hirdetés
koronavirus-maszk-pixabay.jpg

Ki számít „COVID-gyanúsnak”? Mit tehetsz, ha te az vagy? – háziorvos mondja el

Illusztráció: coyot/Pixabay - szmo.hu
2020. szeptember 27.


hirdetés

Viszont van néhány alcsoport, akiknél kötelező a teszt, pl eü és szociális dolgozók.

A "karantén" vége: karanténból kétféle van, nem hatósági és hatósági. Hatósági karanténból akkor lehet kijönni, ha lejárt. Nem lehet kijönni két negatív teszttel sem, meg máshogy sem: akinek piros papírja van, az marad otthon addig, ameddig oda van írva. A nem hatósági karantént jellemzően a háziorvos rendeli el, és ő is szabadítja fel. Ez a közlés jellemzően nem írásban, hanem szóban (telefonon), esetleg emailben történik, és két feltétele van: az első tünettől teljen el 10 nap, és legyen egymás után három légúti* tünettől mentes nap. Tehát a karantén végéhez nem kell ismételt teszt.

Összefoglalva:

a "COVID-beteg" a családtagjaival együtt, a "COVID-gyanús" a családtagjai nélkül karanténban van. Nem mi döntjük el, hogy meddig, hanem vagy a hatóság, vagy a háziorvos. A családon belüli elkülönülésnek csak akkor nincs értelme, ha mindenki igazoltan pozitív. Minden más esetben a lakáson belül is maszk, másfél-két méter (de inkább külön szoba) és állandó fertőtlenítés szükséges.

És még valami: mostanában megtanultuk azt a versikét, hogy "két darab, 48 óra különbséggel végzett COVID-teszt eredménye negatív lett". Mint látszik, ennek most már csak intézménybe (pl kórház, szoc. otthon) történő kerülés, vagy egyes foglalkozások kapcsán van jelentősége, mert a hatósági karanténból nem lehet kijönni két teszttel sem, a COVID-gyanúsak esetében meg egyetlen negatív teszt is elég lehet, ha nem nagyon tipikusak a tüneteik (ha tipikusak, akkor meg úgyis otthon maradnak, teszteredménytől függetlenül).

Ez most az új eljárásrend. Látható, hogy

az első hullámmal ellentétben a hatóságok sokkal inkább kihelyezik a felelősséget a társadalomra (nem lezárás van, hanem felelős magatartást várnak el), én ezzel egyetértek, a felnőtt ember onnan ismerszik meg, hogy vállalja a felelősséget a dolgokért.

Kéne viszont pár dolog az államtól:

- több és pontosabb információ (hol vannak az óriásplakátok? meg a közérdekű TV-reklámok?)

- sokkal több teszt (legalább annyi, mint a Balkánon). Az EÜ-dolgozók tesztelése soron kívül történjen.

- tisztiorvosi szolgálatok megerősítése, akár önkéntesek toborzásán keresztül, mert ez a feladat nem annyira bonyolult, csak nagyon sok

- és valahonnan, valahogyan ápolókat kell toborozni, akár visszahívni a pályaelhagyókat az edzőtermekből meg a vendéglátásból, mert sokkal több kórházi ápolásra szoruló beteg lesz most ősszel, mint amit a tavasszal láttunk.

*tehát a szaglásvesztésnek nem kell elmúlnia, mert a szaglásvesztés oka az idegrostok károsodása, ami fennmarad még egy ideig akkor is, ha már nincs aktív vírusunk. Az ún. glia (aka támasztósejtek) ugyanis lassan nőnek vissza.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
cimlap.png

Koronavírus: „Rémálom az egész, szeretnék felébredni!” – mondja egy vidékről átvezényelt szakápoló

A Kútvölgyi kórházba küldött szakápoló szerint 32 betegre hárman vannak. Sok embert veszítenek el, és a bent fekvők iszonyúan magányosak.
Belicza Bea - szmo.hu
2020. október 28.


hirdetés

A nekünk nyilatkozó, névtelenséget kérő szakápoló vidékről érkezett Budapestre. Azt mondja, az egyik nap munka közben szóltak neki, hogy másnaptól már a fővárosban kell dolgoznia.

Azt is megmondták, hol, de mire hazaért, már meg is változtatták hová kell mennie. A Kútvölgyi kórházba küldték. Nem tudja, miért pont őt választották ki, de szerinte négyszer annyi embert szerettek volna elhozni a kórházából, mint amennyien végül is útra keltek. Alig maradt ideje felkészülni a budapesti utazásra.

"Ki kellett találnom, hogyan jutok oda, bepakolni, aztán alvás, és reggel indulás."

A Kútvölgyiben eredetileg a Semmelweis Egyetem III. számú Belgyógyászati Klinikája működött, és márciusban, a járvány első szakaszában kellett kiköltözniük. Az épületet ugyanis járványkórháznak jelölték ki, azóta a Szent János kórház telephelyeként üzemel.

Áprilisban talpig beöltözve Orbán Viktor is meglátogatta a Szent János kórházban ápolt betegeket. Találkozott olyanokkal, akik megfertőződtek, és olyanokkal is, akiket csak megfigyelésre hoztak be, mert felmerült náluk a koronavírus-fertőzés gyanúja. Bement a legsúlyosabb állapotban lévő, lélegeztetőgépre került betegekhez is.

hirdetés

VIDEÓ: Orbán Viktor vizitel

Log into Facebook | Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

A járvány első hullámának a végén a Kútvölgyi épületét kiürítették és lezárták.

"Ez a kórház már nem működött egy ideje, mi fogadtuk az első betegeket." - meséli a szakápoló. Székesfehérvárról, Szekszárdról, Esztergomból, Dunaújvárosból, Győrből és Dömsödről küldtek egészségügyi személyzetet most ősszel a Kútvölgyibe. Olyanokat is, akik korábban még sohasem ápoltak koronavírus-fertőzötteket.

"Az orvosok sem a megfelelő területen vannak, ráadásul volt olyan is, hogy két tapasztalatlan, másodéves rezidens volt éjszakára"

- jellemzi a helyzetet.

"Másnap kaptunk egy gyorstalpalót, hogyan kell beöltözni." Utána már indult is a munka.

"Három folyosónyi beteget kaptunk, az első napokban azt kérték, hogy minden folyosóra vegyünk új védőruhát. Mindenhol pozitív betegek vannak, csak az átjárók védelme miatt. Aztán rájöttek, hogy ennyi ruha nincs is, és rengeteg idő megy el az átöltözéssel. A folyosók között most csak a lábzsákot és a kesztyűt cseréljük, overált csak akkor, ha vért vagy papírokat kell elvinni vagy behozni. Sokszor a 12 órát egy ruhában csináljuk meg. A beteghordó eközben egy ruhában dolgozik egész nap, a koronásokat viszi a lezárt útvonalon röntgenre, CT-re és megy aztán a mindenki által, védőruha nélkül használt lifttel is ugyanabban a ruhában.

Alapvetően egy mosható zsilipruha van alul, arra megy a kezeslábas, fejvédő, plexi vagy szemüveg, egy maszk, lábzsák és három kesztyű, amiben nem csak kényelmetlen, hanem őrült nehéz vért venni például."

A szakápoló a védőruha ellenére is tart a fertőzéstől.

"Be vagyunk zárva, minden második ablak be van szögelve, nem tudunk szellőztetni. A pozitív beteg mellett a levegőben benne van a vírus. Azt mondták, hogy a lehető legkevesebbet legyünk a beteg mellett. De annyit kell mellette lenni, amennyi idő alatt ellátható."

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
pusztai-erzsebet-infektologus.jpg

Infektológus: „Megmosolyogtató” a karanténszabály szigorítása, miközben a tömegrendezvényeket engedélyezik

„Elfogadhatatlan és felháborító, hogy 10-15 ezer ember gyűlik össze egy stadionban, ez a járvány terjedésének melegágya” – mondja Pusztai Erzsébet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Mint arról beszámoltunk, a parlament hétfőn arról döntött, hogy a karanténszabályt megszegők akár 600 ezer forintos büntetéssel is sújthatóak.

Pusztai Erzsébet infektológus az RTL Híradónak azt mondta,

a szigorítás megmosolyogtató. Szerinte ez értelmetlen addig, amíg a tesztelések eredménye sokszor késve, már azután érkezik meg, hogy a karantén lejárt.

A szakember szerint azonnal be kellene tiltani a tömegrendezvényeket.

hirdetés

"Elfogadhatatlan és felháborító, hogy 10-15 ezer ember gyűlik össze egy stadionban, jelentős részük vagy rosszul hordott, vagy egészen maszk nélkül. Ez a járvány terjedésének melegágya"

- jelentette ki.

A múlt szombati Ferencváros-Újpest focimeccsen 16 ezer ember szurkolt a Groupama Arénában, az ott készült képek alapján pedig sok drukkeren egyáltalán nem volt maszk, vagy helytelenül viselték.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője is maszk nélkül fotózkodott a stadionban.

Egy másik kormánytag, Varga Mihály pénzügyminiszter is olyan fotót osztott meg a Facebook-oldalán hétvégén, amin maszk nélkül volt egy koszorúzáson. Pedig a kormány péntektől kötelezővé tette a szabadtéri rendezvényeken és a sporteseményeken is a maszkviselést.

A pénzügyminisztérium azzal védekezett, hogy Varga Mihály csak a felszólalás idejére vette le a maszkot, a Kormányzati Tájékoztatási Központ viszont az RTL Híradó érdeklődésére azt írta, "a kormányzati szereplők hibáztak", amikor levették a maszkot.

Nacsa Lőrinc, a Fidesz szóvivője azt mondta, ha mindenki felelősen jár el, viseli a maszkot, megtartja a kellő távolságot, és az összes érvényben lévő szabályt betartja, akkor féken tudjuk tartani a járványt. A tömegrendezvények korlátozását azonban egyelőre nem tervezi a kormány. Nacsa azt közölte, eddig is hallgattak az operatív törzsre és a járványügyi szakértőkre, és mivel ez eddig jó döntésnek bizonyult, ezért nem is akarnak változtatni ezen.

Az RTL Híradó riportja:


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
122794704_766600457525005_7321000758259145370_n-1-scaled.jpg

„Egyre többen mondják azt, hogy menjenek a fenébe, nem csináljuk azt, amit a kormány mond” – meséli egy cambridge-i kórházi dolgozó a brit Covid-helyzetről

Angliában sem sokkal jobb a Covid helyzet, mint nálunk, de az egészségügyi dolgozókat legalább tesztelik, és november végére piacra kerülhet az első vakcina.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Egy régi, gimnáziumi ismerősöm ma egy cambridge-i kórházban dolgozik. Úgy gondoltam, érdekes bepillantást tud adni a brit Covid helyzetbe. Örömmel vállalta az interjút, de azt kérte, a nevét ne írjuk le.

- Angliában hogy kezdődött a járványhelyzet?

- Januárban, amikor hazalátogattam Magyarországra, akkor még azt mondták, hogy Kínában van valami új vírus, de ennyi. Februárban kezdték pedzegetni, hogy lehet belőle világjárvány.

Aztán márciusban jött a lezárás. Mindenki maradjon otthon, ha nem muszáj, ne menj ki. A gyerekek hazajöttek, átálltunk az online oktatásra.

Az iskolától mindenki kapott számítógépet, akinek nem volt.

hirdetés

Tavasszal még azt lehetett érezni, hogy az emberek bíztak a kormányban. Azt csinálták, amit mondtak. Ha azt kérték, maradjunk otthon, otthon maradtunk. Ha azt kérték, vegyük fel a maszkot, felvettük a maszkot.

Ez március közepétől tartott június 23-ig. Akkor azt mondták, vége, kimehetünk az utcára. A boltok kinyitottak, de mondták, hogy azért legyünk óvatosak, ne menjünk, ahova nem muszáj. Ha tehetjük, dolgozzunk otthonról. A buszokon nem volt ember. Mindenki vigyázott, hogy ne érintse meg a másikat. Még mindig azt lehetett érezni, hogy egy felé megyünk.

Aztán nyár végén jött ez az őrültség, az „eat out to help out”.

- Az pontosan mit jelentett?

- Az volt a lényege, hogy menj étterembe enni, támogasd a vállalkozásokat és a gazdaságot. Boris Johnson miniszterelnök még azt is bejelentette, hogy mindenki kap valamennyi kedvezményt az árból, ha étterembe megy. Legfeljebb 50%-ot.

Aztán elkezdtek emelkedni a számok, különösen az R szám, ami a továbbfertőződést jelzi. A miniszterelnök pedig közölte, hogy nagyon megemelkedett az R szám, és ennek az az oka, hogy az emberek elmentek étterembe enni. Tehát jóformán leszúrt minket azért, mert azt csináltuk, amit mondott.

Ettől annyi is lett az összetartásnak. Most már egyre többen azt mondják, menjenek a fenébe, nem csináljuk azt, amit a kormány mond.

A bizalom eltűnt, mindenki belefáradt.

Ráadásul az Egyesült Királyság ugye négy országból áll. Skócia, Észak-Írország, Wales és Anglia négy teljesen különböző tudományos álláspontot képvisel. Nálunk, Angliában most az van, hogy egyszerre legfeljebb 6 ember találkozhat, de az a 6-ember jöhet akárhonnan.

Ennek senki nem látja értelmét. Széthúzás van. Walest lezárták, Skócia pedig ki akar lépni az egészből, ők már nem is érzik igazán, hogy az Egyesült Királysághoz tartoznának.

- Na és mi történt az egészségügyben?

- A legelején, már március előtt teljesen lezárták a kórházakat. Az ajtóba biztonsági őröket állítottak. Látogatás nincs. Az összes rutinvizsgálat, rákszűrés, minden háttérbe szorult.

Az orvosok és ápolók között is sokan betegek lettek, néha 40%-os kapacitással dolgoztunk.

Épp tegnap küldtünk ki 55 ezer levelet, hogy a várakozási idő nagyon hosszú.

Én az ügyfélszolgálaton dolgozom. Mi beszélünk az orvosokkal és az ügyfelekkel is. Rengetegen telefonálnak be mindkét oldalról, hogy akkor most mi van.

- Hogy változott a kormány álláspontja a tesztelésről? A kezdetekben azt lehetett hallani, hogy nyájimmunitásban gondolkodnak, most már azt mondják, sosem volt ilyen...

- Az elején azt mondták, mindenkit le kell tesztelni. A kórházban felhúztunk három új épületet, és tényleg mindenkit teszteltünk. Tünetmentest, tünetest, mindenkit. Aztán azt mondta Boris, hogy húzzuk be a féket. Fölösleges tesztelni. Ha tüneted van, maradj otthon, várd ki a két hetet. Ha tudod, kezeld otthon. Nekem is izolálnom kellett magam, kaptunk dobozban enni meg mindent, a kormány ide küldte az ajtónk elé. Ha súlyos tüneteid lettek, például nem kaptál levegőt, akkor bementél a kórházba.

Azt mondták, teljesen fölösleges tudni, hogy pozitív valaki vagy sem, mert ha köhögsz és magas a lázad, akkor úgyis orvoshoz mész.

Eleinte azt hittük, hogy felső légúti betegségről van szó, utána lassan kiderült, hogy az egész testet érintő vírusról van szó. Hatással lehet a látásra, a májra, gyerekeknél okozhat hólyagos bőrt. Szinte hetente változik az esetdefiníció.

Most rájöttek, hogy jó lenne tudni, merre jár az országban a vírus, úgyhogy megint elkezdtek tesztelni. Viszont vagy nem volt teszt, vagy nem volt elég ember, aki tesztel. Előfordult, hogy letesztelted magad hétfőn, és szerdán még nem kaptál választ.

Most azt mondják, hogy az első tünet megjelenésétől kezdve 5 napod van, hogy teszt eredményt kapjál, mert ha több idő teli kel, nem mutatható ki az aktív vírus. Viszont nem tudsz teszthez jutni.

Például három héttel ezelőtt a lányom az összes létező Covid tünetet produkálta, három napig kellett várnunk, mire kaptunk időpontot a kórházba úgy, hogy egészségügyi dolgozó vagyok, tehát nekem van valamennyi előnyöm.

Most azt mondják, teszteljünk, viszont erre nincs kapacitás. Végre kitalálták, hogy az egészségügyben mindenki kap egy pakkot. Ebben négy teszt van, hetente leteszteljük magunkat, így egy hónapra rendben vagyunk.

Végre rájöttek, hogy nagyon sok a tünetmentes beteg.

Nem egy kollégám volt, akik vígan jártak dolgozni, aztán kiderült, hogy pozitívak.

- Nálatok az mennyire jellemző, hogy akinek van pénze, magánlaborban tesztelteti magát?

- Egyáltalán nincs ilyen. Nincs magánlabor. Azt hiszem, a gyógyszertárban lehet kapni COVID tesztet, de jóformán senki nem veszi, alig kelt el pár száz darab belőle.

Egyébként az állam által végzett tesztnél is huszonvalahány százalék az esélye, hogy álnegatív teszt lesz. Ezért van az, hogy ha negatív lesz a teszted, de még mindig köhögsz, akkor nem mehetsz vissza a munkahelyedre.

- Nálatok nem kell két negatív teszt, hogy gyógyultnak nyilvánítsanak?

- Nem. Sokáig így volt, de körülbelül két hónapja beszüntették. Azt mondják, most már annyira kiismertük a vírust, és olyan jó a tesztünk, hogy nem kell kettő.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kepatmeretezes_hu_farkasricsikicsicim-760x760.jpg

„Kevesebbet kellene használnom a lélegeztetőgépet, de az nehéz” – mondja Farkas Ricsi

18 éves és 15 kiló, de nagyon erős. Régen azt mondta, azért, hogy a szülei ne sírjanak. A koronavírus miatt a nagykorúvá válást csak apjával, anyjával ünnepelhette. Valószínűleg hármasban töltik a karácsonyt is. Alig várja, imádja az ünnep fényeit.
Belicza Bea - szmo.hu
2020. október 29.


hirdetés

Tizenkét éve találkoztam először a jászberényi Farkas Ricsivel. A hatéves fiú épp lélegeztető palackkal összekötve élt. Lassan mozgott, sok gondja volt, de végtelenül barátságos, okos volt. Öröklött immunbetegsége miatt 3 évesen csontvelő-átültetésen esett át és épp tüdőátültetésre várt. Élődonoros operációra készültek, akkor még nem tudták, melyik szülőtől vehetnek egy életmentő darabot.

Két év múlva újra meglátogattam, akkor már megvolt a nagy műtét Ausztriában.

Édesanyja tüdejéből kapott egy kicsit. Felsőtestét beborító vágásait mutatva idézte fel a nehéz napokat: „Néha kicsit féltem meg sírtam is, de sokat gondoltam arra, hogy jó lesz, nem fog fájni. De olyan emlék ez, amit jobb lenne felejteni”.

Anyja, Eszes Ágnes majdnem sírva idézi a 7 éves Ricsi műtét utáni szavait:

„Azt mondta, azért volt erős, hogy ne sírjunk!

hirdetés
Az első élő donoros tüdőátültetést Los Angelesben végezték, azóta a világon több, mint 250 ilyen műtétet hajtottak végre. Bécsben Ricsi volt az első ilyen magyar beteg. Ő a világon a második, aki csontvelőt és tüdőt is az édesanyjától kapott.

Hét hónapig volt kórházban, ezután imádott a szabadban lenni. Épp a befogadott kutyájukkal, Bogyóval labdázott, amikor meglátogattam.

„Levegőzni volt a legjobb a műtét után, meg, hogy focizhatok, szánkózhatok.”

Apja, Zoltán folyamatosan dolgozott. Szerinte majdnem 7 évig felszusszanni sem volt idő. Mindig volt valami egészségügyi probléma, azok pedig iszonyatos anyagi terheket építettek. Tíz éve azonban mindenki boldog volt.

„180 fokos fordulat. A transzplantáció után olyan gyereket kaptunk, amilyenről álmodni sem mertünk. Hat évig a kapuig is alig bírt elsétálni, most meg szaladgál, kakaskodik az apjával és még a házimunkában is segít.”

Ricsi valóban igyekszik kivenni a részét mindenből. A régi képein látszik, hogy szerel, fest, kertészkedik és imád főzni, leginkább rakott krumplit és halat.

Akkor elárulta szüleinek, hogy kistesót szeretne. Ági szíve szerint mindent megadna fiának, de ezt az álmot nem teljesítheti:

„Nem vállalhatunk kisbabát, mert ha fiú lenne, ő is beteg lenne, egy kislány pedig hordozója lenne a betegségnek.”Farkas ricsike

Mindig pici maradok?

Tízéves volt Ricsi, amikor harmadszor jártam náluk. Addigra a 27 négyzetméteres házuk 42 négyzetméterre nőtt. Külön szobát kapott Ricsi és egy fürdőszobát is felépített a férje barátokkal. Ekkor már sokan ismerték őket, elhalmozták játékokkal a fiút. A kabalák, autók próbálják kárpótolni azért, hogy nagyrészt csak otthon lehet. Fertőzésektől óvva iskolába sem mehetett, kijárt hozzá a tanítónéni.

Már cicája is volt ekkor, rajongott az állatokért, azt mondta, állatorvos szeretne lenni. Majd szemlesütve hozzátette: leginkább felnőtt szeretne lenni. Ricsi félve mondta, mintha valami lehetetlent kérne. 13 kiló volt itt, pont ugyanannyi, mint a műtétkor. 10 kilóval és 15 centivel kellett volna nagyobbnak lennie.

„Többször kérdezi, hogy ő már mindig ilyen pici marad? Én sem tudom a választ”

– mondta Ági.Farkas Ricsike

A kamaszkor is nehezítette Ricsi életét. Aggódott azért, hogy megbámulják mindenütt. Akkor épp influenza volt, ezért rajta maszknak kellett lennie, ha kiment. Akkor még nem volt mindenkin.

„Azt kérte, anyu vegyetek fel ti is maszkot, hogy ne tűnjek ki” – mesélte Ági.

Ricsi

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

Nagymama halála megviselte

Nyolc évvel ezután, a napokban már csak telefonon tudtunk beszélni, leginkább az édesanyjával, de Ricsi is válaszolt pár kérdésre.

Júliusban töltötte a 18. születésnapját. Nagy élményt akartak, de a koronavírus miatt csak családi ünneplés lehetett. A fiú nem nőtt sokat, két kilóval lett több, 15 kiló. Ráadásul április óta folyamatosan ragaszkodik a lélegeztetőgépéhez. Használta ő azt éjszakánként évek óta, de a nagymamája halála óta nappalra is kéri.

„Pánikrohamai vannak, úgy érzi biztonságban magát, ha rajta van. Csakhogy így ellustulnak a légzőizmok. Pszichológus is dolgozott vele”

– mondja Ági.

Ricsi tudja, mi a feladat és igyekszik. Anyja szerint fél órákra le lehet róla venni.

„Kevesebbet kellene használnom a lélegeztetőgépet, de az nehéz. Az volt a jó, amikor még tudtam járni, szaladni és oxigén nélkül élni

– mondja a fiú.Farkas Ricsi

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!