„Volt értelme a munkánknak” - vadvirágos réteket alakítottak ki a Kiskunságon
Magyarország kétharmada mezőgazdasági terület, aminek nagy része szántóföld. Két éve kezdődött az a projekt, aminek keretein belül az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai vadvirágos réteket hoztak létre nyolc szantóföldön kísérleti jelleggel, hogy növeljék ezen területek biodiverzitását. Az élelmiszertermelés érdekében intenzíven kezelt földeken ugyanis korlátozva van a vadon előforduló növényfajok terjedése, de a zöldülő természetvédelmi stratégiák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ökológiai egyensúly visszaállítására.
- mondja Báldi András, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, az Ökológiai és Botanikai Intézetben működő Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője.
"Ha ezeken a szántóföldeken sikerül elérni kedvező eredményt, akkor annak tényleg nagy a hatása a kiterjedés miatt, ezért kezdtünk el ezen dolgozni. Ötszáz méter sugarú ‘táj-köröket’ kerestünk, ahol a környezet ugyanolyan sivár szántóterület, figyelve arra is, hogy a terület ne legyen forgalmas út vagy lakott hely közelében. Ez azért volt fontos, mert kifejezetten a saját kutatásunk hatásait szerettük volna lemérni.
A területek felénél legelők és gyepek is vannak az 500 méter sugarú táj-körben, a másik négynél pedig teljesen sivár a környezet. Az eltérő típusú tájakra azért volt szükség, mert az, hogy egy parcellára milyen mértékben hat a kezelés, nagymértékben függ az azt körülvevő tájtól.
"A kiválasztott szántók fél hektáros parcelláiba egy harminckét virágos növényfajból álló magkeveréket ültettünk el. Ezek között zsálya, nyúlszapuka, mécsvirág, gurgolya és szegfű is volt. Nem volt elég azonban a vetés után visszaadni a területeket a természetnek, hiszen ha magára hagyjuk a parcellákat, akkor gyomnövények terjedtek volna el rajtuk, így azóta is figyelemmel kísérjük állapotukat. Azt várjuk, hogy a tájban természetes diszperzióval, például széllel odavetődő fajok is megtelepedjenek. Várakozásaink szerint a kezelésekkel hosszabb idő alatt egy természeteshez hasonló gyep alakul ki, amivel fő célunk a beporzók, így a méhek és a lepkék újratelepítése volt, sok más, a magyar tájra jellemző élőlénycsoport mellett.”
A szigetek egyelőre kísérleti jelleggel működnek, de a közeli szántók profitálhatnak a kezdeményezésből. A kutatók vizsgálják, hogy az állatfajok visszatelepítése a szántóföldeknek is a javára válhat-e.
"Több száz méteres sugarú körben gazdagítja majd az élővilágot egy-egy sziget, ezzel megtámogatja az egész tájban a biológiai sokféleséget" - mondja Báldi András.
A projekt első évében, a 2020-as aszályos nyáron még nem lehetett kiugró eredményeket tapasztalni. Az idei esős tavasz azonban meghozta gyümölcsét.
A mezőgazdálkodás startégiái és támogatása egész Európában zöldülni látszik. A tervek szerint a bővülő zöldítésben résztvevő gazdák a jövőben támogatást kapnának a biológiai sokféleséget biztosító vadvirágos mezők telepítésére.
"Várakozásaink szerint a gazdáknak hasznot hozhat egy ilyen virágos tábla. Ha ezt sikerül tudományosan bizonyítani, akkor nagyon jó együttműködéseket lehetne elérni" - mondja Báldi András.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
