hirdetés

Kiderülhet az esőerdők titka: az űrből mérik fel, mennyi szenet kötnek meg a fák

Mennyit segíthetnek a Föld fái a klímaváltozás elleni küzdelemben? Egy új űrtechnológia segítségével keresik a választ.
G. N. L. - fotó: NASA - szmo.hu
2019. október 12.


hirdetés

Legutóbb az égő Amazonasról szóló hírekben merült fel a kérdés, hívhatjuk-e az esőerdőket a Föld tüdejének, mennyi oxigént termelnek és mennyi szenet kötnek meg a fák?

Utóbbi kérdésre egy új űrtechnológiával próbálják megtalálni a választ. 2018. december 5-én a floridai Kennedy űrközpontból emelkedett a levegőbe a SpaceX Falcon 9 rakétája, a fedélzetén a GEDI nevű távérzékelő rendszerrel.

A Csillagok háborúja Jedijére hasonlító rövidítés a Global Ecosystem Dynamics Investigation kifejezést takarja (ami magyarul annyit tesz: Globális ökorendszer-dinamikák vizsgálata).

A NASA-küldetés célja, hogy háromdimenziós képet készítsenek a világ erdőiről.

VIDEÓ: így néz ki a GEDI

hirdetés

Jelenleg csak halvány elképzeléseink vannak arról, hogy mennyi élő anyag van a Földön. Azt tudjuk csupán, hogy ennek nagy részét a fák adják, és hogy az erdőtelepítés, illetve az erdőirtás hozzájárul az atmoszféra szén-dioxid koncentrációjának változásához. Éppen ezért a GEDI által gyűjtött információk alapvető fontosságúak lesznek a klímaváltozás megértéséhez – írja a New Scientist.

A GEDI új típusú szenzoraival teljes körű betekintést nyerhetünk a világ növényi életébe és annak változásaiba. Megtudhatjuk például, hogy mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe, amikor fák pusztulnak el erdőtüzek, hurrikánok, vagy a nagyarányú erdőirtás következtében.

Mindez felbecsülhetetlen értékű információ lehet az erdők védelméért folytatott küzdelemben.

A globális felmelegedés megfékezéséhez a tudósoknak meg kell érteniük a karbon áramlását a bioszféra és az atmoszféra között. Tudjuk, hogy az ipari, közlekedési és más forrásokból származó szénkibocsátás évente eléri a 10 milliárd tonnát, de ennek a mennyiségnek a fele nem marad a légkörben.

"A szénkibocsátás 25%-át az óceánok nyelik el. A maradék eltüntetésért nagy valószínűséggel az erdők felelősek."

- mondja Laura Duncanson, a marylandi egyetem kutatója, a GEDI-csapat tagja.

Egy 2015-ös becslés szerint a Földön 2,04 trillió fa él, ebből 1,3 trillió a trópusi és szubtrópusi erdőkben, míg 0,66 trillió a mérsékelt égövön.

Arról azonban nagyon eltérő számok keringenek, hogy mennyi szén-dioxidot köthetnek meg ezek az erdők. Jellemző, hogy az amazonasi esőerdők szénmegkötési képességéről szóló becslések 60 és 93 milliárd tonna között ingadoznak.

Nem könnyű feladat a mérés, mert a legpontosabb eredményt akkor kapnánk, ha mindenhol kivágnánk egy fát és mindenét lemérnénk. A fák átmérőjének helyszíni mérésén és az egyes fafajták sűrűségén alapuló számolás módszere azonban drága és időigényes, különösen a trópusokon, ahol nehéz behatolni a sűrű erdőkbe.

Éppen ezért tűnik jó megoldásnak az erdők műholdas feltérképezése. De itt is van egy bökkenő: a legtöbb Föld-megfigyelő szenzor csak a lombok tetejéről képes felvételeket készíteni.

A GEDI azonban a LIDAR-t (lézer alapú távérzékelés) használja. Ez a rendszer több ezer lézerimpulzust küld a Föld felszínére, amelyek visszapattannak az űrbe, miután szilárd tárgyaknak ütköznek. Az impulzus oda-vissza útját mérve számolják ki a távolságot. Így a lézersugarakat, amelyek különböző mélységekben hatolnak be az erdőbe a lombkoronától a földig, felhasználhatják az erdő háromdimenziós térképének elkészítéséhez.

A GEDI detektorai ezzel a módszerrel akár a legsűrűbb trópusi erdőkön is képesek áthatolni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
elonmusk.jpg

Elon Musk 2050-re 1 millió embert telepítene a Marsra napi 3 űrhajóval

1000 űrhajóból álló flottát szeretne építeni, a Marsra pedig egy komplett várost tervez.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 18.


hirdetés

Ugyan még el sem készült az Elon Musk tervei szerint az egész naprendszert meghódító SpaceX Starship prototípusa, a jövőlátó milliárdosnak máris konkrét elképzelései vannak arról, hogyan szeretné kolonizálni a Marsot - írja a Business Insider. Elon Musk még csütörtök este eresztett el néhány tweetet arról, hogyan épít ki 10 év alatt 1000 űrhajós flottát, amikkel aztán 2050-re összesen 1 millió embert szeretne áttelepíteni a szomszédos bolygóra.

Elon Musk elképzelései szerint az Starshipek naponta háromszor startolnának a Földről. A Tesla-vezér azt mondja, ki lehetne fizetni az utat egy összegben is, de hitelt is folyósítanának azoknak, akiknek szüksége lenne rá. Azt szeretné elérni, hogy a Mars-utazás bárki számára elérhető legyen.

Arra is van válasza Elon Musknak, hogyan fizetné vissza a hitelt egy olyan valaki, aki egyik napról a másikra 225 millió kilométerrel odébb költözik: rengeteg munka lenne a Marson.

Bár Elon Musk a tweetrohamban arra külön nem tért ki, hogy az embereken kívül mit szállítana még a Starship-flotta a vörös bolygóra, biztosan komoly rakományra is szükség lenne a milliós tömeg életben tartásához. Meg kellene oldani például, hogy elegendő mennyiségű víz, élelmiszer, építőanyagok és szerszámok jussanak el a marsi városba.

Egyelőre a Mars-utazásra egy 26 havonta 30 napra megnyíló ablak a legkedvezőbb: ekkor van a két bolygó a legközelebb egymáshoz.

A milliárdos számításai szerint az 1000 Starship 100 megatonnányi felszerelést juttatna el egy-egy ilyen periódusban a Marsra, az űrhajókra pedig alkalmanként 100 utas férne fel. Ez azt jelentené, hogy 26 havonta átlagosan 100 ezer embert költöztetne át a Marsra, így jönne ki a csütörtökön este megálmodott 1 milliós kolónia 2050-re az egyelőre lakatlan bolygón.

Elon Musk néhány hete azt ígérte, hogy pár hónapon belül próbaútra indulhat az első Starship, az év vége előtt pedig szeretné, ha űrhajósok is tesztelnék élesben a bolygóközi utazásra épített rakétát.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Hiába tudjuk, hogy a Földön nem lehet végtelen ideig növekedni – beszélgetés Hartay Mihállyal

A környezetvédelmi szakértő szerint az emberek többsége képtelen hosszú távon gondolkodni, pedig nem maradt sok időnk.
Szöveg: Göbölyös N. László; képek forrása: Flickr - szmo.hu
2020. január 18.


hirdetés

Hartay Mihály Közép-Európa egyik legnagyobb használt ruha-visszagyűjtő és feldolgozó cégénél dolgozik. A környezetvédelmi szakértővel, a Humusz Szövetség és a Magyar Természetvédő Szövetség tagjával a ruhaiparról, a csomagolásmentességről és a műanyagszennyezésről beszélgettünk.

- Van esély rá, hogy végleg megszabaduljunk a műanyagoktól?

- A műanyagok többsége kőolaj-alapú, és mivel a földben található kőolaj- és földgáz-készletek mennyisége korlátozott, az állandó kitermeléssel előbb-utóbb kimeríthetjük ezeket az ásványi kincseket.

Ugyanakkor tény, hogy alapvetően megváltoztatták az életünket, és

a modern technológiában nélkülözhetetlenné váltak. Éppen ezért a rövid életciklusú, például az egyszer használatos műanyagokat kellene mindenképpen csökkenteni, vagy az újrahasznosításukat ösztönözni.

hirdetés

- A műanyagprobléma egyik megoldásának sokan a csomagolás-mentességet tartják.

- Vannak olyan csomagolóanyagok, amelyek azonnal hulladékká válnak, élelmiszer-szennyezetten nem is hasznosíthatóak, viszont a mai higiéniai követelményekhez szükségesek. Ha például nem a tetrapack-os dobozt használjuk, hanem kannában visszük haza a tejet - ahogyan ezt néhány évtizeddel ezelőtt tettük - annak különböző káros egészségi következményei is lehetnek. A csomagolás-mentesség tehát egyben óhatatlanul visszalépést jelent a jelenleg nagyon magas higiéniai követelményekben.

- Ezek szerint a „zéró hulladék-elv” utópia?

- Ezt semmiképpen nem mondanám, de ma még nem látható, hogy miként tudnánk visszatérni arra az állapotra, ami 100 évvel ezelőtt még természetes volt, hogy az ember minden hulladékát hasznosítani tudta. Törekedni kell arra, hogy minél kevesebb hulladékot hagyjunk magunk mögött, és az a hulladék újrahasznosítható legyen, vagy végképp rendezett körülmények között rakják le.

- Szinte naponta olvashatunk arról, hogy a műanyag mindenütt jelen van, a levegőben, a vizekben, a tengeri élőlényekben. És megtanultunk egy új kifejezést: mikroműanyag-szennyezés.

- Az egyik legnagyobb környezeti katasztrófával fenyegető problémát az óceánokban lévő műanyag-szennyezés jelenti. Szinte minden óceánban találhatók nagy méretű műanyag-szigetek, amelyek az egyes országok rossz hulladék-gazdálkodásából adódnak. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyik legnagyobb eredménye, hogy míg 2004 előtt Magyarországon 3000 hulladéklerakó volt, és abból 2900 szigeteletlen, ma már csak 72, megfelelő ellenőrzéssel és biztonsággal működő lerakó van az egész országban. Sajnos sok helyütt a világban, főleg Ázsiában, Afrikában Dél-Amerikában, a hulladék-gazdálkodás nagyon fejletlen, és rengeteg hulladékot engednek a folyókba és a tengerekbe. Ezért felelős Európa és Észak-Amerika is, mert nagyon sok az átterhelés, azaz a legszennyezőbb ipari termelést és annak rengeteg hulladékát ezekre a kontinensekre visszük.

Például a világ összes leselejtezett hajóját közvetlenül az Indiai-óceánban bontják le, mert ott olcsóbb, és kevésbé szigorúak a környezetvédelmi előírások. Magam is láttam ezt Mumbaiban. Ott egészen fekete színe van ott a tenger vizének.

És akkor még nem beszéltünk a térség több milliárd lakosának fogyasztásáról, ami szintén az élővizeket terheli.

A mikroműanyag egészen másképpen kerül bele a vizekbe. Bár a kutatások még kezdeti stádiumban vannak e téren, nagy valószínűséggel a műszálas ruhaneműk mosása során fellépő polimer-degradáció az oka. Ezeket a szennyvíztisztítók nem tudják kivonni, bekerülnek az élővizekbe és a visszatápláláskor sem lehet őket az ivóvízből kiszűrni. Tehát folyamatosan szaporodik a mennyiségük az általunk is elfogyasztott vizekben.

Még nem tudjuk mérni, hogy ennek milyen az egészségügyi hatása, de azt már elmondhatjuk, hogy az ásványvizekben és a természetes csapvízben is literenként 50-60 mikroszál található.

-Ez nagyon fontos dolog, mert felhívja a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóságért sokat tehetünk öltözködésünkkel is.

- Sajnos a ruházkodásban olyan tendencia alakult ki az elmúlt évtizedekben, hogy lerövidültek egy-egy ruha hordásának ciklusai.

Korábban egy évben kétszer, tavasszal és ősszel volt divatváltás, ma 8-10 hetenként változnak a divatok, és ezzel együtt a ruhák minősége is jelentősen romlott.

Tehát egyre több textíliát és egyre több műszálat használunk, holott a textilipar az energiaipar után a második leginkább környezetterhelő iparág.

Így az alig hordott ruhák is jelentősen szennyezik a környezetet, főleg, ha bekerülnek a hulladékok közé.

- És megint odajutottunk, ahová a legtöbb fenntarthatósági problémával: egy felfokozott fogyasztói társadalomban élünk, amely a rekámáradatával, és annak társadalmi üzenetével óriási ellenszelet jelent.

- Tudomásul kell venni – ezt a humánantropológusok egyértelműen kimondják – hogy az ember nem képes hosszú távra gondolkodni. A saját életét, a gyerekeiét, esetleg még az unokáit is megtervezi, de alig van olyan ember, aki arra gondol, hogy az ükunokájának milyen lesz a sorsa. Ráadásul a társadalmi környezet, a demokratikus társadalmak működése is, amelyben 4-5 évenként választjuk újra a politikusokat, a rövid távú szemléletet erősíti. Ez meglátszik a mindennapjainkban.

Érthető, hogy az ember megpróbálja kihasználni a technológiai fejlődésből adódó lehetőségeket, de ez a környezet erőteljes kizsákmányolásához vezet. Pedig most már nagyon sürget az idő, az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) jelentései egyértelműen bizonyítják, hogy nincsenek évszázadaink a megoldás megtalálására, olyan mértékben emelkedik a széndioxid-koncentráció, és olyan mértékben használjuk ki a Földet.

Ma már alig van ember, aki ne látná be, hogy a véges Földön nem lehet végtelen módon növekedni, de cselekedeteink mégis csak rövid távú megoldásokat adnak. Számomra az egyik legpozitívabb dolog volt, hogy a 2015-ös párizsi konferencián közel 200 ország egyetértett a klímavédelem fontosságában, de aligha mondhatjuk el az elmúlt öt évről, hogy javítottunk volna a világ ökológiai helyzetén. Sőt, ellenkező folyamatok is elindultak: két világhatalomnak, az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának is olyan vezetői vannak, akik nem hisznek a klímaválságban és ez morálisan is hátráltató tényező a világpolitikában. Holott ennek a két országnak nagyon jelentős az ökológiai lábnyoma.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
mercedes-benz-stuttgart.jpg

Több német autógyárban már választható a négynapos munkahét – Magyarországon is ez a jövő?

Át lehetne állítani a teljes magyar gazdaságot arra, hogy csak heti négy napot dolgozzunk? Mi következne ebből? Interjú Antal Miklóssal, az MTA kutatójával.
Láng Dávid; a címkép csak illusztráció, forrás: Needpix.com - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Nemrég a sajtó nagy részéhez hasonlóan mi is beszámoltunk róla, hogy Finnország 34 éves miniszterelnöke bevezetné a négynapos munkahetet, hogy az emberek több időt tölthessenek a családjukkal.

Hamarosan aztán kiderült, nincs is szó ilyen komoly tervről, de gondolatkísérletként ettől függetlenül érdemes megvizsgálni: működőképes volna ez akár a finneknél, akár Magyarországon, vagy bárhol a világon?

Antal Miklóst, az MTA Lendület programjának kutatójával beszélgettünk.

– Populista ígéretként jól hangzik, hogy dolgozzunk kevesebbet ugyanannyi pénzért. Gazdaságilag hogy lehetne ezt sikeresen megvalósítani?

– Az elsődleges kérdés az, erről beszélünk-e egyáltalán: mi például az ugyanannyi pénzért kitételt nem tesszük hozzá. Többféle munkaidő-csökkentési modellt vizsgálunk, ezek között vannak könnyebben és nehezebben megvalósíthatók. Az a megoldás, aminél a fizetés ugyanannyi marad, az utóbbi kategóriába tartozik, nyilván főleg azért, mert a munkaadók érthető okból erősen ellenállnak. Tehát legfeljebb rájuk kényszeríteni lehetne, ami bizonyos esetekben nem kizárt, de nagy kérdés, milyen gazdasági környezetben és feltételek mellett férhet bele.

hirdetés

Ha történelmileg nézzük, a szabad szombat bevezetése egyes munkahelyeken ilyen lépés volt, más esetekben viszont fizetéscsökkentéssel is együtt járt a rövidebb munkaidő. Ilyen például azoknak a német autógyáraknak a példája, amit jelenleg kutatunk: itt az eredeti munkahét 35 órás volt, ezt csökkenthetik a dolgozók 28-ra, 20 százalékkal kevesebb bérért cserébe.

– Mik az eddigi tapasztalatok?

– Még nem sokat tudok mondani, hiszen csak decemberben indult a projekt. Annyit tudunk, hogy egyelőre kevés munkavállaló választja ezt az opciót. Az okokkal és a változás lehetőségeivel kapcsolatban 1-2 év múlva már okosabbak leszünk.

– A gyárak közül, ahol ez a kísérlet zajlik, több jelen van Magyarországon is. Mekkora az esélye, hogy az itteni üzemekben is kövessék a példát?

– A kezdeményezést Németország nyugati felében vezették be először, a kezdeményező szakszervezet következő célja pedig az, hogy a keleti országrészbe is átterjedjen a lehetőség.

A folyamatban tehát nem Magyarország a második lépcső, de elképzelhető, hogy a harmadik lépcső lesz. Úgy látom, a törekvés néhány szereplő részéről mindenképp megvan rá.

Antal Miklós

– A japán Microsoftnál is zajlott egy kísérlet tavaly, ahol az jött ki, hogy hiába dolgoztak csak heti négy napot, a termelékenységük állítólag 40 százalékkal nőtt. Mi következik ebből?

– Kutatóként én semmilyen következtetést nem vonnék le, már csak azért se, mert nem világos, pontosan mit értenek 40 százalékos növekedés alatt. Egy olyan területről beszélünk, ahol a hozzáadott érték mérése nem könnyű: szektoronként más módszerek vannak erre, de szellemi munkavégzés esetén különösen nehéz lehet számszerűsíteni.

Azt persze érezhetjük, hogy egy adott napon produktívabbak voltunk, de azt aligha, hogy pont 40 százalékkal.

Viszont már kapcsolatban vagyok egy japán kollégával, aki segíteni fog nekem értelmezni ennek a kísérletnek a részleteit.

– Inkább a fizikai vagy a szellemi munkát végzők profitálhatnának a munkaidő csökkentéséből?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
ap20001303008717.jpg

Minden eddiginél hatásosabb fegyvert fejlesztett az online pedofilok ellen a Microsoft

A mesterséges intelligencia már a becserkészés közben kiszűrheti a szexuális ragadozókat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 16.


hirdetés

A Microsoft olyan mesterséges intelligenciát fejlesztett ki, amely már a szexuális ragadozó és leendő áldozata kapcsolatának kezdetén tetten tudja érni az előző rossz szándékait. A pedofilok ugyanis nem térnek rá azonnal a szexuális kapcsolatra, előbb igyekeznek a kiszemeltekkel összebarátkozni, a bizalmukba férkőzni, hogy aztán e bizalommal visszaélve hajtsák végre aljas terveiket.

Mivel a gyerekek interneten keresztüli szexuális kizsákmányolása egyre súlyosabb problémát jelent, a Microsoft 2018 novemberében több cég kezdeményezésének részeként készítette el programját.

A Project Artemis a chat-szövegek elemzésével szűri ki a becserkészési szándékot. A beszélgetéseket egy 1-től 10-ig terjedő pontozással értékeli aszerint, hogy fennáll-e a gyerek elcsábításának veszélye. Bizonyos pontszám felett figyelmeztető zászló jelzi egy moderátornak a gyanús esetet, akinek feladata lesz eldönteni, hogy jelenti-e azt a hatóságoknak

– írta a Futurism.

A Microsoft blogján keresztül bejelentette, hogy az eszközt ingyen adják a Thorn non-profit oldalon keresztül, amelyet éppen a gyermekek szexuális kihasználása ellen fejlesztettek ki minden chat-funkciót kínáló online szolgáltatónak.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!