hirdetés
kerekesuj.jpg

Kerekes Band: Van egy nagyon gazdag és nagyon vagány kultúránk, amit nem szabad veszni hagyni

Senki nem ötvözi olyan természetességgel Hendrixet és a csángó népzenét, mint a Kerekes Band. Interjú a róluk szóló új könyv apropóján.
Láng Dávid - szmo.hu
2018. november 28.


hirdetés

A kétszeres Fonogram-díjas Kerekes Band útja a fülledt hangulatú moldvai, gyimesi táncházaktól a világzenei nagyszínpadokig több mint 20 éve kezdődött. Ezalatt hozták létre azt a hangzást – ahogy ők nevezik, az ethno funkot –, amely összetéveszthetetlen itthon és külföldön egyaránt.

Dalaikban a furulya és a koboz játssza a főszerepet, repertoárjuk mégis legalább annyira épül az odalépős rockra, mint a tradicionális népzenére.

Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede címmel a napokban jelenik meg a történetüket feldolgozó könyv, amit november 30-án az Akvárium Klubban mutatnak be, természetesen koncerttel egybekötve. Ennek apropóján beszélgettünk az alapító testvérpárral, Fehér Zsomborral (furulya, ének) és Fehér Viktorral (dob).

– Nagyon fiatalon alapítottátok meg a zenekart, akkor aligha gondolhattátok, hogy 2018-ig is kitart majd a lendület. Volt olyan pont, amikor éreztétek, hogy komolyra fordult az egykori gimnáziumi hobbizenélgetés?

Zsombor: Én amit csak az életemben csináltam, mindig nagyon komolyan vettem. Amikor gyerekként bélyeget vagy matchboxot gyűjtöttem, arra is rendesen ráálltam, katalógusokkal, mindennel. A zenekarról is már a megalakuláskor azt gondoltam, hogy hosszútávú dolog lesz, amit igenis nem szabad félvállról venni.

hirdetés

Szerintem 16 évesen – amennyi akkor voltam – az ember már el tudja dönteni, melyik csajjal szeretne járni hosszú ideig, én pedig ezzel a „csajjal” el tudtam képzelni az életemet.

Az csak később lett világos, hogy ez a fajta hegyi pásztorzene, ami az általunk játszott ethno funk alapját adja, úgymond már benne volt a vérünkben.

Viktor: Számomra volt egy konkrét váltás, amikor 2006-ban a Songlines magazin – a legnagyobb angol világzenei lap – beválogatta az első lemezünket a világ 10 legjobb újonnan megjelent albuma közé. Ezt még a próbatermünkben vettük fel lényegében nomád körülmények között, emiatt is volt nagyon durva. Akkortájt végeztem a főiskolán és addig úgy gondoltam, hogy majd a tanári diplomám mellett elzenélgetek, ahogy az időm engedi. Ezzel az elismeréssel viszont egycsapásra komollyá vált a dolog, mondhatni fel kellett nőnöm a szerephez.

Zsombor: Nekem amúgy a továbbtanulásba is belejátszott, azért mentem művelődésszervező szakra, hogy majd ott kiépítek egy csomó kapcsolatot, akikből szép lassan művházigazgatók lesznek, és mind meghívhatnak bennünket koncertezni. (nevet)

– Tizenévesen, iskolásként a legtöbben egyszerű rockban vagy punkban utaznak. Benneteket mi vitt a saját, elég komplex stílusotok felé?

Viktor: Szerintem ugyanaz a lázadás. Engem egyszer konkrétan megkergettek, amiért széki kalapban mentem haza valamelyik hajnalban Egerben. Jöttem ki a táncházból, ők meg a diszkóból, és elkezdtek futni utánam, hogy „te rohadt kalapos!” Végső soron ez is ugyanolyan szubkultúra, mint a rock vagy a punk, aminek meg kellett küzdenünk az elfogadásáért.

Zsombor: A lázadás bennem is megvolt, de ugyanannyira belejátszott az a háttér is, amit a szüleimtől kaptam. Édesanyánk viseletkészítő, apánk pedig fazekas, ezért eleve rendelkeztem egy olyan rétegtudással, amivel kiemelkedtem a tömegből. Emlékszem, a középiskolai gólyatáborban egy népzenei előadáson a 60 emberből csak én tudtam megmondani, hol található Palócföld. Nekem viszont teljesen alapinformáció volt.

És ha már a Szeretlek Magyarországon jelenik meg ez az interjú, el kell mondanom, hogy számomra mindig nagyon fontos érzés volt, hogy magyar vagyok.

Tudom, hogy ez manapság nem annyira trendi, de a zenekarral is a legfőbb célunk, hogy bemutassuk a magyarság valódi mibenlétét. Nem izzadságszagú, kokárdás, zászlólengetős attitűddel, inkább arra fókuszálva, hogy igen is van egy nagyon gazdag és nagyon vagány kultúránk, amit nem szabad veszni hagyni.

Mennyi idő után alakult ki, hogy ezt az egészet ethno funknak hívjátok?

Zsombor: Erről a kérdésről mindig az jut eszembe, amikor felhívtam Viktort a Hagyományok Házából – ott dolgoztam egy évig –, hogy most már ne nevezzük a stílusunkat népzenén alapuló akárminek, hiszen én épp Hendrixet hallgatok, ő Jamiroquai-t, ezeket a hatásokat mind beépítjük a dalainkba, szóval eléggé félrevisz a kategorizálás.

Akkoriban kezdett el lebegni a „világzene” szó, még fogalmunk se volt, mit jelent, de hallottam a Ghymessel egy beszélgetést, amiben mondták, hogy ők azt játszanak. Meghallgattam pár dalukat és az jött le, hogy mi egyáltalán nem hasonlítunk rájuk. Gondolkodtunk, hogy akkor mi lehetne, és valahogy beugrott az ethno funk.

Viktor: Ez egy abszolút saját gyártású fogalom, még azelőtt magunkra akartuk aggatni, hogy valaki más kitalál egy sokkal rosszabbat. (nevet)

– Több kommentet is olvastam, amiben a magyar Jethro Tullként hivatkoznak rátok. Erről mit gondoltok?

Zsombor: Igen, ezt mindig mondják, de én személy szerint rühellem a Jethro Tullt. Amit csak hallottam tőlük, ez a barokkos, túlburjánzó stílus nagyon távol áll tőlem. Egerben is, ha egyetlen dolgot kellene választanom, amit nem szeretek, az lenne, hogy barokk város. A hegyi, palóc emberek szikárságával ezek az aranyozott, túldíszített külsőségek nagyon éles kontrasztban vannak.

Zenében is a letisztult, tökös, energikus dolgokat bírom – a rockban ugyanúgy, mint a gyimesi, palóc, somogyi népzenében. A saját dalaimba pedig mindkét végletet beépítem.

– Az is tudatos döntés volt, hogy a dalaitok nagy része instrumentális?

Viktor: Ez abból jött, hogy moldvai és gyimesi táncházakat csináltunk évekig, ezeknek a zenéknek a többsége pedig szöveg nélküli. Emiatt annyira nem hiányzott az ének, illetve az se mellékes szempont, hogy Zsombornak általában tele van a szája furulyával, a kettő pedig nehezen megy együtt. (nevet)

Az is belejátszott, hogy sok elektronikus zenét is hallgatunk, és ott se annyira jellemzőek a dalszövegek. Például nekem nagy kedvencem Todd Terje, aki szintén alig alkalmaz éneket a számaiban, mégis működnek. Ezekből kiindulva gondoltuk, hogy miért ne állhatná meg a helyét a mi esetünkben is.

– Vendégénekeseket viszont gyakran hívtok a koncertjeitekre, csak idén Deák Bill Gyulával, Baricz Gergővel és Lócival is felléptetek. Az ő személyüket mi alapján döntitek el?

Viktor: A fő szempontunk az, hogy olyan emberek legyenek, akikkel simán leülnénk koncert után sörözni. Tehát akik úgymond a haverjaink. Vannak olyan előadók, akikről elismerem, hogy nagy művészek, de szerintem nem találnánk velük a közös hangot. Gergő, Lóci és Bill szerencsére nem ilyenek, mindannyiukat nagyon szeretjük emberileg is. Persze az sem mellékes, hogy zeneileg szintén megtaláljuk velük a közös hangot.

Kerekes Band feat. Deák Bill Gyula: Zöld csillag

Kerekes Band feat. Még5lövés: Mr. Hungary

Kerekes Band feat. Lóci: Nem táncolsz jobban

– Nem volt kétely bennetek, hogy mondjuk az AC/DC-től az It’s a Long Way to the Top mennyire passzol bele a hangzásvilágotokba?

Zsombor: Abban pont ott van a duda, ami már egy jó ok, de nem akarom ennyivel letudni. Fontos, hogy mi személy szerint azonosulni tudjunk vele, ezért is nem játszunk például Jethro Tullt.

Legkevésbé a marketingszempontok vezetnek bennünket, sok zenekarral ellentétben, akik azért hívják meg ezt vagy azt a vendégénekest, vagy dolgoznak fel egy adott dalt, mert attól nagyobb visszhangot és rádiós játszásokat remélnek.

Nálunk ez a legutolsó, amit figyelembe veszünk – a lényeg az, hogy élő szövetet alkosson a már meglévő stílusjegyeinkkel.

– Van most tervetek új feldolgozásra, ami nem titok?

Viktor: A Daft Punktól a Harder, Better, Faster, Stronger. Az Akváriumban fogjuk először játszani egy dudaszintetizátor és egy vokóder segítségével, nagyon kíváncsi vagyok rá, milyen lesz a fogadtatása.

Zsombor: Kraftwerket is nagyon szeretnénk feldolgozni, a bevonulózenénket a koncertek elején már évek óta tőlük kölcsönözzük, de szerintem előbb-utóbb a repertoárba is bevesszük majd valamelyik dalukat.

– A külsőségeknek, például a fellépőruháknak mekkora jelentőséget tulajdonítotok?

Zsombor: Én nem túl nagyot, bár utólag visszatekintve kicsit furcsa, hogy az első lemez idején még csak egy sima Hendrix-pólóban léptem fel. Aztán jött a hortobágyi csikós kalap, még mindig csak Hendrix-pólóval, és nagyjából 10 éve csináltattam az első huszárdolmányomat. Azóta már a hatodikat vagy hetediket készíti nekem Kovács László, híres-neves színházi szabó, ma is épp jártunk nála emiatt.

– Miért „Kábé23” a most megjelent könyv címe, és mi az, ami miatt érdemes megvásárolni szerintetek?

Zsombor: A kábé egyrészt a Kerekes Bandre utal, de nekem ez egy zeneipari fricska is, arra vonatkozóan, hogy mindenki kerek évfordulókat ünnepel, 20 és 25 éves jubileumi koncerteket szervez, pedig ezek csak kiragadott pillanatok, amire fel lehet húzni egy nagy reklámkampányt.

Szerintem ha az ember szereti, amit csinál, nem kell arra várni, hogy éppen 25 éve legyen a színpadon, vagy betöltse az 50-et. Szóval a „kábé 23” azt is jelenti, hogy most épp ennyi idős a zenekar, de igazából kit érdekel?

Viktor: Megvenni pedig azért érdemes, mert sok olyan érdekes háttérsztori van benne, amit egy sörözés alkalmával is el tudnánk mesélni, de a rajongóink jó részével erre nem biztos, hogy adódik lehetőségünk. Például kiderül, miért volt az, hogy egyszer elsírtam magam Írországban, mert egy teljes napig nem kaptunk enni. Ilyen történetekkel van tele a könyv, ami egyébként a zenekar brácsása, Csarnó Ákos érdeme. Ő találta ki, kereste meg hozzá az írókat, szerkesztőket, és vitte végig a projektet.

– És akkor most jöhet a következő 23 év?

Zsombor: Szerintem egy zenekarnak ott van vége, ha a tagok hátradőlnek, hogy „na jól van, most már mindent elértünk.” Onnantól nincs, ami hajtsa őket. Mi ma is ugyanolyan lelkesedéssel hívjuk fel egymást egy-egy új ötlettel, mint a kezdetekkor. Folyamatosan megy az agyalás, milyen irányba fejlesszük tovább a zenénket, szóval ha ez így marad, könnyen lehet, hogy még 23 év múlva is nyomjuk majd.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
unikornis.jpg

Az Unikornis lett a búcsúzó az Álarcos énekesben, mindenki meglepődött

A nyomozók nagyon mellé tippeltek, senki nem találta el, hogy ki rejtőzött a maszk mögött.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 23.


hirdetés

Kénytelen volt búcsúzni a műsortól Unikornis, a nyomozók ugyanis Fagyinak és Szörnyecskének szavaztak meg egy újabb esélyt.

Már hárman vannak, akik lelepleződtek az Álarcos Énekesben! A korábbi műsorokban Panda és Alien búcsúztak, most pedig Unikornis lett a kieső, neki ért véget a verseny.

Most a nyomozók épp az ellenkezőjét gondolták róla, mind azt mondták, hogy profi, szakmabeli énekes van a jelmez alatt, míg a korábbi adásban inkább műkedvelőt sejtettek a maszk mögött.

Az unikornis fehér maszkjában a színpadon a titokzaos énekes a Queen dalát adta elő. Dancsó Péter szerint Vásáry André, Sebestyén Balázs egy opera vagy operett területen játszó énekesre tippelt, Nagy Sanyira, Csobot Adél Pintér Tenyára , Gáspár Laci pedig Kállay-Saunders Andrást sejtette a jelmez mögött.

hirdetés

Lapozz, hogy ki volt a maszk mögött:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
jobaratok-sorozat.jpg

Újra összeáll a Jóbarátok - hamarosan jön egy új rész a sorozatból

A sorozat legendás színészgárdája egyetlen új rész erejéig áll össze ismét. De ez az epizód mégis más lesz, mint korábban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

Hamarosan indul az HBO Max streaming szolgáltatása, a bevezető kampány részeként pedig leforgatnak egy új részt a Jóbarátokból. A sorozat 1994 és 2004 között futott, 15 évvel ezelőtt ért véget. Az utolsó részt 52,5 millióan nézték az Egyesült Államokban, amivel a legnépszerűbb sorozatepizód volt a 2000-es években.

A Jóbarátok legendás színészgárdája egyetlen rész erejéig áll újra össze - írja a BBC. Tehát,

a sorozat hat főszereplője, Jennifer Aniston, Courteney Cox, Lisa Kudrow, Matt LeBlanc, Matthew Perry és David Schwimmer mindannyian benne lesznek az új epizódban.

Bár az összes eredeti szereplő jelen lesz, azért mégsem lesz minden a megszokottak szerint. Az előzetes találgatások alapján ugyanis a legújabb rész egy forgatókönyv nélküli, improvizatív jellegű újraegyesülés lesz. Amikor elindul majd a WarnerMedia új szolgáltatása, az új rész és a korábbi 236 epizód elérhető lesz a rendszerben minden előfizető számára.

A hírt először a főszereplők jelentették meg a közösségi oldalaikon. Mindannyian ugyanazt a fotót és szöveget tették közzé.

hirdetés

"Megtörténik."

- írja a képhez Jennifer Aniston is.

Lapozz Matt LeBlanc trollkodásáért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
alarcos-enekes-2.jpg

Kit rejt az álarc: néhány sztár igazi megszállottja lett az Álarcos énekesnek!

A Robot előadása közben Vajtó Lajosnak folyton csörgött a telefonja: rengeteg üzenete érkezett.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 23.


hirdetés

Két hete új lázban ég Magyarország - és így aztán a magyar celebvilág is - hangott el a Fókusz különkiadásában. Mindenkit az izgat, kiket rejthetnek az Álarcos énekes különleges maszkjai. A Robot előadása közben Vajtó Lajosnak folyton csörgött a telefonja: rengeteg üzenete érkezett, közelebbi ismerősei pedig fel is hívták, hogy megtudják: ő táncikál-e a maszkban. És bizony ez a mozgás a nyomozókban és a műsorvezetőben, Istenes Bencében is felkeltette a gyanút.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
a-vadon-hívó-szava1.jpg

Valahogy nem halljuk igazán... – megnéztük A vadon hívó szava című filmet

Aranyosnak és kedvesnek talán, de alaposan kimunkáltnak nem nevezhető. Kár érte, mert a mondanivalója nagyon sok érdekességet tartogatna a XXI. század fiataljainak is. Kritika.
Malinovszki András - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

A vadon hívó szava című film először 6-os korhatáros besorolást kapott (azaz 6 éven felülieknek ajánlották), a premier előtti vetítésen azonban 12-es figyelmeztetéssel adták, azóta pedig felváltva használják a kétféle karikát. Ennek csak azért tulajdonítok jelentőséget, mert talán a film egyes jelenetei 6 év alattiaknak valóban ijesztőek lehetnek, de 12 év felett egészen biztosan senkinek nem komolyan vehetők.

Jack London A vadon szava című ifjúsági regényéből egy tipikus gyerekfilmet csináltak, ami nem tett jót neki.

Már az is megkérdőjelezhető döntés, hogy (talán az alacsonyabb korhatáros besorolás kedvéért) kiszedtek a történetből mindent, ami izgalmassá (bár kétségtelenül néhol szomorúbbá) tehette volna a filmet. Az viszont kifejezetten bosszantó, hogy a készítők a gyerekkorú nézőkhöz nem alázattal és komoly munkával fordultak, hanem egy szép háttér mögött összedobáltak jópár jelenetet, és ezzel késznek is tekintették a nagy művet. Ez még a gyerekfilmes versenyben sem sorolja az élmezőnybe az alkotást, felnőtt kísérőként pedig valószínűleg nyomtalanul tűnik el az emlékezetünkből.

Pedig az alapanyag éppen jó lenne ahhoz, hogy egy 21. századi gyerek is élvezettel nézzen egy több mint százhúsz éves történetet. A kapzsiság, ember, állat és természet viszonya, valamint az alkalmazkodás, az adaptivitás kérdése mind olyan probléma, amit kis agyalással egészen modern gondolatokká lehetett volna formálni.

Sajnos minden pénz és energia arra ment el, hogy a főszereplő kutyát, Buck-ot teljesen valószerűtlen rajzfilmfigurává tegyék egy nagyrészt élőszereplős filmben.

hirdetés

Kár volt. Ennyi és ilyen látványos jelenetet nyilván szinte lehetetlen lett volna betanított kutyákkal leforgatni, a kapott produktumban viszont Buck figurája néha teljesen parodisztikussá válik, és sajnos olyankor is, amikor épp nem mókásabb jelenetekben látjuk. Sovány vigasz, hogy a hús-vér szereplők is gyakran túljátsszák szerepüket, így a CGI-állatok nem lógnak ki a hiteltelen karakterek sorából.

Némi spoiler jön az alábbi sorokban, így azt óvatosan olvassák azok, akik esetleg nem ismerik az egy időben minden kamasz által rojtosra olvasott sztorit.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!