hirdetés
halo-965256_1280.jpg

Kiborg-harcosokat vetne be 30 éven belül az amerikai hadsereg

Erősebbek lennének, érzékeik élesebbek, és agyukat számítógépekkel kötnék össze. De hová vezetne mindez?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 01.


hirdetés

Az amerikai védelmi minisztérium nyilvánosságra hozott egy októberi jelentést, amely részletesen taglalja az „ember és gép fúziójának” tervét. A haditechnika legújabb vívmányaival a katonákat egyfajta kiborg-harcosokká alakítanák át: erősebbek lennének, érzékeik élesebbek, és agyukat számítógépekkel kötnék össze.

A jelentés kijelöli a fejlesztés négy fő irányát a következő három évtizedre. Az első kettő a katonák látását és hallását hivatott erősíteni. A harmadik azokról az új hordozható elektronikai eszközökről szól, amelyek erősíthetik a katonákat.

Mindhárom programnak célja, hogy megteremtsék a normál emberi feletti teljesítmény lehetőségét.

A legizgalmasabb azonban a negyedik pont, amelyet így határoznak meg: „Az ember agy közvetlen neurális erősítése két irányú adatközvetítéshez”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a katonák agyának számítógéphez való kötésével a parancsnokok közvetlenül tudják őket új információkkal ellátni – ez vonatkozik a parancskiadásra is – de lehetővé teszi azt is, hogy a katonák sofőr nélküli járműveket vezessenek pusztán a gondolataikkal

hirdetés

.

A jelentés ugyanakkor számol azzal, hogy ha „a felerősített emberi lények” 2050-től bekerülnek a társadalomba, az egyenlőtlenséghez, igazságtalanságokhoz vezetne a bevett jogi, biztonsági és etikai keretek között – idézi a Futurism


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Négynapos munkahetet vezethetnek be Finnországban, hogy az emberek többet lehessenek a családjukkal

A munkanapok pedig 6 órásak lennének. Az ország új, 34 éves miniszterelnöke beszélt erről.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2020. január 06.


hirdetés

Négynapos munkahetek és hatórás munkanapokat javasol Finnországban az ország fiatal miniszterelnöke, a 34 éves Sanna Marin. A politikus a szomszédos Svédországban már 2015-ben bevezetett törvény példáját követné előterjesztésével - írja a Daily Mail.

Marin mindezt azzal indokolja, hogy ha az emberek több időt tölthetnek a családjukkal, a munkakedvet és a produktivitást is növeli.

A december 10-én kinevezett miniszterelnök szerint a rugalmasabb munkahét lehetővé tenné az emberek számára, hogy munkájuk mellett minél több időt töltsenek a családjukkal, a hobbijukkal vagy sportolással és kultúrával.

Marin, aki maga is egy gyermekes anya, megválasztásáig a finn közlekedési minisztérium vezetője volt, és már ez idő alatt is javasolta a rövidebb munkahetek bevezetését - írja a lap hozzátéve, hogy ötletét más politikusok is lelkesedéssel fogadták.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Saját áramrendszert épített ki egy kaliforniai törzs, ami még a legnagyobb áramszünetek idején is működött

Az egész környék sötétbe borult, ők azonban megúszták. Ráadásul a károsanyag-kibocsátásuk is rengeteget csökkent.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 05.


hirdetés

Kaliforniában évről évre súlyos erdőtüzek pusztítanak, amelyek egyre nagyobb károkat okoznak: tavaly már kétmillió ember maradt áram nélkül az állam területén, mert a szolgáltató inkább lekapcsolt mindent, nehogy még tovább terjedjen a tűz az elavult rendszer miatt.

Egy helyi törzs tagjai ezt megelégelve úgy döntöttek, saját kezükbe veszik a dolgot, és alternatív megoldást keresnek a problémára – számolt be a Washington Post.

A Blue Lake Rancheria 40 hektáros rezervátumában egy teljesen önellátó microgrid-nek nevezett rendszert építették ki, amihez saját nappanelek, tároló kapacitás és hálózat is tartozik.

Ez azért is érdekes, mert a klímaváltozás miatt valószínűleg a Föld egyre több részén válik gyakorivá a szélsőséges időjárás, így a jövőben másoknak is komoly hasznot hozhat az ötlet.

Tavaly októberben, a legutóbbi súlyos áramszünetek idején már élesben is tesztelték, és olyan jól működött, hogy saját szükségleteik mellett másoknak is segíteni tudtak vele: helyet biztosítottak például az egyik a helyi újságnak, valamint a közeli kórház súlyos betegeit is náluk látták el.

hirdetés

Nyitva maradt a kisbolt és a benzinkút is, szinte egyedüliként a környéken, így nem csoda, ha mindkettő óriási forgalmat bonyolított.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
175355168_3ed908c375_b.jpg

Mesterséges anyaméh, szingli apa: ez lesz 2050-ben a tipikus családmodell?

Elképzelhető, hogy 30 év múlva már ritkaságszámba megy a mai fogalmaink szerinti család a technológiai és gazdasági fejlődés miatt. Persze az sem kizárt, hogy a jósok ismét tévednek.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2020. január 04.


hirdetés

A Guardian felidézte egy saját 2004-es cikkét, amelyben azt jósolta, hogy 2020-ra már kisebbségben lesznek azok a gyermekek, akik egy háztartásban élnek mindkét biológiai szülőjükkel. Ami a brit viszonyokat illeti, ezzel alaposan mellélőttek, mert napjainkban a szigetország gyermekeinek 84%-a házasságban, de legalább élettársi kapcsolatban élő szülőktől születnek, és a gyermeket nevelő családok 61%-ban ugyanilyen a szülők viszonya. Ez utóbbi számarányból nem derül ki, hogy a szülőknek ez az első, vagy a második házassága, és hogy az előzőből vittek gyermeket az új kapcsolatba. Az Egyesült Államokban például a gyermekeknek kevesebb, mint a felét nevelik első házasságukat élő biológiai szülők.

Azt viszont helyesen jósolták, hogy egyre több lesz az olyan család, ahol a nő a fő kenyérkereső, miként azt is, hogy elsősorban anyagi okok miatt a fiatalok egyre később hagyják el a szülői házat.

Nőtt a szabad akaratukból szingli anyák száma, akik donorok révén termékenyültek meg, de immár megjelentek azok az egyedülálló férfiak, akik béranyák által vagy spermadonorként válnak apává. És az újabb előrejelzés az ő számuk növekedését várja.

És ez már a 2050-es távlatokat vetíti előre. Napjainkra valósággá vált a lombikbébi-programokon keresztül az olyan embriók kiválasztása, akiknél ki lehet szűrni az örökölt betegségeket. Harminc év múlva azonban az előrelátó szülők már nemcsak az egészséges magzatokat választhatják ki, hanem akikből intelligens, vonzó vagy sportos felnőttek válhatnak. Ez már komoly etikai problémákat is felvethet, hiszen az ilyen különleges szelekció vélhetően még akkor is pénzkérdés lesz, így a gazdag szülők gyermekei genetikailag erősebbek lesznek, mint azok, akik alacsonyabb jövedelmű családokba születnek.

Susan Golombok, a cambridge-i egyetem családkutató központjának igazgatója szerint már csak idő kérdése a mesterséges petesejtek és spermák megjelenése, ami nemcsak a terméketlen heteroszexuális, hanem az azonos nemű párok és egyedülállók számára is lehetővé teszi, hogy gyermekeik biológiai szülei legyenek.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
mellrak.png

Előbb felismeri a mellrákot a Google mesterséges intelligenciája, mint az orvosok

Az algoritmus több olyan esetben is jelzett, ami elkerülte az orvosok figyelmét.
Fotó: CBC News - szmo.hu
2020. január 03.


hirdetés

Forradalmasíthatja a daganatos megbetegedések diagnosztizálását a Google mesterséges intelligenciája. A vállalat a 2014-ben felvásárolt DeepMind nevű céggel közösen fejlesztett ki egy olyan algoritmust, mely már a kísérletek során nagyobb hatásfokkal azonosította a mellrákot, mint tapasztalt radiológusok, írja a CNN.

A szoftver a kísérleti fázisban is több olyan esetben felismerte a kezdődő betegség veszélyét, amit a szakemberek nem vettek észre, de előfordult ennek az ellenkezője is: a program nem jelezett problémát olyan eseteknél, amit az orvos potenciális veszélyforrásnak ítélt meg. Így az Egyesült Államokban végzett tesztek alatt 5,7 százalékkal csökkent a hamis pozitív, és 9,4 százalékkal a hamis negatív eredmények száma, míg az Egyesült Királyságban 1,2 és 2,7 százalékkal lettek pontosabbak a diagnózisok.

Az algoritmus több tízezer nő röntgenképének elemzésével tanulta meg a mammográfiai eredmények értékelését. Bár a mesterséges intelligencia még csak korai tesztfázisban van, a Nature-ben közzétett eredmények biztatóak: a Google Health fejlesztése már most jobb eredményeket ért el a mellrák korai felismerésében, mint hat elismert szakorvos, így nem kizárt, hogy a jövőben forradalmasíthatja a nők körében leggyakrabban előforduló daganatos betegség szűrését.

Az algoritmus sikereiről a CBC News részletesebben is beszámolt:

Néhány hónapja egy Németországban élő magyar nőgyógyász vallott hosszabban betegségéről. Mágenheim Rita történetét itt olvashatod el:

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!