MÚLT
A Rovatból

Hogyan érkezett meg a hamburger Magyarországra?

Sokan azonnal rávágják: puffancsban és csalamádéval. De ennél jóval színesebb a történet.

Link másolása

Mr. Foster igazi úrként járja Budapest utcáit és mindent megmutat, amit érdemesnek talál arra, hogy az olvasóknak felkeltse az érdeklődését: szerelmeket, titkos helyeket, finomságokat és a művészetet.

Ja, és mivel Mr. Foster úriember, természetesen magázódva szól Önökhöz.

1. A hamburger feltűnik a színen

Már túl volt világhódító útján, mire a ’80-as évek elejére megérkezett Magyarországra a hamburger, a ’80-as évek nyugati világának egyik első hírnöke. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem az Egyesült Államokban találták fel, bár valóban ott haraptak rá a leginkább, és emiatt onnan indultak az első gyorsétteremláncok is.

Hogyan született meg az első hamburger?

A legenda szerint a hamburger húspogácsát egy a Római Birodalom idején élő római étterem-tulajdonos találta fel. A középkorban aztán a tatárok terjesztették el a nyers, vagdalt, fűszerezett hús (mai tatárbifsztek) fogyasztását, ami a német kereskedővárosokba, innen pedig más európai városokba is eljutott.

De még hiányzott a húspogácsát körbeölelő szendvics ötlete!

Meglepő módon ezt a szendvicset John Montagu, Sandwich grófja fedezte fel, aki kenyerek közé tett húst. Ez a megoldás aztán elképesztően népszerű lett Németországban és Ausztriában, ahol zsemléket használtak erre a célra. A 19. századi nagy kivándorlási hullámmal együtt a zsemlés hús is átutazott az újvilágba, és mivel Hamburg volt a kivándorlók legforgalmasabb kikötője, neve összeforrt a városéval.

Nézze meg ezen az 1903-ban készült filmen, hogyan érkeznek meg a kivándorlók a kikötőbe. Itt pedig a halpiac forgatagába tekinthet bele ugyanabben az évben!

1938. Hamburgeres stand Lousianában. Fotó forrása itt.

Eközben nálunk. A gyorsétteremek elődje: Csirke Grill a Rákóczi út 5. szám alatt 1960-ban. Forrás: Fortepan/Bauer Sándor

2. Magyaros hamburger: csak csalamádéval!

A körúti kapualjakban, a ligetben, a parkok szélén megszaporodtak a hamburgeres, hot-dog-os pavilonok, bódék, mozgó kiszolgáló egységek. A bisztrókban, önkiszolgáló éttermekben persze már a hatvanas évektől reneszánszukat élték a grill ételek, a frissen sült kolbászok, lángosok és palacsinták.

A vendéglátók villámgyorsan reagáltak a helyi igényekre, fél év leforgása alatt kiépült az első kezdetleges magyarországi street food hálózat, amelyekben az alap-hamburger a puha puffancs buciba rejtett húspogácsás, hagymás, mustáros, csalamádés burger volt - utóbbi egyébként azóta sem ment ki a divatból, gondoljunk csak a gyros erőspistás-csalamádés változatára.

Íme a Pest Megyei vendéglátóipari vállalat mozgó vendéglátó egységei: egytálételt a lakókocsiban, hot-dogot, hamburgert és virslit a napernyős pultban készítettek. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Hamburgi darált hús + só + hagyma + marhatenyésztés = közkedvelt vásári szendvics

New Yorkban már a 19. század második felében megjelent tehát a hamburg steaknek nevezett étel, amit sóztak, füstöltek és hagymával, valamint kenyérrel szolgáltak fel. A marhatenyésztés növekedése csökkentette a hús árát, így a kenyérbe csomagolt steak a vásárok kedvelt étele lett, azzal a plusz fejlesztéssel, hogy a könnyebb hordozhatóság érdekében elkezdték lapítani a húsgolyókat és zsemlébe rakták őket.

Legendásak voltak a Rákóczi úti büfépavilonok, ahol állítólag már 1983-ban árultak Big Mac néven emeletes hamburgert. Fotó: Varga László. Kép forrása: Gerő András-Pető Iván: Befejezetlen szocializmus. Képek a Kádár-korszakból. (1985.)

3. Az első gyorsétterem Magyarországon: megnyílt a City Grill!

A nyolcvanas évek elején aztán egy olyan éttermi lánc jött létre, ami nagy tömegek gyors és olcsó kiszolgálására volt hivatott, korszerű körülmények között: ez volt a City Grill.

És hogy mi kellett ehhez? Egységes választék, egységes árak és egységes berendezés. Bármennyire is hihetetlennek tűnik napjainkban, annak idején ez az elgondolás vonzó volt az embereknek, mert garantálta a termékek és a helyszín tisztaságát. Az egyentermékek és egyenruhák nem riasztóan, éppen ellenkezőleg, csábítóan hatottak.

„A kínálatnak azért kell egységesnek lennie, hogy a vendég mindig a megszokott ízeket kapja, és biztos lehessen benne, hogy azt a néhány féle ételt bármikor megveheti. Ezért a hamburgert, a kolbászt gyárilag készítik, az üzletben csak kisütik, csakúgy a rétest felmelegítik" - szólt a gyorséttermi javallat.

VIDEÓ: City Grill Flipper Öcsivel

VIDEÓ: Hamburgeeer...

"Budapesten, a Pozsonyi út és a Szent István körút sarkán már folyik az üzletlánc első egységének építkezése. Várható tehát, hogy az év végére megnyílik az első City Grill gyorsétterem" - számolt be 1983-ban az Esti Hírlap.

A cityburger volt a klasszikus amerikai hamburger magyar ízesítésű változata. Összesen négy féle hamburger közül lehetett választani: marhahúsból, sertéshúsból, sajtszelettel vagy anélkül - a nyitás idején egységesen 16 forintba kerültek. Mindezen túl, figyelemmel a hazai szokásokra, kapható volt kétféle sült kolbász és egy új ízesítésű hot-dog is. Desszertnek pedig rétest szervíroztak.

A hagyományos és az újonnan kreált ételeket, továbbá az üdítőket is - külföldi mintára - eldobható csomagolásban nyújtják majd át a vendégeknek - adták hírül az akkori lapok, és ez az egyszer használhatóság ténye szintén különlegessé tette ezeket az étkezdéket.

4. Emlékeznek még a Paprikára?

A City Grill sikerén felbuzdulva - a leiratok szerint ekkora már mintegy évi 54 milliós bevételt és 1,5 milliós forgalmat realizált - létrehozták a Paprika önkiszolgáló étteremhálózatot, ami magyaros gyorsétterem volt amerikai stílusban. Hatfajta főétel, négyféle köret, ötféle ízesítésű palacsinta közül választhattak a betérők, így volt babgulyás, lecsó, marhapörkölt tarhonyával.

„Halk zeneszó, hangulatos belső térkialakítás, kulturált környezet; piros muskátli az ablakokban, paprikafüzérek a falon; paprikaembléma a piros szoknyás, csinos, fiatal kiszolgálólányok fehér blúzán, fejüket diszítö pártáján, a poharakon, szalvétákon. Új színfolttal gazdagodott a közelmúltban a főváros" - harangozta be a nyitást a Népszava 1987-ben.

1988-tól aztán nem volt megállás, megnyitottak az első amerikai gyorséttermi láncok is, a vonzerő kikerülhetetlen volt. Az újfajta étkezési kultúra, kísérőajándékkal ellátott menük és napi akciók a mindennapok részei lettek, és ezzel együtt szép lassan elvesztették varázsukat is. Olyannyira, hogy most, amikor ezeket a sorokat írom, inkább gondolok nosztalgiával a Paprikás időszakra, mint a rövid élvezetet nyújtó sültkrumpli-hamburger-shake korszakra.

5. Kézműves hamburgerek és burgerek renszánsza, avagy a streetfood hódító útja

Szerencsére nagyot fordult a kulináris világ az elmúlt évtizedben! Az a sztereotípia, hogy a „hamburger egészségtelen" eltűnni látszik. Sőt! A kézműves burgereket készítő bisztrók kifejezetten figyelnek a burgerekbe kerülő hús minőségére csakúgy, mint a köret alapanyagaira. Mára az igényes burgerkészítők nemcsak kacérkodnak a gourmet gasztronómiával, hanem egy az egyben megvalósítják.

Hiszen nem csak húspogácsa kerülhet a szendvicsekbe; a lazactól kezdve a csirkemellen át a kéksajtos különlegességig bármit elbírnak a burgerek. Nem csoda, ha sokan vagyunk úgy - köztük magam is -, hogy bizonyos időszakokban "burgerfüggők" leszünk. Viszont csak tökéletesen finom húsokat, egészségesre sütött sültkrumpli hasábokat, roppanósan friss vagy éppen ízletesre párolt zöldségeket tudok elfogyasztani.

VIDEÓ: Nézzenek bele az alábbi videóba! Idei válogatás, garantáltan addiktív!

Ha kíváncsi vagy merre kalandozik Mr. Foster, kövesd őt Facebookon vagy a blogon!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Így nézne ki Petőfi Sándor ma a mesterséges intelligencia szerint
Az 1848-as forradalom hős költőjéről csak egy hitelesnek mondott kép maradt fenn, annak alapján készültek el a mai, modern Petőfi-portrék.

Link másolása

Milyen lenne Petőfi Sándor, ha ma sétálna Budapesten? Az Énbudapestem a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálta az 1848-as forradalom hősének portréját.

A képek alapja az egyetlen hitelesnek tartott dagerrotípia volt.

A lap még hozzáteszi, hogy Sass Imre orvos 1879-ben azt írta a költőről: "alig is fogunk hozzá teljesen hasonló arczképet leírni, mert — akik mint jól ismertük őt — kedélyének végtelenszerű csapongásai szerint a naponkénti találkozás, összejövetel s kedélyes mulatságaink közben is akárhányszor más alakba szedődtek vonásai".

Egressy Gábor(?): Petőfi Sándor portréja (dagerrotípia, 1844 vagy 1845) Escher Károly fotográfus kémiai úton regenerált és az eredeti dagerrotípiához képest oldalfordított (vélhetően a valós helyzetbe került) reprodukciója - Forrás: Wikipédia
Képek: Midjourney/Énbudapestem


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Csak egy pillanatra engedte el kétéves kisfia kezét a bevásárlóközpontban, soha többé nem látta élve
Bár az eset 31 éve történt, máig az egyik legnagyobb közfelháborodást kiváltó ügy marad Nagy-Britanniában. Az elkövető két tízéves fiú volt, akik brutális kegyetlenséggel gyilkoltak – máig nem tudni, miért.

Link másolása

1993. február 12-én a kétéves James Bulger eltűnt édesanyja mellől egy népes bevásárlóközpontban, a nagy-britanniai Bootle-ban. Pár nappal később vonatsíneken bukkantak kettévágott holttestére, de az világos volt, hogy a halálát nem gázolás okozta.

Pokolban köttetett barátság

Robert Thompson és Jon Venerables 1993-ban mindössze tíz évesek voltak. Ugyanabba a liverpooli iskolába jártak, és hasonlítottak abban, hogy nem volt példamutató a magatartásuk, de kisebb bolti lopásoknál nem merészkedtek messzebb. Csak a balhé kedvéért loptak, mert az elemelt tárgyakat gyakran még az üzletben behajították a liftaknába.

Egyiküknek sem volt otthon szerető családja: Thompsont és hat testvérét az anyjuk egyedül nevelte, aki depressziós volt, és gyakran nyúlt az üveg után. Venables-t is elhagyta az apja, az anyja pedig durván bánt a fiával, és számtalan férfi fordult meg náluk.

Thompson és Venables a gyilkosság napján – mint annyiszor máskor – az iskolakerülés mellett döntött. Szokás szerint a bootle-i bevásárlóközpontban ütötték el az időt, ám ezúttal valami újat terveztek.

Mint utólag kiderült, nem a későbbi áldozatuk volt az első, akit aznap megpróbáltak elcsábítani és magukkal vinni. Egy anyuka felfigyelt rá, hogy két fiú megpróbálja felhívni magára a gyerekei figyelmét. Pár pillanattal később hároméves kislányának és kétéves kisfiának nyoma veszett. Az anyuka gyorsan megtalálta az egyiket, aki azt mondta, hogy az öccse kiment egy fiúval. Az anya kiszaladt, és meg is találta őt Thompson és Venables társaságában, akik gyorsan eltűntek a színről.

Aztán addig lődörögtek tovább, amíg meg nem látták James Bulgert. Bár az anyukája fogta a kezét, csak egy pillanatra, amíg fizetett, elengedte. Mire ismét lenézett, a fiának már hűlt helye volt. Később azt mondta:

„Nem kellett volna elengednem a kezét. Ez volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövettem.”

A biztonsági kamerák rögzítették, amint a három gyerek 3 óra 42 perckor elhagyja a bevásárlóközpontot. Akkorra már az édesanya értesítette a biztonsági szolgálatot, és számtalanszor bemondták a hangosbemondón, hogy eltűnt egy gyerek. 4 óra 15-re világossá vált, hogy értesíteni kell a rendőrséget.

Festéket öntöttek a szemébe

Eközben Thompson és Venables messzire vitték prédájukat, egy másik város felé. Akik látták őket az utcán, azt hitték róluk, hogy testvérek, de volt, akinek feltűnt a két idősebb agresszív viselkedése.

Utólag jelentkeztek a hatóságoknál szemtanúk, akik szerint Thompson és Venables durván bántak a gyerekkel, rángatták és ütötték. Néhányan meg is állították és kérdőre vonták őket, de aztán abban a hiszemben engedték őket tovább, hogy a kicsit hazaviszik, de volt, akinek azt mondták, hogy a rendőrségre. A járókelők közül később sokan mélységesen bánták, hogy nem avatkoztak közbe.

Thompson és Venables Waltonba, egy vasúti sín közelébe terelte az áldozatát.

Kék festéket öntöttek a szemébe, hogy megvakítsák. Téglákkal és kövekkel ütötték, rugdosták, a szájába elemeket tömtek. Végül egy tízkilós vasrúddal fejbe vágták.

Csak ettől az ütéstől tíz helyen repedt meg a koponyája. James Bulger összességében 42 súlyos sérülést szenvedett. Utolsó szavaival az anyukáját hívta.

A gyilkosság után a kisfiú testét a vonatsínre fektették, mert azt hitték, hogy ezzel balesetnek álcázzák. Egy vonat valóban kettévágta az apró holttestet, de világos volt, hogy nem ez okozta a halálát. Két nap múltán talált rá egy csapat környéken játszó tinédzser.

Névtelen telefonáló és utóélet

A biztonsági kamera felvétele alapján a rendőrök eleinte 13-14 éves elkövetőket kerestek, de elkezdtek utánajárni annak is, hogy aznap ki hiányzott a közeli iskolákból. Végül egy névtelen bejelentőnek köszönhetően bukkantak nyomra. A telefonáló megnevezte Thompsont és Venables-t, akinek ugyanaz a kék festék maradt a kabátján, amit Bulger kínzásához használtak. A nyomozók nemcsak a lopott kék festéket találták meg, hanem Thompson cipőjén vérnyomokra is felfigyeltek.

A két fiút február 18-án vették őrizetbe. Thompson eleinte mindent tagadott, de Venables rövid idő elteltével vallomást tett. „Én öltem meg. Megmondanák az anyukájának, hogy sajnálom?” – kérdezte. A kihallgatást végző nyomozó, Phil Roberts utólag azt mondta: „azon a napon magával az ördöggel néztem szembe, a barátságuk a pokolban köttetett”.

A szakértők a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy mindkét gyerek különbséget tudott tenni jó és rossz között, és egyikük sem szociopata. A pszichiáterek azonban a motivációjukat nem tudták megnevezni, és

a mai napig nem derült ki, mi vitte rá a fiúkat arra, hogy gyilkoljanak.

Thompson és Venables lett a legfiatalabb gyilkosságért elítélt elkövető a modern brit történelemben. Javítóintézetbe kerültek, az elzárást 18 éves korukban lehetett felülvizsgálni.

2001-ben ki is szabadultak, és az országos felháborodás miatt, amely az ügyüket övezte, új személyazonossággal kezdhettek új életet. Bár mindig is Thompsont sejtették a gyilkosság értelmi szerzőjének, neki többé nem volt dolga a törvénnyel. Venables azonban ma is rács mögött ül. Többször is pedofil képek és gyermekbántalmazásról készült felvételek birtoklásáért ítélték el. Utoljára tavaly decemberben vizsgálták felül kegyelmi kérvényét, és elutasították azt.

(Forrás: ATII, Guardian)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Ferdinand Porsche egy magyartól lopta a bogárhátú terveit
Barényi Bélának, a magyar-osztrák mérnöknek bő 2500 találmánya volt, többek között az autós fejtámla és a biztonsági kormánykerék, illetve ő vezette be az első töréstesztet a Mercedesnél.

Link másolása

Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” – ezzel a mondattal kezdte állásinterjúját a Mercedes-Benznél a magyar származású Barényi Béla, de utána olyan jól érvelt, hogy mégis felvették. Ez az autógyártó cég talán legjobb döntésének bizonyult később, de hogy jutott el egyáltalán a Mercedesig? Az osztrák Hirtenbergben született 1907-ben, és a közeli Bécsi Műszaki Főiskolán végzett gépészmérnökként dicsérettel, és már a tanulmányai alatt elkezdett dolgozni vízióján, a Volkswagenen, azaz az olcsó „népautón”. Diplomája után publikálta a központi csöves alvázú, az utasok biztonsága érdekében az első tengely mögé helyezett kormányművű autót, de mivel nem kavart nagy port a szakmában, nem is szabadalmaztatta az ötletét.

Több autógyárnak is dolgozott, Ferdinand Porsche azonban nem vette fel. Az ötletét azonban elvette, ugyanis mint kiderült, nem csupán lemásolták a Porsche-gyárban az öt évvel korábban publikált találmányát, hanem el is kezdték nagy sikerrel a Bogár sorozatgyártását, csakhogy kihagyták belőle többek közt a kéttengelyes pedálokat, amelyeket direkt azért tervezett úgy, hogy védjék az utasok lábait. Sokkal később állt csak neki pereskedni, miután két könyvben is hazudtak vele kapcsolatban, de szerencsére a pert végül meg is nyerte, és a Volkswagen fizetett – jelképesen egy márkát, amennyit az ötletgazda kért.

A 30’-as évek végén Barényi egy olyan „cellajárművet” tervezett, amelynél az utastér erősebb anyagból készül, mint az autó többi része, ezzel feltalálta a gyűrődési zónát. Ennek ellenére először nem vette fel a Mercedes-Benz, de amikor egy volt kollégája ajánlólevelével érkezett, mégis meghallgatták. Ekkor bár két percet kapott a vezérigazgatótól, huszonkét percen keresztül kritizálta a jelenlegi rendszert, méghozzá olyan alapossággal, hogy adtak neki egy esélyt – valamint saját műhelyt, szabad kezet, és forrást is a kísérleteihez. Bele is vetette magát a tervekbe, és a második világháború után olyan fontos ötleteket valósított meg a gyakorlatban, mint a frontális és oldalirányú ütközésnél is összecsukódó kormányoszlop, vagy a nyugalmi állapotban rejtett, biztonságosabb és kedvezőbb légellenállású ablaktörlő.

Az első legyártott biztonsági megoldása az oldalütközések ellen is védő alváz volt az 1953-es Ponton Mercedesben (W120), az első olyan autó pedig, amit biztonságos jelzővel illettek, az 1959-ben debütáló W110 lett, amely az S osztály elődjének számít. Ennek az volt a lényege, hogy ütközés esetén a jármű első és hátsó részénél a kocsi deformálódása irányított, és a karosszéria elvezeti az ütközési energiát, miközben az utasok egy stabil és biztonságos utascellában érezhették magukat. Sőt, ebben volt először biztonsági kormánykerék is, amely később minden Mercedesben megjelent.

Ekkoriban szinte kaszkadőri munkának is számított a töréstesztelés, mivel nem voltak tesztbábuk: a mérnökök védőruhában próbálgatták a különféle szituációkat. A gőzrakétákkal kilőtt autókat hol egymásnak, hol a falnak, hol a levegőbe navigálták, vagy éppen több tonnát tettek az autó tetejére, hogy mit bír el. Úgyhogy lényegében a Mercedes Bélának köszönheti, hogy a márkát a biztonsággal azonosították.

Barényi Béla élete végéig nekik dolgozott: hosszú évtizedekig volt főosztályvezető, de nyugdíjba vonulása után is tanácsadóként alkalmazták. Ezalatt bő 2500 szabadalmat tulajdonítottak neki, például a puha műszerfalat süllyesztett és rugalmas gombokkal, a könnyen letörő visszapillantókat, a fejtámlákat, a gyalogosok védelme érdekében elhajló Mercedes-csillagot, a megerősített üléseket, és az erős, kiesést megakadályozó biztonsági zárat az ajtókon. A W 113-as SL-ek kupéváltozatainak pagoda alakú teteje is a nevéhez köthető, amelyről a sorozat a becenevét kapta.

A passzív biztonság atyja 90 évet élt, és még életében bekerült az autózás meghatározó ikonjait felsorakoztató, genfi European Automotive Hall of Fame tagjai közé. Megkapta a szakmájában legtekintélyesebb elismerést, a Rudolf Diesel aranyérmet, valamint az aacheni Nemzetközi Károly-díjat, és több országban utcát is elneveztek róla – jó kérdés, hogy Magyarországon miért nem övezi általános ismertség. Utolsó interjújában arra a kérdésre, hogy hogyan volt képes ennyi minden feltalálni, Barényi így reagált: „Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkozni!

Források: 1,2,3

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap?
A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. A többi érdekes részlet is kiderül a videóból.

Link másolása

Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap? A Szeretlek Magyarország Tik-Tok videójában ennek járt utána.

Az 1848-as forradalom a legbékésebb forradalom volt Európában, hiszen nem folyt vér. A magyarok leginkább egy kicsit szabadabb életet szerettek volna, nem a függetlenségre törekedtek. Az elején még a jelszavuk is ezt tükrözte. Hogy mi volt ez? Kiderül a videóból.

Ahogy az is, hogy Petőfi Sándor a leírt versét otthon felejtette, ezért soronként kellett lediktálnia. A hosszas folyamat miatt az utcán várakozó több ezer embert emiatt Jókai hazaküldte ebédszünetre.

A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. Petőfi itt nem szavalta el a versét, hanem beszédet mondott, a verset pedig egy ifjú színész szavalta el.

A videóból az is kiderül, hogyan jutottak fegyverhez, és mi történt Táncsics Mihállyal a kiszabadítása után.

VIDEÓ: Hogy zajlott március 15.?

@szeretlekmagyarorszag.hu Te ismerted ezeket a történéseket a forradalmunkról? Az 1848-as március 15-i események nem teljesen úgy zajlottak, ahogy az a köztudatban is benne van. #forradalom #március15 #szeretlekmagyarorszag #petőfi #nekedbe #magyartiktok ♬ eredeti hang – Szeretlek Magyarország.hu - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET: