JÖVŐ
A Rovatból

Tudtad? Kitalálja a jelszót a mesterséges intelligencia a gépelés hangja alapján

Egy telefon és egy laptop segítségével gyorsan megtanították az egyes billentyűk leütésének hangjára az MI-t. Megoldás lehet a tízujjas gépelés, vagy a jelszómenedzser használata.

Link másolása

Már a gépelés alapján képes felismerni azt egy brit kutatók által betanított mesterséges intelligencia, hogy mely billentyűket nyomják le a felhasználók, írja a PCWorld. A szoftvert egy laptop mellé helyezett okostelefon mikrofonjának segítségével tanították be a klaviatúra billentyűhangjainak felismerésére.

Miután a hangok mellé rendelték a megfelelő betűket, ki is próbálták az MI-t egy jelszó beírásával. A program 95 százalékos pontossággal felismerte, hogy mely betűket nyomták meg a jelszó begépelése során. Ezután azt is tesztelték, hogy videóhívás során milyen hatékonysággal ismeri fel a mesterséges intelligencia a begépelt jelszavakat, és hasonló eredményre jutottak: a Zoom esetében 93, míg a Skype-nál 92 százalékban ismerte fel a billentyűk hangját.

A kutatók a teszt során egy 2021-es, M1 chipes, 16 hüvelykes képernyővel ellátott Macbook Prót használtak, amitől 17 centiméteres távolságra helyezték el a mikrofonként szolgáló iPhone 13 Minit. A kutatók ezután a hangfelvételeket hullámformák és spektrogramok formájában képekké alakították át, és ezek segítségével képezték ki a mesterséges intelligenciát.

A kutatók azt javasolják, hogy a felhasználók próbáljanak inkább tíz ujjal gépelni, ami az egyes billentyűk felismerési arányát jelentősen csökkenti. A jelszavakban szereplő kis- és nagybetűk, valamint a speciális karakterek szintén megnehezítenék a jelszavak rekonstruálását a mesterséges intelligencia számára. A legjobb védelmet azonban egy olyan jelszókezelő nyújtja a lap szerint, mely egy egérkattintással automatikusan kitölti a jelszavakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A most még erős El Niño után nyárra megérkezik a La Niña
A változás Európa időjárására is hatással lehet, így ha a jövendölés beválik, akkor aszályos hónapok várhatnak ránk.

Link másolása

Most még az El Niño okoz gondokat, de hamarosan váltás lesz és a La Niña megerősödését várják a klímamodellek - írja az Időkép.

Tavaly az El Niño jelenség erősödött meg, ami melegebb, nedvesebb időjárást eredményezett az Egyenlítő környéki melegebb óceánfelszínnek köszönhetően. A klímakutatók szerint az erős El Niño nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi év lett globálisan a legmelegebb a mérések kezdete óta.

A trend azonban megfordulni látszik. A most még erős El Niño a következő hónapokban fokozatosan lecseng, átmeneti semleges időszakot követően nyárra egyre erősödő La Niña váltja fel.

Az El Niño és La Niña jelenségek áttételesen Európa időjárására is hatással vannak. Az átlagosnál hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña idején, 2022-ben hazánkban is rendkívül száraz, aszályos volt a nyár.

Ezek alapján nagyobb esély van egy szárazabb, mintsem egy csapadékosabb nyárra.

A La Niña idején a Csendes-óceán egyenlítői részén a felszínközeli tengervíz nyugat felé mozog. Amerika nyugati partjainál a távozó meleg víz helyére a mélyből hűvösebb víztömeg áramlik fel, ami kevésbé párolog, így ott szárazabb, aszályosabb időszak következik. A Csendes-óceán nyugati felében épp ellenkezőleg, a meleg tengervíz sokat párolog, így Ausztráliában és Ázsia keleti, délkeleti részén jelentős csapadékra, gyakran áradásokra kell készülni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Telepathy: Elon Musk emberi agyba ültetett chipje megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek
Azzal, hogy külső eszközök gondolati irányítására képes chip került egy élő ember agyába, új korszak kezdődhet, és nem csak a fogyatékkal élők számára. A cél idővel ipari, kereskedelmi, sőt, katonai felhasználás is lehet.

Link másolása

A héten bejárta a világsajtót a hír, hogy a Neuralink először ültetett emberi agyba mikrochipet, amit cikkünkben egy „szép új világ” kezdetének neveztünk. A félelmetes, mégis forradalmi találmány lehetővé teszi a felhasználónak, hogy a gondolataival irányítson külső eszközöket, például számítógépeket és robotokat.

Az agy-gép interfész elsődleges célja bevallottan az, hogy javítsa maradandóan sérült emberek életminőségét, de ennél azért jóval több lehetőséget rejt.

A chip véres kísérletek árán készült el

Elon Musk vállalata 2016 óta dolgozik rajta, hogy hatékony agyba ültethető chipet építsen, és ez nem ment minden botrány nélkül. A tudományos utazás, ami elvezetett az első elő ember koponyája alá operált implantátumig, főemlősök tetemeivel van kikövezve - hívta fel a figyelmet még 2022-ben a Physicians Committee for Responsible Medicine. Az állatkísérletek ellen küzdő non-profit szervezet a Neuralink dokumentumaira hivatkozva azt állította, hogy

a cég laboratóriumaiban legkevesebb 15 majom halt kínhalált, csak 2017 és 2020 között.

A vállalat nem cáfolta, hogy a kísérletek során állatok pusztultak el, de azt igen, hogy szenvedést okoztak volna nekik. Szerintük kíméletesen bántak velük és elaltatták őket - többet közülük elsősorban azért, mert eleve betegek voltak.

Mivel a kozmetikai és gyógyszeripartól sajnos nem idegenek az állatkísérletek, a közvélemény viszonylag hamar elengedte a dolgot, és már a legújabb eredményekre figyel, amelyek az amerikai gyógyszerfelügyelet által engedélyezett emberkísérletekből származnak majd.

Megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek

A január végén élő ember agyára kapcsolt, úgynevezett Telepathy vezeték nélküli chip megváltást jelenthet olyan fogyatékkal élők számára, akiknek gondot okoz például a járás, a kommunikáció vagy akár az, hogy az otthonukban ellássák magukat.

Ezen a ponton szögezzük le:

a beültetett eszköz (egyelőre és a közeljövőben) nem képes meggyógyítani, például paralízises betegeket, viszont komolyan javíthatja az életminőségüket azzal, hogy eszközöket irányíthatnak és üzeneteket küldhetnek vele, csupán gondolatokkal.

Ennek első bizonyítékait a 2023 őszén meghirdetett Neuralink PRIME (Precise Robotically Implanted Brain-Computer Interface) projekt emberkísérleteitől remélik.

A PRIME-ba kifejezetten olyan személyek jelentkezését várták, akik nyaki gerincvelő-sérüléstől vagy amiotrófiás laterálszklerózistól (akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői idegsejtek pusztulásával járó betegségben) szenvednek.

Egyikük – akinek a kilétét és egészségügyi állapotát a Neuralink nem hozta nyilvánosságra – 2024 január végén megkapta az első Telepathyt - közölte az X-en a cégtulajdonos. Elon Musk szűkszavú bejegyzésében csupán annyi állt, hogy a páciens alig 24 órával a beavatkozás után „szépen gyógyul”, az implantátum pedig ígéretes, hiszen máris jeleket küld.

A Telepathy működése

Egyszerre hozhat gyógyászati és üzleti sikert

Bár a kísérletet bevállaló első beteg állapotáról bizonyára jó ideig nem fogunk érdemi híreket hallani, az, hogy az implantátumot elég biztonságosnak tartották a beültetéshez, alkalmat ad a benne rejlő lehetőségek mérlegelésére.

A chip végső céljával kapcsolatban Musk azt nyilatkozta, „teljes agy-gép interfész lesz, amivel egyfajta szimbiózist érhetünk el a mesterséges intelligenciával”.

Ez az általa és a Neuralink által jegyzett tanulmány azzal számol, hogy a Telepathy kezdetben visszaadja a kommunikáció képességét olyan betegeknek, akik agyi, vagy más szervi sérülés miatt nem tudnak beszélni és írni. Ennél ugyanakkor jóval többet remélnek tőle.

Mint írták: egy napon visszaállíthatja az elveszett kapcsolatot az agy és a karok-lábak között, illetve akár robot végtagokat, esetleg exoskeletonokat (testen viselhető, külső robotvázakat) lehet majd vele irányítani. Utóbbi alkalmazások az egészségügyi felhasználásnál messzebbre mutatnak, mivel

az ember köré épített robotikai eszközök ipari, sőt, katonai területen is fontos kutatások tárgyát képezik.

Egy dolog ugyanakkor kevéssé valószínű: ép felhasználók aligha fogják igényelni, hogy invazív műtéti beavatkozással chip kerüljön a koponyájukba, és több elektródával az agyuk bizonyos rétegeire kapcsolódjon. Túl nagy ár ez csupán számítógépek gondolati vezérléséért cserébe – főleg egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia asszisztensek gesztusokkal, szemkövetéssel és hangutasításokkal is képesek alkalmazásokat futtatni.

Nem Elon Musknak hívnák viszont a Neuralink tulajdonosát, ha nem lenne az egészségügyi felhasználásnál is komolyabb üzleti szándéka az eszközzel.

A legerősebb tippünk jelenleg az, hogy a Telepathynak idővel érkezni fog egy fejen, vagy fül mögött, külsőleg viselhető, egyszerűbb képességekkel bíró változata, ami nem gyógyászati, hanem szórakoztató célok kiszolgálására, ne adj’ isten a milliárdos által szintén birtokolt Tesla autóinak irányítására lesz alkalmas.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Ez lehet a legmelegebb február, és a legmelegebb tél a mérésék kezdete óta - és ennek komoly következményei lesznek
Az éghajlatkutató szerint előfordulhat, hogy az évszázad végére már csak néhány téli napunk marad. Búcsút mondhatunk a hónak és a síelésnek, miközben a tavaszi fagyveszély miatt szélsőséges esetben akár a gyümölcstermés fele is elveszhet.

Link másolása

Hiába van még február, napok óta leginkább áprilisihoz hasonló az időjárás Magyarországon. A hirtelen jött 20 fok körüli hőmérsékletet nemcsak a rövid ujjú pólókban rohangáló emberek jelzik, néhány fa is szokatlanul korán virágba borult. Túl azon, hogy a korai tavasz jó hatással van a fűtésszámlákra, abban szinte mindenki egyetért, hogy valami nagyon nincs rendben az időjárással.

Szabó Péter éghajlatkutató jelenleg az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, a Másfélfok egyik állandó szerzője, aki korábban az Országos Meteorológiai Szolgálatnál és a Nemzeti Alkalmazkodási Központnál dolgozott szakértőként. Legutóbb október közepén beszélgettünk, akkor azt mondta, hogy idővel a szeptember a nyár része lehet majd. A mostani időjárást alapul véve adta magát a kérdés: a február pedig hamarosan tavaszi hónap lehet?

– Októberben azt mondtam, hogy a nyár hossza növekedett meg a legjobban: gyakorlatilag 40 nappal hosszabb az 1970-es, 1980-as évek átlagához képest, főleg az ősz rovására. A Másfélfok három évvel ezelőtti tanulmányában arra jutottunk, hogy a tél továbbra is december elején kezdődik, de nagyjából 7 nappal hamarabb ér véget az évszak.

Vagyis a február egy-két évtized múlva akár már valóban a tavasz része is lehet.

Ha külön-külön vizsgáljuk 1971-től kezdődően a téli nappalokat, akkor azt láthatjuk, hogy a február melegedett a legjobban, legkevésbé pedig a december.

– Az elmúlt napokban rendre 20 fok körüli hőmérsékletet jeleztek előre. Mennyire ritka, hogy ennyire tavaszias az idő februárban Magyarországon?

– December elsején egy interjúban óvatosan azt mondtam, hogy a december és a január inkább átlagos hőmérsékletű lesz az évszakos előrejelző modellek szerint, aminél végül is melegebb lett az a két hónap. De ez a rendkívüli, extrém meleg február még az akkori, évszakos előrejelző modelleket is meglepte – én ennyire is bízom bennük. Előzetes adatok alapján

ez lehet az eddigi legmelegebb február, és emiatt az egész tél is a legmelegebb lesz a mérésék kezdete óta,

de ezekre csak a hónap lezárulta után kapunk választ. Mindenesetre a HungaroMet, vagyis a korábbi OMSZ adatai szerint a mostani télen decemberben egy, januárban három, februárban pedig eddig ugyancsak három napon dőlt meg az országos melegrekord, míg a hidegrekord három hónap alatt egyszer sem. Ez egyértelmű jele annak, hogy sajnos a pozitív tartomány felé gyorsabban tolódik el ez az évszak.

– Innentől kezdve jobban tesszük, ha megszokjuk, hogy a tél utolsó napjaiban rövid ujjú pólós idő lesz, vagy ez csak egy egyszeri alkalom?

– Egyetlen évszakból nem lehet kiindulni, vagyis nem mondhatjuk, hogy innentől kezdve ilyen enyhék lesznek a telek, és februárban alig kell majd fűteni. Viszont az indikátorok valóban azt mutatják, hogy jelentősen lecsökkent mostanra a fagyos napok száma. Fagyos napnak azt nevezzük, amikor az éjszakai minimumhőmérséklet 0 fok alá csökken. Ilyenből korábban évente 100 nap volt, de ma már csak 70-80 ilyen napunk van. De kevesebb téli napot is tartunk számon, vagyis olyan napot, amikor a maximumhőmérséklet is 0 Celsius-fok alatti, tehát gyakorlatilag egész nap fagy van.

A pesszimista forgatókönyv szerint húszéves átlagban az évszázad végére néhány téli napunk lesz már csak,

ami rendkívül kevésnek számít a század eleji 20-hoz képest.

– Csak a klímaváltozás állhat a szokatlanul meleg február hátterében, vagy köze lehet hozzá az El Niño éghajlati jelenségnek is, aminek fő jellemzője, hogy felerősíti a globális felmelegedés hatásait?

– Március-áprilisig tarthat a globális átlaghőmérsékletet növelő El Niño, amit egy neutrális időszak követhet. Ennek az éghajlati jelenségnek jelentős hatása van Észak-Amerikában, de az európai télre gyakorolt hatásaival kapcsolatban óvatosabban fogalmaznék. Skandináviában például egy időjárási blocking helyzetnek köszönhetően december-januárban nagyon hideg volt, amit mi Magyarországon egyáltalán nem érzékeltünk. Mostanra ez a helyzet megszűnt az északi országokban, így a tartós nyugatias áramlásnak köszönhetően arrafelé is enyhébb az időjárás.

– Vagyis akkor az egész világot figyelembe véve az El Niño után következő tél sokkal inkább egy klasszikus télre hasonlíthat majd, szemben a mostanival?

– Igen, vagyis remélem, hogy a következő tél ennél hidegebb lehet. De ezt most még a szezonális, közép-európai előrejelzések sem igazán mondhatják meg.

– Visszatérve a februári magyar áprilisra: milyen hatásai lehetnek az életünkre, hogy már javában akadnak virágba borult fák az utcákon?

– Pozitív hatása lesz például a fűtésszámlákra, amik alacsonyabbak lesznek. De pszichológiai szempontból is jó hatása van annak, hogy elmaradtak a tartós és kemény hidegek. Azonban nem szabad elfeledkezni a negatív hatásokról sem. Ilyen például a hóesés csökkenése, aminek következtében hazánk hegyeiben alig akad olyan nap, amikor síelésre alkalmas, vagyis 15 centiméternél vastagabb a természetes hó. Emiatt csak jelentős hóágyúzással tudják fenntartani a téli turizmushoz szükséges hóvastagságot Magyarországon, ami a bolygó további felmelegedésével teljesen megszűnhet. De ez nemcsak nálunk, hanem a jóval magasabban fekvő területeken, például az Alpokban vagy a Kárpátokban is rontja a téli turizmus helyzetét.

– A téli turizmus megszűnése még a mi életünkben bekövetkezhet, vagy ennél azért nagyobb távlatokról van szó?

– Ez nem úgy működik, hogy most mindenki úgy dönt, hogy a jövőben síelni szeretne, és majd tud is. Az éghajlati rendszer egy nagyon bonyolult, nem lineáris rendszer, és

ha mondjuk mától nullára visszavesszük a kibocsátásokat, akkor is csak nagyjából 15-20 év múlva lesz hatása ennek a döntésnek a hőmérsékletre és egyéb változókra.

Ha sikerül betartanunk a párizsi klímaegyezményben foglaltakat, akkor talán az évszázad közepétől újra síelhetünk itthon. Amennyiben a pesszimista forgatókönyv valósul meg, akkor az évszázad közepétől a külföldi, magasabb hegyekben lehet majd kizárólag síelni.

– Maradjunk még egy gondolat erejéig a jelennél, vagyis a jelenlegi extrém meleg februárnál. Milyen hatása lehet a szokatlan melegnek a mezőgazdaságra?

– A tartósan hideg tél elmaradásának a mezőgazdaságra is negatív hatása lesz. Egyes növényeknek például nem lesz meg az a szükséges hidegmennyiség, ami után növekedni kezdenek.

Az egyre enyhébb időjárásnak köszönhetően pedig az almamolyhoz hasonló kártevők még intenzívebben tudnak majd tevékenykedni.

A vegetációs időszak, vagyis a növekedés az olyan hidegtűrő növényeknél, mint például a répa, már a tartós 5 Celsius-fok felett hőmérsékletnél elindul. Ezeknek az esetében az utóbbi 50 évben nagyjából kéthetes előretolódást figyeltünk meg. Míg mondjuk az olyan melegigényes fajoknál, mint a szőlő vagy a gyümölcsfák ez a folyamat csak 10 fok körül kezdődik el, és egészen eddig nem volt jelentős időbeli előretolódás az utóbbi 1-2 évig. Az előbbiért 70 százalékos biztonsággal kijelenthető, hogy az emberi tevékenység tehető felelőssé.

– Miért probléma, ha probléma egyáltalán, hogy előbb kezdődik a vegetációs időszak és a virágzás?

– Vizsgálataink alapján az utolsó tavaszi fagy dátuma körülbelül egy héttel tolódott csak korábbra, míg a vegetációs időszak a kedvező időjárás miatt ennél korábban kezdődik. Ebből pedig az következik, hogy növekszik a tavaszi fagyveszélyes időszak hossza. A rügyek és a virágok azonban könnyen elvesznek, ha néhány fokkal fagypont alá megy a hőmérséklet. Úgy tudom, hogy a virágzás alatt például a -3 Celsius-fokra csökkenő hőmérséklet akár a gyümölcsök felének elvesztését is okozhatja. Az időjárási modellek szerint a jövő ennél még rosszabb lesz:

többszöröse lesz azon napok száma, amikor már tart a melegigényes növények növekedése, miközben még javában benne vagyunk a tavaszi fagyveszélyes időszakban is.

– A folyamatok lassítása, netán visszafordítása érdekében mit tehetnek ennek az interjúnak az olvasói?

– Alapvetően az a célunk, hogy most fektessünk be a jövőbe, és ne pedig majd a jövőben próbáljuk korrigálni az elrontott dolgokat. Az átlagember leginkább azzal tud segíteni, ha elvárja a döntéshozóktól, hogy tegyenek a klímaváltozás ellen. A mindennapi élet során ezen felül sokat segíthet, ha nem utazunk tengerjáró hajókkal, ami egy főre vetítve az egyik legkárosabb dolog. Jó lenne az autómentesség, de ezt nagyon nehéz megoldani. Ennél jóval egyszerűbb, de mégis nagy hatása lehet a szezonális ételek fogyasztásának, a vegetáriánus vagy húsmentes életmódra áttérésnek, a fast fashion ruhák állandó vásárlása helyett pedig hordjuk tovább a régebbi darabokat.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Közel a városi légitaxi forradalma - a nyári olimpián jöhet a főpróba
Egyre több gyártó áll elő olyan elektromos függőlegesen fel- és leszálló repülővel (eVTOL), amit kifejezetten ingázásra, illetve a városi dugók elkerülésére fejleszt. Az egyik európai vállalat a párizsi olimpián már ilyen géppel szállítaná a helyszínekre a szurkolókat.

Link másolása

Nehéz elképzelni egy olyan jövőt, amiben a külvárosi buszmegállók helyett eVTOL légikikötők (ún. vertiportok) mellett várják az ingázók a következő járatot, de egyre több nagy gyártó esküszik rá, hogy így lesz, hiszen óriási összegeket ölnek ezeknek a repülőgépeknek a fejlesztésébe. Az utóbbi években startupként indult vállalkozások mögé olyan nagy vállalatok álltak be, mint a Stellantis vagy a Toyota, és egyre komolyabban veszik őket űrkutató ügynökségek, hadügyminisztériumok, tömegközlekedési cégek is.

Az eVTOL jövője már ebben az évben elkezdődik, hiszen nem csak nagy kutatási projektek indulnak, például hatékonyabb akkumulátorok fejlesztésére, hanem szerződések is köttetnek, konkrét szolgáltatások beindítására. Az első, ráadásul autonóm légitaxi a párizsi nyári olimpiai játékokon mutatkozhat be a nyilvánosság előtt. Íme, a legnagyobb gyártók, akik kész városi eVTOL-lal rendelkeznek, és a jelenleg a legközelebb állnak hozzá, hogy elkezdhessék a sorozatgyártást:

Archer Aviation

Az amerikai vállalat évek óta építi a Midnightot, amit sokan az egyre nagyobb konkurencia ellenére is a legígéretesebb légitaxinak tartanak. Az eVTOL 160 kilométeres hatótávolságra, 240 km/h-s sebességgel reptet, összesen öt embert. Kifejezetten ingázásra és egymástól 30 kilométerre lévő városi vertiportok közötti közlekedésre tervezték. A légitaxi nemrég megkapta a legfontosabb engedélyt is az Amerikai Légügyi Hatóságtól, és olyan partnereket tudhat maga mögött, mint a másfél tucatnyi autómárkát birtokló Stellantis csoport, illetve maga a NASA. Az űrügynökséggel kötött Space Act Agreement keretében ebben az évben indul közös programjuk, nagy teljesítményű eVTOL-akkumulátorcellák fejlesztésére.

Joby Aviation

Az Archerrel együtt a légitaxi piac jelenlegi legnagyobb titánja. Szintén amerikai eVTOL fejlesztő cég, amelynek eddig ismertté vált Joby S4-ese ugyancsak ötszemélyes és 160 kilométeres hatótávot tud, de gyorsabb a Midnightnál: a gyártó szerint 320 km/h feletti végsebességgel rendelkezhet. Valószínűleg még nincs annyira előrehaladott állapotban, mint a Archer repülőgépe, de komoly támogatók hisznek benne, hogy legalább másodikként piacra jut. A Toyota Motor Company dollár százmilliókkal szállt be a fejlesztésbe, az Amerikai Légierő pedig szerződést kötött velük Joby S4-esek beszállítására, amelyet idén szeretnének teljesíteni. Ha megtörténik, akkor ez a gyártó lesz az első, amelyik fizető ügyfélnek kézbesít légitaxit - igaz, nem nyílt piacon, hanem egy katonai szervezet felé. Nagy áttörést értek el a világ másik felén, Dubajban is. Közleményükben azt írják, 2026-ban indítanak légitaxi-szolgáltatást, elsősorban a helyi nemzetközi repülőtér és luxusszállodák között. Úgy számolnak, hogy a légikötő és például a Palm Jumeirah-sziget között csupán 10 perc lesz az utazási idő - minimum háromnegyed órányi transzfer buszban zötykölődés helyett.

Volocopter

A német vállalat VoloCityje valahol félúton van a helikopterek és a többrotoros drónok között. Az összehasonlítás nem véletlen: személyszállításra alkalmas eVTOL, viszont a benne ülő két személy közül egyik sem kell, hogy pilóta legyen, hiszen a jármű önvezető. Az rfi riportja szerint minden esély megvan rá, hogy a repülőt élesben is tesztelik Párizsban, a július 26-án kezdődő nyári olimpiai játékokon. Ha a Volocopter megkapja az engedélyt, közvetlen járatokat indíthat a repterekről az olimpiai helyszínek felé - igaz, egyelőre aligha önvezető technológiával. A VoloCity amúgy elég látványos jelenség: összesen 18, köralakú, küllős szerkezetre szerelt rotor emeli a levegőbe, szinte teljes csendben, mivel az elektromos motoroknak hála a jármű 75-100 méteren belül nem hangosabb egy közeli beszélgetés zajszintjénél. Az induláshoz már csak az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség engedélye kell - ennek hiányában sajnos csak utasok nélkül demonstrálhatná a képességeit Párizsban, aminek, lássuk be, nem sok értelme van. A rendkívül ambiciózus vállalat egyébként nem csak az olimpia idejére szeretné megvetni a lábát a francia fővárosban (ez idő alatt nem is kér majd pénzt a fuvarokért), hanem legalább a következő 2-3 évben folytatná a szolgáltatást, és közben felkészülne a VoloCity sorozatgyártására.

A VoloCity pilóta nélkül is repül

A fent írt modellek tényleg csak a legaktuálisabb példák olyan eVTOL-okra, amelyek a közeljövőben piacra léphetnek a maguk a repülőgépével. Ígéretes még a német-kínai koprodukcióban készülő, négyszemélyes Autoflight Prosperity 1, a kínai, háromszemélyes Ehang EH216 vagy a Honeywell és a Rolls-Royce segítségével épülő, ötszemélyes Vertical Aerospace VX4 is – és ez még csak néhány azok közül, amelyek 2025-ig kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.

Az eVTOL nem csak kényelmi és fenntarthatósági előnyökkel jár, hanem hosszú távon enyhítheti a városi közutakra nehezedő nyomást.

Ha az ingázóknak csak egy része inkább mozogna az agglomerációk és a munkahelyek között légitaxival, mint autóval, jelentősen visszaesne városi környezetek útterhelése, ami még az általánossá váló elektromos autózás korában is pozitív változás lenne. A McKinsey & Company 2021-es felmérése szerint az eVTOL-ok átlagosan 30 százalékkal rövidebb utazási idővel kecsegtetnek és 50 százalékkal csökkenthetik a városi dugókat. A Roland Berger kutatása a gazdasági hatásokat is igen jelentősnek találja: a piackutató cég szerint az eVTOL-ok 2040-re 2,5 millió új munkahelyet teremthetnek a világon, míg a PwC  úgy becsüli, hogy az USÁ-ban 2030-ra már 115 milliárd dolláros üzlet lehet a légitaxi, és 2040-re (csak ott) 350 ezer ember dolgozhat majd a gyártásukon és üzemeltetésükön.

Link másolása
KÖVESS MINKET: