JÖVŐ
A Rovatból

Tömegesen pusztulnak a lamantinok, pedig már így is alig pár ezer él belőlük a Földön

Egy év alatt megduplázódott az elpusztult egyedek száma, ennek ellenére még mindig sebezhető és nem veszélyeztetett fajként tartják nyilván.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2023. január 25.


Link másolása

Már 2021-ben is beszámoltunk arról, hogy rohamosan fogynak a lamantinok, és ez a tendencia sajnos azóta sem változott.

A tengeritehenek rendjébe tartozó vízi emlősök évente közel ezrével pusztulnak el, pedig már így is csak nagyjából 7000 egyed él belőlük a Földön.

2022-ben 800 lamantin halt meg csak Floridában, ahol a legnagyobb számban élnek ezek az állatok. 2019-ben és 2020-ban még csak 452, illetve 498 volt ez a szám, míg 2021-ben már 1100-ig nőtt. Ennek ellenére

továbbra is „csak” sebezhető fajként tartják nyilván a más néven karibi manátusznak nevezett állatokat, pedig a természetvédelmi szervezetek már régóta szeretnék elérni, hogy veszélyeztetett fajnak minősítsék őket.

A Tampai Állatkert egyike annak a négy floridai intézménynek, amelyek a fogyatkozó lamantinpopuláció megmentéséért küzdenek.

„Nagyon nyugtalanító az, ami a lamantinokkal történik. Mindannyian rettenetesen érezzük magunkat emiatt. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk itt. Felhívjuk az emberek figyelmét a problémára, és hogy hogyan segíthetnek annak érdekében, hogy ne legyen még egy olyan évünk, mint a tavalyi” - mondta Cynthia Stringfield, az állatkert állategészségügyi és természetvédelmi részlegének elnöke a Fox Newsnak.

A lamantinokat leginkább az élelmiszerhiány, a hajók, csónakok okozta sérülések és a hideg vízhőmérséklet veszélyezteti.

A biológusok korábban azt is megállapították, hogy a tengerifű hiánya is hozzájárul az állatok pusztulásához, főleg Florida keleti partjainál, ezért az állami és szövetségi szervek takarmányozási programot indítottak egy közép-floridai lagúnában, ahol számos lamantin tölti a telet.

Florida állam 30 millió dollárt különített el a költségvetésben a lamantinok megmentésére. Ezt az összeget elsősorban az akut ellátási hálózat bővítésére, az élőhelyek támogatására és kísérleti programok finanszírozására fordítják.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A világ legnagyobb szélturbináját építették meg Kínában
A 16 MW-os egység a valaha épített legmagasabb teljesítményű generátor.

Link másolása

A China Three Gorges vállalat megépítette a világ legnagyobb szélturbináját, amely 146 méter magas, a lapátok átmérője pedig nagyjából 252 méter – írja az Interesting Engineering.

A 16 megawattos óriás a kínai cég számításai szerint elegendő energiát termel, hogy ellásson 36 ezer háztartást. A szélerőművel 22 tonna szén elégetését spórolják meg, így 54 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe egy év alatt.

Az éves teljesítmény meghaladhatja a 66 millió kWh-t, amely páratlan az eddigi fejlesztések közt. A CTG és a társvállalkozó Goldwind úgy véli, hogy a 16 MW-os egység a valaha épített legmagasabb teljesítményű generátor.

A két cég egy másik óriás erőművet is bemutatott már, amelynek teljesítménye 13,6 MW-os volt. Ráadásul a fejlesztéssel ultrakönnyű lapátokat és extra tartós csapágyakat is sikerült létrehozniuk. Kína ezzel vezető helyre kerülhet a szélenergia hasznosítása terén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Drasztikus időjárás-változást jeleznek a következő évtizedekre az SZTE kutatói
Idehaza a trópusi éjszakák száma megsokszorozódik, még több lesz a heves esőzés, miközben nő az aszályos időszakok hossza.

Link másolása

Drasztikus időjárás-változást, a szélsőséges események gyakoribbá válását, jelentős hűtési energiafelhasználás-növekedést, jeleznek előre a Dél-Alföldön a következő évtizedekre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló – projekt eredményeiről Gál Tamás és munkatársainak cikke a Hungarian Geographical Bulletinben jelent meg.

A kutatók a várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. A modellek pontosításával negatív trend figyelhető meg: a pesszimista forgatókönyv esetén az előrejelzések egyre kedvezőtlenebbé válnak.

Az eredmények alapján

az évszázad második felére Magyarország területén a trópusi éjszakák száma - amikor a minimum hőmérséklet 20 foknál magasabb – a jelenlegi három-négyszeresére nő, és ezzel párhuzamosan a forró napok - amikor a maximum hőmérséklet 30 fok feletti – száma is megduplázódhat.

A fűtési energiaigény 20-40 százalékos csökkenése, valamint a hűtési energiaigény 60 százalékos növekedése eredményeként a két érték megközelítheti egymást a Dél-Alföldön.

A heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet, de az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza is egyötödével emelkedik.

Mint Gál Tamás leszögezte, a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is.

A kibocsátáscsökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések – 2050-re nettó zéró kibocsátás -, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy egy kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk.

A kutatók szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Ezek közül főként az energiahatékonysági beruházásokat, a lakásszigetelést, az energiatakarékos eszközök használatát és a klímatudatos gondolkodást, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használatát fontos kiemelni – áll a közleményben.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
ChatGPT: most rúgta ránk az ajtót a mesterséges intelligencia, a szemünk előtt alakul át a világ
Rémálom az egyetemeknek, megrengetheti a Google világuralmát, Nick Cave szerint pedig gúnyt űz abból, mit jelent embernek lenni. Az OpenAI chatbotja nemcsak a techőrülteket hozta lázba.

Link másolása

Antony Aumann, a Northern Michigan Egyetem vallástörténetet tanító filozófiaprofesszora fantasztikus egyetemi dolgozatot olvasott a múlt hónapban. A burka-tilalom erkölcsösségét vizsgáló értekezés tele volt találó példákkal, erős érvekkel. Csak egy baj volt vele: nem az órájára járó diák írta, hanem egy november óta bárki számára hozzáférhető mesterséges intelligencia, a ChatGPT.

Az egyetemek azóta világszerte riadót fújtak. Sok helyen teljesen újratervezik az egyetemi kurzusokat, például több szóbeli vizsgát, csoportmunkát iktatnak be, hogy így védekezzenek a generatív mesterséges intelligencia ellen - írja a New York Times.

Vörös kód lépett életbe a Google-nél is, a keresőóriás ugyanis 20 éve most először érzi veszélyben legfőbb termékét, a keresőt. A ChatGPT elsődleges célja ugyanis, hogy kiváltsa a link alapú keresést. A hozzá intézett kérdésekre reagálva nem linkeket, hanem egyszerű, világos mondatokban megfogalmazott válaszokat ad a keresett témákról, akár karácsonyi ajándékokról van szó, akár üzleti stratégiáról.

Az új chatbot-technológia átalakíthatja, vagy akár fel is válthatja a hagyományos keresőket. Vannak, akik egyenesen úgy fogalmaznak: ezen állhat vagy bukhat a Google jövője.

De a ChatGPT ennél is többre képes. Ha azt kérik, modern stílusban szerez Shakespeare-szonettet, könyvet ír, újságcikket kreál, szerelmeslevelet vagy gyászjelentést fogalmaz, elbeszélget az idősekkel a betegségeik leghatékonyabb kezelési módjáról, bonyolult matematikai tételeket magyaráz el egy 5 éves gyerek szintjén, vagy épp különféle kódnyelveken programoz.

A ChatGPT Jeremy Howard mesterséges intelligencia-kutató tervei alapján az OpenAI nevű cég laboratóriumában született meg. Howard hétéves kislányán tesztelte először a rendszert, amit már tavaly novemberi megjelenésekor úgy emlegettek, mint 2022 egyik leglenyűgözőbb technológiai innovációját. Egyetlen hónap alatt 1 millióan próbálták ki, azóta pedig akkora az érdeklődés iránta, hogy időnként az oldal a túl sok kérdés miatt túlterhelttl válik. A projektről naponta jelennek meg cikkek a világ legnagyobb lapjaiban, a közösségi oldalak pedig tele vannak izgatott találgatásokkal, mi mindent forradalmasít majd ez a technológia.

A Business Insider szerint a ChatGPT nagy feltűnést keltett az idei davosi Világgazdasági Fórumon is, ahol volt olyan cégvezető, aki azt mondta, először el sem hitte, hogy amit lát, az lehetséges. Világcégek sora gondolkodik azon, hogyan építhetné be a saját működésébe.

A tűzhöz jelenleg a Microsoft van a legközelebb. A kiszivárgott hírek szerint az eddig befektetett 1 milliárd dollár után újabb 10 milliárd dollárt tennének a chatbotot létrehozó OpenAI-ba, ami összesen 29 milliárd dolláros tőkebevonást tervez. Ezzel a világ egyik legértékesebb mesterségesintelligencia-vállalata lehetne.

Ha ez sikerül, a Microsoft akár már márciusban integrálhatja a megoldást az Office termékekbe és a Bing keresőbe, ami alapvetően megváltoztatná az erőviszonyokat az iparágban.

Ugyanakkor az is igaz, hogy bár az elmúlt hetekben ChatGPT rengeteg hívet szerzett és óriási sajtóvisszhangot kapott, még sok gyerekbetegséggel küzd.

Készítői maguk is figyelmeztetik a regisztrálókat, hogy a chatbot kérdésekre adott válaszai nem mindig igazak, hiába tűnnek meggyőzőnek.

Mivel ezek a mesterséges intelligenciák az interneten található hatalmas adatmennyiségből tanulnak, nem biztos, hogy el tudják választani a tényeket a fikciótól. Továbbíthatnak előítéletekkel teli, elfogult információkat, vagy akár gyűlöletbeszédet is. Míg a hagyományos keresőknél az eredményként kapott linkekről a felhasználók maguk dönthetik el, melyiket tartják hitelesnek, és melyiket nem, a chatbotoknál kész bekezdéseket kapnak, és nem látják, hogy az milyen forrásokon alapul.

Az OpenAI kutatói úgy próbálták elejét venni az elfogult vagy épp félretájékoztató válaszoknak, hogy a gépi tanulás folyamatába beiktatták az emberi tényezőt, vagyis a kiképzés során emberek is értékelték a program internetes források alapján összeállított válaszait, és az általuk megadott szempontokat a ChatGPT beépítette a tudástárába. Emellett a Time szerint feltúrták az internet legsötétebb bugyrait, és az ott talált szövegrészletek alapján megcímkézték azokat a kifejezéseket, amelyek problémásak lehetnek, olyan érzékeny témák kapcsán, mint például a gyermekek szexuális zaklatása, az állatkínzás, vagy az öncsonkítás. Mindezt egy Sama nevű cégre bízták, amely Kenyában, Ugandában és Indiában munkások tízezreit alkalmazza minimális órabérért, hogy segítsenek létrehozni az „etikus mesterséges intelligenciát.”

A Google eddig épp a társadalmi kockázatokra hivatkozva nem tette a széles nyilvánosság számára is hozzáférhetővé saját hasonló chatbot-fejlesztését. Most viszont lépéskényszerbe került. Leányvállalata, a DeepMind közölte, hogy a Sparrow névre keresztelt rendszerük már idén elindul.

Azt ígérik, a Sparrow erkölcsi intelligenciával és forráshivatkozási képességgel is rendelkezik majd, és akár meg is tagadja a válaszadást, ha nem helyénvaló kérdéseket tesznek fel neki.

Ugyanakkor a Google-nek valahogy kezelnie kellene azt a problémát is, hogy a chatbotoknál nincs bevált recept a digitális reklámok beépítésére, márpedig tavaly ezek adták az óriásvállalat bevételeinek több mint 80%-át.

A generatív mesterséges intelligenciát elterjesztő cégeknek szembe kell nézniük azoknak a kritikáival is, akiknek a munkáját veszélyeztetik a technológiai újítások. A művészek máris hangosan tiltakoznak. Legutóbb Nick Cave kelt ki egy "Nick Cave-stílusú" dalszöveggel szemben, amit a ChatGPT írt.

„Jó úton haladunk az apokalipszis felé. Ez a dal szar. A világ minden szeretete és tisztelete mellett, ez egy baromság, groteszk kigúnyolása annak, hogy mit jelent embernek lenni" - írta a világhírű dalszerző és énekes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
A szövegíró mesterséges intelligencia miatt újra tollal írják az egyetemi vizsgákat Ausztráliában
Szakértők szerint olyan verseny kezdődött a tanárok és a mesterséges intelligencia között, amit az egyetemek nem nyerhetnek meg.

Link másolása

A jövőben ismét tollal írhatják az esszéket az ausztrál egyetemek diákjai számítógép helyett, írja a The Guardian.

Az ország vezető felsőoktatási intézményei szerint

erre azért van szükség, mert több diák is lebukott a szövegíró mesterséges intelligencia használatával, ami csalásnak számít.

Egy szakértő szerint az egyetemek olyan versenyben vannak a szoftverrel, amit soha nem nyerhetnek meg.

A bármilyen témában szövegalkotásra és válaszadásra képes ChatGPT-t még novemberben indította el az OpenAI. Azóta már New York valamennyi állami iskolájában betiltották, mivel „negatív hatással van a diákok tanulására” és a szoftver használata esetében fennáll a plágium veszélye. Egy londoni akadémikus egy tavalyi vizsgakérdéssel tesztelte a programot, ami „koherens és átfogó” válaszokat adott, ráadásul egyáltalán nem tért el a tárgytól, ami a tanulókkal gyakran megesik. Véleménye szerint éppen ezért a diákokat meg kell fosztani az internethasználat lehetőségétől a vizsgák idején.

Az Ausztrália nyolc vezető egyetemét tömörítő csoport bejelentette, hogy a mesterséges intelligencia miatt idén felülvizsgálják a tesztek lebonyolítását. A technológia terjedésének köszönhetően nagyobb hangsúlyt kapnak a tollal írott vizsgák, míg a számítógépet csak az alacsonyabb kockázatúnak számító tesztek esetében engedélyezik. A helyzet ott tart, hogy a Sydney Egyetemen már „a mesterséges intelligencia felhasználásával előállított tartalom” a csalás egyik formájának minősül.

Az egyetemek csoportosulásának szóvivője szerint egyelőre még kevés ilyen esetet tapasztaltak, és azok is meglehetősen alacsony színvonalúak voltak. Ugyanakkor nincsenek kétségeik afelől, hogy a mesterséges intelligencia használata egyre nagyobb hangsúlyt kap a diákok között is. Éppen ezért a tanárok „válságmegbeszéléseken” egyeztetnek a vizsgák értékelése és a plágiumgyanús esetek kiszűrése érdekében.

Toby Walsh, az Új-Dél-Walesi Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora ugyanakkor úgy véli, hogy a szoftver kitiltása irreális, mivel manapság már bármit meg lehet kerülni VPN, vagyis virtuális magánhálózat használatával.

Átmeneti megoldás lehet a digitális vízjel, amit azonban szintén könnyen áthidalhatnak az online világban járatosak. Véleménye szerint ezzel egy olyan verseny kezdődött a mesterséges intelligencia és az oktatási intézmények között, amit az egyetemek „soha nem nyerhetnek meg”.

A program működését ebben a videóban mutatják be:


Link másolása
KÖVESS MINKET: