hirdetés
Greta_Thunberg_7.jpg

Karaktergyilkossággal próbálkoznak Greta Thunberg ellenségei, miközben egyre több kortársa követi őt

A 16 éves svéd iskoláslány, Greta Thunberg fellépése és népszerűsége kezd egyre kellemetlenebbé válni a klímaváltozás tagadói számára. Olyannyira, hogy megpróbálják lejáratni őt és családját.
G. N. L. - szmo.hu
2019. május 05.


hirdetés

A karaktergyilkossági kísérletek középpontjában az a híresztelés áll, mely szerint Gretát a családja ösztönzésére egy ügyes PR-menedzser „találta ki” és tette médiasztárrá.

Édesanyja, a 48 éves operaénekesnő Malena Ernmann a Facebookon szögezte le, hogy ő és férje egyaránt ellenezték Gretának azt az ötletét, hogy az iskolába menés megtagadásával tüntessen a klímaváltozás ellen, mert úgy vélik: neki éppen az a dolga, hogy tanuljon. Elárulta azt is, hogy az iskolasztrájk gondolatát egy Bo Thoren nevű svéd környezetvédő aktivista vetette fel, de mivel javaslatát érdektelenség fogadta, Greta úgy döntött, hogy egyedül vág bele – idézte a Daily Mail.

Néhány héttel ezelőtt a svájci Weltwoche magazin arról cikkezett, hogy Ingmar Rentzhog, egy környezettudatos PR-cég, a We Don’t Have Time vezetője tavaly augusztusban egy szabadúszó fotóssal lefényképeztette Greta egyszemélyes tüntetését a stockholmi parlament előtt, majd feltette a kislány fotóját a cég Instagram- és Facebook-oldalaira. Rentzhog akkor már néhány hónapja ismerte Greta édesanyját, akivel májusban ismerkedett meg a klímatanács stockholmi konferenciáján. Három nappal Greta első tüntetése után a legnépszerűbb svéd napilap, a Dagens Nyheter interjút készített a kislány szüleivel, másnap pedig megjelent Malena könyve, amelyet lányai betegségeiről, valamint a család környezettudatossá válásáról szól. Gretánál 2015-ben, 12 éves korában állapították meg az autizmus egyik változatát, az Asperger-kórt, jelenleg 13 éves húgát, Beátát pedig figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral diagnosztizálták.

Vezető svéd politikusok vádolták azzal a családot, hogy Greta feltűnése nem volt más, mint jól felépített promóciós kampány a könyv reklámozására. Ugyancsak támadások érték a családot a közösségi médiában, többen úgy vélték, hogy Thunbergék lányuk betegségét használták fel hírnevük növelésére.

A támadások hatására Malena minden kapcsolatot megszakított Rentzhoggal és mindketten igyekeztek cáfolni „összeesküvésüket”. Az anya Facebook-posztjában leszögezte: Greta maga tervezte el egész kereszteshadjáratát, és nem kapott hozzá támogatást semmilyen PR-ügynökségtől. Emlékeztetett arra is, hogy a könyv legfontosabb üzenete, hogy lányaik miként ébresztették fel a családban a klímaváltozás elleni harc iránti elkötelezettséget. A könyv megjelenésekor pedig egyértelműen kikötötték, hogy a belőle származó minden bevétel a klímaváltozás megakadályozásán munkálkodó szervezeteknek, vagy pedig különleges nevelésre szoruló gyerekeknek jusson.

Greta, akit a támadások nem leptek meg, a maga Facebook-oldalán szintén kitartott amellett, hogy az iskolasztrájk az ő kezdeményezése volt, de azt elismerte, hogy a We Don’t Have Time felhasználta őt. Leírta, hogy életében először akkor találkozott Rentzhoggal, amikor lefotózták őt a parlament előtt, majd meghívták őt a szervezet tanácsadó testületébe. Csakhogy közben – hangsúlyozza Greta – az ő és családja tudta nélkül felhasználták a nevét egy másik projektben is. Ezt végül elismerték és bocsánatot is kértek tőle.

Mindez nem állíthatja meg Greta Thunberg népszerűségét. A nagy múltú brit Penguin Books júniusban jelenteti meg az ifjú aktivista 11 legfontosabbnak tartott beszédét, amelynek címe is sokat mondó: Senki sem túl kicsi ahhoz, hogy ne rajta múljon (No One Is Too Small to Make a Difference). Az első beszéd három héttel az első sztrájkja után, 2018 augusztusában hangzott el, a legfrissebb pedig áprilisban a brit parlamentben. Ez utóbbi felszólalása kapcsán a Guardian felidézte azokat a véleményeket, mely szerint Greta csupán „egy jólétben élő ország kiváltságos gyermeke”, vagy éppen nem éppen ízlésesen a betegségéből fakadó monoton beszédén ironizáltak. A lap szerint az őt kritizálók valamennyien közismert klímaváltozás-tagadók, akiknek nagyon fáj, hogy Greta mellé olyan nagy szaktekintélyek állnak, mint Sir David Attenborough.

A lap még arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyik legélesebb bíráló, Brendan O’Neill az egyik legnagyobb amerikai olajmágnás-cég, a Koch-fivérek „adományaiból” tartja fel környezetvédelem-ellenes on-line magazinját, a Spiked-ot.

A kiadó Thunberget „egy nemzedék hangjának” nevezte, amely higgadtan, de dühösen és félelem nélkül száll szembe a klímakatasztrófával.”

Eközben a BBC már „Greta-effektusról” beszél, és bemutat olyan tizenéves lányokat a világ különböző pontjairól, akik ifjú svéd harcostársukat követik. Ilyen a denveri 13 éves Haven Coleman, aki szintén kockára teszi péntekenként tanulmányait, mert megtetszett neki Greta magányos akciója. Ő alapította meg az Amerikai Fiatalok Klímasztrájkja (US Youth Climate Strike) szervezetet Isra Hirsivel, Ilhan Omar demokrata párti kongresszusi képviselőnő 16 éves lányával együtt, és már több, az egész Egyesült Államokra kiterjedő megmozdulást szerveztek.

Nála is fiatalabb a 11 éves utrechti Lilly Platt: minden pénteken egy óra hosszat ül a városháza előtt, édesanyja kíséretében, és nem utolsósorban iskolája engedélyével. Ott is Greta ihlette meg, de ma már 6000 követője van saját jogán a Twitteren.

A 14 éves ugandai Leah Namurgerwa azután vált környezetvédővé, hogy két évvel ezelőtt látott egy tv-riportot az országát pusztító éhínségről, amelyet a szörnyű aszály okozott. Az ő az idén február 1-én kezdte el pénteki sztrájkait.

Végül a 15 éves indiai Asheer Kandharit Új-Delhi már-már elviselhetetlen levegője vezette a mozgalomhoz. Asheer egyenesen az ország miniszterelnökéhez, Narendra Modihoz fordult, hogy hirdessen ki a klímakatasztrófa miatt rendkívüli állapotot. Ugyanakkor megszólítja a fiúkat is, hogy csatlakozzanak a sztrájkokhoz. Az eddigi felmérések ugyanis azt mutatják, hogy Greta kezdeményezését többségükben lányok teszik magukévá.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
takahiro-taguchi-_SKIDRiIEtk-unsplash.jpg

Ez sokba fog kerülni: kötelező lesz az intelligens sebességszabályozó és az álmosságfigyelő az autókban

Az Európai Unióban az új modellekben már 2022 májusától be kell szerelni ezeket, 2024-től pedig az összes típusban kötelezőek lesznek.
Címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Az Európai Parlament idén áprilisban fogadta el az új rendelkezéseket.

Eszerint 2022-től minden új autóba be kell majd szerelni az intelligens sebességszabályzó rendszert, az indításgátló alkoholszonda előkészítését, a sofőr fáradékonyságát és figyelmetlenségét érzékelő figyelmeztető rendszereket, a fejlett vészfékezési rendszert, a vészhelyzetben működésbe lépő sávtartó rendszert, a tolatóradart, és az esemény-adatrögzítőt (azaz a fekete dobozt).

2024-től borsos kiadásokra készülhetnek a használautó-tulajdonosok is, akkortól ugyanis minden autóba be kell szerelni ezeket a rendszereket.

A javaslatot előkészítő EU-bizottság 2018 áprilisában közzétett jelentése szerint ezek az újítások 2030-ig akár 7000 ember életét is megmenthetik, és közel 40 ezerrel csökkenhet az autóbalesetekből származó súlyos sérülések száma.

Elżbieta Bieńkowska EU-biztos szerint az új intézkedések hatását csak a biztonsági öv bevezetéséhez lehet mérni. Ugyanígy vélekedik Oliver Carsten, a leeds-i egyetem közlekedésbiztonsági szakértője is, aki szerint az új technológiáknak köszönhetően fele annyian halhatnak meg az utakon.

Minden bizonnyal szükség van rájuk, hiszen a közelmúlt baleseti statisztikái meglehetősen riasztóak:

2017-ben 25.300 ember vesztette életét közúti balesetekben az Európai Unióban, a súlyos sebesültek száma pedig elérte a 135 ezret.

De vajon mi fel vagyunk-e készülve arra, hogy vezetésünk minden mozzanatát figyelje az autónk, és próbáljon nekünk segíteni?

A technológia a balesetek fő okából indul ki: a vezetők - akár szándékosan, akár figyelmetlenségből – nem tartják be a szabályokat.

Az intelligens sebességszabályzó önmagában becslések szerint 20 százalékkal csökkentheti a közúti balesetből származó halálesetek számát. A rendszer térkép és közlekedési táblák alapján figyelmezteti majd a sofőrt, ha túllépi a sebességkorlátot, de nem korlátozza a sebességet, vagyis bármikor kikapcsolhatjuk.

A sávtartó rendszer kamerával követi az útburkolati jeleket, és ki tudja igazítani a kormányzást.

Az indításgátló alkoholszonda a vezető leheletét méri, és megakadályozza gépkocsi elindítását, ha véralkoholszintje túl magas. Európában a közúti halálesetek egynegyedét az alkohol okozza, és egy ilyen eszköz akár 95%-kal hatékonyabb lehet a rendszeres ittas vezetés megelőzésében, mint a különböző büntetések. Igaz, egyelőre csak az indításgátló alkoholszonda előkészítését teszik kötelezővé, vagyis nem magának a szondának a használatát.

Az álmosság- és figyelemmérő rendszer szemkövető technológiát alkalmaz majd, és ha a sofőr túl gyakran hunyja le a szemét, figyelmezteti, hogy álljon meg és pihenjen. Az elmúlt két évben minden ötödik európai vezetővel előfordult, hogy elaludt a volánnál, és ez az esetek 7%-ában szerencsétlenséghez vezetett.

Ugyanakkor a sebességszabályozóhoz hasonlóan egyik rendszernek sem célja, hogy teljes egészében ellenőrzésük alá vonják a járművet. A vezetők ki is kapcsolhatják, vagy adott esetben felülbírálhatják őket

– írja a New Scientist

Vezetőt segítő rendszerek bizonyos kocsikban már most is működnek. Például sok autóban használnak automata fékezőrendszert, amely lassít, ha az autó túl közel megy valamihez. Jessica Cicchino, az IIHS amerikai közlekedés-biztonsági kutatóintézet munkatársa a rendőri jelentéseket vizsgálva összehasonlította az ilyen eszközökkel ellátott kocsik baleseti rátáját azokéval, amelyekben nincsenek.

Megállapította, hogy az automata fékezőrendszerrel felszerelt autósok közül fele annyian rohannak bele az előttük álló vagy haladó autóba. Az útburkolati jelzőkre figyelmeztető rendszerrel felszerelt kocsiknál pedig 86%-kal csökkent a halálos balesetek száma.

Persze mint minden új technológia esetében, ezúttal is akadnak bőven aggodalmak is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
telenoros-cimkep.jpg

Új tulajdonosa lesz a Telenornak, a neve is megváltozhat

Beszállhat az állam. Változhat a cég arculata, márkaneve is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 20.



A HWSW értesülései szerint tulajdonosváltás lesz a Telenornál, és napokon belül be is jelenthetik. A portál szerint ez névváltással is jár majd.

A Telenor Magyarország jelenlegi kizárólagos tulaja a cseh PPF befektetői csoport.

Most a magyar állam 25 százalékos tulajdonrészt szerezhet a cégnél.

A cég tavaly júliusban került a Telenor norvég anyacégétől jelenlegi tulajdonosához.

A cseh PPF befektetői csoport az egynegyed tulajdonrészt nem közvetlenül az államnak, hanem az állami kézben lévő Antenna Hungáriának adná, illetve adta el

- írják a cikkben. Azt is hozzáteszik, hogy a tulajdonszerzés még az idei utolsó negyedévben megtörténhet.

Az új tulajdonos beszállását követően változhat a Telenor arculata, márkaneve is, erről azonban még nincsenek információk.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
terrapin-411853_1280.jpg

Állatkínzás Balin: embertelen körülmények között tartják a teknősöket és kígyókat

A turisták kedvenc teknősei koszos és sekély medencében nyomorognak, a kígyó száját ragtapasszal tekerik körbe. Sokkoló fotók készültek az állatok körülményeiről.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Valójában nyomorúságos körülmények között tengetik az életüket azok a kígyók és teknősbékák, amik napközben vidáman fotózkodnak Balin a turistákkal. Pedig a szervezet feladata az lenne, hogy óvja a természetet, és megfelelően gondoskodjon az állatokról. Ehhez képest megdöbbentő videót és fotókat publikált a Daily Mail a szomorú valóságról.

A felvételek még júniusban készültek két indonéz telepen, amiknek alapvetően a környezet, és azon belül is az állatok megóvása lenne a feladata. A képeken jól látszik, hogy a teknősöket egy szűk, sekély és elképesztően mocskos medencében zsúfolták össze, miközben ezek az állatok gyakran több ezer mérföldet vándorolnak és magányosan élnek.

Az egyik látogató beszámolója szerint a teknősbékákat folyamatosan kiveszik a vízből, hogy fotózkodjanak velük, majd miután végeztek, gyakran előfordul, hogy egyszerűen ledobják őket a földre. A szemtanú szerint gyomorforgató, ami ezeken a helyeken zajlik állatvédelem és a természet megóvása címszó alatt.

Ha lehet, akkor a videón szereplő kígyóval még jobban elbántak gazdái: a száját egyszerűen körbetekerték egy ragasztószalaggal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
imelda.jpg

Trópusi vihar tombol Houstonban: több mint ezer embert evakuáltak vagy mentettek ki

A tagállam 13 megyéjét katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították az Imelda nevezetű vihar pusztítása nyomán.
MTI - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Több mint ezer embert evakuáltak vagy mentettek ki csütörtökön az Egyesült Államokban a texasi Houston városából, amelyet az Imelda nevű trópusi vihar sújt.

Greg Abbott texasi kormányzó a déli tagállam 13 megyéjét katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította és ezeken a helyeken kötelező kiürítést rendelt el csütörtökön, miután a trópusi vihar szerda óta az állam déli részein tombol.

A vihar erős széllökésekkel, heves esőzésekkel és áradásokkal érkezett Texas déli partvidékéhez.

Több országutat le kellett zárni, sok vidéken az emelkedő áradat miatt a háztetőkre menekültek az emberek, ott várva a segítséget. Egyes településeken térdig-csípőig érő áradat hömpölyög.

Több mint 70 ezer lakás maradt áramszolgáltatás nélkül Houston környékén. Texas legnagyobb és az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városában leállt a közösségi közlekedés is, egyetlen busz sem jár.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x