JÖVŐ
A Rovatból

Nemzetközi összefogás indul a vadon élő beporzók megmentéséért

Az elmúlt évtizedekben 40-60 százalékkal csökkent a számuk. Most európai tudástárat hoznak létre, és a munkába magyar kutatók is bekapcsolódtak.

Link másolása

Ahhoz, hogy a világunk élhető legyen, az kell, hogy a minket körülvevő ökoszisztémák is jól működjenek. A vadon élő beporzók nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a növények szaporodni tudjanak és termésük legyen.

"Európában 2050 méhfaj van, és rajtuk kívül majdnem 1000 zengőlégy és sok ezer lepke faj. Túlnyomórészt persze a méhek végzik a beporzást, de lepkék, legyek is, sőt, még csigabeporzó is van" - mondja Báldi András, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, az Ökológiai és Botanikai Intézetében működő Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője.

Minden adat azt mutatja, hogy drasztikusan csökken a számuk, elsősorban az emberi tájhasználat következtében. Az elmúlt évtizedekben 40-60%-os csökkenést találtak az állományukban.

Pedig a vadon élő növények 70-80%-ának szüksége van beporzókra. Szüksége van rájuk az embernek is, mivel sok élelmiszerünk közvetetten beporzás útján jön létre, például a kávé, kakaó, vagy idehaza a gyümölcseink és zöldségeink túlnyomó része.

"Hiába jelölünk ki védett területeket a számukra, mert a felmérések azt mutatják, hogy már ott is csökken a beporzók száma. Nem véletlen, hiszen a természetes élőhelyük összterülete is lecsökkent a védett területeken kívüli élőhely-pusztító átalakítások miatt. Az egész régiót komplex rendszerként kell tekinteni" - magyarázza a kutató.

A vadon élő beporzók eltérő igényűek, így kora tavasztól késő őszig mindig lesz, amelyik az aktuális virágokat beporozza. Az emberi táplálékot szolgáló növények is több és jobb hozamot eredményeznek, ha vadméhek is vannak a tájban, és hozzájárulnak a beporzáshoz. Számtalan vizsgálat mutatta ki, hogyha kizárólag háziméhek poroznak be például egy almást, akkor más minőségű és mennyiségű lesz a termés. Az ember térnyerése, a földhasználat azonban lényegesen befolyásolja a vad beporzókat.

"Amikor egy sokféle virágból álló fajgazdag gyepet lecserélünk egy homogén, agrár élőhelyre, akkor másként használjuk a földet, és a beporzók ott megtizedelődnek. Egy repcemező például csak pár hétig nyújt táplálékot számukra, holott még hátravan 4-5 hónap, amikor eleséget kellene találniuk. Egy búzamezőn meg eleve nincs virág a beporzók számára"

- sorolja a problémákat Báldi András.

A beporzók megmentéséért most Safeguard elnevezéssel nemzetközi projekt indult, amely 7.5 millió euróból valósul meg, és 14 európai ország, valamint Kína is részt vesz benne. A projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjának támogatásában részesül.

"Első lépésben össze kell gyűjteni, rendszerezni kell, és ki kell egészíteni a meglévő adatokat. Feltérképezzük az okokat, majd az ismeretekből tudásközpontot szeretnénk létrehozni, egy rendszert, amely segíthet a későbbiekben megvédeni a beporzókat."

A beporzók kutatásának fontos első lépése a mintavételezés, mely segítségével fel fogják mérni az állományokat. A kiskunsági vizsgálatban különböző élőhelyeken gyűjenek be méheket, de idén 200 méhhotelt is kiraktak, amelyeket ősszel összeszednek majd, és megnézik, hogy milyen egyedek lakták be a nádszálakat a méhhotelben. Ebből fogják tudni, hogy az adott környéken milyen méhfajok fordulnak elő.

A kutatások egyre gyakrabban alkalmaznak kifinomult technikákat. Például a környezeti DNS-re irányuló vizsgálatokat egyre szélesebb körben haszálják, így a pollen-kutatásba is érdemes bevezetni.

"DNS elemzéssel meg lehet határozni, hogy milyen növényfajokat milyen méhfajok látogattak meg. A háziméhnek is ott van a kis kosárka a lábán, amibe gyűjti a polleneket. Egyszerűen lesöpörjük róla a polleneket és DNS-ük alapján megvizsgáljuk, hogy milyen növényekről szedte össze ezeket, majd összeállítunk egy viráglátogatási hálózatot."

Ennek révén pedig a rendszer rejtett tulajdonságait is megismerhetik a kutatók. "Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a beporzókat, látnunk kell, hogy mennyire rendeződik át a rendszer, és mennyire lesz hatékony a beporzás, ha egyes fajok eltűnnek."


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Óriási bajban vagyunk: 2,5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet már ebben az évszázadban
Disztópikus jövőt jósolnak a világ vezető tudósai. Néhány éven belül leállhat az élelmiszertermelés, soha nem látott viharok csapnak le a bolygóra, a hatóságok pedig tehetetlenek lesznek.

Link másolása

Biztosan nem tudja az emberiség 1,5 Celsius-fok alatt tartani a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését, írja a The Guardian a világ vezető klímatudósainak véleménye alapján. A szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban, ami katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára.

A The Guardian az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 óta publikált jelentéseinek mind a 843 szerzőjét megkereste, közülük 380 válaszolt a kérdéseikre. A válaszaik alapján összeállt értékelés szerint a tudósok többsége a klímaválság miatt bekövetkező súlyos pusztításra számít.

A lap klímakutatók körében végzett exkluzív felmérése alapján a válaszadók 80 százaléka várja a 2,5 fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. A tudósok fele szerint még ennél is rosszabb lesz a helyzet, és legalább 3 fok lesz a felmelegedés mértéke. Csupán hat százalék gondolja úgy, hogy képesek lehetünk tartani az 1,5 fokos határértéket.

A szakértők ráadásul meglehetősen pesszimisták a jövőt illetően: sokuk szerint éhínségek, tömeges migráció, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és olyan viharok várnak az emberiségre, melyek intenzitása jóval meghaladja az eddig tapasztaltakat.

A tudósok közül sokan reménytelennek ítélik a helyzetet, és dühösek, amiért a kormányok a rendelkezésre álló egyértelmű tudományos bizonyítékok ellenére sem tesznek semmit. Gretta Pecl, a Tasmániai Egyetem munkatársa szerint az előttünk álló öt évben komoly társadalmi zavargások várhatók. Szerinte a hatóságok képtelenek lesznek kezelni a gyors egymásutánban bekövetkező eseményeket, az élelmiszertermelés pedig leáll majd.

A lap felmérésében részt vevők közül

sokan úgy gondolják, hogy mindezek ellenére sem szabad feladni a küzdelmet, ugyanis minden egyes apró tizednyi Celsius-fok is sokat számít a jövőbeli szenvedések enyhítésén.

A klímaválság már most is mélyreható károkat okoz az emberek életében és a megélhetésben, pedig az elmúlt négy évben átlagosan csak 1,2 Celsius-fok volt a globális felmelegedés. Jesse Keenan, az amerikai Tulane Egyetem munkatársa szerint azonban jobb ha felkészülünk arra, hogy ez még csak a kezdet volt.

A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberiség miért képtelen kezelni a klímaválságot. A válaszadók közel háromnegyede a politikai akarat hiányát jelölte meg elsőként, míg 60 százalékuk az olyan vállalatok érdekeit hibáztatta, melyek például a fosszilis tüzelőanyag-iparban érdekeltek.

Az optimistább kutatók közé tartozott Henry Neufeldt, az ENSZ koppenhágai klímaközpontjának munkatársa. Szerinte rendelkezésre áll minden a 1,5 fokos határérték betartásához, és a következő 20 évben meg is fogjuk valósítani ezeket. Azonban még ő is attól tart, hogy túl későn kaptunk észbe, és az világ addig átléphet egy vagy több fontos fordulópontot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk