hirdetés
Kályhákat építettek a fagyoskodóknak
Magyarországon több százezer embernek nincs pénze arra, hogy télen melegen tartsa az otthonát.
Zsilák Szilvia írása az Abcúgon - szmo.hu
2019. május 08.


hirdetés

Nagy szükség van olyan megoldásokra, amelyek lehetővé teszik, hogy a szegényebbek is tudjanak spórolni az energiakiadásaikon. A külföldről hazatérő Feldmár Nóra és kollégái épp ezen dolgoznak: olyan téglakályhákat építenek rászorulóknak, amelyek környezet- és egészségkímélő módon, feleannyi fűtésköltséggel működnek, és a vékony vaskályhákkal szemben tartós meleget adnak.

Korábban vékony lemezekből álló vaskályhával fűtöttünk, de az nem tudta rendesen felmelegíteni a szobákat, reggelre teljesen kihűlt a lakás. A középső gyerekem volt, hogy fel sem akart kelni a hideg miatt. Idén télen viszont úgy éreztük magunkat, mintha központi fűtésünk lenne, a téglakályha szinte soha nem hűl ki, és még reggel is izzik benne a parázs

– meséli Kalányos György négygyermekes, pécsi édesapa mennyivel kényelmesebb az életük, mióta téglakályhával fűtenek. Rajtuk kívül négy másik, szintén szegénységben élő család kapott ilyet, miután Feldmár Nóra ipari formatervező úgy döntött, külföldről hazaköltözve rászorulóknak épít tartós meleget adó, olcsóbban használható kályhákat. Kalányosékat a Máltai Szeretetszolgálat, a többieket pedig a Hajdú-Bihar megyei Igazgyöngy alapítvány, illetve az Utcáról Lakásba Egyesület segíti.

Nem tudták volna összesprórolni az árát

György a nappalijukban fogad minket, ami konyha és hálószoba is egyben. Két helyiségben hatan laknak, mindössze hatvan négyzetméteren: György és felesége, Sipos Piroska közösen nevelik négy gyereküket. A Pécs szélén lévő György-telep a város bányászéletének fontos színtere volt, ám a bányaipar megszűnésével hanyatlani kezdett. A telepen egy 2015-ös riportunkban még Pécs egyik legrosszabb helyzetben lévő szegregátumát és spártai életkörülményeket találtunk.

Azóta sok család beköltözhetett azokba az önkormányzati lakásokba, amelyeket a Dél-Dunántúli Operatív Program keretében újítottak fel a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen kiválasztott embereknek. György családja is egyike volt azoknak, akik vécével, fürdőszobával és új nyílászárókkal felszerelt lakást kaptak.

Délután már otthon találjuk a bölcsődés fiukat és lányukat, két általános iskolás gyerekük viszont még nem ért haza. A legidősebb focizni jár tanítás után, aminek az édesapa szívből örül, szerinte a sport nemcsak a mozgás miatt fontos, hanem mert így nem keveredik rossz társaságba, és akár még fel is fedezhetik a tehetségét. Hamar kiderül, hogy ha valaki az egész családot szeretné otthon elcsípni, arra csak hétvégén van lehetőség: Piroska már kora délután elment dolgozni, a közeli iskolában takarít estig.

Kalányos György pécsi otthonában, a téglakályha előtt. / Fotó: Végh László

Az biztos, hogy maguktól nem tudtak volna annyi pénzt összespórolni, hogy felépítsenek egy épített kályhát, vagy hogy gázzal fűtsenek. György egy műszakban raktárosként dolgozik Pécsett, előtte három műszakban dolgozott egy gyárban, így sokat volt távol a családjától.

Voltak hetek, hogy akkor értem haza, amikor ők már aludtak. Nem jó érzés, amikor egy hónapban tíz napot nem is látod a családod. Most igaz, csak 100 ezer forintot kapok, de cserébe a gyerekeimmel lehetek, és a feleségem is el tudott menni dolgozni ugyanennyiért.

A kályha megváltoztatta az életüket

Ma már egy másfél tonnás, téglából épült kályhát találunk a szélső szobában, ami sok terhet levett a vállukról a téli hidegben. György jókor volt jó helyen: korábban a helyi munkacsoportnál dolgozott, itt ismerkedett meg Feldmár Nórával, aki alternatív fűtéstechnológiákkal foglalkozik. Akkoriban a Kisközösségek Átalakulóban program keretében különböző technikákat mutatott be a helyi közösségnek; építettek kültéri rakétatűzhelyeket, “hőoszlopokat” és biobrikett készítésbe fogtak.

“Mondtam Nórinak, hogy én úgy szeretnék egyszer egy nagy kandallót a télre, eltelt pár év, lerakta a kályhaépítő vizsgát, és adományokból épített is nekünk egyet”. Györgyék kályháját a Védegylet ApPróTech csapata – Feldmár Nóra, Kovács Norbert és Jenei Szilveszter – egy héten át építette. Nem került sokba, mert a szükséges cserepet és téglát adományokból kapták, a kötőanyagot a helyi agyagos földből keverték, kívülre pedig mészvakolat került.

Györgyék házából gyönyörű kilátás nyílik az erdőkre és a közeli dombokra, de mivel ez az egyik utolsó ház a telepen, sokáig nagyon hideg volt a szélső szobában. Az új kályhával viszont egészen megváltozott az életük, fele annyi tüzelőt fogyasztottak, mint korábban, és ezzel nagyjából száz-százhúszezer forintot spóroltak.

A másik szobát továbbra is vaskályhával fűtik. / Fotó: Végh László

“Meg lehet nézni, a másik szobában még egy sima vaskályha van, a vékony lemezek nem tartják meg a hőt. Most télen négy köbméter fa ment el, előtte 7-8 köbméter fát égettünk el, majdnem a dupláját. Mi nem származunk gazdag családból, de valahogy mindig összespóroltuk a tüzelőre a pénzt, igaz, akkor máshonnan kellett elvennünk, kevesebb volt az élelmiszer, elcsúsztunk a lakbérrel”.

Ráadásul az új kályhába nem darabonként kell rakosgatni a fát, hanem egyszerre 15 kilót is rátehetnek, ami sokkal kényelmesebb. “A vaskályhába csak tolja az ember a fát, de gyorsan kihűl, a tégla viszont szép lassan adja le a meleget, így nem kell este felfűteni negyven fokra, hogy reggelre tizenöt legyen.”

Külföldről jött haza, hogy vidéken dolgozzon

Külföldről jött haza, hogy vidéken dolgozzon

A kályhaépítési projektet egy fiatal ipari formatervező, Feldmár Nóra indította útjára, aki a Sussexi Egyetemen szerzett diplomát. Onnan az ipari ökológia felé vette az irányt, ami az ökológiai elveknek az ipari gyakorlatba való átültetésére törekszik, a mesterképzést pedig már Hollandiában végezte. Akkoriban nagyon megérintette a hazai cigányság elleni gyilkosságsorozat, mesterszakos diplomamunkájában már a mélyszegénységben élőkkel szeretett volna foglalkozni, az volt a célja, hogy a fenntarthatóság jegyében hátrányos helyzetű embereken tudjon segíteni.

Szakmai gyakorlatát az Igazgyöngy Alapítványnál töltötte a Hajdú-Bihar megyei Toldon, ő volt az ötletgazdája a SozialMarie díjjal jutalmazott biobrikett-üzemnek is. Feldmár itt hamar rájött, hogy leginkább a fűtéssel kapcsolatos nehézségek megoldásában venne részt, ami országosan is óriási probléma. Az Eurostat felmérése szerint Magyarországon 2017-ben nyolc százalék körül volt az energiaszegénységben élők aránya, tehát több százezerre tehető azoknak a száma, akik anyagi okból nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat (ebben a riportunkban arról írtunk, hogyan fagyoskodnak a tanyavilágban élők, itt pedig arról olvashat, hogy még a lecsúszott középosztálybeliek is gyakran fáznak otthon). A legszegényebbek nem engedhetik meg maguknak az elegendő mennyiségű tűzifát, vagy a gázt, a KSH adatai szerint a fatüzelés a legalacsonyabb jövedelmű vidéki háztartások körében a legelterjedtebb. Emellett gyakran kerül a kályhákba mindenféle hulladék (műanyag, bútor, ruha), amivel jelentős környezeti és egészségügyi károkat okozhatnak. (Erről részletesebben ebben a riportunkban olvashat).

A Habitat for Humanity magyar szervezete évente lakhatási jelentést ad ki, melyben 2018-ban kiemelt téma volt az energiaszegénység. Kiemelik, hogy a rossz hőszigetelés és az alacsony hatékonyságú kályhák miatt egy mélyszegénységben élő családnak nagyságrendekkel több tüzelőre van szüksége egy ugyanakkora ház kifűtésére, mint egy jobb módú családnak. “Pedig a fatüzelés lehetne egyszerre fenntartható, költséghatékony és környezetkímélő is, a megfelelő fűtőberendezések és tüzelőanyagok biztosításával”– írja a Habitat 2018-as jelentése. Feldmár Nóra és csapata erre a problémára kínál megoldást, olyan téglakályhákat építenek, amelyek költséghatékony módon juttatják környezet- és egészségkímélő fafűtéshez a szegénységben élő családokat.

Feldmár Nóra ipari formatervező. Külföldről hazaköltözve rászorulóknak épít tartós meleget adó, olcsóbban használható kályhákat. / Fotó: Végh László

A hátrányos helyzetű családok általában egyszerű vaskályhával fűtenek, amivel a legnagyobb probléma, hogy nagyon sok fát eszik, és nem nyújt tartósan meleget. Feldmár olyan megoldást keresett, ami növeli a fűtés hatékonyságát, de nem kerül sokba. Kezdetben még nem kályhákat építettek, csak téglából álló “hőoszlopokkal” látták el a meglévő vaskályhákat. A szerkezetet úgy kell elképzelni, mint egy téglából álló oszlopot, amin átmegy a füst, mielőtt a kéményen távozik. 2015-ben viszont szigorodott a szabályozás, amin ez a hibrid megoldás már nehezen ment volna át.

Az eredeti ötlet szerint a kályhaépítési projektet nem adományokból akarták finanszírozni, hanem társadalmi vállalkozásként tervezték működtetni, vagyis piaci alapon építettek volna kályhákat a megrendelőknek, akár Ausztriában is, ahol nagy ezekre a kereslet. Az ebből befolyó pénzt pedig a szegénységben élők kályhaépítésére fordították volna. Feldmár viszont időközben rájött, hogy a többi projekt mellett nem lenne kapacitása arra, hogy a hátrányos helyzetű családokon kívül másoknak is építsen, főleg ekkora munkaerőhiány mellett.

“A civil szféra nem biztosít kecsegtető megélhetést, főleg, ha nem egy nemzetközi szervezetről van szó. Szociális szakembert még csak-csak találni Budapesten, de olyat nagyon nehéz, aki műszaki tapasztalatokkal rendelkezik, és közben érzékeny a szociális –, társadalmi problémák iránt, és arra időt is áldoz” – mondta Feldmár, aki éppen ezért úgy döntött, maga végzi el az okleveles kályhaépítő képzést. Mostanában olyan új technológia kifejlesztésével próbálkozik, amivel akár társadalmi vállalkozásként is életképessé tehetné a projektet.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
"Mikor kopasz lettem, az orvosom is levágatta a haját" - őszintén mesélt az agydaganattal folytatott harcáról a magyar vlogger
Két éven keresztül félrediagnosztizálták, majd további 7 évet várt, míg kiderült, hogy megműtik.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 19.



A Facebook szerint legalább 6 éve ismerem Anitát, de ha jobban belegondolok, valószínűleg sosem váltottunk két mondatnál többet egymással. Nagyjából a közösségi média és közös ismerősök által állt össze egy kép a fejemben róla: egy gyönyörű alkatú kajakos, akinek a személyiségében egyszerre van jelen a kemény sportoló és az elegáns, törékeny, mindig csinos modell lány. Amikor épp nem a vízen van, sminkeléssel és manikűrözéssel tölti az idejét – ezekről leginkább a vlogján lehet tájékozódni – , és ha közelebb állnánk egymáshoz, biztos tőle kérdezném meg péntekenként, hogy mit vegyek fel a bulikra.

Aztán egyik napról a másikra, derült égből villámcsapásként felkerült az Instagramjára egy fotó, amin kopasz.

A mosolya a régi, a szemei kissé vörösek, de most is sugárzik belőlük a vidámság. Alatta a hashtag: #braintumor.

Bár tényleg csak félismerősök voltunk, vettem a bátorságot, és írtam neki. Pár üzenetváltás után kiderült, hogy a napokban műtik, de ha minden rendben lesz, pár hét múlva szívesen elmesélné a történetét.

Nem igazán tudtam, mit jelent egy 26 éves, agytumorral küzdő lány esetében az, hogy „minden rendben lesz”. Most, hetekkel később azonban mindent elmesélt Anita, abban bízva, hogy sorstársai erőt gyűjtenek a történetéből.

Szóval kezdjük a legelején.

2010-ben járunk, Anita hazafelé tart az iskolából, amikor hirtelen szédülni kezd. Foltokat lát, megszűnik a periférikus látása, majd elveszik az írás-, olvasás- és beszédkészsége. Ezt zsibbadás követi, vacsora közben már nem tudja tartani a karját. Pár óra alatt lecseng a roham, ám a CT vizsgálatból kiderül, hogy elzáródás van az agyában.

Ekkor stroke-nak könyvelik el a rosszullétet, Anita pedig két éven át véralvadásgátlót szed a hibás diagnosztika miatt. Mivel az elzáródás nem szívódik fel, folytatódnak a vizsgálatok, és egy újabb mintavétel után egyértelművé válik, hogy daganat növekszik a lány agyában.

„Percről percre mindent fel tudok idézni, mintha csak tegnap történt volna. ’12-ben derült ki, hogy agytumorom van, és 7 éven át ment a kálvária, hogy hozzányúljanak-e vagy sem. A műtét nagyon kockázatos volt, de tudtam, hogy eljön a nap, amikor nem várhatunk tovább. Két éven át vártunk egy mágneses stimulációs gépre, amivel részletesebben meg tudtak vizsgálni.

Kiderült, hogy ez egy olyan típusú tumor, ami áttétet nem képez, de térfoglaló, és ha eléri a beszéd- vagy mozgásközpontot, végleges bénulás léphet fel.”

Az orvosok és a család – hosszas dilemmázás után – a műtét mellett döntöttek. Anita 2019 februárjában kopaszra vágatta a haját, majd befeküdt a pécsi kórházba. Mivel divat- és szépségvloggerként mindig is központi szerepet töltött be az életében a frizurája, nehezen fogadta el, hogy egy darabig nélkülöznie kell a haját.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Ingyen lakhatnak a diákok egy idősek otthonában, egy kis beszélgetésért cserébe
Mindenki jól jár az üzlettel.
Kép: Humanitas - szmo.hu
2019. május 20.



Barátságos kezdeményezés született Hollandiában, aminek minden szereplője jól jár egy nem mindennapi üzlettel. Deventerben, egy idősek otthonában, a Humanitasban a közösségi, karitatív munkát vállaló egyetemisták és főiskolások ingyen lakhatnak.

A diákoktól csak azt várják el, hogy havonta 30 órát töltsenek az idősekkel, ami lehet beszélgetés, bevásárlás, vagy segítség az internet használatában.

A tapasztalatok nagyon jók: amióta a nemzedékeket átfogó együttélésnek nevezett modell működik, az idősek nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, és az sem ritka, amikor valódi barátság születik egy-egy olyan páros tagjai között, akiket gyakran 60-70 év választ el egymástól.

Azok a fiatalok, akik beköltöznek az intézménybe, pontosan tudják, mit vállalnak. A lakhatásukért cserébe jó szomszédi viszonyt kell kialakítaniuk az ott élőkkel, és ezt felelősségteljesen, következetesen meg is valósítják.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Gyereknapra gyűjtenek játékokat a daganatos gyerekeknek, te is segíthetsz
A begyűjtött ajándékokkal teli autókonvoj május 27-én indul a kicsikhez.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 18.



A gyerekek még csak nem is sejtik, milyen lélegzetelállító kalandban lehet majd részük május utolsó vasárnapján a Meglepkék jóvoltából. A csapat május 26-án az ő szórakoztatásukra készül egy különleges élménnyel.

A gyereknapon Budapesten a Tinódi Lantos Sebestyén köz, a Boráros tér, a Lechner Ödön Fasor és a Soroksári út egy picit átváltozik Amerikává, hogy a gyerekek is átélhessék, milyen érzés egy Dodge Chargerben, Dodge Challengerben, Camaroban, Mustangban, Lamborginiben vagy egy Ferrariban kocsikázni. De, hogy a régi idők „nagyjai” se maradjanak ki, a kicsik kipróbálhatják, hogy pöfög egy négyütemű Trabant vagy milyen a kéziváltó egy Ladában.

A csapat elindít egy játékgyűjtési is akciót is, hogy mosolyt csalhassanak a daganatos betegségben szenvedő gyerekek arcára.

A Játékmentés lényege, hogy összegyűjtik azokat a játékokat, amiket mások örömmel felajánlanak azoknak a gyerekeknek, akiknek nap mint nap meg kell küzdeniük a betegségükkel, miközben legtöbb idejüket egy kórházi szobában kell tölteniük.

"A Meglepkék.hu csapata összefogott Az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvánnyal, ami azért jött létre, hogy segítsen a daganatos gyermekeknek a gyógyulás ideje alatt.

Ezek a gyermekek sok esetben hosszú hónapokat töltenek a kórházban szinte mindentől elzárva, de mi hiszünk abban, hogy ha együtt segítünk, minden sikerülhet"

– mondta Sashalmi Attila a Meglepkék cégvezetője, aki arra buzdít mindenki, legyenek Játékmentők.

Nagyon fontos azonban, hogy plüssjátékokat nem tud átvenni az Alapítvány, így azokat ne vigyék be az adományozók.

Így ülhet be gyermeke az autóba

Akik szeretnének jelentkezni az autós programra, azok e-mailben tudnak regisztrálni és időpontot foglalni, ehhez a Meglepkék.hu Facebook-oldalát kell figyelni.

Játékmentés

Az összegyűjtött jó minőségű játékokat május 26-ig várják a cég irodájába Bp. Tinódi Lantos Sebestyén köz 1. A begyűjtött játékokkal teli autókonvoj május 27-én indul útra a gyerekekhez.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
'Időutazós' terápiát vetnek be az Alzheimer-kór és a demencia ellen Kaliforniában
Mindezt egy olyan különleges helyszínnel, ahol az emberek újraélhetik a múltjukat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 21.



A kaliforniai Chula Vista városkája egy egészen különleges módon veszi fel a harcot az Alzheimer-kórral és a demenciával szemben.

A Glenner Town Square nevezetű központ lehetőséget nyújt, hogy a résztvevők egyfajta emlékezés-terápia részeként visszatérhessenek a legerőteljesebb emlékeikhez, melyek 10 és 30 éves koruk között születtek.

Ez csupán egy a világ számos olyan intézménye közül, amely ezzel az új terápiás formával kísérlezezik.

A BBC stábja betekintést nyerhetett a létesítménybe, melyben az említett betegségekkel küzdő emberek egy 1950-es évekbeli városba csöppennek.

"A pillanat, amikor édesanyám belépett az ajtón, elbűvölő volt - visszasétálhattunk az időben"

- lelkendezett az egyik résztvevő lánya.

Kimberly King édesanyját demenciával és Alzheimer-kórral diagnosztázálták, melyhez beszédzavar is társult, tehát nehezen találja a szavakat és gondjai vannak a mondatok helyes összerakásával.

"Itt van ez a nő, aki rengeteget tanult és sokat szerepelt színpadon és rádiókban is, de most mégis nehéz időkön megy keresztül, de megpróbálja leplezni."

Ha azonban meghallja a zenét, Jackie ismét boldognak érzi magát. Lánya szerint mindez az emlékeknek, az emlékezésnek köszönhető.

És valóban szívmelengető, ahogy az idős asszony valósággal felvillanyozódik a díszletek között.

A "múlt háza" egy emlékezés-terápiás központban található és 2018-ban nyitotta meg a kapuit.

"A koncepció lényege az volt, hogy létrehozzunk egy immerzív emlékezés-élményt, ami az emberek legerőteljesebb emlékeit idézi fel"

- magyarázza Scott J. Tarde, a központ vezérigazgatója.

Elmondása szerint a résztvevők zöme a 80-as éveit tapossa, tehát az 1950-es, 1960-as években lehettek 10 és 30 éves koruk között - vagyis legmeghatározóbb emlékeik ezekre az időszakokra tehetők.

Ha kíváncsi vagy a helyszínről készült videóra, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x