hirdetés
IMG_3645-1-scaled.jpeg

„Volt cimborám, akit lelőttek a szekusok” – interjú Kenderessy Attilával, a Rádiókabaré vezető írójával

Az aradi srác egy nap közölte szüleivel, hogy Magyarországra költözik, másnap már utazott. Volt mosogató, kreatív író és rádióigazgató. Foglalkozott hajléktalanokkal, ma pedig a Rádiókabaré és Fábry Sándor kulcsembere.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. február 28.


hirdetés

A média világa mindig azokról szól, akik a színpadon állnak vagy a képernyőn láthatóak. Pedig sokszor a mögöttük álló alkotók és szakemberek legalább olyan értékes és érdekes emberek - olykor még érdekesebbek is, mint a celebek, akiket eladnak. Célom időről időre bemutatni őket is, nagy idők és nagy emberek tanúit. Régi vágyam teljesül azzal, hogy bemutathatom Kenderessy Attila barátomat. Eltökéltségét és munkabírását csak irigyelni tudom.

- Aradon láttam meg a napvilágot. A Kenderessyek a Kendefiakból származtatják magukat a családtörténet szerint, úgyhogy elég nyakas fajta vagyunk. A család erdélyi ágára nagyon büszkék nem lehetünk, mert a felmenők között leginkább áruló papok, összeesküvők, tömlöcben ücsörgő emberek voltak, amennyire tudom.

- Milyen hely volt Arad?

- Azt szokták mondani, hogy Arad marad. Merthogy egy meglehetősen konzervatív, nyugodt kisváros. Legalábbis az én időmben az volt.

A szüleim remélték, hogy egyszer vége lesz a rendszernek, úgyhogy jó lenne, hogyha én elkezdenék németül tanulni. Ezért körülbelül 4 éves koromban beírattak egy Aradon élő szász néni német tannyelvű magánóvodájába, ami természetesen csak fű alatt működhetett, hiszen senkinek nem lehetett óvodája abban az időben.

hirdetés

Aztán folytatódott a tortúra, mert az általános iskola első négy osztályát is német tannyelvű osztályban végeztem, ahol volt egy,... fogalmazzunk finoman úgy, hogy a porosz módszereket a kommunizmusba is átmenteni próbáló tanító bácsim.

Általában olyan gyerekeket írattak be német osztályba, akik vagy német nemzetiségűek voltak – ebből volt kettő –, vagy valamelyik szülejüknek sikerült átlógnia a határon, már Németországban volt, és reménykedtek, hogy valamikor a család is utána mehet.

– Egy iskola, ami tényleg az életre készített fel.

– Szó szerint. Minden esetre ezt négy osztályon át elviseltem, utána kivertem a hisztit, ezért ötödiktől átírattak magyar osztályba, ami nagyon jó volt, mert gyakorlatilag azoknak a szülőknek a gyerekei jártak abba az osztályba, akik ők maguk is egy osztályban érettségiztek annak idején. Nagyon családias közegbe kerültem, ahol már mindenki ismert mindenkit.

Közben persze szenvedtük azt a kegyetlen rendszert, ami volt.

Naponta olyan 2-3 órát volt áram, távfűtés az egyáltalán nem.

Mi egy négyemeletes panel negyedik emeletén laktunk, ahova apám előbb-utóbb kényszerűségből cserépkályhát építtetett.

Viszont ami jó volt, hogy a határ közelsége miatt bejött a Kossuth, Petőfi, Bartók, valamint a Magyar Televízió műsora is. Így gyakorlatilag ugyanazokon a műsorokon nőttem fel, mint Ti, csak a határ túloldalán.

Már ekkor megérintett az írás, az iskolában voltam irodalomköri elnök, és írogattam a helyi újságba is. Így amikor '89-ben az emberek kimentek az utcára, és érezni lehetett, hogy változások lesznek, akkor azonnal a nyomdába siettem, ahol akkor alakult meg az azóta is működő Jelen című lap. Ott voltam az első példányainak a nyomtatásánál.

Ez nagyon eufórikus időszak volt, akkor még mindenki derűlátó volt.

Bár apáméknak nem volt könnyű, mert járkáltam a nyomdába, amit azért rendesen lőttek.

– Lőtték?

– Sajnos Aradon is voltak lövöldözések és halálos áldozatok, nem is kevesen. A mai napig nem tudjuk egyébként pontosan, hogy ki lőtt és miért. Nagy valószínűséggel a szekusok és vaktában, háztetőkről. Ami elég mocskos dolog. Próbálták visszamenteni a hatalmat.

– Te kerültél meleg helyzetbe?

– Nem igazán. Mázlim volt. Viszont volt néhány cimborám, akik sajnos odavesztek ilyen eltévedt golyók miatt.

Volt egy turisztikai kör, akikkel minden hétvégén összejöttünk, az volt a neve, hogy Jöjjön Velünk Egyesület, és túráztunk az Arad környéki hegyekben.

Onnan például az egyik srácot egyszerűen lelőtték, miközben sétált az utcán.

Én akkor voltam 15-16 éves.

– Tulajdonképpen az utcán járni egy orosz rulett volt.

– Igen. Szerencsére, miután a Ceausescu házaspárt kivégezték, ez abbamaradt.

A szép új világból engem igazából annyi érdekelt, hogy lehessen magyarul írni, magyarul beszélni. Ezért elmentem az RMDSZ megalakuló ülésére, és ha már az létrejött, néhány fiatallal közösen megalapítottuk annak az ifjúsági tagozatát. Ez később önálló szervezetté vált Madisz néven – Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezet. Ugyanez megtörtént Nagyváradon, Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, tehát a fontosabb csomópontokban és létrejött az úgynevezett MISZSZ, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, ami már egy országos ernyőszervezet volt, és indult is az első szabad választásokon önállóan az RMDSZ mellett, nyolc képviselőt be is juttatott a román parlamentbe.

Ezzel a fiatalokat is rá lehetett vezetni arra, hogy szavazni kell, mert ennek tétje lett. Ezt akkor már mindenki tudta, aki a jövőt fürkészte valamilyen szinten, bár azért az emberek többsége a jelennel volt elfoglalva.

Egy olyan országról beszélünk, ahol addig hetente egyszer lehetett tejet kapni, hogyha reggel 6-kor beálltál a sorba, húst egyáltalán nem, fél liter olajat kaptál jegyre egy hónapban, tíz deka vajat, egy kiló cukrot és egy kiló lisztet.

Így a váltás után az emberek nagy része a fogyasztással volt elfoglalva. Végre volt kenyér, hús, sör, a Maslow-piramis alsó szintjének valamennyi igényét kielégítő kaja. Nagyon kevesen foglalkoztak azzal, hogy mi fog történni később. Arad, Temesvár és Nagyvárad hirtelen nagy csencselő központtá vált a határ közelsége miatt.

Tehát elindultam politikai vonalon, ami a tanulmányaimra meglehetősen csúnya árnyékot vetett, mert suliba nem nagyon jártam, inkább a Madiszt csináltam. Volt saját székházunk, sőt alapítottam egy lapot Kanyar címmel, ami megélt 6-7 kiadást. A névválasztásnak persze elsősorban politikai üzenete volt akkoriban, hiszen mindenki tudta, hogy le kell kanyarodni a korábbi útról, de senki sem tudta, hogy mi is várja a kanyar után. Nekem pedig – ma már elmondhatom – ómenné vált az életemben a „kanyar”, hiszen nagyon sok volt belőle, de mindegyik oda vezetett vissza, előbb-utóbb, ami mindig is igazán érdekelt: a szavak erejéhez, az íráshoz. Szóval szépen elpolitizáltam 1990-nek az elejét, nagyjából augusztusig. Szeptemberre már egy kicsit letisztultak a dolgok, és lehetett látni, hogy azért ez a szép új világ sem lesz olyan szép.

Közben benne voltam az első bálványosi találkozó szervezőbizottságában is, ahova eljött Orbán Viktor, és az egész Fidesz-csapat.

Nagyon sokat dolgoztunk azért az RMDSZ-szel közösen, hogy legyen magyar iskola Aradon. De az akkori tanfelügyelőség nem nagyon akart kiállni ezért a kérdésért.

Ez, és még pár apróbb mozzanat elvezetett a felismerésre, hogy nem lesz ebből így csoda.

Végül, miután itt Magyarországon is volt számos unokatestvérem, különböző városokban, anyai ágról, úgy döntöttem, hogy átjövök Budapestre, és nem megyek vissza.

– Ekkor hány éves voltál?

– 16.

Egy szerdai napon közöltem anyámékkal, és csütörtökön meg is léptem.

Ők ekkor megint őszültek egy árnyalatnyit a hülye gyerekük miatt, de aztán végül is sikerült Aradról korábban ideköltözött, egykori ismerősöknél tanyát vernem. Beiratkoztam Kőbányára a Szent László Gimnáziumba, ahol le is érettségiztem. Közben nagyrészt matek korrepetálásból és angol nyelvórákból próbáltam magam fenntartani.

Időközben a szüleim is átjöttek. Eladták az aradi panellakást, és Somogyban sikerült megtelepedniük, szintén ismerősök révén. Úgy volt, hogy van szolgálati lakás, munkahely mindkettejüknek. Mire átjöttek, természetesen kiderült, hogy mindez nincs, úgyhogy akkor egy nyarat végigmosogattunk a Balatonon. De az jó volt, mert abból legalább egy csomó pénz összejött. Mondjuk kemény volt, mert reggel 6-ra kellett járni, és hajnal 2-ig tartott a műszak. De utána sikerült elhelyezkedniük. Szerencsére mindenki nagyon segítőkész volt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
1-2.jpg

Kétszer vált el a kétszeres Oscar-jelölt Fekete Özvegy - Scarlett Johansson-portré

Mindkét jelölése idei, egyik exférje pedig Ryan Reynolds, vele két évig bírták egymást.
Szajki-Vörös Adél, fotó: YouTube - szmo.hu
2020. április 07.


hirdetés

Scarlett Johansson 1984-ben született New York Cityben. Édesanyja bronxi családból érkezett, apja pedig dán születésű mérnök. Johanssonnak három testvére van: egy szintén színész lánytesó, Vanessa Johansson, és egy ikertestvére, Adrian, na meg egy féltestvére, Christian. A nagyapja az író Ejner Johansson volt.

Johansson már kisgyerekként elkezdett színészkedni, miután édesanyja észrevette tehetségét, és elkezdte meghallgatásokra vinni. Nyolcévesen már egy off-Boradway-darabban állt színpadon Ethan Hawke oldalán. Ezután reklámokhoz kezdett castingokra járni,

de annyira nehezen dolgozta fel a visszautasítást, hogy édesanyja elkezdte visszavenni a filmes próbálkozásait.

1994-ben, 9 évesen debütált a vásznon a Világgá mentem című filmben, majd Sean Connery lányát játszotta az 1995-ös Egy igaz ügyben. 1996-ra már a kritikusok is kiemelték látványos tehetségét és izgalmas, egyben békés auráját.

Az igazi áttörés 1998-ban jött, amikor egy traumatizált tinédzser bőrébe bújt Robert Redford filmjében, A suttogóban. A Chicago Film Critics Association a legígéretesebb színésznő díjával jutalmazta. Ezután gőzerővel folytatta a munkát, voltak tinédzser-szerepei, majd 2001-ben játszott Az ember, aki ott se volt című Coen-testvérek-filmben.

hirdetés

Szerepelt az Amerikai rapszódia, részben Budapesten játszódó, Gárdos Éva-féle filmben. A Gárdos élettörténetéről szóló filmben Johansson a főhős kamaszkori énjét játszotta, kapott is érte egy díjat a Young Artist Awardson.

A 2003-as év óriási sikerrobbanást jelentett a számára, ugyanis kétszeresen is Golden Globe-ra jelölték, egyrészt a Leány gyöngy fülbevalóval című filmben, másrészt az Elveszett jelentésben nyújtott fantasztikusan természetes alakításáért. Tényleg felejthetetlen a film is, valamint a Johansson és filmbeli partnere, Bill Murray közti kémia. 

Játszott volna a Mission: Impossible III-ban, de egyeztetési problémák miatt kilépett, helyette A szigetet választotta, ami viszont nem sült el annyira jól. Viszont Woody Allen ezután választotta időszakos múzsájának: a Match Pointban (2005) és a Vicky Cristina Barcelonában (2008) is szuper volt. Ugyanebben az évben Natalie Portman oldalán láthattuk A másik Boleyn lányban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
megacsendis-cim.jpg

Premier: Müller Péter Sziámi, Polgár Péter és Takáts Eszter közös dala

A „Még a csend is” című számhoz karanténklipet is készítettek, amit mindenki a saját otthonában rögzített.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 09.


hirdetés

Müller Péter Sziámi és Polgár Péter 1992-től öt éven át játszottak együtt a Sziámi zenekarban. Sokak szerint ez volt a csapat "nagy korszaka", amihez olyan lemezek kötődnek, mint a Testből testbe, a Mr Pornowsky előkerül, az Olyan vagy!!!, vagy éppen a Tapasztalat című válogatásalbum.

Később is jó néhány közös dalt írtak, például Polgár Péter lánya, Odett számára, akinek zenekarában 10 évig ő maga gitározott, Müller pedig a szövegek többségét jegyzi. Ebbe a sorba illeszkedik az alább hallható szám, ami gyakorlatilag a járvány kitörése előtti utolsó nyugalmas napokban született.

Takáts Eszter és Müller Péter Sziámi kapcsolata sem új keletű, még közös zenekaruk is volt Catsandox néven. Bár ez végül csak rövid életűnek bizonyult, Péter ezután is figyelemmel kísérte Eszter munkásságát. Angyalduett címmel az AndFriends repertoárjában is szerepel egy szám, amit együtt énekelnek, „Angyalduó” néven pedig több koncertet is adtak kettesben.

Az újabb koprodukció azután merült fel, hogy Eszter Zala megyébe költözött egy kis faluba, Zalaegerszegtől nem messze, ahol Polgár Péter lakik. Ő januárban tartott egy szerzői estet, ahová Odett mellett mindkettőjüket meghívta.

Eszter vendégénekesként szállt be a „Még a csend is” című számba, és ez olyan jól sikerült, hogy rögzítették is hármójuk előadásában.

hirdetés

A dalhoz a jelenlegi lehetőségekhez alkalmazkodva "karanténklipet" is készítettek, mindenki a saját otthonában:

A „Még a csend is” mellesleg Müller Péter Sziámi januárban indult új projektjének része, melynek keretében elhatározta, hogy mindennap ír egy dalt, amiket sorra közzé is tesz YouTube-csatornáján. Ez a hetedik a sorban, de az első, amit a nagyközönség is hallhat.

Összesen már közel száznál jár, ezeket április második felében kezdi el megjelentetni.

A megírt dalok persze idővel még sokat változhatnak: pontos hangszerelésük nincs is, csak a szöveg, az énekdallam és a prozódia készül el, amit aztán attól függően lehet alakítani, milyen formáció repertoárjába kerül be.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
1-1.jpg

Hiányzik a mozi? Streamingelj otthon, ezek az áprilisi újdonságok

Most otthon is megnézheted Tarantino legújabb filmjét, Adam Sandler és Tom Hanks legfrissebb munkáit és az Oscar legnagyobb nyertesét is.
fotó: HBO - szmo.hu
2020. április 06.


hirdetés

Válogass az áprilisi streaming-újdonságok/ínyencségek közül, mi is megnéztük, mi az, ami kihagyhatatlan.

1. Volt egyszer egy Hollywood

Tarantino nyáron bemutatott mozija egyszerre főhajtás Hollywood aranykora előtt, összekacsintós vélemény az álomgyár árnyoldalairól és a külső csillogásról, óda a naivitásról és a reményről, egy meggyilkolt sztárocska (Sharon Tate), egy áttörni sosem tudó színész (DiCaprio karaktere) és haver-kaszkadőre (Brad Pitt) között. Aki ismeri a Mester munkáit és a stílusát, annak ez kifejezett élvezet lesz. Az HBO Go-n tekinthető meg.

2. A két pápa

A Netflix produkciója két nagyszerű színész (Anthony Hopkins és Jonathan Pryce) remek találkozása, ugyanakkor vallásfilozófiai elmélkedés, és egy korszak lezárulásának, illetve egy másik indulásának leghitelesebben elmesélni megkísérelt, fikciós története. Benedek pápa és Ferenc pápa két iskolát, kétféle gondolkodást képviselt, és így húsvét környékén még érdekesebb elgondolkodni azon, milyen értékek mentén próbálják ezek a férfiak irányítani a katolikus egyházat, s milyen erkölcsi és személyes dilemmákba ütköznek.

hirdetés

3. Elveszett lányok

Szintén a Netflixen látható ez a misztikus thriller, amit a műfaj kedvelői biztosan bírni fognak. A sztori szerint amikor Mari Gilbert, egy középkorú nő lánya eltűnik, a rendőrség passzivitása arra motiválja a nőt, hogy maga kezdjen el nyomozni, s rögtön bele is fusson több mint egy tucat meggyilkolt szexmunkás esetébe.  

4. Kill Chain - Kiberháború az amerikai választásokon

Ez az egész estés dokumentumfilm az HBO Go kínálatában látható, s alkotóit az érdekelte,  mennyire biztonságos a választásoknál alkalmazott informatikai technika, és bemutatják, mennyire védett a külső behatolásoktól a szavazási rendszer. Az máris biztos, hogy a 2016-os elnökválasztás alapján a 2020-as választás is veszélyben van. Hátborzongató tényekre derül fény, például hogy vannak veszélyes programok a rendszer egyes részeinek megbolygatására, egészen a szavazólapokig.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
pm16.jpg

Egy járványhelyzet közepén játszódik az első magyar horrorfilm – augusztusra készül el a Post Mortem

A cselekmény közvetlenül az első világháború után, a spanyolnátha-járvány idején zajlik. A főszereplő egy halottakat fényképező fotós, aki egy kísértetjárta faluba vetődik.
MTI, fotó: Szupermodern Stúdió - szmo.hu
2020. április 09.


hirdetés

Augusztusra elkészülnek a Post Mortem utómunkái, de közben már a János vitézen, A vizsga című filmje folytatásán és egy Mátyás korában játszódó pikáns kalandfilm-sorozaton is dolgozik a friss Balázs Béla-díjas Bergendy Péter filmrendező.

Az első magyar horrorfilm, a Post Mortem forgatása tavaly februárban fejeződött be, és azóta folynak az utómunkák. "Jelenleg minden párhuzamosan megy. Van egy alapfilmünk a vágás után, amin már nem akarunk nagyon változtatni. Készül a filmrészletekhez a zene, a hangon dolgoznak, és a trükkök is folyamatosan érkeznek hozzám. Úgyhogy nap mint nap elég nagy mennyiségű anyagot kell átnéznem, nem unatkozom" - mondta a rendező.

"A szerződés szerint a filmünknek augusztus 1-jéig el kell készülnie. Kérdés, hogy a home office, ahogy most mindenki dolgozik, mennyire nehezíti vagy lassítja le a munkát, de egyelőre nem akarjuk megváltoztatni a határidőt"

- fűzte hozzá.

hirdetés

A 41 forgatási nap összes felvételét tudták használni, s a kísérteteket megjelenítő filmes trükkök is nagyüzemben készülnek már. Kiretusálják a filmből a szellemalakokat mozgató köteleket, eltüntetik a zöld háttereket, így új életre kelnek a képek. "Egészen megdöbbentő így látni a jeleneteket. A szellemmozgásokat Hellebrandt Gábor, a kreatív producertársam és írótársam fekete ruhába öltözve zöld háttér előtt játszotta el, s most az árnyalakok életre keltésében a számítógépes animáció is segít" - magyarázta.

A Post Mortem közvetlenül az első világháború után, a spanyolnátha járvány idején játszódik, és főszereplője egy halottakat fényképező fotós, aki egy kísértetjárta faluba vetődik. Sajátos aspektust ad a filmnek, hogy egy évszázad múltán, most megint mindenkinek személyes élménye lett egy világjárvány.

"Gondolom, más szemmel fogja majd nézni a közönség. A spanyolnátha járvány, amelyről még azt sem tudjuk pontosan, hogy 25 vagy 50 millió halálos áldozata volt, nem nagyon maradt meg az emberek emlékezetében. Annyi tragédia érte őket, hogy elfojtották. Két filmet is terveztem abból a korszakból, úgyhogy alaposan utána olvastam. A Post Mortem is éppen a háború után játszódik, aminek sok halottja volt, a járvány is szedte az áldozatokat. Így lett ez a filmben a kísértetek ideje, akiknek száma egyre nő, aztán majd kiderül, hogy a szereplőink tudnak-e valamit kezdeni ezzel, vagy sem."

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!