hirdetés
Jean-Claude-Juncker.jpg

Juncker: „Mindig diktátornak neveztem Orbánt, csak épp akkor ott volt a mikrofon is”

Az Európai Bizottság leköszönő vezetője szerint Európának nem ártott azzal, hogy összecsókolózott Putyin elnökkel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 04.


hirdetés

Hivatalosan lejár a mandátuma csütörtökön a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságnak, és ezért ügyvivőként folytatja tevékenységét, miután az új összetételű brüsszeli testület az eredeti tervekkel ellentétben nem tud hivatalba lépni november elsején. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság november elején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani, mivel a francia, a magyar és a román biztosjelöltet is újra kellett jelölni. A jelenlegi cél december elseje, bár vannak, akik szerint egyre kevésbé valószínű, hogy ez tartható lesz. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradnak a posztjukon ügyvivőként - írta meg az MTI.

A búcsúzó Jean-Claude Junckerrel a Der Spiegel készített interjút.

A lap az írásában felidézi, hogy a politikus így köszönt le:

"Vive l'Europe – Éljen Európa".

Ő volt az, aki korábban Orbán Viktort diktátornak nevezte. Éppen ezért azt kérdezte a lap, hogy miért nem tudta Juncker Nagy-Britannia, Lengyelország vagy Magyarország esetében is meggyőzni a vezetőket.

Juncker, aki a 2014-es kinevezése előtt 18 évig luxemburgi miniszterelnökként, pénzügyminiszterként dolgozott, azt válaszolta:

"1982 óta veszek részt az európai ügyekben. A britek már a kezdetekkor azt mondták, hogy nekünk a gazdasági unió kell, és a politikairól nem lehet szó, ezért nem lepett meg annyira a Brexit-népszavazás eredménye. Amikor Cameron, az akkori brit miniszterelnök elmondta nekem, hogy népszavazást tervez az uniós tagságról, akkor egyből azt mondtam neki, hogy el fogja azt veszíteni."

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
hungary-105758_960_720.jpg

Nem mert nyilatkozni egy magyar kutató a New York Timesnak, amikor kiderült, miről írnak cikket

Az újságíróknak, akik címlapos cikket írtak az uniós agrártámogatások korrupt felhasználásáról Magyarországon, azt mondták, nem jó ezekről nyilatkozni, mert aki megteszi, eleshet támogatásoktól, vagy váratlan ellenőrzéseket kap.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. november 04.



Az amerikai lap a hét végén hosszú cikkben foglalkozott az európai agrártámogatások útjával, de többször is falakba ütköztek a kutatás során.

Ahogy korábban is megírtuk: címlapon hozta az amerikai lap, azt, hogy Orbán Viktor Magyarországán a mezőgazdasági „támogatási rendszer szándékosan zavaros, durván aláássa az Európai Unió környezetvédelmi céljait, korrupcióval és önérdekkel átszőtt”. A The New York Times nem először ír a magyar viszonylatokról: október végén a magyar egészségügy helyzetéről értekezett, most pedig a hazai földbárókról, arról, miként csapolják meg az EU-s forrásokat és hogy miért nem tesz az Unió ez ellen semmit.

A cikk egyik szerzője, Matt Apuzzo később külön cikkben írta meg nehezen mennyire nehéz dolguk volt és hogy milyen nehezen sikerült hozzájutniuk a szükséges információkhoz.

Az újságíró azt írja: egyszerűen nem tudták hivatalos forrásból megszerezni azt a listát, amely a támogatott agrárvállalkozókat és birtokokat tartalmazta volna. Úgy véli, többen fedőcégek mögé bújva szerzik meg a pénzeket, így ellenőrizhetetlen a támogatás útja. Az újságírók adatkérését

azzal az indokkal utasították el, hogy túl bonyolult lenne megszerezni a szükséges adatokat a nemzeti kormányok számítógépeiről.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
Képernyőfotó-2019-11-04-10.10.59.png

Egy komplett tórendszer száradt ki Debrecenben

A korábbi népszerű kirándulóhely most már teljesen kihalt, több helyen döglött vagy éppen vergődő halakat látni. Egyelőre anyagi korlátokba ütközik a víz pótlása.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 04.



Teljesen eltűnt a debreceniek kedvelt kirándulóhelyén levő tórendszer. A fancsikai tavak medre kiszáradt, a halak elpusztultak, holott korábban nemzetközileg is ismert horgászhely volt — számolt be az ATV.

Hozzáteszik, leginkább anyagi okai vannak a kiszáradásnak.

A vízügy szerint ez a tórendszer a környék belvizeiből töltődött, de már nem először tűnik el belőle a víz.

A keleti-főcsatornából lehetne táplálni, de ennek költségeit egyelőre nem tudják biztosítani.

Több mint négy éve a horgászok egy tonnányi pontyot telepítettek bele, de reményeik nem igazolódtak be, hiába érzik sokan szívügyüknek a tavat.

"A környéket sokat tisztítottuk, a szemetet összeszedtük, sokat segítettük a hatóság munkáját. Amit el tudtunk emberileg követni, azt mi elkövettük

– nyilatkozta Gál Barna József az ATV Híradójának.

Szerinte régebben nagyon patinás, bőséges halállományú volt ez az állóvíz, külföldi útikönyvekben is szerepelt.

A vízügy szerint már készen vannak a tervek arra, hogy a tórendszert összekössék a keleti főcsatornával. Viszont ennek kiépítése, majd a szivattyúk miatt az üzemeltetése is költséges.

Abban bíznak, hogy találnak olyan uniós pályázatot, amivel a tórendszer megmenthető lesz és a vízpótlása folyamatos lehet.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
brothers-457237_960_720.jpg

Babaváró hitel: 40-46 százaléknál már fel is függesztették törlesztést

Már olyanok is vannak, akik elmaradtak a részletekkel.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. november 04.



Korábban mi is írtunk arról, hogy már több száz milliárd forintot helyeztek ki a bankok babaváró hitelként. Csak az OTP 151 milliárd forintot helyezett ki ilyen címen. A legtöbben a maximális, tízmilliós összeget igénylik.

Az Erste Bank a napokban közölte: az eddig felvett babaváró hitelek 46 százalékánál már fel is függesztették a törlesztést,

azaz megszületett legalább egy gyermek, avagy a magzat elérte a 12 hetes kort.

Szüneteltetés

A rendelet szerint a kölcsön teljes futamideje nem haladhatja meg a 20 évet. Ebbe nem számít bele az első gyermek születését követő szüneteltetés, ami 3 év lehet maximum. A törlesztés szüneteltetésére a hiteligényléstől számított első 5 évben született gyerekeknél van lehetőség.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
mezu.jpg

Mezőhegyesen 20 ezer forint, Budapesten 1,6 millió is lehet egy lakás négyzetmérerára

Tavalyelőtt még csak tíz olyan utca volt Budapesten, ahol átlagosan legalább egymillió forintért cseréltek gazdát az ingatlanok négyzetméterenként, 2018-ban a számuk majdnem megduplázódott, és 19-re nőtt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 04.



Nyolcvanszoros különbség is lehet a legdrágább és legolcsóbb lakások között - áll az ingatlan.com közleményében. A portál elemzése szerint több változást is jellemző a fővárosi ingatlan helyzet elmúlt időszakára. Már nem a XII. kerületi Hunyad lejtő a legdrágább utca a fővárosban és az országban, hanem az V. kerületi Dorottya utca, ahol egy négyzetmétert tavaly átlagosan 1,6 millió forintért adtak el.

A legolcsóbb közterület a Békés megyei Mezőhegyeshez tartozik, ott négyzetméterenként 20 ezer forintot adott a vevő.

A legdrágább és legolcsóbb ingatlanok között nyolcvanszoros volt a különbség, egy évvel korábban még hetvenszeres eltérést mutattak az adatok.

Az idén októberben a magánszemélyek által hirdetett budapesti lakások között szintén egy V. kerületi lakás vitte a prímet: egy Galamb utcai lakásért négyzetméterenként 2,7 millió forintot kér a tulajdonos. Új bajnoka van a budapesti lakáspiacnak: az utcaszintű bontás szerint 2018-ban 1,596 millió forintos négyzetméterárral a Dorottya utca vette át az első helyet a 2017-ben 1,346 millió forinttal listavezető Hunyad lejtőtől - áll az ingatlan.com elemzésében, amely a hivatalos és a saját adatok alapján mutatja be a legdrágább és legolcsóbb lakásokat és az aktuális keresletet.

A legújabb - a hivatalos adatok alapján készült - rangsorban az első tíz helyből nyolc az V. kerületé: a győztes Dorottya utca mellett a Vértanúk tere, a Vörösmarty tér, a Vécsey utca, a Garibaldi utca, a Zrínyi utca, a Ferenciek tere, és az Apáczai Csere János utca számított a legdrágábbnak tavaly. Az átlagos négyzetméterár a felsorolt utcákban és tereken 1,05-1,34 millió forintot tett ki. A két kakukktojás a top tízben a gellérthegyi Bérc utca és a II. kerületi Boróka utca, előbbiben négyzetméterenként 1,18 millióért, utóbbiban 1,045 millió forintért keltek el a lakások.

Tavalyelőtt még csak tíz olyan utca volt Budapesten, ahol átlagosan legalább egymillió forintért cseréltek gazdát az ingatlanok négyzetméterenként, 2018-ban a számuk majdnem megduplázódott, és 19-re nőtt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!