hirdetés

Kiderült, hogy az elefántok nagyon is hasznosak a globális felmelegedés elleni küzdelemben

Lelegelik a 30 centinél kisebb átmérőjű növényeket, így több terük marad a nagyobb törzsű, több szén-dioxidot megkötő fáknak.
G. N. L., Fotók: Unsplash - szmo.hu
2019. július 30.


hirdetés

A 20. század elején a feltételezések szerint körülbelül 12 millió elefánt élt a közép-afrikai esőerdőkben, most már alig 400 ezer van belőlük.

Az afrikai elefántok ma is gyakran esnek az orvvadászok áldozatául, annak ellenére, hogy 1989 óta nemzetközi egyezmény tiltja az elefántcsont-kereskedelmet – írja a Teleambiente.

Csak 2007 és 2014 között 114 ezerrel csökkent az elefántok száma.

Pedig a legújabb kutatások szerint ezek az óriások nagyon hasznosak a globális felmelegedés elleni küzdelemben.

Az elefántok ugyanis lelegelik vagy letapossák a 30 centiméteresnél kisebb átmérőjű növényeket, és így több tere marad a lassan növekvő fáknak. Ezek pedig hosszabb ideig élnek, és több szén-dioxidot tárolnak a törzsükben.

hirdetés

De van más haszuk is az ökoszisztéma szempontjából. Jártukban-keltükben ugyanis szétszórnak magvakat és tápanyagokat, így segítve az erdők gyorsabb növekedését.

A franciaországi Gif-sur-Yvette-i klíma- és környezetvédelmi laboratórium munkatársai nemrég elkészítettek egy számítógépes modellt, hogy pontosabban megmutathassák, hogyan hatnak az elefántok a környezetükre.

Arra jutottak, hogy a hajtások sűrűségének csökkentésével valóban nő a megmaradt fák átlagos átmérője, és így a biomassza teljes tömege.

Egyetlen állat jelenléte négyzetkilométerenként 60 tonnával növelheti biomasszát.

„Mivel az elefántok a kisebb fákat részesítik előnyben, hosszú távon sokkal több atmoszferikus szén-dioxidot lehet tárolni a megmaradó fákban” – mondta a kutatást vezető Fabio Berzaghi, a New Scientist-nek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
ausztralis-hazazavarja-a-kulfoldieket.jpg

Koronavírus: 2 millió külföldit küld haza Ausztrália

A kérés az ideiglenes vízummal rendelkezőkre – diákokra, vendégmunkásokra és turistákra is – vonatkozik.
MTI, Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. április 04.


hirdetés

Az ausztrál kormány arra kér minden külföldit – több mint kétmillió embert –, hogy a lehető leggyorsabban hagyja el az országot, miután az új koronavírus világjárványa miatt jelentős gazdasági visszaesés és munkanélküliség várható ott is.

A kérés az ideiglenes vízummal rendelkezőkre – diákokra, vendégmunkásokra és turistákra is – vonatkozik, az állandó letelepedett státusszal rendelkezőkre nem.

"A külföldiek nagy hasznot hajtanak az ausztrál gazdaságnak és mindennapi életünknek, de nyomatékosan arra kérjük az ideiglenes vízummal itt-tartózkodókat, akik önerőből nem tudják fenntartani magukat a következő fél évben, hogy minél hamarabb térjenek haza" – közölte szombaton Alan Tudge, a bevándorlási ügyek ügyvezető minisztere.

A miniszter szerint körülbelül 203 ezer turista és 118 ezer idénymunkás van az országban. Utóbbiak szabadságuk alatt általában hátizsákkal járják az országot, és legálisan itt-ott munkát vállalnak.

Idénymunkás csak abban az esetben maradhat az országban, ha bizonyos szektorok valamelyikében vállal munkát, köztük az egészségügyi ellátásban, idős-, fogyatékos- vagy gyerekgondozásban, a mezőgazdaságban vagy az élelmiszer-feldolgozásban.

hirdetés

"De ha közülük is bárki nem biztos abban, hogy képes fenntartani magát a következő fél évben, akkor utazzon haza"

– íerta a miniszter közleményében.

A járvány miatt bevezetett korlátozások következtében az idénymunkások is nehéz helyzetbe kerültek Ausztráliában, erről tanúskodik panaszáradatuk - tette hozzá a dpa hírügynökség.

Jelenleg 565 ezer külföldi diák tanul Ausztráliában, ők 32,4 milliárd ausztrál dollárral (6577 milliárd forint) gyarapítják az ausztrál gazdaságot, ami azt jelenti, hogy ez a harmadik legjelentősebb exportszektor a vas- és szénkivitel után, ráadásul a külföldi diákok 250 ezer embernek adnak munkát.

A kormány őket nem kéri távozásra, ha továbbra is fent tudják tartani magukat önerőből vagy olyan munkából, amelyet az említett területek valamelyikén vállalnak.

Mehreen Faruqi, a zöldek egyik szenátora bírálta a kormányt a külföldi diákokkal szembeni politikája miatt. "Több száz külföldi diák keresett meg engem az utóbbi napokban, és panaszkodott nehézségeire. Most pedig a kormány ki is jelenti, hogy a kisujját sem mozdítja meg azokért, akik tandíjuk befizetésével és munkájukkal hozzájárulnak az ország gazdaságához" – közölte a szenátor.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
85-egeszsegugyi-dolgozot-fertozott-meg-a-koronavirus.jpg

Koronavírus: 85 egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig Magyarországon

Gulyás Gergely a Kormányinfón mondta el, hogy eddig pontosan hány egészségügyi dolgozó lett koronavírusos.
MTI, Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. április 04.


hirdetés

Mint arról beszámoltunk, szombaton tartott sajtótájékoztatót Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra.

Ezen elsősorban gazdasági intézkedésekről volt szó, de Gulyás Gergely beszélt az egészségügyi dolgozók plusz juttatásáról is.

A minisztert arról is kérdezték, hány egészségügyi dolgozó fertőződött meg eddig a koronavírustól.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csak annyit mondott:

hirdetés

85.

A kormányinfón arra is kitért, hogy az egészségügyi szektorban heroikus a küzdelem, amit a kormány azzal hálál meg, hogy bruttó félmillió forintot kap valamennyi egészségügyi dolgozó, még nyár elején.

Videó a Kormányinfóról:

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy az Uzsoki Utcai Kórház egyik osztályának főnővére is megfertőződött a koronavírussal. Erről azonban nem tájékoztatta az intézményt, egy Facebook-bejegyzés alatti kommentjéből derült ki a munkatársai számára is, hogy koronavírusos.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
gyurcsany.jpg

Gyurcsány Ferenc 3000 milliárdos gazdasági és szociális javaslatcsomagot jelentett be

A 20 pontból álló átfogó javaslat többek között foglalkozik a kieső fizetések pótlásával, a kisvállalkozások és nyugdíjasok támogatásával és juttatni szeretne azoknak, akik több terhet vállalnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 04.


hirdetés

20 pontból álló átfogó gazdasági és szociális javaslatcsomagot jelentet be a DK elnöke. A 3000 milliárdos csomag elég arra, hogy

pótolja a kieső fizetéseket, megmentse a kisvállalkozásokat és segítse a nyugdíjasokat. És most többet kell juttatni mindazoknak, akik több terhet vállalnak

- javasolja a párt.

"1. A legsürgetőbb feladat a munkahelyek megmentése, a kieső bérek, jövedelmek pótlása. Javasoljuk, hogy mindazok számára, akik a veszélyhelyzet kihirdetése óta elveszítették az állásukat, vagy azóta fizetés nélküli szabadságon vannak, a kormány korábbi bérük 80 százalékának megfelelő keresetpótló támogatást fizessen. A támogatás felső határát a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszereséhez kell igazítani.

2. A járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt állásidőre az állami és önkormányzati közszolgálatban, intézményekben, valamint a köztulajdonban lévő cégekben dolgozók a teljes alapbérüket megkapják. Ahol a veszélyhelyzet elrendelése miatt a munkavállalók nem tudják felvenni a munkát, ott a kormány foglaljon állást az állásidő alkalmazása mellett. A kormány a bölcsődei, óvodai és iskolai nevelési és oktatási területen dolgozók esetén rendelje el az állásidőt a munkát felvenni nem tudó alkalmazottak számára.

hirdetés

3. Az álláskeresési támogatás folyósítási ideje hat hónapra emelkedik. A már lejárt álláskeresési támogatás folyósítási ideje a veszélyhelyzet végét követő hónap utolsó napjáig automatikusan meghosszabbításra kerül.

4. Mivel a járvány okozta gazdasági nehézségek hosszú időre, a veszélyhelyzet elmúltát követően is hatással lesznek a családok mindennapi megélhetésére, ezért a családi pótlékot a kétszeresére kell emelni.

5. Az egyéni vállalkozók és az öt fő alatti mikrovállalkozások a veszélyhelyzet előtti alapbérek költségének 80%-ának megfelelő közvetlen állami bértámogatást kapnak. A támogatás maximuma foglalkoztatottanként a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszerese.

6. Azon vállalatok, melyeknek a 2020. évi várható árbevétele legalább 25 százalékkal csökken és vállalják, hogy tovább foglalkoztatják alkalmazottaikat, az árbevétel csökkenéséhez igazodva a vállalati bértömeg 20-40 százalékát kitevő bérkiegészítő költségvetési támogatást kapnak.

7. Azok az öregségi nyugdíjban, illetve szolgálati járadékban részesülők, akiknek nyugdíja nem haladja meg az átlagnyugdíj másfélszeresét (mintegy 210 ezer forintot), nyugdíjuk mértékétől függően egyszeri 10-50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést kapnak a központi költségvetésből. Az úgynevezett rokkantnyugdíjban és az otthonápolásban részesülők egyszeri 50 ezer forintos támogatást kapnak. Amennyiben a veszélyhelyzet 6 hónapnál tovább tart, a fenti nyugdíj-kiegészítést, illetve támogatást újból folyósítani kell.

8. A kiskorú gyermekeiket a távoktatás ideje alatt felügyelő munkavállalók a járvány ideje alatt bérük 80 százalékával kompenzált fizetett szabadságot vehetnek igénybe. A „vírusszabadság”-kompenzáció felső határa igazodik az átlagkereset másfélszereséhez, a munkaadó ezzel kapcsolatos terheit (bér és bérköltség) az állami költségvetés vállalja.

9. Az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók 100 százalékos béremelést kapnak. Az egészségügyben közreműködő külső szolgáltatóknál dolgozó munkavállalók béremelésének fedezetére a kormány, a veszélyhelyzet idejére 50 milliárd forintos alapot hoz létre.

10. A fegyveres szervek és a Magyar Honvédség állományában dolgozók egyszeri 500 ezer forint bérkiegészítést kapnak.

11. A közműtartozások kifizetésére a magánfogyasztók és a KKV-k a veszélyhelyzet fennállását követő hónap végéig halasztást kapnak (“rezsimoratórium”). Ugyaneddig az időpontig közműszolgáltatást felfüggeszteni, megszüntetni a szolgáltató részéről egyoldalúan nem lehet. Az elmaradt befizetések után kamatot felszámítani nem lehet.

12. A KIVA és a KATA fizetési kötelezettséget a veszélyhelyzet időszaka alatt befizetés nélkül jóváírják.

13. A 2019-es gazdasági év után fizetendő társasági adóból valamennyi kis- és középvállalkozás a befizetendő adójából egységesen 50 millió forint adókedvezményt kap.

14. A növekvő fizetési nehézségek miatt a gazdasági társaságok a 2019. évi árbevételük 10 százalékának megfelelő kamatmentes forgóeszköz-hitelre annak 80 százalékáig állami garanciát kapnak.

15. Az üzleti céllal kis- és középvállalkozások által bérbe vett, de a járvány miatt önként bezárt üzletek bérlete a veszélyhelyzet ideje alatt a bérbeadó által nem mondható fel. Ez idő alatt a bérbevevő a bérleti díj 40%-áig bérlettámogatást kap az állami költségvetésből. A bérleti szerződések alapján kifizetett kauciót a központi költségvetés átvállalja.

16. Azoknak a vállalatoknak, amelyek vállalják, hogy megtartják foglalkoztatottaikat, ingyenes, normatív hitelgarancia-program indul, amelyben a felvett hitel felső határa a 2019. évi anyagmentes árbevétel 25, az állami garancia mértéke pedig a hitelösszeg 80 százaléka.

17. A veszélyhelyzet időtartama alatt az állami és önkormányzati közszolgálatban, valamint a köztulajdonban lévő cégeknél, intézményeknél a munkaadó a munkaszerződést nem szüntetheti meg.

18. A járvány miatt gazdasági nehézségekkel küzdő állami-, önkormányzati vállalatok pénzügyi megerősítésére, a járvány által különösen sújtott szektorok megmentésére, megerősítésére a kormány 400 milliárd forintos programot indít.

19. Az önkormányzatok megnövekedett szociális feladatainak kezelésére a kormány 500 milliárd forintos rendkívüli szociális alapot hoz létre. A kormány közvetlenül intézkedik a leghátrányosabb helyzetű településeken élő emberek mindennapi életfeltételeinek (étkezés, fűtés, stb.) biztonságos megszervezéséről.

20. Az Európai Unió által válságkezelésre biztosított szabad források, illetve az EU által szabadon átcsoportosíthatóvá tett források (összesen mintegy 2000 milliárd forint), kizárólag egészségügyi eszközbeszerzésre, munkahelyek védelmére és különösen a kieső bérek kompenzációjára, illetve a kis-és középvállalkozások megsegítésére használhatóak fel"

- sorolják a Demokratikus Koalíció honlapján.

VIDEÓ: Gyurcsány Ferenc 20 pontos javaslata


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
jarvanyugyi.jpg

14 budapesti polgármester tiltakozik írásban a kormány járványügyi akcióterve ellen

Arra reagáltak, hogy a gépjárműadóból befolyó bevételeket elvennék az önkormányzatoktól.
Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. április 04.


hirdetés

A főváros ellenzéki polgármesterei szerint elfogadhatatlan az, hogy a kormány elvonja az önkormányzatok gépjárműadóból befolyó bevételét a szombaton ismertetett járványügyi akcióterv részeként. A 14 kerületi vezető által jegyzett közlemény szerint ez a lépés veszélyezteti, helyenként ellehetetleníti az önkormányzatok járvány elleni védekezését és szociális válságkezelését.

A polgármesterek arra reagáltak, hogy Gulyás Gergely bejelentette: mindenkitől hozzájárulást várnak a járványügyi védekezésre, az önkormányzatoktól a gépjárműadót kérik az alapba.

Az ellenzéki polgármesterek "A fővárosi közgyűlési többséget adó polgármesterek közös nyilatkozata" címen tettek közzé egy közleményt, amely többek közt V. Naszály Márta I. Kerületi polgármester Facebook-oldalán is megjelent.

"A koronavírus-járvány elleni védekezés, és a nyomában érkező gazdasági-szociális válság kezelése hatalmas feladatot ró a kormányokra is, és az önkormányzatokra is" - írják.

hirdetés

"Az önkormányzatok országszerte, pártállástól függetlenül erőn felül veszik ki részüket a védekezésből és a napról napra drámaibb szociális válság helyi kezeléséből.

Mivel a válság által leginkább sújtott iparágak a nagyvárosokban összpontosulnak, és itt élnek a legtöbben azok közül, akiknek megélhetése most veszélybe került, a budapesti kerületi önkormányzatokra a szociális válság enyhítésében minden eddiginél nagyobb szerep hárul.

A kerületi önkormányzatok az elmúlt hetekben saját forrásból, egymással együttműködve szereztek be a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket,

kidolgoztak szociális támogatási programokat, megsokszorozták erőfeszítéseiket az idősgondozás és a gyermekétkeztetés terén éppúgy, mint az egészségügyi alap- és járóbeteg ellátásban, vagy a hajléktalan-ellátásban. A kerületek az egyre növekvő feladatokat egyre csökkenő bevételekből kénytelenek ellátni, miközben naponta szembesülünk a válság okozta megrázó élethelyzetekkel.

A kerületi önkormányzatok az egészségügyi és szociális válság kezeléséhez a kormánytól nem hogy érdemi támogatást, de még csak kielégítő információt sem kapnak.

Sem a kormányhivatalok, sem az operatív törzs nem szolgáltat a válságkezelést megkönnyítő információkat, kérdéseinkre, felvetéseinkre késve, vagy egyáltalán nem érkezik válasz.

A háziorvosok, az ápolók, vagy éppen a szociális ellátásban dolgozó munkatársaink járvány elleni védelmét szolgáló eszközök kormányzati forrásból alig érkeznek, e téren is magunkra, illetve a fővárosi városvezetésre számíthatunk. A vírustesztelés mennyisége egész egyszerűen elégtelen, ebben is a főváros saját erőfeszítései jelentenek előrelépést.

Az önkormányzatok szociális válságkezelését tovább nehezíti, hogy a kormány első gazdasági intézkedései nem csökkentették, de helyenként növelték a munkavállalók kiszolgáltatottságát.

Más európai kormányoktól eltérő módon a magyar kormány nem biztosítja a kieső bérek fedezetét a munkavállalók számára, nem változtatott Európa legszűkmarkúbb munkanélküli támogatási rendszerén és a családi pótlék összegén sem. Az önkormányzatok gazdasági válságkezelő lehetőségei nagyon szűkösek, de naponta szembesülnek az egzisztenciájuk elvesztése miatt segítséget kérő emberek drámájával.

Támogatjuk, hogy a kormány válságkezelése nagyságrendjében is reagáljon végre a gazdasági és szociális válság súlyosságára. Csalódást kelt azonban, hogy ma a kormány egy igazságtalan megszorító csomaggal kezdte a válságkezelés második ütemét.

Igazságtalan, mert ugyan helyes, ha a prosperáló multik és bankok részt vállalnak a válság terheiből, de a felsorolásból feltűnően kimaradtak azok a gazdasági szereplők, akik az elmúlt években szinte kizárólag állami és uniós forrásból tettek szert hatalmas vagyonokra. Kimaradt a kormány által Budapesten megvalósítani kívánt, zömében sportcélú látványberuházások átgondolása is.

És nem lehet máshogy, csakis megszorításnak nevezni, hogy a kormány újabb bevételeket akar elvenni az önkormányzatoktól.

A kormány lépése veszélyezteti, helyenként ellehetetlenít az önkormányzatok járvány elleni védekezését és szociális válságkezelését. A forráselvonás megnehezíti az egészségügyi ellátásban, az idősgondozásban, a gyermekétkeztetés biztosításában végzett munkát. A kormány lépésének kárvallottjai éppen azok a rászorulók lesznek, akiknek most különösen nagy szükségük lenne a segítségre lakóhelyükön.

Felszólítjuk a kormányt, hogy a válságkezelés során az önkormányzatokat tekintse partnernek, a helyi válságkezelést ne megszorítással sújtsa, hanem támogatással segítse. Vagy - hogy a miniszterelnököt idézzük – ha már segíteni nem tud, legalább ne nehezítse a munkánkat.

Amit kérünk, nem más, mint amit a kormány is, és az önkormányzatok is hetek óta az állampolgároktól kérnek: együttműködést.

Felszólítjuk ezért a kormányt, hogy a gazdasági és szociális válságkezelés lépéseiről haladéktalanul kezdjen egyeztetést az önkormányzati szövetségekkel" - olvasható a közleményben, amit V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, Örsi Gergely, a II. kerület polgármestere, dr. Kiss László, a III. kerület polgármestere, Déri Tibor, a IV. kerület polgármestere, Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere, Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere, Pikó András, a VIII. kerület polgármestere, Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere, dr. László Imre, a XI. kerület polgármestere, dr. Tóth József, a XIII. kerület polgármester, Horváth Csaba, a XIV. kerület polgármestere, Cserdiné Németh Angéla, a XV. kerület polgármestere, Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület polgármestere és Gajda Péter, a XIX. kerület polgármestere írt alá.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!