hirdetés
kerekesuj.jpg

Kerekes Band: Van egy nagyon gazdag és nagyon vagány kultúránk, amit nem szabad veszni hagyni

Senki nem ötvözi olyan természetességgel Hendrixet és a csángó népzenét, mint a Kerekes Band. Interjú a róluk szóló új könyv apropóján.
Láng Dávid - szmo.hu
2018. november 28.


hirdetés

A kétszeres Fonogram-díjas Kerekes Band útja a fülledt hangulatú moldvai, gyimesi táncházaktól a világzenei nagyszínpadokig több mint 20 éve kezdődött. Ezalatt hozták létre azt a hangzást – ahogy ők nevezik, az ethno funkot –, amely összetéveszthetetlen itthon és külföldön egyaránt.

Dalaikban a furulya és a koboz játssza a főszerepet, repertoárjuk mégis legalább annyira épül az odalépős rockra, mint a tradicionális népzenére.

Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede címmel a napokban jelenik meg a történetüket feldolgozó könyv, amit november 30-án az Akvárium Klubban mutatnak be, természetesen koncerttel egybekötve. Ennek apropóján beszélgettünk az alapító testvérpárral, Fehér Zsomborral (furulya, ének) és Fehér Viktorral (dob).

hirdetés

– Nagyon fiatalon alapítottátok meg a zenekart, akkor aligha gondolhattátok, hogy 2018-ig is kitart majd a lendület. Volt olyan pont, amikor éreztétek, hogy komolyra fordult az egykori gimnáziumi hobbizenélgetés?

Zsombor: Én amit csak az életemben csináltam, mindig nagyon komolyan vettem. Amikor gyerekként bélyeget vagy matchboxot gyűjtöttem, arra is rendesen ráálltam, katalógusokkal, mindennel. A zenekarról is már a megalakuláskor azt gondoltam, hogy hosszútávú dolog lesz, amit igenis nem szabad félvállról venni.

Szerintem 16 évesen – amennyi akkor voltam – az ember már el tudja dönteni, melyik csajjal szeretne járni hosszú ideig, én pedig ezzel a „csajjal” el tudtam képzelni az életemet.

Az csak később lett világos, hogy ez a fajta hegyi pásztorzene, ami az általunk játszott ethno funk alapját adja, úgymond már benne volt a vérünkben.

Viktor: Számomra volt egy konkrét váltás, amikor 2006-ban a Songlines magazin – a legnagyobb angol világzenei lap – beválogatta az első lemezünket a világ 10 legjobb újonnan megjelent albuma közé. Ezt még a próbatermünkben vettük fel lényegében nomád körülmények között, emiatt is volt nagyon durva. Akkortájt végeztem a főiskolán és addig úgy gondoltam, hogy majd a tanári diplomám mellett elzenélgetek, ahogy az időm engedi. Ezzel az elismeréssel viszont egycsapásra komollyá vált a dolog, mondhatni fel kellett nőnöm a szerephez.

Zsombor: Nekem amúgy a továbbtanulásba is belejátszott, azért mentem művelődésszervező szakra, hogy majd ott kiépítek egy csomó kapcsolatot, akikből szép lassan művházigazgatók lesznek, és mind meghívhatnak bennünket koncertezni. (nevet)

– Tizenévesen, iskolásként a legtöbben egyszerű rockban vagy punkban utaznak. Benneteket mi vitt a saját, elég komplex stílusotok felé?

Viktor: Szerintem ugyanaz a lázadás. Engem egyszer konkrétan megkergettek, amiért széki kalapban mentem haza valamelyik hajnalban Egerben. Jöttem ki a táncházból, ők meg a diszkóból, és elkezdtek futni utánam, hogy „te rohadt kalapos!” Végső soron ez is ugyanolyan szubkultúra, mint a rock vagy a punk, aminek meg kellett küzdenünk az elfogadásáért.

Zsombor: A lázadás bennem is megvolt, de ugyanannyira belejátszott az a háttér is, amit a szüleimtől kaptam. Édesanyánk viseletkészítő, apánk pedig fazekas, ezért eleve rendelkeztem egy olyan rétegtudással, amivel kiemelkedtem a tömegből. Emlékszem, a középiskolai gólyatáborban egy népzenei előadáson a 60 emberből csak én tudtam megmondani, hol található Palócföld. Nekem viszont teljesen alapinformáció volt.

És ha már a Szeretlek Magyarországon jelenik meg ez az interjú, el kell mondanom, hogy számomra mindig nagyon fontos érzés volt, hogy magyar vagyok.

Tudom, hogy ez manapság nem annyira trendi, de a zenekarral is a legfőbb célunk, hogy bemutassuk a magyarság valódi mibenlétét. Nem izzadságszagú, kokárdás, zászlólengetős attitűddel, inkább arra fókuszálva, hogy igen is van egy nagyon gazdag és nagyon vagány kultúránk, amit nem szabad veszni hagyni.

hirdetés

Mennyi idő után alakult ki, hogy ezt az egészet ethno funknak hívjátok?

Zsombor: Erről a kérdésről mindig az jut eszembe, amikor felhívtam Viktort a Hagyományok Házából – ott dolgoztam egy évig –, hogy most már ne nevezzük a stílusunkat népzenén alapuló akárminek, hiszen én épp Hendrixet hallgatok, ő Jamiroquai-t, ezeket a hatásokat mind beépítjük a dalainkba, szóval eléggé félrevisz a kategorizálás.

Akkoriban kezdett el lebegni a „világzene” szó, még fogalmunk se volt, mit jelent, de hallottam a Ghymessel egy beszélgetést, amiben mondták, hogy ők azt játszanak. Meghallgattam pár dalukat és az jött le, hogy mi egyáltalán nem hasonlítunk rájuk. Gondolkodtunk, hogy akkor mi lehetne, és valahogy beugrott az ethno funk.

Viktor: Ez egy abszolút saját gyártású fogalom, még azelőtt magunkra akartuk aggatni, hogy valaki más kitalál egy sokkal rosszabbat. (nevet)

– Több kommentet is olvastam, amiben a magyar Jethro Tullként hivatkoznak rátok. Erről mit gondoltok?

Zsombor: Igen, ezt mindig mondják, de én személy szerint rühellem a Jethro Tullt. Amit csak hallottam tőlük, ez a barokkos, túlburjánzó stílus nagyon távol áll tőlem. Egerben is, ha egyetlen dolgot kellene választanom, amit nem szeretek, az lenne, hogy barokk város. A hegyi, palóc emberek szikárságával ezek az aranyozott, túldíszített külsőségek nagyon éles kontrasztban vannak.

Zenében is a letisztult, tökös, energikus dolgokat bírom – a rockban ugyanúgy, mint a gyimesi, palóc, somogyi népzenében. A saját dalaimba pedig mindkét végletet beépítem.

– Az is tudatos döntés volt, hogy a dalaitok nagy része instrumentális?

Viktor: Ez abból jött, hogy moldvai és gyimesi táncházakat csináltunk évekig, ezeknek a zenéknek a többsége pedig szöveg nélküli. Emiatt annyira nem hiányzott az ének, illetve az se mellékes szempont, hogy Zsombornak általában tele van a szája furulyával, a kettő pedig nehezen megy együtt. (nevet)

Az is belejátszott, hogy sok elektronikus zenét is hallgatunk, és ott se annyira jellemzőek a dalszövegek. Például nekem nagy kedvencem Todd Terje, aki szintén alig alkalmaz éneket a számaiban, mégis működnek. Ezekből kiindulva gondoltuk, hogy miért ne állhatná meg a helyét a mi esetünkben is.

– Vendégénekeseket viszont gyakran hívtok a koncertjeitekre, csak idén Deák Bill Gyulával, Baricz Gergővel és Lócival is felléptetek. Az ő személyüket mi alapján döntitek el?

Viktor: A fő szempontunk az, hogy olyan emberek legyenek, akikkel simán leülnénk koncert után sörözni. Tehát akik úgymond a haverjaink. Vannak olyan előadók, akikről elismerem, hogy nagy művészek, de szerintem nem találnánk velük a közös hangot. Gergő, Lóci és Bill szerencsére nem ilyenek, mindannyiukat nagyon szeretjük emberileg is. Persze az sem mellékes, hogy zeneileg szintén megtaláljuk velük a közös hangot.

Kerekes Band feat. Deák Bill Gyula: Zöld csillag

Kerekes Band feat. Még5lövés: Mr. Hungary

Kerekes Band feat. Lóci: Nem táncolsz jobban

– Nem volt kétely bennetek, hogy mondjuk az AC/DC-től az It’s a Long Way to the Top mennyire passzol bele a hangzásvilágotokba?

Zsombor: Abban pont ott van a duda, ami már egy jó ok, de nem akarom ennyivel letudni. Fontos, hogy mi személy szerint azonosulni tudjunk vele, ezért is nem játszunk például Jethro Tullt.

Legkevésbé a marketingszempontok vezetnek bennünket, sok zenekarral ellentétben, akik azért hívják meg ezt vagy azt a vendégénekest, vagy dolgoznak fel egy adott dalt, mert attól nagyobb visszhangot és rádiós játszásokat remélnek.

Nálunk ez a legutolsó, amit figyelembe veszünk – a lényeg az, hogy élő szövetet alkosson a már meglévő stílusjegyeinkkel.

– Van most tervetek új feldolgozásra, ami nem titok?

Viktor: A Daft Punktól a Harder, Better, Faster, Stronger. Az Akváriumban fogjuk először játszani egy dudaszintetizátor és egy vokóder segítségével, nagyon kíváncsi vagyok rá, milyen lesz a fogadtatása.

Zsombor: Kraftwerket is nagyon szeretnénk feldolgozni, a bevonulózenénket a koncertek elején már évek óta tőlük kölcsönözzük, de szerintem előbb-utóbb a repertoárba is bevesszük majd valamelyik dalukat.

– A külsőségeknek, például a fellépőruháknak mekkora jelentőséget tulajdonítotok?

Zsombor: Én nem túl nagyot, bár utólag visszatekintve kicsit furcsa, hogy az első lemez idején még csak egy sima Hendrix-pólóban léptem fel. Aztán jött a hortobágyi csikós kalap, még mindig csak Hendrix-pólóval, és nagyjából 10 éve csináltattam az első huszárdolmányomat. Azóta már a hatodikat vagy hetediket készíti nekem Kovács László, híres-neves színházi szabó, ma is épp jártunk nála emiatt.

– Miért „Kábé23” a most megjelent könyv címe, és mi az, ami miatt érdemes megvásárolni szerintetek?

Zsombor: A kábé egyrészt a Kerekes Bandre utal, de nekem ez egy zeneipari fricska is, arra vonatkozóan, hogy mindenki kerek évfordulókat ünnepel, 20 és 25 éves jubileumi koncerteket szervez, pedig ezek csak kiragadott pillanatok, amire fel lehet húzni egy nagy reklámkampányt.

Szerintem ha az ember szereti, amit csinál, nem kell arra várni, hogy éppen 25 éve legyen a színpadon, vagy betöltse az 50-et. Szóval a „kábé 23” azt is jelenti, hogy most épp ennyi idős a zenekar, de igazából kit érdekel?

Viktor: Megvenni pedig azért érdemes, mert sok olyan érdekes háttérsztori van benne, amit egy sörözés alkalmával is el tudnánk mesélni, de a rajongóink jó részével erre nem biztos, hogy adódik lehetőségünk. Például kiderül, miért volt az, hogy egyszer elsírtam magam Írországban, mert egy teljes napig nem kaptunk enni. Ilyen történetekkel van tele a könyv, ami egyébként a zenekar brácsása, Csarnó Ákos érdeme. Ő találta ki, kereste meg hozzá az írókat, szerkesztőket, és vitte végig a projektet.

– És akkor most jöhet a következő 23 év?

Zsombor: Szerintem egy zenekarnak ott van vége, ha a tagok hátradőlnek, hogy „na jól van, most már mindent elértünk.” Onnantól nincs, ami hajtsa őket. Mi ma is ugyanolyan lelkesedéssel hívjuk fel egymást egy-egy új ötlettel, mint a kezdetekkor. Folyamatosan megy az agyalás, milyen irányba fejlesszük tovább a zenénket, szóval ha ez így marad, könnyen lehet, hogy még 23 év múlva is nyomjuk majd.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
juicewrld.jpg

Hatalmas adag fájdalomcsillapítót vett be Juice WRLD, mielőtt meghalt

A rapper vélhetően a rendőrök elől akarta elrejteni a tablettákat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 10.


hirdetés

Vasárnap hajnalban a kórházba szállítás után elhunyt Juice WRLD, azaz Jarad Higgins. Az amerikai rapperhez azt követően hívtak mentőket, hogy vér kezdett folyni a szájából, majd rohamot kapott gépe leszállása után a chicagói Midway reptéren. - írja az Index.

Most további információk derültek ki Higgins halálának körülményeiről: a rapper magángépén 23 kiló marihuánát és három lőfegyvert is találtak, amelyről a reptéri hatóságoknak már volt előzetes sejtésük. A pilóta állítólag észrevette, hogy várják őket, a nyomozók szerint Higgins ekkor vehette be a nagy adag nyugtatót, valószínűleg azért, hogy ne találják meg nála.

A rapperről utolsó útján még készítettek egy videót, amit Twitterre posztoltak:

hirdetés

A 21 éves Juice World az elmúlt években futott be, 2018-ban a SoundCloud egyik legtöbbet streamelt rappere volt, idén májusban a Billboard Music Awardson a legjobb új előadó díját kapta. Idén Magyarországon járt, ugyanis Nicki Minaj turnépartnere volt.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
gretathunberg.png

Már nem csak metálváltozata van Greta Thunberg beszédének, hanem komolyzenei is

Nemcsak a death metal áll jól a híres „How Dare You?”-beszédnek, hanem a hegedű is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 09.


hirdetés

Greta Thunberg szeptemberben az ENSZ New York-i klímacsúcsán mondott beszéde alapjaiban rengette meg a világot. A súlyos tartalom mögött - kemény hangon szólította fel a világ vezetőit, miért nem tesznek semmit a klímakatasztrófa elkerülése érdekében - több vájtfülű is meghallotta a muzsikát az indulatos szavak mögött. Egy New York-i banda dobosa például azonnal a death metalt képzelte el hozzáillő aláfestésként, az ebből készített változat óriási siker lett, még magának Thunbergnek is tetszett.

Egy ausztrál alkotópáros azonban egy fokkal komolyabban gondolta a híres beszéd megzenésítését - írja a The Guardian. Meghan Washington, ausztrál énekesnő honfitársát, Robert Davidson zeneszerzőt kérte fel, hogy komponáljon zenét Thunberg beszéde alá. A komolyzenei darabot a sydney-i City Recital Hallban megrendezett We are Twenty elnevezésű rendezvényen adták elő, amelynek az volt a fő tematikája, hogyan alakul a zene sorsa az elkövetkező 20 évben.

"Greta beszéde a punk definíciója, fontosabb az összes dalnál, amit az életemben eddig írtak."

hirdetés

-nyilatkozta az énekesnő.

A koncertteremben a zenészek fölött elhelyezett kivetítőre vetítették Thunberg beszédét, amelyet Washington énekelt, őt pedig a zenekar kísérte.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
96b2d62da53a9156bff911f0383654e67fcdf110.jpg

Még Jennifer Lopez is kapott Golden Globe-jelölést Joker és Scorsese mellett – íme a teljes jelöltlista

A várakozásoknak megfelelően a Joker, Az ír és a Házassági történet vitte a jelölések nagy részét.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 09.


hirdetés

Los Angeles-ben kihirdették a jövő évi Golden Globe-díjátadó jelöltjeit, túl sok meglepetést nem tartogatott. A papírforma szerint a Házassági történet, a Joker és Az ír között fognak eldőlni a nagyobb díjak, de a Jokerhez hasonlóan ugyancsak négy jelölést kapott a sokkal kisebb sajtóvisszhangot kapó A két pápa, és Tarantino Volt egyszer egy Hollywoodja is ott van azért a főbb kategóriákban.

A legnagyobb meglepetés valószínűleg Jennifer Lopez Golden Globe-jelölése, akinek a Wall Street pillangói miatt sokan már Oscart kiáltottak. Valószínűleg a jelölteket állító Hollywood Foreign Press Association nagyon szerette volna ezt a jelölést, Lopezt ugyanis annak ellenére, hogy a film főszereplője, mellékszereplőként jelölték - ilyet akkor szoktak leginkább csinálni, ha valaki nem nem fér be a másik kategóriába, de jelölni szeretnék. Az Oscar előszobájának tartott díjakat 2020. január 5-én vasárnap este 8-kor adják át, az est házigazdája Ricky Gervais lesz.

hirdetés

Legjobb film - musical vagy vígjáték

A Nevem Dolemite

Jojo Rabbit

Tőrbe ejtve

Volt egyszer egy...Hollywood

Rocketman

Legjobb film - dráma

1917

Joker

The Irishman

A két pápa

Házassági történet

Legjobb rendező:

Sam Mendes (1917)

Todd Phillip (Joker)

Martin Scorsese ((The Irishman)

Quentin Tarantino (Volt egyszer egy...Hollywood)

Bong Joon Ho (Élősködők)

Legjobb színész - dráma

Christian Bale (Ford v. Ferrari)

Antonio Banderas (Fájdalom és dicsőség)

hirdetés

Adam Driver (Házassági történet)

Joaquin Phoenix (Joker)

Johnatan Pryce (A két pápa)

Legjobb színésznő - dráma

Cynthio Erivo (Harriet)

Scarlett Johansson (Házassági történet)

Soarise Ronana (Kisasszonyok)

Charlize Theron (Bombshell)

Renee Zellweger (Judy)

Legjobb színész - vígjáték vagy musical

Daniel Craig (Törbe csalva)

Roman Griffin Davis (Jojo Rabbit)

Leonardo DiCaprio (Volt egyszer egy...Hollywood)

Taron Egerton (Rocketman)

Eddie Murphy (A nevem Dolemite)

Legjobb színésznő - vígkáték vagy musical

Awkwafina (The Farewell)

Ana de Armas (Tőrbe csalva)

Beanie Feldstein (Éretlenségi)

Emma Thompson (Late Night)

Cate Blanchett (Hová tűntél, Bernadette?)

Legjobb női mellékszereplő

Kathy Bates (Richard Jewell)

Anette Benning (The report)

Laura Dern (Házassági történet)

Jennifer Lopez (Hustlers)

Margot Robbie (Bombshell)

Legjobb férfi mellékszereplő

Tom Hanks (A Beautiful Day in the Neighborhood)

Al Pacino, (The Irishman)

Joe Pesci, (The Irishman)

Brad Pitt (Volt egyszer egy...Hollywood)

Anthony Hopkins (A két pápa)

Legjobb forgatókönyv

Házassági történet

Élősködők

A két pápa

Volt egyszer egy...Hollywood

Az ír

Legjobb eredeti filmzene

Árva Brooklyn

Kisasszonyok

Joker

1917

Házassági történet

Legjobb eredeti filmbetétdal

“(I’m Gonna) Love Me Again” (Rocketman)

“Spirit” (Az oroszlánkirály)

“Into the Unknown" (Jégvarázs 2.)

“Stand Up” (Harriet)

“Beautiful Ghosts” (Macskák)

Legjobb animációs film:

Frozen 2

Lion King

Toy Story 4

Így neveld a sárkányodat 2

A hiányzó láncszem

Legjobb idegennyelvű film

The Farewell

Les Misérables

Fájdalom és dicsőség

Élősködőj

Portré a lángoló fiatal lányról

Legjobb tévésorozat - vígjáték

Barry

Fleabag

A Kominsky-módszer

The Marvelous Mrs. Maisel

A politikus

Legjobb minisorozat vagy tévéfilm

A 22-es csapdája

Csernobil

Fosse/Verdon

A legharsányabb hang

Hihetetlen

Legjobb női főszereplő - vígjáték-sorozat

Christina Applegate (Dead to Me)

Phoebe Waller-Bridge, (Fleabag)

Natasha Lyonne (Russian Doll)

Kirsten Dunst (On Becoming a God in Central Florida)

Rachel Brosnahan (Marvelous Mrs. Maisel)

Legjobb férfi főszereplő - minisorozat vagy tévéfilm

Chris Abbott (A 22-es csapdája)

Sacha Baron Cohen (A kém)

Russell Crowe (A legharsányabb hang)

Jared Harris (Csernobil)

Sam Rockwell (Fosse/Verdon)

Legjobb női főszereplő - minisorozat vagy tévéfilm

Michelle Williams (Fosse/Verdon)

Helen Mirren (Catherine the Great)

Merritt Wever (Hihetetlen)

Kaitlyn Dever (Unbelievable)

Joey King (A tett)

Legjobb férfi mellékszereplő - sorozat, minisorozat vagy tévéfilm

Alan Arkin (A Kominsky-módszer)

Kieran Culkin (Utódlás)

Andrew Scott (Fleabag)

Stellan Skarsgård (Csernobil)

Henry Winkler (Barry)

Legjobb női főszereplő - tévésorozat, dráma

Jennifer Aniston (The Morning Show)

Olivia Colman (A korona)

Jodie Comer (Megszállottak viadala)

Nicole Kidman (Hatalmas kis hazugságok)

Reese Witherspoon (Hatalmas kis hazugságok)

Legjobb férfi főszereplő - tévésorozat, vígjáték:

Michael Douglas (A Kominsky-módszer)

Bill Hader (Barry)

Ben Platt (A politikus)

Paul Rudd (Az élet önmagammal)

Ramy Youssef (Ramy)

Legjobb női mellékszereplő - sorozat, minisorozat vagy tévéfilm

Meryl Streep (Hatalmas kis hazugságok)

Helena Bonham Carter (The Crown)

Emily Watson (Csernobil)

Patricia Arquette (A tett)

Toni Collette (Hihetetlen)

Legjobb férfi főszereplő - drámasorozat

Brian Cox (Utódlás)

Tobias Menzies (A korona)

Billy Porter (Póz)

Kit Harington (Trónok harca)

Rami Malek (Mr. Robot)


KÖVESS MINKET:






hirdetés
DSC_9677.jpg

Bodnár Tibor, a Ladánybenéből: Mi, fehérek nyilván nem lehetünk rastafárik

10 év után jelentkezik új EP-vel a Ladánybene27. Bodnár Tibit nem csak az új anyagról kérdeztem, de beszélgettünk az egykori építőtáborokról és a rastafari vallásról is.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. december 10.


hirdetés

Nagy örömömre Bodnár Tibi azt is segített helyre tenni, pontosan milyen zenék tartoznak a reggae irányzatba, elárulta, kinek köszönhetően lettek ők "a" magyar reggae zenekar, illetve a zenekar távlati terveiről is faggattam.

- Élénken él bennem egy emlék. A bátyámmal az 5-ös úton autóztunk, amikor láttunk egy Ladánybene táblát, és ennek kapcsán elkezdtünk beszélgetni az akkor – számunkra legalábbis – új zenekarról. Ennek csak annyi jelentősége van, hogy ez valamikor 93-94 körül lehetett, vagyis nagyon régi a zenekar. Sőt, most az internetről megtudtam, valójában még ennél is sokkal korábban indult a történetetek. Ti mikorra teszitek az indulást?

hirdetés

- 1985. augusztus 3-ra egész pontosan. Azért tudom ennyire pontosan, mert ekkor adtunk nevet a formációnak. Ez egy építőtáborban történt, ennek a telefonszáma volt a Ladánybene 27. Voltak olyan települések, amik nem voltak bekötve az akkori „crossbar” telefonrendszerbe. Volt egy-egy telefon a faluban vagy a tanyavilágban, és azt így lehetett elérni, a postán keresztül.

Adta magát, hogy arra a bizonyos szombati, építőtáboros koncertre ez legyen a nevünk, és ránk ragadt.

- Azt hiszem, kell egy kis kitérőt tenni, mert az olvasóink közül valószínűleg sokan nem tudják, nem tudhatják, mik is voltak az építőt táborok. Itt ugyebár nem arról volt szó, hogy maltert kevertetek és raktátok a téglát.

- (nevet) Nem házat építettünk, hanem a szocializmust. Ezek általában mezőgazdasági munkatáborok voltak középiskolások számára. A KISZ – a Kommunista Ifjúsági Szövetség – helyi vezetői szervezték. Ez lehetőséget nyújtott, hogy két hétre kiszabadulj az otthoni légkörből, bulizz a haverokkal, ismerkedj a csajokkal. Persze azért kőkeményen dolgoztunk minden nap, hajnalban keltünk. Kukoricacímerezés, gyümölcsszedés, gazolás, ilyeneket csináltunk.

- Azért tegyük gyorsan hozzá, hogy az építőtáborok, akárcsak az úttörőtáborok, hozzá tartoztak a mindennapokhoz, nem arról van szó, hogy elvetemült kommunista fiatalok jártak oda...

- Sőt...

- Bomlasztottátok a rendszert...

- Ha nem is bomlasztottuk, de nem az élmunka volt a célunk.

- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a reggae szakértője vagyok. De úgy látom, rajtam kívül is sokan vannak, akik nincsenek tisztába a fogalmakkal. Nekem most úgy tűnik, hogy a reggae egyfelől jelent egy konkrét zenei stílust, de létezik zenei gyűjtőfogalomként is, ami olyan műfajokat ölel fel, mint pl. a ska, a rocksteady vagy a ragga. Szóval hogy is van ez?

- A reggae nem olyan régi keletű. Az 1950-es 60-as években alakult ki. A jamaicai táncesteken az amerikai jazzre jellemző, sok fúvósra épülő zenéket kezdtek játszani. Ezek keveredtek a szigetországra jellemző tánczenékkel, ennek az eredménye volt a ska. De a skának is a ma már kevesek által játszott ska jazz irányzata, amely nem az énekről szólt, hanem a szólókról. Szaxi szóló, azt átveszi a trombita, ilyesmi. Ahogy telt-múlt az idő, variálgattak vele, a dob más ritmusokat próbált, ebből lett egy átmenet, benne a rocksteady vagy az early reggae, azaz korai reggae. Aztán az énekesek is egyre nagyobb szerepet kaptak, fontossá vált a szöveg. Mondjuk úgy, hogy beatzenésedett ez a muzsika. Komolyabbá is vált, lelassult. Bob Marley és a Wailers zenekar voltak az úttörői ennek a lelassult, úgy nevezett „roots reggae”-nek. Megalapozták, hogy ennek hogy kell szólnia. Hová kerülnek a hangsúlyok a dobban, vagy a basszus milyen lélegzettel, hogy játszik, milyen íveket, hogy kíséri a zongora. Ez a „roots reggae” nagyon sok előadót termelt ki, akikről itthon mit sem tudtunk, mi csak Bob Marley-t ismertük. De természetesen ahogy zajlott az élet, jöttek modernebb zenék, és kialakult ennek a szövegelős változata, a ragga dancehall, amiből Európában és Amerikában a rap lett. A dub is elég korán kialakult, ami egy kísérletezős irányzat.

Tehát inkább úgy mondanám, hogy a reggae a jamaicai zenék családja.

hirdetés

- Adja magát a kérdés, hogy Ti hogy akadtatok rá erre a műfajra.

- Kerülő úton. Mondhatjuk, hogy az imént felvázolt utat mi is bejártuk a különböző műfajok között. Amikor a zenekar összeállt, egyáltalán nem voltunk reggae rajongók. Jó időben jó impulzusok értek minket. Az egyik ilyen az volt, hogy Göczey Zsuzsa a Lemezbörze helyett című sorozatában leadta Bob Marley egy koncertalbumát, ami nagy hatással volt ránk. Aztán valamikor a 80-as évek vége felé a UB40-nak volt koncertje a régi Sportcsarnokban. Angyalföldön működött egy Fals nevű ska zenekar, aki olyasmiket játszottak, mint a Madness. Egyszer megnéztük a koncertjüket, és a nevükhöz méltóan tényleg jó fals volt, de a fúvós szekció nagyon tetszett. Szép lassan mi is bele-beleszőttük ezeket a hatásokat a zenénkbe. Mi is csináltunk bolondos ska nótákat, mint a Schneider úr, vagy a Filmsztár, Mozigépész, sokan szerették őket, lehetett rá táncolni. Játszottunk Madness-számokat is. Aztán lett az Új ska című dalunk, aminek lelassítottuk a refrénjét, és az egy roots reggae lett. Jól sikerült, akkor csináltunk egy másikat, az a Csodára várva. Abban az időben – körülbelül 1989-90-et írunk – nagyon előkelő helyen végeztünk egy tehetségkutatón, ennek köszönhetően eljutottunk a Szigeti Ferenc által szervezett Rock Gyermekei táborba, Tokajba. Ott megnyertük a szakmai szavazást, és Feri felajánlott egy lemezlehetőséget. Ez akkor, 90-ben nagyon nagy dolog volt a mai világhoz képest, mert akkoriban csak az olyan nagyoknak jelent meg lemeze, mint Koncz Zsuzsa vagy a V’ Moto-Rock.

Feri viszont azt mondta, engedjük el a sok sallangot. Mi ugyanis azért a Petőfi versfeldolgozástól a kínai versek megzenésítéséig sok mindent játszottunk.

Tehát azt javasolta, ha tetszik a gondolat, legyünk mi „a” reggae zenekar.

Így született az első album, amin voltak ska és reggae nóták.

- A reggae zene erősen kötődik a rastafari valláshoz. Ezzel a részével foglalkoztatok, vagy csak a zene fogott meg?

- Foglalkoztunk. Főleg akkor, amikor 95’-ben kijutottunk Jamaicába. Nagyon furcsa dolog, hogy már rég a rendszerváltás után vagyunk. De valamiért a magyar médiában még ekkor sem lehetett nagyon találkozni a reggae zenével Bob Marley egy-két slágerén kívül. A UB40 és a Sunshine Reggae jelentette nálunk a műfajt. Ugyan az első lemezünkön már volt egy dal, a Rastafari, amiben érintjük a témát, de azért mi sem nagyon találkoztunk magával a vallással. Viszont amikor kijutottunk, akkor hoztunk haza könyveket és olyan zenéket is, amelyek a rasta-gondolattal foglalkoznak. Mi, fehérek nyilván nem lehetünk rastafárik, hiszen az egész lényege pont az, hogy a Jamaicában élő, Afrikából odatelepített rabszolgák leszármazottai keresték az identitásukat. Marcus Garvey gondolkodó és üzletember fogta össze ezt a fajta gondolkodást mozgalommá, vallássá. De sok olyan eleme van, amivel itt, Európában is egyet tudunk érteni. Ilyen az egymás iránti tisztelet, nyitottság, vagy a természet megóvása.

- Van magyar reggae? Alakultak ki az elmúlt 30 évben olyan stílus jegyek, vonások, amelyek kimondottan Magyarországon adódtak hozzá a reggae-hez?

- Minden országnak vagy nemzetnek van saját zenei világa, ami értelemszerűen keveredik egy zenekar muzsikájával. Például egy szerb rock n’ roll zenekar megszólalása érezhetően más, mint mondjuk Elvis Presleyé. Szerbiában egyébként pont nagyon érdekes reggae zenekarok is vannak.

- 5 év után jelentkeztek új albummal. Mi volt az oka a hosszú szünetnek?

- Relatív, hogy mi a hosszú. Bizonyos kor után sokkal gyorsabban suhannak az évek. Volt olyan tíz évünk, a kilencvenes évek, amikor 8 albumot készítettünk. De akkor mindannyian legényemberek voltunk, rá tudtuk szánni az összes időnket a zenekarra. Aztán családosak lettünk, és a lendület is értelemszerűen alábbhagyott. Átmentünk egy kisebb kiadóhoz, most pedig már magunk adjuk ki a lemezeinket. Így nincsenek olyan elvárások, mint a nagyoknál, ahol, ha születik egy sláger, akkor azonnal írni kell még két ugyanolyan albumot.

Ez most egy olyan időszak volt az életünkben, amely kevésbé a dalírásról szólt, sokkal inkább a koncertekről.

- A közelmúltban új, fiatal tagok is érkeztek a zenekarhoz. Összecsiszolódtatok?

- A zenekar harminc éves, az eredeti tagok 50 körüliek. Egy mai, huszonéves srácnak teljesen más a zenei világa, mert már máshogy kapta meg az impulzusokat – jobb hangszereken játszik, internettel nőtt fel. A mai zenei világban más szokások is vannak. Előfordul, hogy egy zenész több produkcióban működik közre, és naptárt kell egyeztetni Zenei értelemben kaptunk nagyon sok újat, ugyanakkor meg kellett tanulnunk együtt élni azzal a mai felfogással, hogy nem mindig ér rá valaki, esetleg beugró zenészt kell hívni, amit én nem szeretek. Szóval nagyon sok új impulzust kapunk tőlük, de alkalmazkodnunk is kell.

- Az LP címadó dala a Zárd ki a világot abból a szempontból különleges, hogy a Reggae Camphez kapcsolódik.

- A Reggae Camp a több mint húsz éve indult fesztiválunk, ami eleinte táborként működött. A reggae zene első számú magyarországi eseménye. Öt nap Jamaica. A célunk, hogy azok, akik szeretik ezt a műfajt, jöjjenek össze öt napra szeretetben és tiszteletben. Ott az emberek nem néznek tévét, nem hallgatnak rádiót, sok feszültségforrást távol lehet tartani. Erre rímel ez a dal is, aminek a szövege Miksa fejéből pattant ki, hogy zárjuk ki a külvilágot.

- A közeljövőben hol láthatunk, hallhatunk titeket?

- Most kis koncert szünetet tartunk. Ez az LP az új album előfutára szeretne lenni. Készülnek az új dalok, próbálunk, ez az elsődleges. A következő koncertünk februárban lesz, a Bob Marley emlékkoncert. 75 éves lenne Bob Marley, de minden évben megtartjuk ezt a koncertet a születésnapja környékén. Tavasszal pedig indul újra a koncert szezon.


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!