt jelentett, hogy Az új pápa címet kapó második évadhoz leszerződtette John Malkovichot, majd több mint két év munka után bedobott olyan trailereket, ahol Jude Law egyszál fecskében vonul a hívei előtt, vagy ahol láthatjuk, hogy John Malkovich is megizzasztja majd a hívőket és a bíborosokat különcségével. Mindez valószínűleg még a legfanyalgóbbakból is kiölhette a kételyt:

ide nekünk a pápákat, az ifjút és az újat is!

A történet lényeges pontjait már a trailer is ismerteti: Lenny Belardo kilenc hónapja van kómában, egy igazán sorrentinós díszlet előtt vegetál gépekre kötve, teste pedig sorra veti ki a beleültetett szíveket. Mivel ez az állapot igencsak megnehezíti hivatala betöltésében, új pápára van szükség, a fehér füst pedig szokás szerint egy csomó huzavona és ármánykodás árán végül Sir John Brannox javára száll fel a Sixtus-kápolnából. Ahogy viszont az előzetesek már ellőtték,

Lenny Belardo fel fog ébredni, egy ilyen szituáció pedig már alapból is megér egy misét, mi több, egy egész évadot Sorrentino vezényletében.

Az HBO-n január 13-án debütált sorozatból egyelőre az első két rész elérhető, és nem is okoz csalódást – mindezt úgy, hogy ez még csak a felvezetés, John Malkovich az első részben nagyjából két másodpercre tűnik fel, Jude Law pedig egyelőre visszafogottan vegetál Vatikánban. A két nagyágyú nélkül is van látnivaló, Voiello szokás szerint rafináltan mozgatja a szálakat a bíborosi kollégiumban, a második részben pedig végre megismerjük az új pápajelöltet, aki bebizonyítja, hogy neki is van bőven lelki nyűg és mocskos titok a tarisznyájában.

Ráadásul a dumája is olyan, hogy ha Belardo egyszer felébred, akkor abban az intellektuális karatéval lemeccselt egóharcban, amit folytatni fognak beleremegnek majd a Vatikán falai.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!