HÍREK
A Rovatból

Négy fontos kérdés a Pride kapcsán – A Magyar Helsinki Bizottság megadja a választ

Mi a helyzet a Kúria döntésével, mit tehet és mit kell tegyen a rendőrség, lehet-e büntetni a résztvevőket? Fontos információk a szombati eseményen résztvevőknek.


A Magyar Helsinki Bizottság az utóbbi napokban több a Pride-dal kapcsolatos jogi kérdést kapott. A civil jogvédő egyesület a négy leggyakoribbról fejti ki álláspontját. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint:.

1. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerint a Kúria megtiltotta a Pride-ot, a Főváros ennek ellenére tervezi megtartani. Igaz ez?

Nem. Tuzson Bence egy videóban üzent a nyilvánosságnak a Pride-dal kapcsolatban. Ebben egyebek mellett a következőket mondta: „Pride ügyben lássunk tisztán! A gyerekek jogainak védelmére tekintettel a Kúria megtiltotta a rendezvény megszervezését, de Karácsony Gergely bejelentette, hogy azt ő mégis megrendezi.”

Bár az igazságügyi miniszter „tisztánlátást” ígér, videóját rögtön különböző dolgok összemosásával kezdi. A Kúria döntése nem a Pride-ra, hanem négy jogvédő szervezetnek a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége melletti „szivárványos demonstrációjára” vonatkozott. Bár a két rendezvény között van tematikus átfedés, a Kúria döntése valójában éppen azt magyarázza hosszan, hogy a szivárványos demonstráció miért nem azonosítható a Pride-dal. A Kúria az erre vonatkozó érvelést azzal zárja, hogy a rendőrség hivatkozásai „még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a Pride-ot »előzményi« gyűlésnek lehet tekinteni, illetve, hogy a [jogvédők által] tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként”.

Nem tudjuk, hogy anélkül mondta videóra Tuzson Bence az üzenetét, hogy tisztában lett volna a kúriai döntés tartalmával, vagy számára is egyértelmű volt, hogy nem igaz, amit állít, de az biztos, hogy egyik sem fogadható el egy felelős igazságügyi minisztertől.

2. Mire alapozza Karácsony Gergely, hogy a fővárosi rendezvényként megtartott Pride-ot a rendőrség nem tilthatta volna meg?

A békés gyülekezés szabadsága emberi jog, aminek a jogosultja az egyén, elsődleges kötelezettje pedig az állam. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési jog az egyén védelmét biztosítja az állammal (illetve más közhatalmat gyakorló szervekkel, személyekkel) szemben. A közhatalom gyakorlói (ideértve az önkormányzatokat is) tehát nem a jogosulti, hanem a kötelezetti oldalon vannak akkor, amikor gyülekezésről van szó. Ennek azért van jelentősége, mert a gyülekezési törvény azt szabályozza, hogy a gyülekezési jog jogosultjai (elsősorban a tüntetni kívánó emberek) hogyan élhetnek ezzel a jogukkal, és ezzel kapcsolatban mik az állami szervek kötelezettségei.

Mivel az önkormányzat közhatalmat gyakorló szerv, ezért nem is jogosultja a gyülekezési jognak, hanem legfeljebb kötelezettje lehet, így a gyülekezési törvénynek a demonstrációk szervezésére, bejelentésére vonatkozó szabályai sem alkalmazhatók rá.

Ehhez hasonló helyzet, amikor például egy állami ünnepséget szerveznek március 15. vagy október 23. alkalmából. Ha mondjuk a miniszterelnök beszédet tart a Nemzeti Múzeumnál, nem egy demonstrációt fog bejelenteni, amit a rendőrség vagy tudomásul vesz, vagy megtilt (ahogy az a gyülekezési törvény alá tartozó gyűléseknél történik), hanem csupán jelzi a rendőrségnek, hogy lesz egy ilyen esemény, amit a rendőrség az általános közrendvédelmi kötelezettségei alapján biztosítani fog.

A jogértelmezési bonyodalmat az jelenti, hogy akik kimennek a rendezvényre, azok azt is kifejezik egyúttal, hogy támogatják a kormányt, sőt, lehet, hogy politikai véleményt megjelenítő transzparenseket tartanak fel vagy ilyen szlogeneket skandálnak, ez azonban mégsem tüntetés lesz, hanem egy közhatalmi szerv rendezvénye, amiről a rendőrség nem döntheti el, hogy megtörténhet vagy sem. Ugyanígy

akik kimennek a Főváros által szervezett Pride-ra, véleményt is nyilvánítanak vagy nyilváníthatnak, de ettől ez még egy önkormányzati rendezvény marad, így a rendőrség ezt sem tilthatja meg jogszerűen.

3. Ez azt jelenti, hogy aki kimegy a Pride-ra, azt nem is lehet felelősségre vonni?

Fontos látni, hogy a rendőrség mást gondol a helyzetről, mint a Főváros. A rendőrség álláspontja szerint a Pride annak ellenére bejelentési kötelezettség alá eső gyűlés, hogy a Főváros rendezi, aminek éppen ezért a rendőrségi tiltása is lehetséges.

A szabálysértési törvény szerint szabálysértést követ el, aki megtiltott gyűlésen megjelenik, és mivel a rendőrség jár el szabálysértések esetén, jó esély van rá, hogy sokan fognak szabálysértési bírságot kapni a résztvevők közül, különösen azért, mert arcfelismeréssel is azonosíthatók utólag az ott megjelenők.

Ráadásul míg bármilyen más szabálysértés esetén úgynevezett halasztó hatálya van a jogorvoslatnak (tehát ha megtámadom a rendőrségi bírságot a bíróságon, akkor addig nem is kell befizetnem, amíg a bíróság nem dönt az ügyemben), addig a gyülekezési jogi szabálysértéseknél nem ez a helyzet: be kell fizetnem a bírságot (ha nem teszem, a NAV szedi be, és akkor az többe kerül, mint az eredeti összeg), és legfeljebb ha a bíróság utóbb nekem ad igazat (vagy csak mérsékli a bírságot), akkor visszakövetelhetem a pénzt vagy egy részét.

A szabálysértési eljárásokban érdemes lesz – egyéb, a békés gyülekezés zavartalan jogával kapcsolatos alapjogi érvek mellett – hivatkozni arra is, hogy a rendőrségnek nem lett volna joga megtiltani egy önkormányzati rendezvényt, hiszen ha a tiltás nem jogszerű, illetve a rendezvény nem tekinthető a gyülekezési törvény értelmében vett “gyűlésnek”, akkor a megjelentek sem követhetnek el a gyülekezési joggal kapcsolatos szabálysértést. A jogvédő szervezetek panaszmintákat és érvelési segédleteket fognak közzé tenni, az eljáró bíróságoknak pedig valószínűleg el kell majd dönteniük egyebek mellett azt is, hogy a Főváros vagy a rendőrség értelmezését fogadják el. Amíg azonban ez a jogi vita végérvényesen lezárul, meglehetősen sok idő fog eltelni, erre az időre sajnos nélkülözni kell a bírságra befizetett összeget.

4. Milyen kötelezettségei vannak a rendőrségnek egy ilyen helyzetben?

Hogy mit fog tenni a rendőrség, azt nem lehet pontosan megmondani, azt viszont igen, hogy mit kellene tennie a hazai és nemzetközi emberi jogi követelmények alapján.

Az első követelmény, hogy

a rendőrségnek alapvető jog- és közrendvédelmi kötelezettségéből fakadóan gondoskodnia kell a Pride résztvevőinek biztonságáról függetlenül attól, hogy mi a jogi álláspontja a rendezvény jogszerűségéről, illetve gyülekezési jogi vagy önkormányzati jellegéről.

A második kötelezettsége pedig abból következik, hogy a strasbourgi bíróság többször kimondta: ha egy tüntetés békés (azaz a tüntetők nem vesznek részt erőszakos cselekményekben), a hatóságoknak bizonyos fokú türelmet kell tanúsítaniuk még akkor is, ha úgy gondolják, hogy a bejelentésre és lebonyolításra vonatkozó jogszabályokat a demonstrálók nem tartották be.

A Molnár Éva és Mások kontra Magyarország ügy panaszosai azt követően kezdtek be nem jelentett tüntetésbe a Kossuth téren, hogy a rendőrség felszámolta a 2002-es választás szavazatainak újraszámolását követelő csoport Erzsébet hídi blokádját. A demonstráció célja a hídfoglalókkal való szolidaritás kifejezése volt. A strasbourgi bíróság jogszerűnek találta a délután 1 órakor kezdődő demonstráció este 9 órai feloszlatását, de a döntésében egyértelművé tette: az oszlatás azért nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert a tüntetőknek a két időpont között eltelt nyolc órában kellő idő állt rendelkezésére a véleményük megjelenítésére, tehát a magyar rendőrség megfelelő türelmet tanúsított az egyébként nem jogszerű demonstráció résztvevői iránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megtalálták a Visegrádi-hegységben eltűnt túrázót - egész éjszaka keresték az idős bácsit
Az elsődleges információk szerint elesett, lemerült a mobilja, és önerőből nem tudott tovább haladni. A keresés éjjel zajlott, a csapatok pedig reggel hat előtt egy jelzett úton találták meg.


Élve találtak rá egy eltűnt 87 éves férfira a Visegrádi-hegységben, derül ki a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat (HUNGO) bejegyzéséből. A rendőrség késő este kérte a kutatócsoportok segítségét, miután a férfi egész napos túra közben eltűnt.

Az elsődleges információk szerint az idős bácsi elesett, lemerült a telefonja, és nem tudott tovább menni. A rendőrök a cellainformációk alapján szűkítették le a keresési területet.

A keresésben rendőrök, gyalogos és terepjárós mentőcsapatok vettek részt. Szisztematikusan átfésülték a Dobogókő és Pilisszentkereszt környéki erdős területeket, majd

a hajnali órákban, reggel 6 óra előtt egy jelzett úton, a földön fekve találtak rá.

Az idős túrázót a helyszínen átadták a mentőknek, majd kórházba szállították.

A férfi utáni kutatásról több fotót is megosztottak a közösségi oldalukon:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rossz hír az Orbán-kormánynak: az Európai Bizottság Trumppal karöltve felgyorsítaná az orosz olaj és gáz kivezetését
A bejelentés egy, az amerikai elnökkel folytatott egyeztetés után érkezett, és további gazdasági nyomásgyakorlásról szól. A készülő csomag a kriptodevizákra, a bankokra és az energiára koncentrál, új korlátozásokat vetítve előre.


Az új amerikai irányvonalhoz igazodva, Trump követeléseinek eleget téve az Európai Bizottság fel kívánja gyorsítani az EU (Magyarország és Szlovákia) leválasztását az orosz energiahordozókról, írja a hvg.hu.

„Jó beszélgetésen vagyunk túl az amerikai elnökkel” – jelentette be az X-en Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Beszámolója szerint arról egyeztettek, „hogyan erősíthetjük közös erőfeszítéseinket Oroszország gazdasági nyomás alá helyezésére további intézkedések révén”.

Ennek érdekében „a bizottság hamarosan bemutatja a 19. szankciócsomagját, amely a kriptodevizákat, a bankokat és az energiát célozza.”

Oroszország háborús gazdasága, amelyet a fosszilis energiahordozókból származó bevételek tartanak fenn, finanszírozza az ukrajnai vérontást. Ennek megszüntetése érdekében

„a bizottság javasolni fogja az orosz fosszilisenergia-import kivezetésének felgyorsítását.”

A bejelentés meglehetősen rossz hír Magyarország, illetve az Orbán-kormány számára. Magyarország az orosz energiahordozók egyik utolsó közvetlen európai vevője, kőolajat és gázt importál nagy mennyiségben Oroszországból. Illetve az orosz Roszatom új atomerőművet épít Pakson.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely megerősítette Magyar Péter információját: A honvédelmi miniszter testőre saját magát lőtte meg Törökországban
Magyar Péter szerdán hozta nyilvánosságra, hogy a februári úton történt a baleset. Gulyás közlése szerint a minisztert két testőr kísérte, az egyik saját fegyverét sütötte el.


Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, szerdán Magyar Péter arról posztolt, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf februári törökországi útján a miniszter egyik testőre lövést kapott és megsérült.

A Telex újságírója azt kérdezte a délutáni kormányinfón, hogy milyen céllal utazott a miniszter Törökországba, és hogyan történt a baleset.

Gulyás Gergely szerint az említett személyvédő saját fegyvere sült el, ő maga sütötte el, hibázott az illető, és a minisztérium a honvédségi protokoll szerint járt el.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy az eset több mint fél éve történt, a személyvédő nem volt befolyásoltság alatt, és a látogatáson összesen két testőr volt a miniszterrel.

Gulyás szerint nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel, személyi mulasztás történt, az érintett könnyebben sérült meg.

„A mulasztás az volt, hogy a fegyver elsült”

– tette hozzá.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf testőre saját magát lőtte meg, egyben összeszedte, miért tartja alkalmatlannak a minisztert
A Tisza Párt elnöke szóvá tette azt is, hogy a honvédelmi miniszter soha nem volt katona, több ezer harcedzett katonát bocsát el háborús veszélyhelyzetben, valamint nyaral és lángosozik, miközben háborús veszélyhelyzetben kirabolják a Kecskeméti Katonai Repteret.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 17.



„Van annak egy diszkrét bája, amikor Orbán Viktorék kérik számon másokon a szakmaiságot és a felelősségvállalást...” - reagált szerdán Magyar Péter Szalay-Bobrovniczky Kristóf posztjára.

„Orbán Viktornak olyan “honvédelmi” minisztere van háborús veszélyhelyzetben, aki soha nem volt katona, semmilyen honvédelmi végzettsége nincs”

- tette hozzá a Tisza Párt elnöke. Magyar ezután hosszas felsorolásba kezdett:

„Orbán olyan emberre bízta a magyar honvédség vezetését:

- aki nem tudja mit jelent a kétéltű lánctalpas jármű;

- aki nem tudja megkülönböztetni a lőporfüstöt a bográcsozás füstjétől;

- aki maximum ólomkatonákat látott, mielőtt miniszter lett;

- aki külön osztályt hozott létre a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál a testőrségének;

- akinek a testőre saját magát lövi meg;

- aki nyaral és lángosozik, miközben háborús veszélyhelyzetben kirabolják a Kecskeméti Katonai Repteret;

- aki a saját cégétől rendel tízmilliárdokért helikoptereket;

- aki több ezer harcedzett katonát bocsát el háborús veszélyhelyzetben;

- aki Csádba küld magyar katonákat egy polgárháborús övezetbe;

- aki nem vállalja a felelősséget azért, hogy egy kormánytisztviselő hölgy egy elhibázott önkéntes kiképzés során kézigránát robbanásban elveszítette a két kezét;

- aki tízmilliárdokat harácsolt össze a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerében, de a kaszinói bevétele után nem szeret adót fizetni;

- akinek a felesége 500 millió forint közpénzt égetett el a főpolgármesteri kampányban, majd az ígéretei ellenére visszalépett a választástól.”

„Elég volt! Jövő áprilistól az ilyen emberek legfeljebb egy terepasztalnál játszhatnak katonásdit, vagy a gazdálkodj okosan társasjáték közben égethetik mások pénzét” - zárta a bejegyezést Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET: