News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon

A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Forradalmasíthatja a klímaberendezéseket egy amerikai startup, töredékét fogyasztja a rendszerük a mostaniaknak
A Blue Frontier légkondicionáló rendszere akár 90 százalékkal csökkenti a villamosenergia-felhasználást a harmatpontos, érzékeny hűtés és a folyékony nedvszívó párátlanítás vegyítésével.

Link másolása

hirdetés

Napjainkban a nyári időszakok egyre elviselhetetlenebbek a hőség miatt, ami ellen a legtöbben klímaberendezéssel védekeznek. Ez nem csak azért káros, mert a készülékek az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 4 százalékát teszik ki, de olyan magas az energiafelhasználásuk, hogy áramkimaradást is okozhatnak.

Egy floridai székhelyű startup, a Blue Frontier most épp egy olyan megoldáson dolgozik, ami fenntartható klímaberendezéseket vinne a piacra. Munkájukban többek között a Bill Gates által alapított, energiaipari innovációkat finanszírozó Breakthrough Energy Ventures is fantáziát látott, amely más cégekkel együtt tőkebevonással járult hozzá a technológia kifejlesztéséhez és gyártásához.

A startup azt ígéri, hogy

"a Blue Frontier légkondicionáló rendszere akár 90 százalékkal csökkenti a villamosenergia-felhasználást a harmatpontos, érzékeny hűtés és a folyékony nedvszívó párátlanítás vegyítésével. A nedvszívó folyadékot akkor töltik fel és tárolják, amikor a legtisztább vagy legolcsóbb a villamos energia, majd akkor használják hűtésre, amikor a villamos energia szennyező forrásokból jön, vagy épp drága”.

Az itt gyártott készülékek, melyek akár 90 százalékkal csökkentik a villamosenergia-felhasználást, azért is egyediek, mivel a folyékony nedvszívó technológiát az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriumában (NREL) fejlesztették ki, és a Blue Frontier szerzett kizárólagos licenszet a szabadalomra még 2018-ban.

A berendezések első kísérleti telepítését 2022 második felére tervezik.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Sosem volt ilyen kevés víz benne, rekord alacsony vízállást ért el a Velencei-tó
Szomorú látványt nyújt a tó, a partja hosszan kiszáradt, sokat kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz.

Link másolása

hirdetés

Szomorú látványt nyújt jó ideje a Velencei-tó, hosszan kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz. 1949. október 24-én volt hasonlóan kritikus a vízszint 63 cm-rel. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság péntek 18 órás mérése alapján 62 cm-ig csökkent. A hétvégi front hatásásra ez ugyan néhány centit ingadozott, de már a vasárnap reggeli és a ma reggeli mérések is 61 cm-t mutatnak Agárdnál.

A 73 évvel ezelőtti szintet már múlt hét csütörtökön elérte a tó, amire már hetek óta számítani lehetett. „Napok óta mondtuk, hogy ez a vízállás beáll majd. Megtörtént. Ennél kevesebb csapadékot keveset láttunk az életben. A Velencei-tavon, amit jelenleg tudunk tenni – mert vizünk sehol sincs –, hogy vízforgatókkal frissítjük a vizet. Azt folyamatosan végzik a kollégák minden nap 4 és 10 óra között” - nyilatkozta Siklós Gabriella, az OVF szóvivője a Pecaverzumnak.

A rekord megdőlésében a hétvégén átvonult front okozott némi bizonytalanságot, de

már a vasárnap hajnali mérés 61 cm-t mutatott

- írja az Időkép.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: