hirdetés
Kiemelték a Dunából felbukkanó sírkövet, egy tanítónőé volt
A felirat alapján kezdték el kideríteni a különös családi történetet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. november 23.


hirdetés

A Duna rekord alacsony vízállás miatt száz éves sírkövek is előbukkantak a folyóból. Az egyik, fejjel lefelé álló kövön ez a felirat olvasható: "Elemy Károlyné szül. Szabó Ilona székesfővárosi tanítónő, élt 67 évet, megh. 1907. szept. 12-én. Áldás és béke poraira."

A történetéről a Magyar Múzeumok portál számolt be.

A 19. században a tanítói pálya még főleg a férfiak privilégiuma volt, így Elemy Károlyné számára ez komoly kihívás lehetett. A tanítónő még halála évében is dolgozott. Élete során megélhette a szabadságharcot, és 28 éves volt, mikor Eötvös József bevezette a népiskolai törvényt. Az adatok szerint egy helyen, a pesti terézvárosi templom melletti Érsek téri (később Érsek utca 4.) elemi iskolában (később Labda utcai, ma Pethő Sándor utcai iskolában) tanított.

Férje, Elemy Károly néptanítói családból származott, Budapesten jogot tanult, de a kutatások szerint nem tudta az egyetemet befejezni. A pénzügyminisztériumban számtisztként dolgozott, majd dohányjövedéki hivatalnok volt a Síp utcai dohánygyárban.

A férj bátyja Elemy Sándor a pécsi tanítóképzőn végzett, segédtanító és kántor lett. Megszervezte a szigetvár-vidéki tanítóegyletet, és kiváló munkája miatt Eötvös József kultuszminiszter egy bajorországi tanulmányútra küldte. Küzdött a pedagógusok helyzetének javításáért. A temesvári állami elemi népiskola igazgatójának is kinevezték. Sokan ismerték egy javaslata miatt, amelyben azt szorgalmazta, hogy az elemi iskola első osztályában csak olvasni tanuljanak meg a gyerekek, az írást csak a következő évben kezdjék tanulni.

A kutatások már feltárták, hogy Szabó Ilona és férje vélhetőleg nem élt együtt, mert külön lakcímük volt. A férj 14 évvel volt fiatalabb és női tartásdíjat fizetett feleségének, ám erről Ilona később lemondott. Az asszonyt valószínűleg a németvölgyi temetőben temették el, amelyet később bezártak és felszámoltak. A sírköveket a Dunába dobták a Petőfi hídnál, partvédelmi célokból.

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szeretné, ha a tanítónő és emléke megmaradna, ezért a sírkövet kiemelték, és a gyűjteményük részévé vált. A lelet szakszerű kiemelésében a kerületi tűzoltók segítettek. Jelenleg restaurálják a kultikussá vált követ. Mint írták:

"A nemzet napszámosainak titulált, s Gárdonyi Géza által találóan lámpásnak nevezett tanítóságnak, s külön a még hátrányosabb helyzetű tanítónőknek senki nem állított díszes monumentumot. Ez a szerény emlékkő az ő mindig háttérben maradt munkájukra fog emlékeztetni".

A szakemberek folytatják a kutatást, hiszen még számos kérdésre szeretnének választ kapni.

Forrás: Magyar Múzeumok


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Eldőlt: elbontják a Nyugati téri felüljárót
A döntést viszont még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



A Főváros Közfejlesztések Tanácsa 2019. május 14-i ülésén döntött arról, hogy hamarosan elbontják a Nyugati téri felüljárót - írja a pestbuda.hu. A felüljáró bontása már évek óta tervben volt, de úgy tűnik, hamarosan tényleg eltűnik. Tarlós István főpolgármester a szerda reggeli Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta,

a bontásra azért van szükség, mert a felüljáró városképi szempontból rendkívül csúnya.

A Nyugati téri, kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1981. november 10-én adtak át, építése az észak-déli metró beruházásához kapcsolódik, ugyanis akkor úgy gondolták, hogy az autós felszíni közlekedésnek kell előnyt adni. A felüljáró bontása viszont az elmúlt években többször is felmerült a portál szerint, de eddig a szakemberek azt mondták, csak akkor lehet elbontani a felüljárót, ha épül helyette egy közúti aluljáró. Ez pedig a portál szerint azért lett volna költséges, mert a "Nagykörút tele van nagy átmérőjű alapközművekkel, így azok alá kellett volna vinni az alagutat".

A főpolgármester viszont azt mondta, hogy a tervezést végző FŐMTERV szerint mégis megoldható a szintbeli keresztezés. A közfejlesztési tanács pedig ezt a javaslatot elfogadta. Ugyan utaltak rá, hogy a megoldás nem lesz egyszerű, hiszen azt is biztosítani kell, hogy az ott közlekedő a 4-es és a 6-os villamosok a jelenlegi gyakorisággal közlekedhessenek.

Tarlós István ugyanakkor azt is elmondta, hogy a felüljáró lebontását még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia, de a portál szerint azt is megemlítette, hogy eddig mindkét testület minden esetben jóváhagyta a közfejlesztési tanácsi döntéseket, így most is erre számít.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Agyonszerkesztett fotóval hirdeti Budapestet egy thaiföldi utazási iroda
Hát, így még biztos soha nem láthattuk a magyar fővárost... De talán nem is baj. :D
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 15.



Érdekes hirdetésre bukkant egy thaiföldi utazási iroda oldalán a Bangkok Charlie Facebook-oldal. A plakáton ugyanis eredetileg egy európai körutazását hirdetnek, viszont az egész tulajdonképpen egy Photoshop-katasztrófának tűnik.

Ha ránézünk a fotóra, akkor először a magyar főváros, Budapest ugrik be, igen ám, de közben egy képen igazából minden szerepel, amit egy turista a Magyarország-Csehország-Ausztria körúton láthat.

A másik poén, hogy az utazás igazából 7 nap és 4 éjszaka, tehát körülbelül mondjuk pont ennyi fog megmaradni egy turista fejében a körútról. A Facebook-oldal, ami rátalált a különleges ajánlatra tulajdonképpen csak "szelfikörútnak" nevezi ezeket az ajánlatokat.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Váratlanul levette a világörökségi listáról a Hajógyári-szigetet a kormány
A 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 20.



A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet, ami indoklás és minden előzmény nélkül törölte a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül az Óbudai-szigetet, írja a Népszava.

Hozzáteszik:

2014-ben a kormányzat még amellett kardoskodott, hogy az akkor kaszinóépítésre készülő izraeli befektetőktől visszaszerzett szigeten fel kellene tárni a helytartói palotát és népparkot kellene létrehozni.

Két évvel később döntöttek úgy, hogy a világörökség része legyen az Óbudai-sziget is. 2018-ban be is nyújtották az erről szóló pályázatot. Az ügy külön miniszteri biztost is kapott Visy Zsolt személyében.

Az új rendelet nem indokolja a döntést, a lap eddig hiába érdeklődött a Miniszterelnökségnél és a III. kerületi önkormányzatnál, választ még nem kaptak.

A Népszava megjegyzi:a 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Elszálltak a belvárosi lakásárak, emiatt szorulnak ki rengetegen a külső kerületekbe a fővárosban
Nem meglepő, hogy az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 19.



Jókora különbség van a budapesti lakásárak, négyzetméterárak között, derül ki az MNB lakáspiaci jelentéséből, amit a Portfolio szemlézett. Nem nagy meglepetés, hogy

a belvárosban, az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.

A legolcsóbb átlagos négyzetméterár főváros-szerte 289 ezer forint volt tavaly.

Sajnos a fővárosi bérek emelkedése nem követte le a lakásáremelkedést. Bár évekkel korábban, 2013-ban még több kerületben az átlagos négyzetméterár a havi nettó átlagkereset alatt volt, 2018-ban ez már egyetlen kerületben sem teljesült.

A történelmi belvárosban, így az I. és V. kerületben az átlagos négyzetméterárak elérték a 770 ezer forintot, ami

53 százalékkal magasabb az egész főváros átlagánál.

A legolcsóbb Budapest déli része, a XVII.-XXIII. kerület, ahol 390 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár tavaly, ez megegyezik a vidéki megyeszékhelyeken tapasztalttal.

A budapesti lakáspiaci folyamatokat vizsgálva kiderül, hogy Budapest minden részén jelentősen emelkedtek a lakásárak. Először a drágább, belső kerületekben kezdődött el és gyorsult be ez a folyamat, de a megemelkedett árszint miatt kiszoruló kereslet a külső kerületekben is felhajtotta a lakásárakat.

Címkép: Mervai Márk


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x