hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Kidsnews.hu – egy online újság, amit tizenévesek írnak
A TedX Danubián kiderült, miért vágnak bele a Z generáció tagjai az újságírásba, és mit szólt hozzájuk Farkas Bertalan, Hais Dorottya, vagy épp a Renault csapatfőnöke.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2018. november 29.


hirdetés

Novemberben rendezték a TEDxDanubia 2018-as konferenciáját, melynek mottója így szólt: Mi lenne, ha? A TEDx Danubia konferencia talán legrendhagyóbb előadói voltak a kidsnews.hu internetes újság újságírói és szerkesztői. Az különbözteti meg őket a többi fellépőtől, hogy az alapítókat és néhány felnőtt segítőt leszámítva mind gyerekek.

- Az én időmben is volt már olyan hogy iskolaújság. Honnan jött az ötlet, hogy ezt „nagyban” kellene csinálni?

Braczkó Szilvia: Egyszer a tinédzser fiammal összetűzésben keveredtünk az okostelefon kérdésén – mennyit használja, mire használja. Szerintem mindenki ismeri ezt a szituációt. Végül a fiam megkérdezte: De újságot legalább olvashatok? Ekkor kezdtem keresgélni a neten, hogy milyen újságok vannak tinédzserek számára. A magyar oldalak mellett megnéztem a külföldi példákat is, eközben született meg a kidsnews.hu alapötlete. Sem a fiatal szerkesztő kollégák, sem mi, az alapítók nem akartunk kicsit álmodni.

Azt mondtuk, ha már csináljuk, csináljuk úgy, hogy az bárhol megállja a helyét.

- Egyébként újságíró vagy?

- Tanultam kommunikációt is, de alapjában véve közgazdász vagyok. Az alapító társam viszont televíziós magazin- és hírműsorokban dolgozott 12 éven keresztül. De van még más felnőtt szakmai segítő is az oldal mögött, illetve gyerekpszichológus, gyerekorvos, állatorvos is segít nekünk, továbbá a TEDx-en fellépőkön kívül még 25 hozzájuk hasonló tinédzser dolgozik az újságon.

- Hogy kezdtél hozzá a gyerekek toborzásához?

Elsősorban a Facebookon és a Fiatal Írók Szövetségén keresztül, akik megosztották a tini írókkal a felhívásunkat. Öt jelentkezővel indultunk, de azóta folyamatosan egyre többen csatlakoznak hozzánk.

- Ki miért jelentkezett? Újságírók akartok lenni, vagy ezt csak egy érdekes hobbinak tekintitek?

Orbók Réka: Én az elsők között csatlakoztam a csapathoz, a Fiatal Írók Szövetségén keresztül láttam meg a hirdetést, de nem tudtam mit jelent. Úgy voltam vele, hogy jónak tűnik, szerettem írni, próbáljuk meg, hátha lesz belőle valami. Hozzá teszem, már nagyon sok hasonló kezdeményezést láttam, ami azután nem valósult meg. 2016 decemberében jelentkeztem, kialakult egy csapat, de Szilvi mondta, hogy majd csak 2017. szeptember tájára lesz ebből újság. Úgyhogy addig elkezdtük gyártani a cikkeket, gyakoroltunk, kitaláltuk a dizájnt, a rovatokat. De csak mostanában kezdem igazán megérteni, mi ez az egész. Szilvinek hála azonnal a mélyvízbe kerültünk.

Csináltam például interjút Nagy Ervinnel vagy Niko Hülkenberggel is.

Papp Júlia: Ami érdekes, hogy sokáig csak Szilvivel és egy másik felnőtt segítővel álltam kapcsolatban. Ők javították ki a cikkeket, velük beszéltem meg a témákat. A többiekkel személyesen először egy interjú során találkoztunk. Ott volt Borsodi Eszti is. Másfél órája ismerhettük egymást, amikor a bekötött kezemmel levertem egy krémest az asztalról. Szilvi azonnal pattant és fölszedte, Eszter pedig ideadta a sajátját, hogy egyem meg.

Ez az egymásra figyelés megvan mindenkiben a csapatból, és én ezt nagyon szeretem.

Borsodi Eszter: Én iskolaújságot készítettem a saját iskolánkban, és az alsós osztályfőnököm látta a hirdetést a Facebookon. Különlegesnek hangzott, és az is. Egyre jobban tetszik.

Nagyon tetszik a közösség, mert itt tényleg önmagam lehetek, ami például az iskolában vagy más közösségekben nem ennyire egyértelmű.

Ugyanakkor, miközben bizonyos szempontból nagyon hasonlóak vagyunk, mégis egészen mások, ettől olyan izgalmas a közös munka. És nagyon jó gyakorlás az irodalomhoz. A fogalmazással és a helyesírással nincs gondunk.

Juhász Gréta: Én idén februárban csatlakoztam. Nagyon szerettem olvasni, és foglakoztatni kezdett az írás. Írtam is néhány történetet csak úgy, önmagam szórakoztatására. Julival osztálytársak vagyunk, ő mesélte, milyen jó a kidsnews, mennyire jó a közösség. Olyan hangulatosan tudott mesélni róla, hogy én is kedvet kaptam hozzá. De az igazi motivációt az adta, amikor személyesen is megismerkedtem a többiekkel.

Braczkó Szilvia: Fontos tudni, hogy a szerkesztőségünk teljes egészében online működik. Írnak nekünk vidékről, sőt, határon túlról is. Ettől működik, jól, mert ők már egy online generáció. Viszont éppen ezért nagy élmény nekik, amikor néha találkozunk, és nem csak videó chatelünk.

Solymosi Máté: Nekem sokkal prózaibb indokaim voltak. A közösségi órák gyűjtése volt a prioritás. Bár persze a kreatív szabadság is érdekelt, de nem tudtam, mire számítsak. De kiderült, hogy sok a lehetőség, és nagyon sok olyan emberrel találkozhattam itt, akik különböző szempontokból segíthetnek. Amellett, hogy arról írhatok, ami érdekel, amiről szeretnék.

- Az előadásotokban a gyerekekkel kapcsolatos előítéletekről beszéltetek. Gyerekújságíróként is találkoztok sztereotípiákkal? Mennyire vesznek komolyan titeket?

Juhász Gréta: Én azt tapasztaltam, hogy abszolút komolyan vesznek, nem lekicsinylőek.

Borsodi Eszter: Például Hais Dorottya, a Mindenki gyerekfőszereplője szerintem kimondottan fesztelenebb volt attól, hogy nem felnőttekkel, hanem hasonló korúakkal kell beszélgetnie. De például, amikor Magyarország egyetlen parfümőrjével készítettem interjút, ő először kicsit hátrahőkölt, amikor meglátta, hogy egy gyereknek kell interjút adnia. Nyilván a telefonban a hangom alapján nem gondolta.

- De jó képet vágott hozzá?

Borsodi Eszter: Igen, és nagyon-nagyon jó beszélgetés lett belőle. Meg egy Vizy Dorka-különdíj is (nevet). De akkor is, az emberek legfeljebb meglepődnek, sosem lekezelőek.

Braczkó Szilvia: Hozzátenném, hogy tényleg sokan meglepődnek, amikor kiderül, hogy tizenévesek a riporterek is, például Farkas Bertalan is meg volt illetődve, amikor megjelentünk nála. De az első kérdések után, amikor kialakul egy partneri odafigyelő beszélgetés, már nem is veszik észre, hogy gyerekek kérdezgetik őket, vagy ha igen, már inkább pozitív a hozzáállásuk.

Az a tapasztalatunk, hogy az értékteremtő, intelligens hírességek nagyon nyitottak a gyerekek iránt és nagyon örülnek annak, hogy okos, felkészült fiatalokkal ülhetnek szemben.

Orbók Réka: Mindig azzal válunk el az ilyen interjúk után, hogy azt mondják, nagyon jó ez a kedvezményezés. Respektálnak minket. Köztudott, hogy Cyril Abiteboul, a Renault csapatfőnöke nem szeret interjút adni, viszont amikor találkoztunk vele, már a videón is látszik, hogy szívesen beszélget és egészen megnyílt, ahogy a csapat többi tagja is. Utólag azt a visszajelzést kaptuk, hogy a mi kérdéseink voltak a legjobbak. Olyan emberközpontú kérdéseket tettünk fel, amilyeneket másoktól nem kapnak meg, és örültek a valódi érdeklődésnek

- Bárki, aki kilép az internetre, az kiteszi magát a véleményeknek. Megtaláltak már a trollok?

Papp Júlia: Az oldalon le vannak tiltva a kommentek, és a 16 éven aluliaknak kreatív álnevük van. Én például Miss Úszósapka vagyok. Nincs kint a fotónk.

Braczkó Szilvia: Vigyázunk rájuk, de nagyon rossz tapasztalatunk valójában nincs. Igazán durva trollok nem találták meg az oldalt.

- Szakmailag mennyire veszitek szigorúan a munkát? Megszűritek a jelentkezőket, vagy írhat mindenki, és ha kell, segítetek?

Braczkó Szilvia: Támogató szellemiségben dolgozunk. Kisebb vagy nagyobb mértékben igyekszünk mindenkit bevonni a munkába, aki jelentkezik hozzánk. Az a harminc fő, akik az első vonalban vannak, már nagyon komoly szinten írnak, sokszor ér is minket az a vád, hogy nem a gyerekek készítik a cikkeket. Van, aki már említette is, hogy ő már olyan szinten van, hogy minden gond nélkül készített videós interjút Niko Hülkenberggel vagy Carlos Sainz-cel angolul. Borsodi Eszter például Vizy Dorka-különdíjat kapott az egyik munkájáért. Állítom, hogy mélyinterjúban sok magyar újságírónál rutinosabbak, ebben a műfajban a kidsnews.hu nagyon erős.

Lehet, hogy valakivel több munkával jutunk el ugyanarra a szintre, de dolgozunk mindenkivel és azt látjuk, hogy egyre jobbak és jobbak.

Nyilván cikket csak akkor rakunk ki, amikor minden rendben van az írással és vállalható a tartalom számunkra.

- Vannak leosztott rovatok, vagy mindenki csinál mindent?

Papp Júlia: Vannak rovatok, de közben mindenki csinál mindent. Vannak, akik a sporttal szeretnek foglalkozni, van, aki inkább a jövővel kapcsolatban ír, szexualitásról, tabu témákról. Mások inkább azt írják le, ami éppen foglalkoztatja őket. Amit nem tartunk érdekesnek, az pedig a Szilviékre marad. (nevet).

Braczkó Szilvia: Sok olyan témánk van, ami fontos és érdekes is a fiatalok számára, és van olyan, hogy egy téma „csak fontos”. Ilyenkor megbeszélem velük, hogy szerintem miért lenne vele érdemes foglalkozni. A legtöbb ilyen esetben könnyen felkelthető az érdeklődésük. De valóban vannak témák, amiket szívesen meghagynak inkább a felnőtteknek. (nevet)


KÖVESS MINKET:




Valóra válhat egy álom: Kovács Jónás LEGO-terve bekerült a legjobbak közé
A 19 éves egyetemista alkotását egy exkluzív készletben lehet megrendelni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 14.


hirdetés

Egy 19 éves egyetemista fiú nagy álma kezd valóra válni: Kovács Jónás hivatalos LEGO-tervezőnek készül, és legújabb készlete most bekerült a LEGO AFOL Designer Program pályázat legjobb 16 alkotása közé. A Vajdaságban élő tervező a Szegedi Tudományegyetem hallgatója programtervező informatikus szakirányon.

Az általa kitalált játék a LEGO saját történetét eleveníti meg

a BrickLink és a LEGO közös programjában, melynek célja a 60 éves évforduló megünneplése.

Kovács Jónás The LEGO® Story-jában időrendi sorrendben mutatja be a LEGO gyártás főbb korszakait. Szerepel benne a 30-as évek asztalosműhelye, a 40-es évek első generációs fröccsöntőgépe, egy modern tervezőiroda, és a gyártósor.

A LEGO a tervezőjelölteknek egy több napos műhelymunkát szervez, és ott különféle feladatokat kell megoldaniuk. Jónásnak a feladat kivitelezésére csak pár hete volt, és nagyon örült, hogy a tervét nagyobb módosítások nélkül jóváhagyták.

A műből előrendeléssel maximum 2500 készletet lehet megvásárolni még április 15-ig.

VIDEÓ: A LEGO-készletről

Forrás: Into.hu


KÖVESS MINKET:




Liu Shaolin Sándort és Kozák Danutát választották meg 2018 legjobb sportolóinak
Mindketten először nyerték meg az Év Női Sportolója, illetve az Év Férfi Sportolója címet, a gyorskorcsolyázó ráadásul első téli sportolóként, az olimpiai bajnok kajakozó pedig Hosszú Katinkát legyőzve.
MTI, fotók: MTI/Illyés Tibor - szmo.hu
2019. február 15.


hirdetés

A férfiaknál a rövidpályás gyorskorcsolyázó Liu Shaolin Sándort, a nőknél a kajakos Kozák Danutát választotta a 2018-as év sportolójának a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ).

A 61. alkalommal rendezett szavazás győzteseit az M4 Sport-Az Év sportolója gálán, a Nemzeti Színházban hirdették ki, itt vehették át díjaikat a kategóriák legjobbjai. A sorrend 439 szavazat alapján alakult ki, ez pedig rekord, a tavalyi csúcs alkalmával 436-an vettek részt a voksoláson.

A férfi győztes címét a Phjongcshangban történelmi olimpiai aranyérmet nyerő rövidpályás gyorskorcsolyaváltó alapembere, Liu Shaolin Sándor érdemelte ki, aki a montreali világbajnokságon összetettben ezüstérmet szerzett.

"Hatalmas megtiszteltetés, hogy első téli sportolóként lehetek az év legjobbja. Bácsi Péter hazai közönség előtt nyert világbajnokságot, megemelem előtte a kalapom - utalt a legjobb három közé került birkózóra. - Nagyon köszönöm, az edzőimnek, a csapatomnak a támogatást. Egy sportoló a kemény munkával tudja kihozni magából a legjobbat, nekem sikerült minden reggel úgy felkelnem, hogy az edzéseken a legkeményebben tudjak edzeni, és ezáltal elérjem a sikereimet"

- értékelt a színpadon.

A férfi győztesnek járó díjat Tarlós István főpolgármesterrel együtt Carl Lewis kilencszeres olimpiai, nyolcszoros világbajnok amerikai atléta adta át.

"Különleges érzés, hogy itt lehetek, először az 1984-es olimpia után jöttem Budapestre, most vagyok itt harmadik alkalommal. Fantasztikus ez az esemény, mindig is azt vallottam, hogy ha a sportot és a szórakoztatást összehozzuk, abból lehet igazi brandet építeni" - mondta, majd úgy folytatta, természetesen tervezi, hogy visszatér a 2023-as világbajnokságra is. - "Már öt éve edzősködöm, várhatóan indul néhány versenyzőm Budapesten".

A női győztes a kajakos Kozák Danuta lett, aki szülés után visszatérve két aranyat és egy ezüstöt szerzett a belgrádi kontinensviadalon, majd triplázott a portugáliai világbajnokságon.

"Sportolóként nap mint nap azért edzek, hogy a versenyen a legjobbamat nyújtsam. A díjakkal máshogy van, általában nem nyerek, most azonban ennek nagyon örülök, mert nem mindenki mondhatja el magáról, hogy megelőzte Hosszú Katinkát"

- fogalmazott.

Liu Shaolin Sándor és Kozák Danuta is először nyert.

Az edzők kategóriájában az olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolyaváltót felkészítő Bánhidi Ákos és Csang Csing Lina kapta a legtöbb szavazatot. Előbbi egy kanadai magyar kollégáját idézte, aki azt mondta neki: nem jó, hanem szerencsés edző akar lenni.

"Én pedig az vagyok, mert olyan szenzációs versenyzőkkel dolgozhatok együtt, mint a férfi váltó tagjai. Szerencsés, mert olyan kollégáim vannak, mint az itt mellettem álló kolleganőm, de a csapatunk minden tagjának hálás vagyok a magas szintű munkáért."

Az év legjobbja a hagyományos csapatsportokban a női kézilabda Bajnokok Ligája-győztes Győri Audi ETO KC lett, az egyéni sportágak csapatversenyei kategóriában pedig a férfi rövidpályás gyorskorcsolyaváltó végzett az élen a szavazáson.

"Négyen vagyunk a színpadon, de egy hatalmas csapat kellett ehhez a sikerhez. Nekem pedig sokat kellett várnom, hogy felnőjenek mellém a többiek"

- mondta Knoch Viktor.

Az év férfi labdarúgójának Gulácsi Pétert, az RB Leipzig és a magyar válogatott kapusát választották, az év női futballistája Jakabfi Zsanett, a Wolfsburg játékosa lett. Az év találatára a szurkolók szavazhattak, a legtöbben a ferencvárosi Sigér Dávid MTK-nak lőtt gólját látták a legszebbnek. A Magyar Labdarúgó Szövetség életműdíját az olimpiai és Eb-bronzérmes Rákosi Gyula kapta.

A Magyar Olimpiai Bizottság és az MSÚSZ életműdíját az 1979-ben világbajnoki aranyérmes férfi asztalitenisz-csapat tagjainak, Jónyer Istvánnak, Klampár Tibornak és Gergely Gábornak ítélték.

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke az elismerés átadását úgy vezette fel, hogy méltánytalan, ha egy sportolónak a pályafutása zenitjén a sportága még nem olimpiai sportág, de most ezzel a díjjal is szeretnék elismerni a nagyszerű sportpályafutásokat.

"Bennünk volt még két-három világbajnoki cím, és nagyon sajnáljuk, hogy nem nyerhettünk olimpiai aranyat" - mondta Jónyer István.

A fogyatékos sportolókkal foglalkozó edzők közül a kerekesszékes vívókat felkészítő Beliczay Sándor kapta az elismerést, az év fogyatékos csapata a női kerekesszékes vívóválogatott lett, a férfiaknál Gelencsér Róbert szervátültetett atléta, a nőknél Gyurkó Alexandra szervátültetett úszó volt a tavalyi év legjobbja.

A győztesek csavart elemeket tartalmazó, aranyozott részekkel díszített porcelánserleget kaptak. A díjátadó ceremóniákat elválasztó öt produkcióban csaknem háromszázan léptek színpadra.


KÖVESS MINKET:





„Tovább kell menni, akkor is, ha az embernek nincsen hozzá kedve” – Nagy Dávid keresztülgyalogolta az USA-t
Több mint 5000 kilométert talpalt, és közben azért akadtak hullámvölgyek. Az út alatt még adományt is gyűjtött egy gyermekkórháznak. A nem mindennapi túráról beszélgettünk.
Szegedi Éva, Fotó: Nagy Dávid - szmo.hu
2019. február 19.


hirdetés

Nagy Dávid 2018-ban végiggyalogolt az Egyesült Államokon, és közben pénzt gyűjtött a Heim Pál Gyermekkórház Alapítványának. Egyszer a tornádó elől csak szerencsés véletlennek köszönhetően tudott elmenekülni, néhányszor megbetegedett útközben, és előfordult, hogy vízhiány akadályozta a túra teljesítésében. De végigcsinálta, amit maga elé célként kitűzött.

Júliusban akkor írtunk róla és váltottunk vele üzenetet, amikor túl volt már 2500 kilométeren.

Nagy Dávid szeret utazni, eddig már több mint 25 országban járt. 18 évesen fogta magát, Hollandiába költözött, majd később Kanadába - ott szerette meg a túrázást. 2016 decemberében hazajött. A blogjában azt írta, látott néhány olyan posztot, amelyben az szerepelt, hogy többen is keresztülsétáltak már az Egyesült Államokon, és volt, aki adományokat is gyűjtött a túrával.

„Egyszer csak jött egy sugallat: Dávid te leszel a következő, és az első magyar aki végigsétál ezen a kontinensen. Így jobban utánajártam a dolgoknak és elhatároztam, nekivágok! "

Nagy Dávid előzőleg tervezett egy útvonalat, ami több mint 80 kisvárost érintett, és egy sor nagyobb várost. Május 13-án indult és október 13-án ért be, kerek 5 hónap alatt tett meg gyalogszerrel majdnem 5000 kilométert.

Amikor azt kérdezem tőle, mi volt a legnehezebb, azt feleli:

„AZ EGÉSZ. Az egész túra nehéz volt.

Illetve minden viszonyítás kérdése. Nagy kő esett le a szívemről, amikor vége lett, de ha visszanézek rá, akkor utólag már nem látom nehéznek.

A legnehezebb az volt, hogy nap mint nap felkeljek, becsomagoljak, összepakoljak, és elinduljak. Na, az első 500 méter az nehéz volt, amikor elindul a láb, de aztán már megy magától. Voltak könnyebb és nehezebb szakaszok.”

Személyi edzővel készült fel, több mint másfél hónapig edzett. Emellett a Pilisbe járt túrázni és gyalogolni, a barátaival vagy a nővére barátjával. Előfordult, hogy 30 kilométert is megtett.

„Ha valaki ilyen túrába akar vágni, akkor azt javaslom, először legyen tisztában saját magával, ismerje meg előbb önmagát, és csak ezután vállalkozzon rá. Különben borzasztó nehéz lesz ott lenni a semmi közepén egyedül, önmagával, tanácstalanul. Bármilyen probléma jön ugyanis, meg kell oldani, ehhez pedig állandó lélekjelenlétre van szükség”

- mondja Dávid.

Nem is fizikai, inkább lelki igénybevétel volt számára ez a hosszú túra. Harminc kilométert, különösen, ha rendszeresen sportol valaki, simán le tud gyalogolni. Azonban lelkileg nagyon erősnek kell lenni.

„Voltak azért hullámvölgyeim. Volt, amikor sikeresen leküzdöttem, volt, amikor nehezebben. Egy ilyen hosszú túra titka az, hogy végig pozitívnak kell maradni. Fontos, hogy elengedjük magunkat. Fontos, hogy lelkileg megbirkózzunk a mindennapok nehézségeivel, és azzal minden nap új helyen ébredünk, mert ez tényleg nehéz.

Fel kell kelni, tovább kell menni, akkor is, ha az embernek nincsen hozzá kedve. Akadt olyan szakasza az útnak, amit egyáltalán nem élveztem, csak néztem a földet gyaloglás közben és mentem.

Saját magammal volt nehéz dolgom ilyenkor, hogy ne adjam fel. De a túra lelkileg megerősített. Például azzal, hogy jobban megismertem önmagamat.”

Nagy Dávid a túrát úgy tervezte meg, hogy pontról pontra haladt, és ameddig elért, ott keresett szálláshelyet vagy magyar közösséget magának. Kihasználta a couch surfing lehetőségeit, használta az Airbnb-t, a Booking.comot, sokszor sátrazott, máskor előre megbeszélt helyen aludt, vagy éppen hotelben vett ki szobát. Családoknál, barátoknál aludt.

Sokszor magyar házban volt elszállásolva, megismerte az Amerikában élő magyarokat, és ez számára elképesztően pozitív élmény volt. Beérkezésem utolsó napján az utolsó 10 kilométert magyarokkal tette meg Los Angelesben. "A Santa Monica Pierre mentünk le együtt, ahol Maria és Péter, Susie és családja egy emléklappal ajándékozott meg a 66-os út végét jelző táblánál - egyben az utamnak is a végét jelezte a tábla! Erről videó is készült."

„Útközben Amerikában rengetegen segítettek. Előfordult, hogy éttermekbe bementem, és meghívtak ebédelni, amikor látták a sok holmit, a hátizsákot. Megkérdezték, mit csinálok, hová tartok. Rengeteg kint élő magyar fogadott be és támogatott utam közben. A legtöbb támogatást tőlük kaptam, folyamatosan nyomon követték, merre járok, hol tartok, és ha bármilyen probléma adódott volna útközben, bármikor ott tudtak volna lenni segíteni.”

A szállás

Amikor Dávid kinézte a következő várost a tervezett útvonal alapján, és elkezdte keresni a couch surfinget, ha arra nem válaszoltak neki, akkor jött a következő lépés: ellenőrizte, melyik a legolcsóbb szállás, és lefoglalta.

Ha nemzeti park közelében járt, odament, ott tudott sátorban aludni. Elmondta, hogy az Államokban azért nem úgy van, hogy bárhol leverhetjük a sátrat, mint itthon, hanem kemény szabályok vonatkoznak a sátrazókra, és már csak azért is érdemes betartani ezeket, mert a rendőrökkel és seriffekkel nem jó ujjat húzni.

Akad, ahol a sátorhelyért 50-60 dollárt kell kifizetni, míg egy szállás 30-40 dollárba kerül, emiatt észnél kell lenni, mikor mire költ az ember.

Többször is előfordult, hogy a sivatagban az út szélén aludt, és akkor már sátra sem volt – ezt hívják úgy, hogy cowboy camping.

„Váratlan akadályok persze adódtak, legfőképpen az időjárás és a vízhiány nehezítette az utamat” – meséli Dávid. „A vízutánpótlást gyakran mocsarakból oldottuk meg, víztisztító segítségével. Az is megtörtént, hogy lemerült az akkumulátor a telefonomban. Az időjárással párszor komolyan meggyűlt a bajom,

egyszer egy tornádóba is belefutottam. Mentem, mentem, majd egyszer csak lecsapott a vihar, és nem volt hová mennem, nem volt kiút. Az volt a szerencsém, hogy éppen arra jöttek autóval és felvettek, különben lehet, hogy most nem beszélgetnénk itt.

Nem is egyszer lettem beteg, többször volt torokgyulladásom, egyszer a bokám fordult ki, máskor belázasodtam. A torokgyulladás váratlanul ért, néhány napra le is gyengített. Bokaszalag-szakadásom viszont korábban már volt, így tudtam, hogyan kezeljem. A túrapartneremet majdnem megmarta egy mérges kígyó, így neki is kijutott életveszélyes élményből. Mivel gyakran aludtunk erdőben, ahol medve vagy puma jöhetett volna arra, az sem volt veszélytelen.”

Dávid beiktatott pihenőnapokat is ilyenkor lazított, relaxált. Akkor tudta kipihenni magam, amikor szállodában aludt. Tévét nézett, a neten kommunikált a külvilággal, ilyenkor próbált videót, fotót közzétenni. Ez volt számára a kikapcsolódás.

És mit evett útközben? Az útvonalat eleve úgy próbálta beállítani, hogy érintsen vele boltot vagy benzinkutat. Egy kis kocsin, kerekeken guruló kis ládaszerűségben húzta maga után a tartalékát és a felszerelését: a vizet, az élelmiszert, a gyógyszereket, a felszerelését – ezt a közösségi oldalon a követői Dave mobilnak nevezték el szavazás alapján.

A hegyekben már nem tudta magával vinni a Dave mobilt, ott hátizsákra váltott. Azon a vidéken az úgynevezett túraételeket fogyasztotta, különféle ízesítésű zacskós, magas proteintartalmú élelmiszereket, amelyeket vagy tűzön kell felmelegíteni, vagy pedig vízzel elkeverni. Az út során igyekezett minél több mogyorókrémet és mogyoróvajat enni, hiszen az sok energiát ad. De járt gyorsétteremben, pizzériában, Subwayben is. Ezek a leggyorsabbak, mivel az ember csak bemegy, bekapja az ételt, és már megy is tovább. Ettem müzlit, energiaszeletet, energiazselét, energiacukrot.

A 275 ezer forint gyűlt össze a Heim Pál Gyermekkórház számára az út során, 2018. december 24-én utalta át nekik Dávid az összeget. És ezúton is köszöni mindenkinek, aki támogatta az úton, aki adományt küldött a kórház részére.

Lelkileg rengeteget fejlődött, megismert rengeteg embert, akik a későbbiekben a barátai maradtak, és akikkel most is tartja a kapcsolatot.

„Amikor a Rocky Mountainben, Coloradóban, 3500 méteres magasságban már mínusz 2, mínusz 3 fok volt, nappal pedig harminc, éjszakánként remegtem, enyhe hipotermiát is kaptam, emiatt meg is szakítottam a túrát. Visszastoppoltam Denverbe és ottani magyaroknál pihentem. A hipotermia nem játék, az ember életébe is kerülhet.

Az út viszont gyönyörű volt. Nem tudnék egyetlen tájat vagy vidéket kiemelni, annyi szépséget láttam. Csodálatosak voltak a hegyek, a völgyek, az utak, a fák – képtelenség lenne egy-egy pillanatot kiemelni, az egész így volt kerek, ahogyan átéltem. Pennsylvaniában a sok fa; gyönyörű volt a kopár és sziklás sivatag; Coloradóban szépek voltak a váltakozó fafajtákból álló erdők.

Vannak új terveim is, bár nem kifejezetten gyaloglással kapcsolatosak. Szeretnék eljutni Tibetbe. Illetve szeretnék jelentkezni 2019 telén a sarkvidéki szánhúzó versenyre. Remélem engem választanak, és elindulhatok.”


KÖVESS MINKET:




Példamutató nőkre és környezetvédő sztárokra is lehet szavazni a Style Awardon
Hat kategória harminc jelöltjére lehet szavazni, akik olyan fontos ügyek mellett is kiállnak, mint a kultúra népszerűsítése vagy a fenntarthatóság.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 12.


hirdetés

2019-ben is keresi Magyarország meghatározó ikonjait az InStyle magazin. A Style Award során ezúttal kedvenc sztárokra, divattervezőkre, online véleményvezérekre, stílusos férfiakra, valamint két új kategória jelöltjeire lehet leadni a voksokat. Ebben az évben a környezetvédelem jegyében hazánk zöld élharcosai mellett olyan nőkre is lehet szavazni, akik egy-egy fontos ügyet képviselnek.

A Leginspirálóbb power woman kategóriában olyan különleges nőkre szavazhat a közönség, akik karrierjükkel, életútjukkal és tapasztalataikkal motiválnak és adnak erőt. Rea Milla modell, a leukémiából gyógyult Pávó Réka, Lubics Szilvi ultramaratonista, Lovas Emília és Ónodi Eszter színésznők is várják a voksokat.

Az erős, példamutató nők mellett a magazin másik kiemelten fontos területe a fenntarthatóság és a környezetvédelem. A témaválasztás nem véletlen, hiszen az InStyle kiadója, a Marquard Media úttörő szerepet tölt be a hazai médiapiacon azzal, hogy felületein többé nem ad helyet az állati szőrből készült termékek megjelenítésének és saját eszközeivel igyekszik felhívni a figyelmet a fenntarthatóság, tudatosság, környezetvédelem fontosságára.

Számos olyan híresség van az országban, akik élharcosai a felesleges pazarlás megelőzésének és mindent megtesznek, hogy a bolygó egy élhetőbb, tisztább hely legyen. Ők a Legmotiválóbb ökotudatos híresség kategória jelöltjei: Döbrösi Laura, Munkácsi Brigitta, Balla Eszter, Marsalkó Dávid és Linczényi Márkó.

Az olvasók ismét szavazhatnak kedvenc hírességükre a Legkedveltebb InStyle sztár kategóriában, amelyben Balsai Móni, Epres Panni, Jakab Juli, Radics Gigi és Coco Köenig várja a szavazatokat. Természetesen a korábbi évekhez hasonlóan a hazai divatmárkák sem maradhatnak ki, Zsigmond Dora, Nanushka, Je Suis Belle, Tomcsanyi és az ÁERON tervezőire adhatja le voksát a közönség.

A magazin idén is keresi az ország Legkreatívabb online véleményvezérét, aki a legújabb trendekkel inspirálja követőit. A kategóriában Dallos Bogi, Mádai Vivien, Polgár Odett, Verrasztó Evelyn, és Varga Priszcilla „Priszci” közül választhatják ki kedvenceiket az olvasók. A gyönyörű hölgyek mellett a Legstílusosabb férfiakról sem szabad megfeledkezni, a kategóriában Liu Shaolin Sándor, Puskás Peti, ByeAlex, Mohai Tamás és Tasnádi Bence közül választ majd győztest a közönség.

Az InStyle – Style Award jelöltekre március 15-ig szavazhatsz ide kattintva.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x