hirdetés
Kerekesszékkel a levegőben – a mozgássérült lány a siklóernyőzést is kihúzta a bakancslistájáról
'Amikor már fent voltam, ezer méter magasan, elszállt minden félelem' – mondta Barbara.
Dobó Maitz Petra - szmo.hu
2019. április 07.


hirdetés

Pár hónappal ezelőtt bemutattam már nektek egy rendkívüli párt. Kocsispéter Barbara nyitott hátgerinccel született, Balogh Zsolt pedig torziós disztóniával él.

A mozgássérült pár négy keréken járja az országot, hogy megmutassák: bármi sikerülhet. Voltak már várjátékokon, fesztiválokon, kilátókban és hegytetőkön magasodó romoknál.

A pár elhivatottan szeretne példát mutatni sorstársaiknak, és láttatni, hogy súlyos mozgássérültként is tartalmas, aktív életet lehet élni.

Számukra az a legnagyobb félelem, ha állapotuk miatt a négy fal közé kell (vagy kellene) szorulniuk.

Barbara listára gyűjtötte a számára tényleg elképzelhetetlennek vagy nehezen megvalósíthatónak tűnő tevékenységeket,

azokat, amelyek az egészségesek számára könnyebben kivitelezhetők, de azért még nekik is óriási bátorságra van szükségük a megvalósításukhoz.

Ilyen többek között a siklóernyőzés.

Szerencsére ezt ma már biztonságosan lehet akár kerekesszéken is kipróbálni. Barbara a napokban élte át ezt az élményt, erről beszélgettem vele.

- Hogyan jött az ötlet, Barbi?

- Régi álom volt, még gyerekkoromból. Már akkoriban megvolt bennem a vágy, mennyire jó lenne egyszer így repülni. De tisztában voltam azzal, hogy mozgássérült vagyok, így szóba sem kerülhetett ez a dolog.

- Mégis sikerült.

- Pár hónapja egy rokonom küldött egy linket,

benne egy cikkel és videókkal, hogy létezik kerekesszékes ernyőzés.

Azonnal éreztem, eljött az én időm. Kaptam az alkalmon, felkutattam internetes portálokat, Facebook-oldalakat és csoportokat és meg is találtam a magyarországi szervezőt. Őt ki is faggattam, hogyan működik az egész, elmondta, hogy van egy kerekesszékes tandem ülés, amely maximálisan biztonságos, én ki leszek biztosítva (azaz le leszek kötve) és esélyem sem lesz kiborulni belőle.

- A repülésre a kalocsai repülőtéren került sor, miért azt választottátok?

- Először úgy volt, a Hármashatár hegyen lesz az ernyőzés, de az időjárási viszonyok közbeszóltak. Ekkor értesítettek, hogy Kalocsán a katonai repülőtéren épp a napokban tartanak repülős napot, ott tudnának bennünket fogadni és engem felrepíteni. Azonnal igent mondtam.

- Én nem mozgássérültként is itt azért produkáltam volna egy erős lábremegést, te mennyire féltél?

- Egy picit sem. Addig a napig egy picit sem féltem, hiszen ez volt az én álmom és az is megnyugtatott, hogy nem leszek egyedül. Aztán eljött a nap, én láttam, hogy körülöttem az emberek repkednek, akkor már én is nagyon féltem.

- A párod mit szólt az egészhez? Ő nem akarta kipróbálni a siklóernyőzést?

- Ő mindvégig mindenben támogatott és maximálisan hitt bennem. Nagyon büszke volt rám. De ő azért úgy gondolja: az embernek addig jó, ha a földön marad, ott a legbiztonságosabb.

- Milyen érzés volt az elrugaszkodás és a lebegés?

- Igazából ott éreztem egyfajta félelmet, hogy "jaj, mi van, ha felborulunk", mert a szél erősen fújt.

De amikor már fent voltam, ezer méter magasan, elszállt minden félelem. Csak élveztem. Ahogyan az arcomat fújta a szél, ahogyan sütött rám a nap.

Fantasztikus érzés volt fent lebegni.

- Kipróbálnád még egyszer?

- Egészen biztosan kipróbálnám még egyszer és talán másodjára már nem is félnék. Hiszen már megtapasztaltam, megéreztem, milyen ez.

- Az előző cikkben is írtam, most is megteszem: elképesztően inspiráció vagy a sorstársaidnak. Van-e még kipipálandó sor azon a híres bakancslistán?

- Persze, hogy van. Nagy álmom egyszer kipróbálni a Libegőt, ami egy talán nem annyira túlzó elképzelés, de ennél merészebb terveim is akadnak: nagyon szeretnék egyszer síelni, mert létezik már kerekesszékes síelés is.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Az ELTE jogászhallgatói lettek a világ legjobbjai egy nemzetközi versenyen
Történelmet írtak: több mint 100 ország 680 diákját utasították maguk mögé.
MTI, Fotó: ELTE-ÁJK Facebook-oldal - szmo.hu
2019. április 07.



A joghallgatók tekintélyes Jessup nemzetközi versenyében ért el első helyezést szombaton a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) joghallgatóinak csapata.

"Az Eötvös Loránd Egyetem 2019 világbajnoka"

- tette közzé honlapján gratulációját a jogászversenyt rendező szervezet, a nemzetközi joghallgatók szövetsége (angol rövidítéssel: ILSA).

A csapat tagjai: Bazsó Gábor, Buda Zolta, Koncsik Marcell és Szép Vanessza volt. A korábbi évekhez hasonlóan Kajtár Gabor, Sulyok Katalin és Pap Dániel készítette fel őket.

Az 1960 óta minden évben Washingtonban megrendezett Philip C. Jessup Nemzetközi Jogi Perbeszédverseny a világban a nemzetközi jogot hallgató diákok számára a legnagyobb múltú és legnagyobb szabású nemzetközi megmérettetés. A szombaton véget ért versenyben

a magyar egyetemisták száz ország több mint 680 egyetemének diákjai között voltak a legjobbak, olyan tekintélyes egyetemek hallgatót utasítva maguk mögé, mint az amerikai Yale és Berkeley, vagy a londoni King's College.

ELTE Jessup Team

2019 World Champions: ELTE Law School Team members: Gabor Bazso, Zolta Buda, Marcell Koncsik, Vanessa Szep Coaches: Gabor Kajtar, Katalin Sulyok and Daniel Pap

A 20. század amerikai diplomatájáról és jogászáról, Philip C. Jessupról elnevezett versenyben a diákoknak nemzetközi bíróság előtt zajló per szimulációja során kell perbeszédet mondaniuk ügyvédként, mind a felperesi, mind az alperesi oldalon.

De nem "csak" perbeszédet prezentálnak, hanem előtte kutatómunkáról számolnak be, beadványokat terjesztenek elő, írásbeli és szóbeli vázlatot készítenek a perbeszédekről, emlékeztetőket írnak. Vagyis írásban és szóban egyaránt megméretik magukat, a végeredmény pedig a képzeletbeli per több szakaszában végzett munka eredménye.

Az egyetemisták munkáját tekintélyes jogászokból álló bizottság bírálja el.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Gabonapehelyben találta az első zeneszerkesztőjét, ma ő az egyik legmenőbb magyar producer
Somogyvári Dániel teljesen egyedül tanulta ki a szakmát, 27 évesen a legnagyobb nevekkel dolgozik, és szinte minden munkája több százezres, sőt milliós nézettséget ér el.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. április 02.



Ő hangszerelte és keverte Pápai Joci idei eurovíziós slágerét, de rendszeresen együtt dolgozik Caramellel, a Follow the Flow-val, a Red Bull Pilvakerrel, a Jetlaggel, ByeAlexszel és a Biebersszel is. A tavalyi X-Faktor során a USNK és a Stolen Beat minden dalában közreműködött.

Ezek csak a legfőbb referenciái Somogyvári Dánielnek, aki fokozatosan építkezve jutott oda, hogy ma már kapkodnak utána az előadók: összes megkeresésének alig egyötödét tudja elvállalni.

Arról is mesélt, mi kell ahhoz szerinte, hogy valamiből sláger legyen, és zavarja-e, hogy sikerei ellenére a nevét csak alig ismerik a szakmai berkeken kívül.

– Akkor döntöttem el, hogy interjúzni szeretnék veled, miután már heti szinten többször jöttek szembe velem százezres, sőt akár milliós nézettségű dalok, amikhez mind közöd volt. Te hogyan éled meg, hogy ilyen népszerű előadókkal dolgozhatsz?

– Számomra ez azért sem akkora dolog, mert az egész egy lassú folyamat eredménye. A mai napig úgy állok a zenéléshez, mint amikor elkezdtem: mintha egy gimis buli lenne. Amikor híres emberek látogatnak meg személyesen, és kérnek fel közös munkára, onnantól ugyanolyanok számomra, mint te vagy én. Teljesen adott a közvetlenség, úgy kezeljük egymást, akár a régi haverok. Emiatt az egésznek a munkajellege másodlagos, inkább szenvedélynek mondanám.

– Mesélj kicsit a kezdetekről: hogy indult az egész?

– Először gitározni kezdtem, majd 10-11 évesen egy gabonapehelyben találtam egy CD-t, rajta egy zeneszerkesztő programmal. Valami borzasztóan amatőr cucc volt, de megfogott.

Teljesen magamtól egyre jobban elmélyedtem a témában, megtanultam sávokat rögzíteni és keverni. Hivatalos iskolába sosem jártam, mindent tudást internetes fórumokról, illetve később a YouTube-ról szedtem.

Beszereztem pár egyszerű virtuális szintetizátort, és azzal szórakoztam, hogy kinéztem magamnak egy hangot az épp aktuális dalban, amit hallgattam, és ezt megpróbáltam reprodukálni. Addig csavargattam a potmétereket, amíg sikerült, közben pedig folyamatosan jegyzeteltem, melyik mire való. Apámék egy idő után ki is raktak a nyári konyhába, mert nem tudták elviselni a folyamatos zajongást. (nevet)

– Mi volt az első profi melód?

– Először Szekeres András kért meg, hogy a Junkies akkor készülő lemezére tegyek elektronikát. Mindkettőnknek a Keleti Blokkban volt a próbaterem-stúdiónk, összefutottunk a folyosón, és egyik este bejött meghallgatni, mit csinálok. Addig csak nagyon amatőr punkzenekaroknak vettem fel dalokat, ebből próbáltam eléldegélni, némi session-zenészkedéssel kiegészítve.

A Junkies után a szerzői lemezét is együtt raktuk össze, sőt egy ideig basszusgitároztam is nála. Nagyon sokat köszönhetek neki, gyakorlatilag ő indított el ezen a pályán. A hiperkarma harmadik lemeze volt a következő nagyszabású munkám, majd szép lassan jöttek a megbízások. Sosem reklámoztam magam, szájról szájra terjedt a hírem.

– Mekkora most a várólistád? Ha valaki teljesen ismeretlenül megkeres, milyen esélyei vannak?

– A mai napig rengeteg megkeresést kapok, aminek egyrészt örülök, de már kialakult egy annyira fix ügyfélköröm, hogy ritkán vállalok be újabb projekteket. Persze, ha van valami érdekes vagy új, az mindig érdekel.

Általában az eurovíziós jelentkezési időszakban találnak meg legtöbben. Komolyan, olyan arcok nyomozták ki valahogy a számom legutóbb is, hogy a nagy részénél azt hittem, telefonbetyárkodás.

Például felhív valaki vasárnap éjfélkor azzal, hogy „ugye nem rosszkor?” Én meg nyilván felveszem, hiszen mire gondolsz, ha ilyenkor csörög a telefonod? Minimum arra, hogy kórházba került egy családtagod, különben miért keresnének... Hát, nem talált.

De volt olyan is, hogy veréssel fenyegettek meg, ha nem vállalom a melót. Ezen már tényleg csak kínomban tudok röhögni.

– Hogyan foglalnád össze a te feladatodat? Mit adsz hozzá egy dalhoz producerként?

– Mindenki esetében más a folyamat. Caramel például azt csinálja, hogy zongorán megírja a dalt, elhozza nekem a stúdióba, én pedig meghangszerelem az ötleteit figyelembe véve. De olyan is van, hogy teljesen rám bízzák az egészet, csak egy zongorasávot kapok további instrukciók nélkül. Máskor megírom az alapot, majd ahhoz teszik hozzá az énekdallamot és a szöveget. Utóbbi kettőt én annyira nem szoktam csinálni, inkább az alap megírásából és a hangszerelésből veszem ki a részem.

– ByeAlexszel honnan az ismeretség?

– Először a kiadója kért meg, hogy csináljak egy remixet az egyik dalára. Ez nagyon tetszett neki, ezért utána is megmaradt a munkakapcsolat: éneket vettem fel, kevertem, hangszereltem. A saját zenekara után pedig a tavalyi X-Faktor alatt bejött a képbe a USNK, a Stolen Beat és Tamáska Gabi, rengeteget melóztam a műsorban.

Itt eléggé összebarátkoztunk, mivel gyakorlatilag napi kapcsolatban voltunk. Így amikor nemrég kitalálta, hogy más tehetséges rappereket is szeretne támogatni egy saját tehetségkutatón keresztül, ehhez is engem kért fel közreműködőnek.

Ha érdekel a folytatás, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Sztojka Edina diplomás ápolónő lett az év hétköznapi roma hőse
Ő kapta a legtöbb szavazatot interneten, így övé lett az idei Aranypánt-díj.
Fotó: Képernyőkép a Gyula Televízió felvételéből - szmo.hu
2019. április 11.



Megvan az idei Aranypánt-díj nyertese.

Sztojka Edina ápolónő nyerte, ő kapta a legtöbb szavazatot az internetes voksoláson.

Mint arról mi is írtunk, a Roma Sajtóközpont idén is kereste, ki lesz a hétköznapok roma hőse, április 8-ig lehetett szavazni a jelöltekre.

Az idei 10 jelölt is olyan személyiség volt, akire büszkék a társai, akinek a munkáját megbecsülik, aki elismerésre méltóan végzi el a feladatait. A 10 jelölt a következő volt: Balog József, Kocsis Krisztián, Nagy Gusztáv, Rontó Renáta, Sztojka Edina, Salné Balogh Erzsébet, Puporka Elemér, Oláh József, Sőregi Tibor és Papp Róbert, akivel 2016-ban beszélgettünk.

Sztojka Edina a gyulai kórház hospice-osztályán 21 évesen kezdett el dolgozni segédápolóként - ma már diplomás ápolóként látja el feladatát. "Nővérke, maga a lelkével ápol" – ezt mondta neki egyszer egy idős asszony az osztályon.

A folytatásért kérjük, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Elárverezik a magyar fotós képeit, amiket Frida Kahlóról készített
A szegedi születésű Nickolas Muray, azaz Muray Miklós hosszú viszonyt is folytatott a festőnővel, rengeteget fotózta.
Címkép: Wikipedia - szmo.hu
2019. április 04.



A New York-i Sotheby’s aukciósházban árverezik el a magyar származású fényképész, Nickolas Muray Frida Kahlóról és Diego Riveráról készített fotóit. A férfi hosszú ideig viszonyt is folytatott a festőnővel, a képek is ebben az időszakban születtek.

A szegedi születésű Nickolas Muray egyébként Muray Miklósként élt Magyarországon, míg 1913-ban ki nem vándorolt Amerikába. 1920-ban nyitotta meg saját műtermét, ahol például Humphrey Bogartról, Cole Porterről, Greta Garbóról és G. B. Shawról is készített portrékat.

Kahlóval akkor ismerkedtek össze, amikor már mindketten házasok voltak. A tíz évig tartó viszony még akkor is tartott, amikor Muray elvált harmadik feleségétől, Kahlo pedig Diego Riverától és újraházasodott. 1940-ben szakítottak, pedig a fotós szerette volna feleségül venni az asszonyt, aki azonban mindvégig szeretőként tekintett rá.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Frida Kahlo másfél évvel a Diego Riverával kötött házasság után találkozott Nickolas Muray magyar származású amerikai fotográfussal. Murayval egymásba szerettek, tíz évig tartó szerelmi viszony kezdődött közöttük, ami nem csak Muray harmadik házasságát élte túl, de Frida válását és újraházasodását is. Fridáról több fotósorozatot készített, amik a leghíresebb fotóportréivá váltak. Bár nagyon szerették egymást és Muray feleségül is szerette volna venni Fridát, ő mindvégig csak szeretőként tekintett a fotográfusra. Végül 1940-ben szakítottak, ám Frida haláláig barátok maradtak. „A mi hármasunk igazából csak a ti kettősötök volt. Ezt mindig is éreztem. Elmondták a könnyeid, ha meghallottad a hangját. De kívülállóként is örökké hálás leszek azért a Boldogságért, amit félkézzel is olyan bőkezűen adtál” (Muray levele Frida Kahlóhoz, 1939. május 16-án). Frida Kahlo met the photographer of Hungarian origin Nickolas Muray one and half year after marrying Diego Rivera. Frida and Muray fell in love with each other and had a love affair for ten years that did not only survive Muray's third marriage but also Frida's divorce and remarriage. He made several series of photographs of Frida, which became the most famous photo portraits of her. Although they loved each other and Muray would have liked to marry Frida, he was only a lover for her. They broke up in 1940, but remained friends until Frida’s death. "Our triple was really just your double. I've always felt this. Your tears told it when you heard his voice. But as an outsider, I will always be grateful for the happiness you have given with one hand (Muray's letter to Frida Kahlo, May 16, 1939). FRIDA KAHLO - Remekművek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból 2018. július 07. - 2018. november 04. Magyar Nemzeti Galéria FRIDA KAHLO - Masterpieces from the Museo Dolores Olmedo, Mexico City From 7 July to 4 November 2018 Hungarian National Gallery Nickolas Muray: Frida és Nick, Coyoacán, 1939 Reproducción Facsimilar por Gabriel Figueroa ©Archivo Museo Dolores Olmedo #fridakahlobudapest #fridabudapest #fridakahlo #exhibition #wow #fridakahlomng @doloresolmedo #hungariannationalgallery #nemzetigaleria #nickolasmuray

Nemzeti Galéria (@nemzetigaleria) által megosztott bejegyzés,

Ha kíváncsi vagy a Fridáról készült képekre, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x