News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Rekordmagasságú hőhullám sújtja az Északi- és a Déli-sarkot

Az Antarktiszon 40 °C-kal, az Arktiszon pedig 30 °C-kal magasabb a hőmérséklet a normális szintnél.

Link másolása

hirdetés

Megdöbbentő nagyságú hőhullámok érik a Föld mindkét pólusát, ami riadalmat kelt a klímakutatókban, írja a Guardian. A szakértők arra figyelmeztettek, hogy ezek a korábban még soha nem tapasztalt jelenségek gyorsabb, akár hirtelen érkező éghajlati összeomlást is magukkal hozhatnak. A pólusok hőmérsékletének gyors emelkedése ugyanis a Föld éghajlati rendszereinek zavarára figyelmeztet, mivel a mért adatok aggasztó mértékben meghaladják az előrejelzéseket.

Tavaly az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület már példátlan felmelegedési jelekre figyelmeztetett, amelyek olyan változásokat – például a sarkok olvadását – eredményezhetik, amelyek hamar visszafordíthatatlanná válhatnak.

A jelenség két veszélyt is rejt magában: a sarkokon fellépő hőhullámok annak a jelei, hogy az emberiség milyen károkat okoz a Föld klímájában, az olvadás pedig olyan lavinákat indíthat el, amelyek felgyorsítják a globális felmelegedést.

Ahogy a sarki tenger jege olvad, egyre több hőt fog elnyelni, mint a jég, így tovább melegíti a bolygót, a felolvadó jég pedig megemeli a tengerszintet.

James Hansen, a NASA egykori tudósa már több mint három évtizeddel ezelőtt figyelmeztette a kormányokat a globális felmelegedésre. Most azt mondta, hogy a sarkok felmelegedése aggasztó, az Északi-sarkvidéket borító jégtakaró pedig még idén eléggé összezsugorodhat ahhoz, hogy egy évtizedes rekordot döntsön meg.

Az Antarktisz partvonalán élő Adélia-pingvinek a közelmúltban fejezték be a szaporodást. Szerencsére a kicsik maguktól kezdenek táplálékra vadászni, így a kánikula nem érintette őket, ellentétben a helyi növényvilággal, például a mohákkal, amik a téli kiszáradás éves szakaszában voltak.

Csak jövő nyáron tudhatjuk meg, hogy okoztak-e maradandó károkat a hőhullámok a növényekben.

Az Északi-sarkon élő állatokat viszont már sokkal nagyobb veszély fenyegeti. Az olvadó jég sok élőlény számára súlyos következményekkel járhat - ez például a jegesmedvék élőhelye is. A sarkvidéki őslakosokat pedig megélhetési és kulturális nehézségek elé állítja a tengeri jégtakaró elvesztése.

hirdetés
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint, ha az északi-sarkvidéki tengeri jég továbbra is ilyen tempóban olvad, akkor a 2050-es évekre jégmentessé válnak az arktiszi nyarak.

Hasonlóan aggasztónak tűnik az Antarktisz jövője is. Az IPCC szerint a 2 és 3°C fok közötti felmelegedés már ebben az évszázadban a nyugati jégtakaró szinte teljes elvesztését eredményezné.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ötezer forintos klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP
Minden közösségi közlekedési eszközt lehetne vele használni a párt elképzelése szerint.

Link másolása

hirdetés

„Német mintára minden közösségi közlekedési eszköz használatára jogosító klímabérlet bevezetését kezdeményezi az LMP” - mondta a párt országgyűlési frakciójának vezetője vasárnap online sajtótájékoztatón.

Ungár Péter közölte: a párt elképzelése szerint

a közösségi közlekedésre ösztönző, így az energiaválság megoldását segítő bérlet havonta 5000 forintba kerülne.

„Az erről szóló javaslatot a párt a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek” - tette hozzá.

A politikus úgy vélekedett, hogy a jelenlegi energiaválságnak az orosz-ukrán háború mellett az az alapvető oka, hogy hamarosan vége a fosszilis energián alapuló világrendszernek.

Ungár szerint amíg ez bekövetkezik, időről-időre újabb és újabb energiaválságokkal kell szembenéznie az emberiségnek.

hirdetés
A frakcióvezető kifogásolta, hogy bár korábban kormányzati szereplők kedvezően nyilatkoztak a klímabérlet bevezetéséről, a kormány mégsem tett semmit.

„Ebben a helyzetben javasolják az energiatartalékokat és a családok pénztárcáját egyaránt kímélő intézkedést” - mondta Ungár Péter.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Látványos képek: 70 éve nem volt akkora aszály Észak-Olaszországban, mint idén nyáron
Az olasz mezőgazdasági termények harmadát fenyegeti a szárazság, de parmezánból is kevesebb lehet, ha nem sikerül megoldani a vízhiányt.

Link másolása

hirdetés

70 éve nem látott szárazság sújtja Olaszország északi részét, írja a BBC. A Pó folyót körülvevő öt régió, vagyis Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Piemont és Veneto 36,5 millió eurós (15 milliárd forint) segélyt kapnak a vízhiány kezelésére.

A szokatlanul meleg időjárás, a kevés téli és tavaszi csapadék csak fokozta a vízhiányt, ezzel együtt pedig az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos félelmeket Észak-Olaszországban.

Mario Draghi miniszterelnök szerint a klímaváltozás „minden kétséget kizáróan” összefügg a vasárnapi gleccserösszeomlással is, ami hét ember halálát és további 13 eltűnését okozta.

Olaszország leghosszabb folyója, a Pó 650 kilométer hosszan szeli át az országot. A folyó völgyében gazdálkodók attól tartanak, hogy a sós tengervíz beszivárog az alacsony vízállású folyóba, és tönkreteszi a termést. Ezen a környéken termelik az olasz élelmiszerek egyharmadát.

Mára azt aszály azonban teljesen átalakította a tájat, és jelentősen sújtja mezőgazdaságot, köztük például paradicsom- és görögdinnye-termesztőket. Eközben a parmezánsajtot készítők attól tartanak, hogy rövidesen nem tudják mivel etetni a teheneket.

A kiszáradt Pó (Fotó: Northfoto/ZUMA Press)

A szakértők ugyanakkor semmi jóval nem kecsegtetnek: a mostanihoz hasonló vízügyi válságok a klímaváltozás előrehaladtával csak egyre gyakoribbak lesznek.

hirdetés

Ha rövidesen nem érkezik jelentősebb mennyiségű csapadék a környékre, a helyzet csak tovább romlik. Milánóban már kikapcsolták a szökőkutakat, tilos autót mosni és a kerteket öntözni. Több más észak-olasz településen pedig fejadagokat vezettek be a vízhasználatban. A Bologna melletti Castenaso kisvárosban a polgármester megtiltotta a fodrászoknak, hogy a vendégek haját kétszer mossák meg.

Eközben a térség gleccserei folyamatosan olvadnak. A vasárnapi tragédiához vezető összeomlás nem egyedülálló eset, hanem egy folyamat része. A Padovai Egyetem tavalyi tanulmánya szerint a Marmolada-gleccser csaknem 90 százaléka tűnt el az elmúlt évszázadban. Sergio Mattarella olasz elnök szerint a hétvégi katasztrófa szimbolizálja mindazt, amit a klímaváltozás tehet a világgal, ha nem lépünk időben.

A kiszáradt Pó környéki állapotokról a Deutsche Welle vasárnapi riportjában számolt be:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: