News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Tom Szaky - az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság világhírű magyar szószólója

A kanadai-magyar üzletember nemcsak beszél róla, cége, a TerraCycle a világ legnagyobb márkáinak segít, hogy zöldebbé válhassanak.

Link másolása

hirdetés

Tom Szaky napjaink egyik legjelentősebb hulladék-újrahasznosítással és reciklálással foglalkozó cégének, a TerryCycle-nak alapítója. Nevezték már látnoknak, a globális szemétpiacot uraló magyar hippinek, vezető ökokapitalistának, szemétkirálynak, vagy épp a Föld megmentőjének is.

A Magyarországon született, de Kanadában felnőtt üzletember meggyőződése, hogy meg lehet szabadítani a világot a ma már szinte minden képzeletet felülmúló szemétmennyiségtől.

Legújabb célja, hogy a tartós csomagolásokat beveztő LOOP-pal zöldebbé tegye a világon megtermelt szemét jelentős részéért felelős napi fogyasztási cikkeket gyártó óriásokat. A kezdeményezéshez olyan multik csatlakoztak, mint a Procter&Gamble, az Unilever, a PepsiCo vagy a Nestlé. Nemrég a Reuters Responsible Business Summit nevű rendezvény vendége volt, ahol többek közt arról beszélgettek, mit tehet az egyik legtöbb hulladékot termelő szépségipar Földünk fenntarthatóságáért. Itt kiderült, hogy Tom Szaky-ék közreműködnek például abban is, hogy a Procter&Gamble Beauty újratölthető és újrafelhasználható alumínium-flakonokba csomagolja hajápolási termékeit.

– Hogyan született meg a TerraCycle ötlete a gilisztaürülék-komposztból?

– A TerraCycle ötlete 2001-ben született meg bennem a Princeton egyetem elsőéves hallgatójaként, amikor barátaimhoz utaztam Kanadába. Ők felfedezték, hogyha gilisztaürüléket használnak trágyaként, gyorsan és egészségesen nőnek a növényeik.

hirdetés

Ez lett eredeti üzleti modellünk: gilisztakomposzt (a gilisztaürülékké alakított szerves hulladék, amit a princetoni ebédlőből gyűjtöttünk), használt szódáspalackokba töltve, az így készült trágyát adtuk el. Ez volt a világ első terméke, amely teljes egészében hulladékból készült a csomagolásával együtt.

Ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű palackunk legyen, országos gyűjtőprogramot szerveztünk, amely elődje volt jelenlegi ingyenes recikláló programunknak.

Trágyát már nem gyártunk, újrahasznosítási megoldásokat keresünk a világ legsúlyosabb hulladékproblémáira, hogy bebizonyítsuk: technikailag minden reciklálható, és megoldásokat fejlesztünk szinte minden elképzelhető szeméttípusra, legyen az papírpohár, használt fogkefe, cigarettacsikk, de még használt pelenka is.

A Procter&Gamble volt egyik első partnerünk, finanszírozta a széles körű szétválogatásokat, amelyekkel korábban senki sem törődött. Gyűjtöttünk műanyag szemetet az óceánokból, hogy samponos flakonok legyenek belőlük a Head&Shouldersnél, elindítottuk a LOOP-ot, amely ma már több mint 500 brandet kínál, elindítottuk Amsterdamban a Pampers pelenkák recikláló rendszerét. Alapítói vagyunk a műanyag hulladék felszámolására létrejött szövetségnek (Alliance to End Plastic Waste), most pedig a Responsible Beauty (Felelős szépség) program újratölthető alumínium samponflakon programjában veszünk részt.

VIDEÓ: Tomy Szaky bemutatja a TerraCycle-t

A TerraCycle olyan hulladékokat gyűjt, amelyek nem újrahasznosíthatók a hagyományos módszerekkel, és ezekből nyersanyagokat készít, amelyeket új termékek gyártására használnak fel a világ 20 országában.

– Hogyan fogadták kezdetben az „Eltörölni a hulladék gondolatát” küldetést, és hogyan találta meg a helyét a TerraCycle a fenntarthatóságért vívott küzdelemben?

– Keményen dolgoztunk azért, hogy újítást vigyünk egy olyan iparágba, amelyre nem ez jellemző. Ezáltal képesek vagyunk olyan megoldásokat nyújtani a fogyasztóknak és a vállalatoknak, amilyeneket más hulladékkezelő cégek nem tudnak. Az évek során a TerraCycle lendületbe jött, de a fenntarthatóság iránt feltámadt érdeklődés-áradat is segített bennünket.

A címlapsztorik a nagy Csendes-óceáni szemétszigetről, Kína bejelentése arról, hogy a jövőben nem fogad el semmilyen, az Egyesült Államokban készült újrafelhasználható anyagot, vagy az, hogy egy átlagember egy hitelkártyányi műanyagot fogyaszt el minden héten, mind olyan híradások, amelyek tudatosabbá tették az emberek fogyasztását. Rájöttek arra is, hogy kedvenc termékeik hamarosan nem lesznek többé.

Együttműködésünk olyan óriáscégekkel, mint a Procter&Gamble, amelynek több milliárd fogyasztója van világszerte, alakíthatja a fogyasztók magatartását és felelős fogyasztásra vezethet termékein és az általuk finanszírozott programokon keresztül. Ilyen például a Thaiföldön felállított hulladékkezelési rendszer.

– Az Önök sikerét látva azt gondolhatjuk, hogy a szemétgyűjtés és az újrafelhasználás a jövő új nagy iparága lehet több millió munkalehetőséggel.

– Mint minden más iparágban, a reciklálás jövője is azon múlik, hogy milyen méretekben folyik. A TerraCycle-nál igyekszünk a lehető legtöbb, eldobásra ítélt csomagolást feldolgozni. De mivel nagyon sokféle hulladékkal foglalkozunk mind a végfelhasználói, mind pedig az előfogyasztói szinten, nagyon sok hulladék kiesik a látókörünkből. Éppen ezért beruházásokra van szükség a brandek és más érintettek részéről, hogy egy fenntarthatóbb ellátó hálózatot hozhassunk létre. Ez a befektetés részben a hulladék új, innovatív módon való megközelítése, és olyan kreatív stratégiák kitalálása, amelyekbe be lehet vonni a fogyasztót és a gyártókat egyaránt.

Sajnos a kínai “Nemzeti Kard” politika, az olaj történelmi mélyponton lévő ára, amelytől a szűzműanyag olcsóbb lett, mint valaha, a környezetvédelmi ügynökségek szabályozatlansága, alulfinanszírozása, vagy az olyan előreláthatatlan akadályok, mint a koronavírus az újrafelhasználási ipar visszaesését eredményezték. A hazai és nemzetközi reciklálási rendszerek nem tudnak megbirkózni a jelenlegi globális válsággal.

Bár nincsen csodafegyverünk “a hulladék gondolatának” eltörlésére, hisszük, hogy a megoldás része a fogyasztás csökkentése, a beruházások az újrafelhasználható csomagolástechnikába, és amikor az egyes anyagokat már nem lehet újrahasznosítani, reciklálni kell őket. Igyekszünk szintetizálni ezeket a megközelítéseket egy valódi “körkörös” gazdaság érdekében, amelynek forrásait folyamatosan újrahasznosítják. Amikor a világ elfogadja a körkörös gazdaságot, akkor lehet a hulladékra vezető iparágat építeni. E téren a gyártóké a főszerep, hogy a reciklálás, az újrafelhasználás terén olyan újításokat vezessenek be, hogy azzal példát mutassanak vetélytársaiknak és más iparágaknak.

– A csomagolással és a műanyag-hulladékkal járul talán legjobban hozzá az ember a globális szennyezéshez. A TerraCycle hatalmas munkát végez, de ez csepp a tengerben. Számos nagy cég csatlakozott Önhöz. Vannak-e új ötletei, hogy miként nyerhet meg másokat?

– A P&G-nél már 1956-ban készült egy környezetvédelmi jelentés. Az ilyen szemléletű cégekkel könnyű dolgozni, mert ők útkeresésükben az egész láncolatban gondolkodnak, újításaikat a körkörös gazdaság minden résztvevőjével együtt hajtják végre. Ha a folyamat bármely része hiányzik, velünk hozzák létre. TerraCycle partnerséget vállal vállalatokkal, brandekkel, városokkal, önkormányzatokkal világszerte és megoldásokat javasol az egyes országoknak reciklálhatatlan anyagaik tárolására.

Nem az a dolgunk, hogy megmondjuk az embereknek, mit fogyasszanak, de azt sugalljuk, hogy olyan brandeket válasszanak, amelyek erőfeszítéseket tesznek a hulladék felszámolására.

Manapság a fogyasztók egyre inkább hajlandók támogatni a fenntarthatóságra törekvő brandeket, és készek pénzt is áldozni olyan megoldásokra, amelyek közelebb viszik őket egy környezetbarát élethez.

– A TerraCycle számos reciklálási programot működtet a műanyag palackoktól a cigarettacsikkeken át a kozmetikai hulladékig. Mi a következő lépés?

– Az elmúlt évtizedben a TerraCycle négy olyan üzleti ágat fejlesztett ki, amelyek a fogyasztókat és a hétköznapi fogyasztásra szánt árucikkek iparát arra motiválták, hogy vizsgálják felül, mi is az a hulladék. A TerraCycle olyan megoldásokat dolgozott ki számos hulladékfajtára, amelyek korábban elérhetetlenek voltak, és ezek újraértelmezték azt, ami a reciklálás révén kaphat egy második életet és ami valóban szemét. Míg számos reciklálási megoldásunkhoz a fogyasztók és a cégek elküldik hulladékukat, a jövőben a TerraCycle a helybeni aktiválás lehetőségeit kutatja. Ilyen új programunk a Norsdstrommal a szépségápolási termékek csomagolása terén, vagy a LOOP újrafelhasználható új csészéje és a nagy gyorsétterem-láncolatokkal való közös élelmiszercsomagolási programja.

– Tavaly elindította a LOOP házhozszállítási szolgáltatást tartós csomagolással. Bemutatná nekünk, hogyan működik?

– Néhány évvel ezelőtt kezdtünk el gondolkodni azon, hogy a következő lépés azelőtt megoldani a hulladék-problémát, mielőtt a hulladék létrejön. Így született meg a LOOP, a fogyasztás jövője, amely életre hívja a körkörös gazdaságot. Jelenleg az Egyesült Államok 48 államában, Nagy-Britanniában és Franciaországban működünk, jövőre tervezzük kiterjeszteni hálózatunkat Kanadára, Ausztráliára és Japánra.

Az első fázisban a fogyasztók on-line rendelnek háztartási cikkeket, amelyeket újrafelhasználható táskákban szállítunk házhoz. A táskákat a LOOP összegyűjti, kitisztítja, és újrafelhasználja. A következő fázisban LOOP-termékeket és csomagolásokat szállítunk kiskereskedőknek. Vásárláskor a fogyasztók egy kis összegű letétet fizetnek, amit visszakapnak, amikor visszaadják az újrafelhasználható terméket.

A LOOP abból indult ki, hogy miként oldjuk meg a teljes felhasználhatóságot úgy, hogy közben kényelmes és olcsó legyen. A válasz: vissza kell adni tulajdonjogát a gyártónak. Így a gyártók pénzügyi szempontból is motiváltak lesznek, hogy csomagolásaik minél tartósabbak legyenek.

VIDEÓ: így működik a LOOP

A LOOP abban is egyedülálló, hogy a legkülönbözőbb dizájnú csomagolások születhetnek, míg az egyszer használatosoknál ezt nem bírta volna el a költségvetés. Ennél is fontosabb, hogy az olyan körkörös gazdasági kezdeményezések, mint a LOOP, sokkal jobbak a környezet szempontjából, mint a jelenlegi lineáris modellek. Bár egyes országokban még csak kísérletként működik, egyik elemét már bevezették Európában: a Procter&Gamble újratölthető aluminium samponflakonjai ugyanazok, mint amit a LOOP-ban használunk.

– Úgy vélem, napjaink legnagyobb problémája a fogyasztói társadalom egyetemes agymosása. Ma a reklámipar uralja a világot, de ha megváltozik a gondolkodásmódunk, az összes gazdasági trend meg fog változni..

– A jelenlegi helyzetben, amikor a pandémia okozta költségvetési megszorítások visszavetették a helyi reciklálási programokat és az olajár-zuhanás következtében tovább csökkent a kereslet a reciklált műanyagok iránt, gyakran tapasztalható mind a gyártók, mind a fogyasztók környezettudatosságának lanyhulása. Mint fogyasztók, egy élhető világra szavazunk. A környezeti hatás enyhítésére törekvő cégek támogatásával közelebb juthatunk a makrotrendek megváltoztatásához.

– A mindennapi életben hogyan valósíthatók meg a TerraCycle elvei?

– Bár a reciklálás a megfelelő és környezetbarát alternatívája a szeméttelepeknek, ne felejtsük el, hogy a régi mantra, amit gyerekkorunkban megtanultunk – csökkents, használd fel újra és reciklálj – ma is igaz. Ez egyszerűen annyit jelent:

vásárolj kevesebbet, mint amennyit megvehetnél, az egyszer használatos eszközök helyett vegyél újrafelhasználhatókat, és tervezd meg azoknak a termékeknek a fenntartható végét (komposztálással vagy reciklálással), amelyeket nem tudsz megsemmisíteni vagy újrafelhasználni.

Ne feledd: amikor veszel valamit, a pénztárcáddal szavazol, és azt üzened a gyártónak, hogy több ilyen terméket akarsz. Aztán tedd fel magadnak a kérdést a vásárlás előtt, hogy valóban szükséged van-e arra, és próbáld támogatni azokat a brandeket, amelyeknek környezetvédő programjaik vannak.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Sosem volt ilyen kevés víz benne, rekord alacsony vízállást ért el a Velencei-tó
Szomorú látványt nyújt a tó, a partja hosszan kiszáradt, sokat kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz.

Link másolása

hirdetés

Szomorú látványt nyújt jó ideje a Velencei-tó, hosszan kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz. 1949. október 24-én volt hasonlóan kritikus a vízszint 63 cm-rel. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság péntek 18 órás mérése alapján 62 cm-ig csökkent. A hétvégi front hatásásra ez ugyan néhány centit ingadozott, de már a vasárnap reggeli és a ma reggeli mérések is 61 cm-t mutatnak Agárdnál.

A 73 évvel ezelőtti szintet már múlt hét csütörtökön elérte a tó, amire már hetek óta számítani lehetett. „Napok óta mondtuk, hogy ez a vízállás beáll majd. Megtörtént. Ennél kevesebb csapadékot keveset láttunk az életben. A Velencei-tavon, amit jelenleg tudunk tenni – mert vizünk sehol sincs –, hogy vízforgatókkal frissítjük a vizet. Azt folyamatosan végzik a kollégák minden nap 4 és 10 óra között” - nyilatkozta Siklós Gabriella, az OVF szóvivője a Pecaverzumnak.

A rekord megdőlésében a hétvégén átvonult front okozott némi bizonytalanságot, de

már a vasárnap hajnali mérés 61 cm-t mutatott

- írja az Időkép.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: