hirdetés

Kiderülhet az esőerdők titka: az űrből mérik fel, mennyi szenet kötnek meg a fák

Mennyit segíthetnek a Föld fái a klímaváltozás elleni küzdelemben? Egy új űrtechnológia segítségével keresik a választ.
G. N. L. - fotó: NASA - szmo.hu
2019. október 12.


hirdetés

Legutóbb az égő Amazonasról szóló hírekben merült fel a kérdés, hívhatjuk-e az esőerdőket a Föld tüdejének, mennyi oxigént termelnek és mennyi szenet kötnek meg a fák?

Utóbbi kérdésre egy új űrtechnológiával próbálják megtalálni a választ. 2018. december 5-én a floridai Kennedy űrközpontból emelkedett a levegőbe a SpaceX Falcon 9 rakétája, a fedélzetén a GEDI nevű távérzékelő rendszerrel.

A Csillagok háborúja Jedijére hasonlító rövidítés a Global Ecosystem Dynamics Investigation kifejezést takarja (ami magyarul annyit tesz: Globális ökorendszer-dinamikák vizsgálata).

A NASA-küldetés célja, hogy háromdimenziós képet készítsenek a világ erdőiről.

VIDEÓ: így néz ki a GEDI

hirdetés

Jelenleg csak halvány elképzeléseink vannak arról, hogy mennyi élő anyag van a Földön. Azt tudjuk csupán, hogy ennek nagy részét a fák adják, és hogy az erdőtelepítés, illetve az erdőirtás hozzájárul az atmoszféra szén-dioxid koncentrációjának változásához. Éppen ezért a GEDI által gyűjtött információk alapvető fontosságúak lesznek a klímaváltozás megértéséhez – írja a New Scientist.

A GEDI új típusú szenzoraival teljes körű betekintést nyerhetünk a világ növényi életébe és annak változásaiba. Megtudhatjuk például, hogy mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe, amikor fák pusztulnak el erdőtüzek, hurrikánok, vagy a nagyarányú erdőirtás következtében.

Mindez felbecsülhetetlen értékű információ lehet az erdők védelméért folytatott küzdelemben.

A globális felmelegedés megfékezéséhez a tudósoknak meg kell érteniük a karbon áramlását a bioszféra és az atmoszféra között. Tudjuk, hogy az ipari, közlekedési és más forrásokból származó szénkibocsátás évente eléri a 10 milliárd tonnát, de ennek a mennyiségnek a fele nem marad a légkörben.

"A szénkibocsátás 25%-át az óceánok nyelik el. A maradék eltüntetésért nagy valószínűséggel az erdők felelősek."

- mondja Laura Duncanson, a marylandi egyetem kutatója, a GEDI-csapat tagja.

Egy 2015-ös becslés szerint a Földön 2,04 trillió fa él, ebből 1,3 trillió a trópusi és szubtrópusi erdőkben, míg 0,66 trillió a mérsékelt égövön.

Arról azonban nagyon eltérő számok keringenek, hogy mennyi szén-dioxidot köthetnek meg ezek az erdők. Jellemző, hogy az amazonasi esőerdők szénmegkötési képességéről szóló becslések 60 és 93 milliárd tonna között ingadoznak.

Nem könnyű feladat a mérés, mert a legpontosabb eredményt akkor kapnánk, ha mindenhol kivágnánk egy fát és mindenét lemérnénk. A fák átmérőjének helyszíni mérésén és az egyes fafajták sűrűségén alapuló számolás módszere azonban drága és időigényes, különösen a trópusokon, ahol nehéz behatolni a sűrű erdőkbe.

Éppen ezért tűnik jó megoldásnak az erdők műholdas feltérképezése. De itt is van egy bökkenő: a legtöbb Föld-megfigyelő szenzor csak a lombok tetejéről képes felvételeket készíteni.

A GEDI azonban a LIDAR-t (lézer alapú távérzékelés) használja. Ez a rendszer több ezer lézerimpulzust küld a Föld felszínére, amelyek visszapattannak az űrbe, miután szilárd tárgyaknak ütköznek. Az impulzus oda-vissza útját mérve számolják ki a távolságot. Így a lézersugarakat, amelyek különböző mélységekben hatolnak be az erdőbe a lombkoronától a földig, felhasználhatják az erdő háromdimenziós térképének elkészítéséhez.

A GEDI detektorai ezzel a módszerrel akár a legsűrűbb trópusi erdőkön is képesek áthatolni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Egy magyar nemesítésű smaragdfa lehet a megoldás a klímaproblémára

A levele széd-dioxidot nyel el és port köt meg, a gyökere a talajt tisztítja, a fa remek alapanyag, gyorsan nő és szélsőséges viszonyok mellett is megél.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

Az egyedülálló hidrid fákkal lehetne megtisztítani a levegőt Magyarországon, és ezzel elérhető lenne a kitűzött klímacél is egy magyar vállalkozás szerint. A Balaton közelében hozta létre a hazai első karbonklíma ültetvényt a Sunwo Zrt. "Reméljük, a jövő fája lesz" - vallják.

A smaragdfák egy hektáron száz tonna szén-dioxidot nyelnek el évente. A szennyezett talajt pedig a gyökérzet tudja megtisztítani.

A fajta különleges ellenálló képességű, nagy hidegben és rekkenő hőségben is megél. Egy magyar szabadalom, a gyökéritató segítségével fele annyi vizet igényel, mint egy hagyományos erdő. A fa olyan gyorsan nő, hogy harminc év alatt háromszor lehet vágni az ültetvényt. A fa kiváló alapanyag is, és árnyékában a haszonnövények is jól megélnek. A fából készült ajtó például rendkívül könnyű, és biztonságos is, hiszen nehezen gyullad meg.

A magyar öltet iránt egyre több afrikai ország is érdeklődik. A magyar cég abban bízik, hogy a hazai erdészek is meglátják a fában a lehetőséget, és így elterjedhet idehaza is.

VIDEÓ: A magyar nemesítésű smaragdfa lehet a megoldás a klímaválságra

hirdetés

A Sunwo Zrt. 8 országgal, 2 akadémiával, 6 egyetemmel és számos kutatóintézettel komoly tudományos kísérletekkel fejlesztette ki a Smaragdfát. A 27 féle hasznosságával (például a gyors, akár napi 2 cm-es törzsnövekedés, tápanyagként használható proteinben gazdag hatalmas levelek, komoly pormegkötő és szélfogó képesség) az ipari hasznosításon túl új alapokra helyezi a globális klímavédelmet. Kiváló, ún. C4-es típusú fotoszintetikus növényként szén-dioxidból értéket, cellulózt és oxigént állít elő - írja a cég a honlapján.

Forrás: Euronews, sunwo.eu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
virgingalactic_szuperszonikus_repulogep.jpg

A hangsebesség háromszorosával repülő szuperszonikus utasszállítót fejleszt a Virgin Galactic

Ezzel négyszer olyan gyors lesz a gép, mint a legtöbb mai utasszállító.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 05.


hirdetés

Nemcsak a világűrt akarja meghódítani a Virgin Galactic: az űrturizmusra szakosodott vállalat a földi utasszállítást is forradalmasítaná, írja a CNN. Richard Bransom cége elképesztően gyors szuperszonikus repülőgépet fejleszt.

A Rolls-Royce hajtóművekkel felszerelt sugárhajtású gép sebessége a tervek szerint eléri a Mach 3-at, vagyis a hangsebesség háromszorosával halad majd. Ez nagyjából négyszerese egy átlagos utasszállító sebességének.

Az első látványtervek szerint a repülőgép kísértetiesen hasonlít majd a 17 évvel ezelőtt nyugdíjazott Concorde-okhoz: a szárnyszerkezet és az orr is a francia-brit gépet idézi. Igaz, a Concorde csak a hangsebesség kétszeresével volt képes repülni az ugyancsak a Rolls-Royce által fejlesztett hajtóművekkel.

Az űrvállalat vezetője szerint koncepciójuk "ötvözi a biztonságos és megbízható utazást egy páratlan vásárlói élménnyel."

A Virgin Galactic új repülője jóval kisebb is lesz elődjénél: 9-19 ember tud helyet foglalni a fedélzetén. A repülési magasság meghaladja majd a 18 kilométert, vagyis közel kétszer olyan magasan repül majd, mint a legtöbb kereskedelmi járat. De még így is jócskán elmarad a világűr határának tartott Kármán-vonaltól, ami a földfelszíntől számítva 100 kilométeres magasságban húzódik.

hirdetés

Nem a Virgin Galactic az egyetlen, mely sugárhajtású utasszállítót fejleszt, bár a két legismertebb versenytárs gépei meg sem közelítik az egyelőre név nélküli Virgin-projekt végsebességét. A denveri Boom Supersonic prototípusának próbarepülései jövőre kezdődhetnek meg a maximális Mach 2.2 sebességgel, míg a szintén amerikai AS2 fejlesztése ennél valamivel lassabb (Mach 1.4) lesz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
41793468182_2f334dbd33_b.jpg

Gigaprofitot ért el az Amazon, a Facebook és az Apple a koronavírus-járvány idején

Egyetlen nap alatt annyival nőtt az Apple értéke, mint amennyit a teljes ExxonMobil ér.
Fotó: Flickr - Anthony Quintano - szmo.hu
2020. augusztus 05.


hirdetés

A világ legnagyobb tech cégei alapvetően átalakítják mindazt, amit az üzleti életről eddig tudtunk. Gyorsabban és nagyobbra nőnek, mint bármelyik vállalat korábban. Az elemzők pedig csak kapkodják a fejüket.

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a 21. század aranya az adat.

Azok a cégek, amelyek a legtöbb adat birtokába jutnak, döntő befolyásra tesznek szert százmilliók élete felett, nagyobb hatalmat kapnak, mint sok kormány, és hihetetlen pénzeket keresnek.

A fölényük könnyen behozhatatlanná válhat.

Nem véletlenül kezdett az Egyesült Államok kongresszusa vizsgálatba a négy technológiai gigacég: az Amazon, az Apple, a Google (Alphabet) és a Facebook ellen.

hirdetés

Amikor a múlt hónapban meghallgatták a cégek élén álló négy vezetőt, nem úgy tűnt, mintha egy pillanatra is zavarba jöttek volna. Jeff Bezos, Tim Cook, Sundar Pichai és Mark Zuckerberg számára szinte korlátlan források állnak rendelkezésre, és cégeik vagyona szédítő ütemben nő.

A Concorde Alapkezelő blogja számolt be róla nemrég, hogy

az Apple kiváló gyorsjelentésének hírére július 31-én, egyetlen kereskedési napon 10,47 százalékkal nőtt a cég árfolyama. Ez 173 milliárd dollárt jelent. Annyit, amennyit az ExxonMobil ma ér, pedig alig kilenc éve még ez az olajcég volt a világ legértékesebb vállalata.

Ma a tőzsdei cégek között az Apple áll az élen, a piaci kapitalizációja 1.821 milliárd dollár. És jelenleg már négy ezermilliárdos technológiai cég van: az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Google. Senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy ehhez a négyeshez nemsokára a Facebook is csatlakozik majd. A koronavírusjárvány egyáltalán nem ingatta meg a technológiai óriásokat.

Egyetlen nappal a négy gigacég vezetőinek kongresszusi meghallgatása után arról számoltak be, hogy az elmúlt negyedévben együttesen 28,6 milliárd profitra tettek szert, miközben az Egyesült Államok gazdasága történetének egyik legsúlyosabb visszaesését éli át.

A kereskedelmi minisztérium adatai szerint 2020. második negyedévében az amerikai GDP 9,5%-kal csökkent, miközben az Amazon az egy évvel ezelőttihez képest 40%-kal növelte eladásait és megduplázta profitját, miként a Facebook is. Az Apple annak ellenére jutott 11,25 milliárd dolláros haszonhoz, hogy a pandémia miatt világszerte sok boltját kényszerült bezárni. Még a Google-t birtokló Alphabet járt a legrosszabbul a hirdetések 10%-os csökkenésével, de a vártnál így is jobban teljesített.

A négy cég tőzsdei részvényeinek értéke március óta átlagosan 35%-kal nőtt, szemben az 500 legnagyobb amerikai vállalat részvénymozgását figyelő S&P Index 10%-ával.

Tehát a vásárlási kedv lanyhulása jóval kevésbé érintette őket, mint a gazdaság más szektorait – állapítja meg a New York Times.

A kontraszt nagy mértékben azzal magyarázható, hogy e technológiai gigacégek az üzleti élet egy különleges szegmensében harcoltak ki maguknak monopolhelyzetet, és a világjárvány is nekik kedvezett.

A karantén óriási mértékben megnövelne az on-line vásárlást, amelyben az Amazon világelső, ráadásul számos cég az ő felhőjükön keresztül kényszerült termékei árusítására. Az Amazonnak 2020 második negyedévében 88,9 milliárdos forgalma volt, és profitját úgy duplázta meg 5 milliárdra, hogy még számos kapacitás-növelő beruházása is volt.

„A Covid-19 valóságos növekedési hormont injekciózott az Amazonba”

– állapította meg Tom Forte pénzügyi elemző.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
urhajos_urallomas_pixabay.jpg

20 milliárd forintnál is többe kerülhet a következő magyar űrhajós utazása

Nemcsak egy mezei űrturistát akar a kormány az űrben látni, hanem közös kísérletekről is tárgyalnak az oroszokkal.
képünk illusztrcáió, fotó: Pixabay/WikiImages - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

Hiába álmodik magyar égre magyar űrhajóst a programot felügyelő Szijjártó Péter, a 2024-25-ös időpontot képtelenség tartani. Ráadásul a költségek is kilőhetnek, írja a Népszava a Roszkoszmosztól szerzett értesülései alapján.

A külügyminiszter még tavaly novemberben jelentette be, hogy rövid időn belül hazánk újra embert küld az űrbe. Erre az állam 7-10 milliárd forintot különített el.

A Népszava információi szerint azonban az eredetileg tervezett időpont szinte biztosan csúszni fog, ráadásul a költségek az eddig kalkulált dupláját is elérhetik.

A lap arról ír, hogy a politikai megállapodás ellenére a magyar-orosz szerződésnek még végleges szövege sincs, csak egy tervezet készült el eddig. Ennek hiányában a Farkas Bertalan nyomdokába lépő, második magyar űrhajós keresése még el sem kezdődött. Ezért biztosan csúszik a kiképzés, ezzel együtt pedig az egész űrutazás is.

hirdetés

Az eredetileg kalkulált költségeket az dobhatja meg jelentősen, hogy a magyar kormány nem egy egyszerű űrturistát szeretne a világűrben látni, hanem a Nemzetközi Űrállomáson közös kísérletekben részt vevő szakembert küldenének fel az oroszokkal. Ez pedig akár 20 milliárd forint fölé is tolhatja az 1980 utáni újabb magyar űrkaland árát.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!