Szorul a hurok az Amazon nyakán, bekeményít az Európai Unió

Címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2020. november 27.

A Google, a Faceboook és az Apple után egy újabb amerikai techóriás került az Európai Unió kereszttüzébe. Ezúttal az Amazont vádolták meg azzal, hogy a cég visszaélt ügyfelei bizalmával.

Az Amazon vegyes üzleti modelljének lényege, hogy bár maga is millió féle terméket árusít, jutalékért cserébe más kereskedőket is beenged az oldalára. A “nyitott piacterein” bárki elkezdheti árulni a termékeit, az Amazon pedig a megjelenési lehetőség mellé különféle marketingtámogatásokat és logisztikai szolgáltatásokat is nyújt, például a raktárhálózata segítségével igény esetén eljuttatja a megvásárolt árut a kereskedőtől a vevőig.

Az EU szerint ezeket a külső kereskedőket érte kár, az Amazon ugyanis az ő üzleti adataikat is felhasználta saját termékei értékesítéséhez. Sőt, a kereskedőktől begyűjtött adatok egy részét előlük el is titkolta. Így saját piacterén lényegesen könnyebben érhette el a vásárlókat, mint kisebb partnerei/versenytársai. 

Az Amazon tagadja a versenyszabályok megszegését, és azt állítja, hogy semmilyen hátrány nem érte a piacterén üzletelő kiskereskedőket.

Az EU digitális szolgáltatásokért felelős biztosa, Margrethe Vestager azonban úgy látja, nagyon is van dolguk az Amazonnal.

“Biztosítanunk kell, hogy a kettős szerepet betöltő platformok ne éljenek vissza piaci fölényükkel és torzítsák a piaci versenyt. A külső partnerek tevékenységével kapcsolatos adatait az Amazon nem használhatja fel arra, hogy jogosulatlan előnyökre tegyen szert a versenytársaival szemben” - mondta.

Bár azokban az országokban, ahol elérhető az Amazon, a vásárlók körében igen népszerű, ugyanakkor számos kritika is éri a vállalatot.

Európában keményen bírálják a céget például amiatt, ahogy a munkavállalói érdekképviseletekkel bánik, valamint azért, mert egyfolytában túlmunkára kényszeríti a futárait. A koronavírus járvány idején pedig a higiéniai intézkedések elmaradása miatt került a támadások kereszttüzébe.

Az Európai Bizottság a sok panasz miatt átfogóbb fellépésre is készül a techóriások ellen.

A jövő hónapban mutatják majd be a világ egyik legrészletesebb, technológiai szolgáltatásokkal kapcsolatos törvényi szabályozását.

A törvénytervezet többek között megtiltja majd a nagy cégeknek, hogy saját termékeiket és szolgáltatásaikat előnyben részesítsék, illetve előírja majd számukra azt is, hogy az EU adatvédelmi szabályzatának megfelelően megszerzett felhasználói adatokat osszák meg kisebb versenytársaikkal is.

Két évtized óta ez lesz az első komolyabb, internetes technológiákat érintő átfogó szabályozás. Ahogy a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvény, a “Digital Services Act” egyik előkészítője név nélkül a Financial Times újságírójának megfogalmazta:

“Az általunk ismert internet szép lassan elpusztul. A hatalmasra duzzadt platformok beszivárognak a piac minden területére, alig fizetnek adót, és kíméletlenül eltapossák a konkurenciát. Ez az Internet nem az az Internet, amiről a kilencvenes években álmodtunk.”

Az Amazon ellen a múlt hónapban egyébként az amerikai hatóságok is vizsgálatot indítottak, amelynek középpontjában a keresőóriás Apple-lel kötött megállapodása áll, és az az antitröszt-eljárás akár a cég feldarabolásához is vezethet.

Az Amazont ugyanakkor eddig nem rendítették meg az ellene folyó eljárások, sőt, tulajdonosa, Jezz Bezos mára a világ leggazdagabb embere lett, aki a koronavírus-járvány idején is rengeteg pénzt keresett.

Címkép (illusztráció): sulox32 képe a Pixabay-en - szmo.hu
2021. január 14.

Súlyos szárazság van Törökország több nagyvárosában is, Isztambulban annyira komoly a helyzet, hogy 45 napon belül teljesen kimerülhet a vízkészlet - írja a Guardian.

de már 1980 óta számos száraz időszak sújtotta a népességnövekedés, az iparosodás, a városok terjeszkedése és a klímaváltozás együttes hatása miatt. Jelenleg csak évi 1346 köbméter/fő vízkészlettel rendelkezik, ennek ellenére a kormány nem a vízigény biztosítására fókuszál, hanem gátépítéssel igyekszik a vízkészletet bővíteni egy isztambuli vízgazdálkodási szakértő szerint.

- mondta Dr. Akgün İlhan.

Mivel 2020 második felében nagyon kevés csapadék esett az országban, a legnagyobb városokban már kongatják a vészharangot a szárazság miatt.

De İzmir és Bursa is komoly vízhiánnyal küzd: előbbi városban 36, utóbbiban pedig csak 24 százaléknyi víz van a duzzasztógátakon. Izmirben a hatóságok most új fúrólyukak kiásásával, a szennyvíz újrahasznosításával és az elöregedett csövek megjavításával igyekeznek minimalizálni a vízveszteséget.

Törökországnak azonban most minél hamarabb minél több esőzésre lenne égető szüksége, hogy a következő időszakban ne víztartályokból kelljen adagolni a vizet a városok lakosságának. De az országnak is tennie kell azért, hogy minél több víztartaléka legyen, különösen az ilyen ínséges időszakokban.

- véli Dr. İlhan.

Címkép (illusztráció): Pascvii/Pixabay - szmo.hu
2021. január 09.

A klasszikus értelemben vett húsevés ideje lejárt, végleg le kell számolni a kereskedelmi célú állattenyésztéssel, vadászattal és halászattal Patrick Brown szerint - írja a Guardian.

Brown az Impossible Foods nevű amerikai cég ügyvezető igazgatója, amely növényekből készült hús gyártásával foglalkozik. Azt ígéri, hogy tudósok és élelmiszeripari technikusok segítségével olyan növényi alapú termékeket állítanak majd elő, amelyek minden állati eredetű ételt helyettesíteni fognak a világ minden táján.

- jelentette ki Brown.

A vállalkozó, aki korábban a Stanford Egyetem biokémikus professzora volt, 2011-ben alapította az Impossible Foods-ot, amelynek legfőbb terméke az Impossible Burger nevű növényi alapú hamburgerhús, amit már több ezer étteremben lehet kapni az Egyesült Államokban, Hongkongban és Szingapúrban, köztük kb. 7000 Burger Kingben. Tavaly már az Impossible Pork névre keresztelt sertéshúspótló és az Impossible Sausage növényi kolbász is bekerült a kínálatba, de már dolgoznak a tej és a hal pótlására szolgáló termékeiken is.

A "műhús" nem olcsó: az 5 kg-s Impossible Burger (amely egy családi csomagnak felel meg) kb. 65 dollárba kerül az Egyesült Államokban, ami forintban számolva 19 ezer forintra jön ki. A cég azonban szeretné csökkenteni az előállítási költségeket, hogy olcsóbban tudják kínálni termékeiket, és ezáltal vonzóbbak legyenek a hús helyettesítésére szolgáló készítmények a vásárlók szemében.

Az ügyvezető igazgató tisztában van vele, hogy sokak számára elrettentő a cég hitvallása, de ő azt állítja, ez egy merész, de mégis reális stratégia egy élelmiszeripari cégtől a klímaváltozás elleni küzdelem sikerességéhez és a biológiai sokféleség globális összeomlásának elkerüléséhez. Brown úgy véli, az erdőirtás, az antibiotikum-rezisztencia és a túlzott halászat is visszafordítható egyes esetekben, illetve abban is bízik, hogy úgy is lehet élni, hogy nem húst eszünk hússal.

Egy tavaly januárban készült felmérés szerint az amerikai felnőttek több mint kétharmada vallotta magát húsevőnek, és sokkal ízletesebbnek tartják a marhahúsból készült hamburgerhúst, mint a növényi alapú megfelelőjét.

Pedig a tudósok szerint jobb lenne minél előbb átállni a főleg növényi alapú étkezésre, mert az előrejelzések szerint az évszázad közepére több millió hektárnyi ökoszisztéma tűnik el a Földről, amelyek többek közt a mezőgazdaság és az állati takarmány jövőbeni igényeinek kielégítéséhez nélkülözhetetlenek. Ráadásul egy 2018-as felmérés szerint a Föld madarainak 70 százalékát már a tenyésztett baromfi teszi ki, az emlősöknek pedig több mint a fele állatállomány része (főleg szarvasmarha és sertés), és csupán négy százaléka vadállat.

Brown szerint az állatok élelmiszeriparban való felhasználása az oka annak, hogy a vadon élő állatok populációi folyamatosan csökkennek. Éppen ezért kell szerinte véget vetni a hagyományos értelemben vett állattenyésztésnek, amelynek "lejárt az ideje".

- véli a cégvezető.

Fotó: Northfoto - NHS Greater Glasgow and Clyde/SWNS.COM - szmo.hu
2021. január 09.

Egy skót nő kapta meg elsőként a "Michelangelo kezének" hívott bionikus kart az Egyesült Királyságban a brit egészségügyi szolgálat (NHS) páciensei közül - számolt be róla a Daily Record.

Marguerite Henderson 2018-ban veszítette el a bal alkarjának alsó felét és mindkét lábát vérmérgezés miatt, miután elvágta a kezét. Életveszélyes állapotban, kómában feküdt a kórházban, így az orvosok azt látták a legjobb megoldásnak, ha amputálják az említett testrészeit. Az 57 éves nő ennek köszönhetően meggyógyult, de kerekesszékbe kényszerült, ráadásul a bal kezét sem tudta már használni, ami igencsak megnehezítette a mindennapjait, főleg mivel varrónőként dolgozott.

Az asszonynak felajánlották a lehetőséget, hogy megkaphatja az Ottobock cég "Michelangelo keze" névre keresztelt bionikus karját, ő pedig élt a lehetőséggel. Ez egy rendkívül érzékeny protézis, amely a nő alkarjában lévő izmok és a beépített szenzorok segítségével működteti a kézfejet és az ujjakat különböző tevékenységekre.

Marguerite tavaly részt vett a műkéz tesztelésében egy glasgow-i rehabilitációs központban, majd decemberben véglegesen a karjára illesztették, amivel nagy álma vált valóra.

- mesélte a nagymama, aki azt is mondta, a brit egészségügyi szolgálatnak köszönheti az életét, és mindennap hálás azért, hogy "új kezet" kapott.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 09.

Világra szóló hír járta be a világot 2016-ban. Egy AlphaGo nevű mesterséges intelligencia öt játszmában tönkreverte a Go játék egyik legnagyobb bajnokát, a dél-koreai Li Szedolt.

Bár 1997-ben az IBM Deep Blue-ja legyőzte az akkor 12 éve világbajnok Garri Kaszparovot, a Go-t a szakemberek sokáig túlságosan bonyolultnak tartották egy mesterséges intelligencia számára, mivel a lépések variációs lehetőségei sokkal nagyobbak. Ezt a kihívást oldotta meg a 2010-ben létrehozott, majd a Google által 2014-ben megvásárolt DeepMind.

Az ázsiai mester először azt hitte, hogy könnyen nyerhet az AlphaGo ellen, mondván, az csak egy gép. Végül azonban 4-1-es kiütést szenvedett el, és három év múlva visszavonult, mert úgy érezte: képtelen a mesterséges intelligenciával versenyezni.

A DeepMind sikere azóta is töretlen. AlphaZero nevű programjuk néhány órányi tanulás után a sakk, a go és a sógi játékosokat is legyőzte, méghozzá úgy, hogy a játékszabályon kívül semmit sem tápláltak bele előre.

Az AlphaStar pedig a legmagasabb, grandmaster fokozatot érte el a StarCraft II nevű valós idejű stratégiai játékban. Ez azt jelenti, hogy képessé vált az emberi játékosok 99,8 százalékát legyőzni.

- mondta Demis Hassabis, a cég vezérigazgatója a New Scientist-nek.

Tavaly novemberben jelentették be, hogy új mesterséges intelligenciájuk, az AlphaFold megoldotta a biológia egyik legnagyobb kihívását.

A tudósok régóta tudják, hogy az élet építőelemeit jelentő fehérjék felelnek a sejten belüli történések legnagyobb részéért. Már több mint 200 millió fehérjét azonosítottak, de alig 100 ezernek ismerik a struktúráját. Márpedig a fehérjék funkcióját a szerkezetük határozza meg. Vagyis ha ezt sikerülne feltérképezni, az is kiderülhetne, pontosan mit és hogyan csinálnak.

A proteinolimpiának is nevezett CASP verseny az AlphaFold az esetek kétharmadában képes volt az aminosav-szekvenciákból előre jelezni a fehérjék rendkívül bonyolult szerkezetét.

Az sem mellékes, hogy így meg lehet spórolni az ember által végzett, drága és időigényes laboratóriumi kísérletek akár kétharmadát is.

Hassabis szerint ráadásul mindez csak a kezdet.

– mondja.

Videó: Egy tudományos áttörés története

Hassabis az interjúban beszélt egy másik izgalmas kutatási területről is, méghozzá arról, hogy a mesterséges intelligencia képes lehet-e utánozni az emberi figyelem és az epizodikus memória működését.

A kutató az agykéreg és a hippokampusz funkciójának összevetésével magyarázta a kétféle emlékezetet: az agykéreg lassan tanul, sok példára van szüksége, de az ott elraktározott tudás stabil és lehet rá építeni. Ezzel szemben a hippokampusz a rövidtávú memória otthona, amely gyorsan tanul, de gyorsan is felejt. Tehát mindkettő nélkülözhetetlen, és kell, hogy működjön közöttük egyfajta transzfer-funkció. Kérdés, hogy ezt hogyan tudják leképezni.

Két felfogás áll szembe egymással: az egyik azt állítja hogy a mélytanulás, a megerősített tanulás zsákutca, előbb-utóbb falnak ütközünk; a másik viszont azt hirdeti, hogy már minden rendelkezésünkre áll a végcélhoz, már csak mennyiségi növekedésre van szükség a számítógépek és az adatok terén, és eljuthatunk az emberi szintű általános MI-hoz.

A DeepMind főnöke szerint egyik tábornak sincsen igaza. Ő azt vallja, hogy az eddigi eredmények nagyon hasznosak, de még át kell ugraniuk néhány akadályt.

A pandémia kezdetekor ugyanis kínai kutatók azonosították a vírusfehérje genetikai szekvenciáit, néhány protein struktúráját is meg tudták laboratóriumi úton határozni, de egy további tucatnyiét nem. Akkor már létezett az AlphaFold, de még nem tesztelték éles helyzetben. „Azt gondoltunk: nem ülhetünk valamin, ami hasznos lehet a tudományos közösség számára, így közzétettük a még tanulmányozás alatt lévő fehérjék modelljeit” – magyarázta az alapító.

Ezzel szemben máris jelentős sikert ért el a DeepMind a globális felmelegedés elleni küzdelemben. A Google hűtőrendszereinek optimalizálásával például megtakarították a szerverparkjaikban felhasznált elektromos áram 30%-át. Hassabis szerint a jövőben ezeket a fogyasztás-optimalizáló rendszereket mindenféle épületeknél alkalmazni lehetne, akár egy egész ország elektromos hálózatánál is.

Demis Hassabisnak meggyőződése, hogy a következő 10 évben a mesterséges intelligencia óriási áttöréseket fog hozni a tudományban, az iparban, a szolgáltatásokban, az egészségügyben, és akár az atomenergia előállításában is.