hirdetés
janos-vitez-1000x583.jpg

Ki volt valójában János vitéz?

Két meggyőző elmélet is létezik, miszerint az ismert mesehős valódi élettörténet alapján született. Vajon a pápamentő vagy a jenki huszár ihlette Petőfit?
Kovács-Tóth Noémi, fotók: Wikipédia - szmo.hu
2019. október 15.


hirdetés

A magyar irodalom egyik alapműve Petőfi Sándor 1844-es elbeszélő költeménye, a János vitéz. A verses népmese Kukorica Jancsiról szól, aki – Iluska iránt érzett szerelme miatt – először minden elveszít, végül azonban elnyeri méltó jutalmát. Két elmélet is kering azzal kapcsolatban, hogy János vitéz alakja egy létező személy köré lett kanyarintva.

Horváth N. János, aki saját kabátjával mentette meg a pápát

Az egyik verzió szerint az ihletadó karakter Horváth Nepomuki János volt. A ráckevei temetőben tényként vésték rá az egyik síremlékre: „Itt nyugszik Horváth Nepomuki János … aki nem más, mint Petőfi Sándor megálmodott mesehőse: János vitéz.”

hirdetés

A jobbágyból lett huszárkapitány 1774-ben született Ráckevén, akkor még Piringer János néven. Igen hasonló életutat járt be, mint a költemény hőse, kezdve az elárvulást követő gonosz nevelőszülőtől a Juliska nevű mostohatestvér-szerelmén át a sikeres háborús szolgálatig.

Úgy jutott hírnévhez és egyre magasabb rangokhoz, hogy a francia forradalom és a jakobinus mozgalom ellen I. Ferenc császár katonákat toborzott. A marengói csatában (a mesebeli Taljánországgal, azaz Olaszországgal egybecsengve) elnyerte az Ezüst Vitézségi Érmet, miután testével védett meg egy tábornokot. Később már alhadnagyként kapott ki a győri csatában, amely a napóleoni háborúk egyetlen magyar területen lezajlott harca volt. Horváth gyorsan lépdelt előre a ranglétrán, hamarosan kapitányként parancsolt egy egész huszárszázadnak, és ekkortájt egy ezredben szolgált a fiatal Széchenyi Istvánnal.

A kapitány életének sorsfordító eseménye annak volt köszönhető, hogy VII. Pius pápa komoly összetűzésbe került Napóleonnal, ám miután a francia hadvezér csillaga leáldozóban volt, kénytelen volt visszaadni a pápa jogait 1814-ben. Ekkor megbízták az osztrák–francia határ mentén szolgáló Horváth N. János lovasszázadát, hogy kísérje vissza az Alpokon keresztül a pápát egészen Rómáig. A kétnapos megterhelő utazást a 72 éves pápa nem viselte túl jól, dideregve fázott a hintóban. János ezt látva saját köpönyegét és mentéjét terítette az alvó egyházfőre, amely gesztust meg is örökítették egy falfestményen, a vatikáni könyvtár folyosóján. A diplomáciai üggyé vált küldetés végeztével a kapitány rengeteg kitüntetést kapott, többek közt a pápa által adományozható legmagasabb rangot is, a Krisztus-rend csillagot. Később Nepomukit őrnaggyá léptették elő, és a bécsi udvarban szolgált testőrként a császár mellett.

Miután 22 év katonai szolgálat után leszerelt, első dolga volt, hogy felkeresse gyermekkori szerelmét, Juliskát. Beletörődéssel fogadta, hogy szíve hölgye rég férjhez ment és gyermeket szült.

Végrendeletében jelképesen Juliskára hagyta Krisztus-rend csillagát (amely mára a székesfehérvári egyházmegyei gyűjtemény része), szerelme fiára pedig az ezüstsarkantyús csizmát. Végül szülőföldjén, Ráckevén vásárolt házat, és ott élt haláláig, 1847-ig, azaz három évvel élte túl a János vitéz elkészültét.

De Petőfi hogyan szerezhetett tudomást ennek az embernek a létezéséről? A kulcsfigura a ráckevei születésű Ács Károly joghallgató, aki mély barátságot ápolt a – szintén Kecskeméten jogot tanuló – Jókai Mórral.

Jókai mutatta be Petőfinek osztálytársát, aki regélt neki földijéről, a Ráckevén híressé vált huszárkapitányról.

A helyi Árpád Múzeumban sok dokumentum olvasható a témában, a főtéren pedig János vitéz szobra állít emléket a vélt vagy valós kapcsolatnak.

Fabricy Kováts Mihály, az amerikai függetlenségi háború magyar legendája

Él egy másik alternatív elképzelés is János vitéz valódi kilétét illetően. A Budapesti Műszaki Egyetem egykori professzora, Kováts László Dezső rengeteget kutatott a témában, hogy bebizonyítsa: a mesebeli huszár igazából Fabricy Kováts Mihály, az amerikai függetlenségi háború magyar hőse volt.

Amerikában ’Johann Michael Kováts de Fabricy’ közismert híresség – akiről Washingtonban teret neveztek el, lovas szobrot állítottak az emlékére, és halálához nemzeti ünnepnap kötődik –, ugyanakkor Magyarországon szinte senki nem hallott még róla.

A 18. század elején, Karcagon született férfi életéről pedig még Antall József is írt egy cikket az Élet és Tudományban. A professzor ezt a cikket olvasva ébredt rá arra, hogy mennyi életrajzi párhuzam fedezhető fel Fabricy Kováts Mihály és János vitéz között.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Freddie_Dekker-Oversteegen_en_Truus_Menger-Oversteegen-1000x667.jpg

A két kamaszlány, akik az erdőbe csábították, majd agyonlőtték a nácikat

Piros rúzzsal, szemfestékkel és fegyverrel vette fel a harcot a nácik ellen a holland testvérpár.
The Independent, Wikipedia - szmo.hu
2019. november 16.


hirdetés

Freddie és Truus Oversteegentől a háború elvette a gyerekkorukat, ennek megfelelően már egészen fiatalon elképesztő dolgokat kellett megtapasztalniuk. Az Amszterdamtól nem messze található Haarlemben születtek, az őket egyedül nevelő kommunista anyjuk mellett a második világháborúban hamar megtanulták, hogy ne üljenek ölbe tett kézzel, hanem a lehető legtöbbet tegyék a közösség érdekében. Babákat varrtak a spanyol polgárháború áldozatainak, zsidó családot bújtattak, náciellenes röplapokat osztogattak, majd beszervezték őket az ellenállásba -

ki gyanakodna ugyanis két fiatal lányra?

hirdetés

A testvérpár ezek után egyre komolyabb feladatokat kapott: biciklijük kosarában fegyvert csempésztek az ellenállók számára. Egy hétfős ellenállósejt tagjai lettek, ahol valódi katonai kiképzést is kaptak, megtanultak fegyverrel bánni és embert ölni. Hamarosan azonban sajátos módszert fejlesztettek ki, amelyet csak ők tudtak végrehajtani: náci tiszteket csábítottak el bárokban, majd incselkedően az erdőbe csalták őket, ahová a férfiak rendszerint követték is a lányokat. Ott azonban egy egész kivégzőosztag várta őket, akik a gyilkosság után egyből el is temették az előre megásott sírokba az áldozatokat.

Eleinte ketten voltak erre a feladatra, 1943-ban csatlakozott hozzájuk Hannie Schaft, aki a második világháború egyik ismert mártírjává vált, miután három héttel a háború vége előtt a nácik elfogták, megkínozták és kivégezték.

Sophie Poldermans, a női háborús ügyekre szakosodott ügyvéd idén júliusban adta ki a róluk szóló könyvét, amely a Seducing and Killing Nazis – Hannie, Truus, and Freddie: Dutch Resistance Heroines of WWII. címet kapta.

Hihetetlenül bátor nők voltak

- nyilatkozta a The Independentnek. Az ügyvédnő évtizedeken keresztül kapcsolatban állt a testvérekkel, ám könyve kiadását már egyikük sem élte meg: Truust 2016 májusában, Freddie tavaly szeptemberben hunyt el. A hozzájuk közel álló emberek szerint sosem sikerült teljesen feldolgozniuk a traumát, különösen Freddie-nek. Fia szerint édesanyja fejében egészen a haláláig zajlott a háború.

A könyvből részletesen kiderül az a sokrétű ellenállói munka, amelyet a fiatal lányok végeztek: zsidó gyerekeket csempésztek biztonságos helyre, iratokat loptak, sőt, a vasútvonalak felrobbantásának tervezésében is részt vettek. 1943-ban jöttek rá arra, hogy milyen könnyen az ujjuk köré tudják csavarni a náci katonákat, és egészen a háború végéig folytatták ezt a tevékenységet.

Azt az életük végéig nem voltak hajlandóak elárulni, hány nácit gyilkoltak meg - Freddie szavaival élve, egy katonától nem szabad ilyet kérdezni -,

azt azonban kijelentették, hogy egy nácival sem feküdtek le - nekik csupán a csábítás volt a feladatuk.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
nyito-3.jpg

Itt őrizték a testét is halála után – feltárták I. Nagy Szulejmán török szultán magyarországi türbéjét

525 éve született az oszmán uralkodó. Szigetvár mellett egy szőlőhegyen épült fel hajdan a zarándokhely, melynek kalandos felfedezéséről Dr. Pap Norbert mesélt.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. november 12.


hirdetés

A mai napig nagy tisztelet övezi az 525 éve született I. (Nagy) Szulejmán török szultánt, aki Magyarországon, Szigetvár mellett, egy hadjárat közben halt meg 72 éves korában. A halála helyén épített türbét már régóta keresték, de száz évnyi sikertelen kutatás után végül egy 2014-ben indult vizsgálat és egy 2015-ben kezdődött feltárás révén sikerült rátalálni. A Dr. Pap Norbert vezetésével zajló kutatás első fázisa idén lezárult, és megkezdődik a megtalált épületkomplexum bemutatására, egy kulturális-turisztikai központ kialakítására vonatkozó terv kidolgozása.

Látogatásunkkor egy ház kertjébe kalauzoltak minket, ahol a szőlőtőkék és gyümölcsfák között több helyen is láthatóak voltak a feltárt falrészek. Ám kalauzunk, Dr. Pap Norbert segítségével megelevenedett a történelem egyik igen érdekes és izgalmas időszaka.

A legendás I. Szulejmán

hirdetés

525 éve - 1494. november 6-án - született I. (Nagy) Szulejmán török szultán, az Oszmán Birodalom sorrendben tizedik, legnagyobb uralkodója.

I. (Rettegett) Szelim fiaként már kisgyerekként arra készítették fel, hogy egyszer apja nyomdokaiba lépjen. Ezért tudományokra, nyelvekre, katonai ismeretekre oktatták, majd egy tartomány kormányzását bízták rá.

1520-ban lett a fiúból szultán, aki a korabeli beszámolók szerint

"Magas és vékony, mégis erős testalkatú. Nyaka kicsit túl hosszú, az arca keskeny, az orra horgas, bajsza és szakálla ritkás, bőre kissé sápadt, megjelenése mégis kellemes. A hírek szerint bölcs és világos ítéletű, és mindenki jó uralkodást remél tőle."

Ám az ifjú szultán azonnal hódító hadjáratokat indított, így jutott el a magyar területekre is. Életében 13 hadjáratot vezetett, hetet Magyarország ellen. Csatái, hódításai komoly hatással voltak a magyar történelemre. A mohácsi csatában, 1526. augusztus 29-én megsemmisítette a magyar sereget, de Budát csak feldúlta és kirabolta, tartósan nem foglalta el. Végső célja Bécs elfoglalása volt, ám a császárvárost nem tudta bevenni. Később visszatért Budára, melyet 1541-ben egy csellel sikerült elfoglalnia és 150 évre oszmán uralom alá került. 1543-ban bevette Siklós, Pécs, Székesfehérvár és Esztergom várait is.

Utolsó nagy csatája is Magyarországon, Szigetváron volt. 1566. szeptember 6-ról 7-re virradó éjjel, az elhúzódó ostrom közben halt meg az akkor már idős, betegeskedő szultán. Halálhírét a katonái elől eltitkolták, és testét az elszállításáig a Szigetvár mellett álló táborban temették el. Emlékül később egy szentélyt emeltek a hely fölé.

A temetkezési hely és a körülötte kiépült építmények után már 1903 óta kutattak. Végül sikerült beazonosítani és a régészeti kutatások során megtalálták a szigetvár-turbéki szőlőhegyen Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy oszmán kori települést. Az ásatások és a talált maradványok kutatása, vizsgálata jelenleg is zajlik.

A feltárás után egy bemutatóhelyet és látogatóközpontot szeretnének létrehozni, ahol látható lenne a türbe és környezete, az épületek és tárgyak, és megismerhető lenne I. Szulejmán kora, a hódoltság élete és ennek a különleges településnek is az élete.

A szultánról azt tartják, hogy ő volt az Oszmán Birodalom legkiválóbb uralkodója, így érdemelhette ki a „Nagy” nevet is. A kiváló hadvezér a hadjáratokon kívül sokat tett az ipar és kereskedelem fellendítéséért, hidak és utak, a vízvezetékek kiépítéséért. Fontos szerepe volt a törvénykezés kialakításában is. Úgy vélték, hogy a kor viszonyaihoz képest igazságos volt, és számára nem a származás, hanem az elért eredmény volt a fontos, ezek alapján választotta ki a tisztviselőit is. Ugyanakkor szerette a költészetet, maga is írt verseket. A hagyományokkal szakítva feleségül vette a háreme egyik nőjét, a szláv származású rabszolganőt, Hürremet (Roxelana).

Emlékét Szigetváron is őrzik, egykori emlékművét ott helyezték el, ahol egykor – a turbéki tábor előtt - a szultán sátra állt.

A Szulejmán-türbe kutatása

2013-ban hozták létre azt a kutatócsoportot, amely Szulejmán szultán egykori síremlékét és a környezetében kiépült település helyszínét igyekezett megtalálni.

A vizsgálatok alapján a turbéki szőlőhegyen 2014-ben sikerült behatárolni a területet, ahol három épület is rejtőzött a föld alatt. Itt találták meg az egykori türbét, a dzsámit és a derviskolostort.

2015-ben a türbét, 2016-ban a mellette álló dzsámit, 2017-ben a dervisek kolostorát, 2019-ben pedig a vendégházat is feltárták. Az épületmaradványokon kívül sok korabeli eszközt is találtak. 2017-ben rendelte el a kormány a terület állami tulajdonba vételét. A kutatás folytatása közben az is beigazolódott, hogy a hely szakrális funkcióval rendelkezett, sok zarándokot vonzott és a területen két lakónegyed is állt.

Az utolsó épületet idén fedezték fel. Létéről tudtak – hiszen Esterházy Péter herceg korabeli rajzán látható volt – de csak most akadtak rá a katonai barakkra. A többitől eltérően ez egy cölöpépítmény volt, ezért volt nehéz a helyének beazonosítása. Egy másik épületrész feltárása közben bukkantak végül a nyomára.

2019 végén lezárul a kutatás első szakasza, és közben megkezdődik a későbbiekben létrehozandó bemutatóhely tervezése is.

VIDEÓ: Szulejmán sírkápolnája nyomában

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
posteleki-kastely-hellogyula-romok-urbex-elhagyott-szellemvaros-szellemkastely.jpg

Megrázó látvány fogad a gyönyörű őszi erdőben sétálva - egy elhagyott kastély romjai

A pósteleki kastély maradványai elszomorítóak, különösen, ha ismerjük a történetét.
SzÉ - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Még ma is emlékszem, amikor gyermekkoromban, egy osztálykiránduláson először pillantottam meg a pósteleki kastély romjait. Egyszerre volt lenyűgöző és hátborzongató a látvány.

Megragadta a fantáziámat, és megpróbáltam elképzelni, milyen élet zajlott a falai között, és hogyan nézhetett ki teljes pompájában. Az osztálytársaimmal a tiltás ellenére bemásztunk a romok közé és bejártuk.

Azóta sem tudok szabadulni a látványtól, különösen azért, mert azóta megismertem a történetét és elszomorít, milyen sorsra jutott az épület - ami egyébként egy gyönyörű erdő közepén fekszik.

hirdetés

Ilyen volt:

Ilyen lett:

Póstelek Gyula és Békéscsaba között fekszik, a XIX. században a Wenckheim család gerlai birtokának része volt.

1895-ben, amikor Wenckheim Krisztina grófnő feleségül ment gróf Széchényi Antalhoz, hozományul megkapta a szülői birtokokhoz közel található, erdős, körülbelül 3000 hold nagyságú pósteleki birtokrészt.

A neobarokk stílusú kastélyt Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina építtette az 1900-as évek elején, a körülötte elterülő kert kialakítása pedig az 1920-as évekig zajlott. A szabadkígyósi és a nagymágocsi Wenckheim-kastélyokból is hoztak ide növényeket, egzotikus ritkaságokat. Egykor csónakázó és kilátó is volt a kastélypark területén, és a korabeli források szerint negyvenezer rózsatő pompázott a parkban.

Az épület sorsát az pecsételte meg, amikor tulajdonosai a front elől menekülve kiköltöztek. "1944 őszén, amikor a grófi család elhagyta a kastélyt termeit a környékbeli lakosok kifosztották, fel is gyújtották, s három helyiség jórészt kiégett. 1945 augusztusától indult folyamatos széthordása. 1947-ben a gyulai Gyógypedagógiai Leánynevelő intézet külső telephelyként a kastélyba történő elhelyezéséről intézkednek, de a tervek nem valósultak meg, a kastély továbbra is a lakosság szabad prédájaként pusztult" - írja a Wenckheim.hu. Már az 1970-es évekre borzasztó állapotba került - a helyzetet tovább rontotta, hogy 1983-ben a munkásőrség gyakorlatozása során egyszerűen felrobbantották a nagy részét...

Mindenképpen megér egy kirándulást, mivel még romjaiban is csodálatos a kastély, másrészt a romokat körülölelő erdő is fennséges, és az őszi színek és fények csak kiemelik a szépségét.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
szipu2.jpg

A szocializmusban még drogozni is könnyebb volt?

Szipuzás, Parkán és máktea, avagy így csapta szét magát fillérekért a Kádár-kor fiatalja.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Fortepan/Urbán Tamás - szmo.hu
2019. november 16.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A szocialista erkölcsbe nem fért bele a drogozás

A szocializmus idején drogozás nem létezett, vagyis hivatalosan nem. A Kádár-kor erkölcsi rendszere szerint ugyanis egy hithű, boldog kommunista ifjúnak nem volt szüksége drogra és bódulatra, hiszen minden rendben volt.

A drogokat és az ezzel kapcsolatos társadalmi folyamatokat kifejezetten a rothadó kapitalizmus csökevényének tartották, így az akkori újságok kárörvendezve cikkeztek az amerikai Nixon elnök drog elleni akcióiról, és arról, hogy például Marseille-ben éppen mekkora heroinszállítmányt fogtak a francia rendőrök.

Maga a drogozás – mint tevékenység - a rendőrség hatáskörébe tartozott, akik viszont sokkal inkább tartottak a hippik és galerik szocializmus ellenes politikai hőzöngéseitől, mint attól, hogy a fiatalok bebódulnak. Pedig a valóság teljesen más lehetett.

Már 1969-ben regisztrálták az első drogtúladagolás következtében elhunyt fiatalt,

és ezek után a 70-es évek elején egyre-másra jöttek a ragasztózacskós esetek, amelyek bizony olykor-olykor végzetesnek bizonyultak.

Az első kutatások

Az első hivatalos kutatást egyébként nem is kriminalisztikai szakemberek, hanem orvosok bonyolították le a hazai drogfogyasztásról 1975-ben, ugyanis ők voltak azok, akik a legtöbbször találkoztak a különböző szerhasználókkal, és kevésbé hitték el az állami propagandát, miszerint nálunk senki nem drogozik. Érdekes, hogy

a kutatásban a megkérdezett középiskolások majd 5%-a nyilatkozott úgy, hogy már használt valamikor valamilyen kábító hatású szert.

Interjú egy rendőr főhadnaggyal egy agárdi koncert után. Fejér Megyei Hírlap. 1978.06.25. Forrás: Arcanum

Nem csoda hát, hogy a 70-es évek közepére már maga Aczél György (kultúráért és ifjúságpolitikáért felelős miniszter akkoriban) is tájékoztatást kért párttársaitól drogügyben. Pedig ebben az időben még nem léteztek dílerekkel teli diszkók és a hozzáférhető szerek is igen különböztek a manapság ismert anyagoktól. De vegyük is sorra a 70-es évek kábítószeres világának fő jellemzőit.

Nem voltak dílerek, csak menőség létezett

Az egyik fő jellegzetessége ennek a világnak az volt, hogy nem szerepeltek benne bűnözők és dílerek.

Pár forintból egy kis leleményességgel jól beszívhattak a fiatalok, csak jól értesültnek, bátornak és menőnek kellett lenni. Azok, akik a hallucinációkat kedvelték, betértek egy ÁPISZ boltba és felvásárolták a Palmatex és egyéb ragasztókészleteket, vagy megcsapolták a festő unokatesó hígítós ládáját.

Ezután pedig irány a park, ahol zacskóba töltötték a „kincseket”, és azt a szájukra/orrukra húzva elindultak a nagy utazásra.

Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Persze már akkoriban is léteztek olyanok, akik inkább lazulni szerettek volna, és akiknek nem tűnt túl vonzónak a zacskós sztori.

Ők inkább lenyúlták anyuci gyógyszeres szekrényét: altatókat, fogyasztószereket vettek be némi kis alkohol kíséretében.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!