Náluk ingyenes marad a tetőszigetelés – ígéri az egyik legnagyobb ezzel foglalkozó cég vezetője a kormányzati szigorítások után

A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása került fókuszba a The Diary Of A CEO című podcast egyik legfrissebb adásában, vette észre a Unilad. A közel két és fél órás beszélgetésben három techszakértő fejtette ki, milyen változások várhatók a következő két év során.

Az epizód figyelemfelkeltő címet kapott: „A mesterséges intelligencia ügynökök vészhelyzeti vitája: ezek a munkák nem léteznek majd 24 hónap múlva! Fel kell készülnünk arra, ami jön!”

A vendégek között szerepelt Amjad Masad is, aki a San Francisco-öböl környékén él, és 2016 óta a Replit nevű vállalkozás vezérigazgatója. A Replit egy online platform, amely lehetővé teszi, hogy mesterséges intelligencia segítségével gyorsan és hatékonyan hozzanak létre, osszanak meg és indítsanak el szoftvereket és weboldalakat.

Masad a beszélgetés során elmondta, hogy szerinte hamarosan eltűnhetnek azok az állások, amelyek ismétlődő, rutinszerű feladatokat tartalmaznak. Amikor a műsorvezető, Steven Bartlett megkérdezte, szerinte mely szakmák tűnhetnek el először, így válaszolt:

„Ha a munkád teljesen rutinszerű, akkor az a munka el fog tűnni a következő néhány évben.”

Példaként említette az adatbeviteli és minőségellenőrzési munkákat, és így fogalmazott:

„Ha egy számítógép előtt ülsz, és az a dolgod, hogy bizonyos sorrendben kattints és gépelj, akkor ezeket a feladatokat hamarosan olyan technológiák váltják fel, amelyek már most is nagyon gyorsan jelennek meg a piacon, és sok munkahelyet ki fognak szorítani.”

Azt mondta: „Az egészségügy területét nehéz előre megjósolni a szabályozások miatt, hiszen ezek sok szempontból korlátozzák, hogy ez a technológia hogyan tud belépni a gazdaságba. De azoknál az állásoknál, ahol nincs szabályozás, és csak szöveget dolgoznak fel – bemeneti szöveg, kimeneti szöveg –, azok veszélyben vannak.”

A beszélgetés nagy visszhangot váltott ki a YouTube-on, a kommentelők pedig nem fogták vissza magukat. Egyikük így fogalmazott: „Nagyon szívesen látnám ugyanezt a beszélgetést néhány olyan emberrel, akinek a munkáját épp most készülnek leváltani. Különösen akkor, ha még nem is sejtik, mi vár rájuk. Kíváncsi vagyok, mit mondana nekik az a piros dzsekis fickó, ha egy szobában lennének.”

Egy másik hozzászóló ezt írta: „Olyan érzésem van, mintha egy sci-fi film elejét hallgatnám, ahol senki sem hallgat arra a kockafejű srácra, aki figyelmeztet mindenkit arra, ami közeleg. A kopasz fickó pirosban pedig egyértelműen a főgonosz.”

Egy harmadik néző így reagált: „Úgy tűnik, ezek a vállalkozók boldogan indítanak új cégeket, de nem gondolnak arra, hogy ezeknek talán nem is lesz vásárlójuk.”

Egy újabb hozzászólónak ez volt a véleménye: „Nagyon jó beszélgetés volt. De ami igazán megijeszt, az nem a munkahelyek elvesztése, hanem a techvezetők és a politikusok empátiájának hiánya. Az emberek jelentős részét lökik egy olyan élet felé, ami nem egészséges és nem is értelmes. Még mind megbánjuk, hogy nem tettünk semmit időben. Remélem, tévedek.”

Egy ötödik néző pedig egy javaslattal is előállt: „Vissza kellene hívni ezeket a vendégeket félévente, hogy lássuk, hol tart az MI, és hogy beigazolódtak-e az előrejelzéseik.”

Eddig kevesen vették komolyan azt a kockázatot, hogy a mikroműanyagok az agyszövetekig is eljuthatnak, mert úgy gondolták, hogy a szemcsék túl nagyok hozzá. Az Új-Mexikói Egyetem kutatói bebizonyították, hogy ez nem igaz, sőt, riasztóan magas koncentrációban találtak mikroműanyag-szennyeződést az emberi agyban, ami mostanra sokkal fertőzöttebb lehet, mint bármelyik másik szervünk. Ha ez önmagában nem lenne elég nagy baj: az amerikai tudósok arra jutottak, hogy a környezetvédelmi törekvések ellenére növekvő tendenciáról van szó. 

A mikroműanyagok, vagyis elhasználódott polimerek apró darabkái az általunk vásárolt termékek, és főleg a csomagolások révén mostanra mindenhol jelen vannak, a levegőtől a vízen át a talajig. Az elmúlt fél évszázadban az emberi test számos részében is megjelentek.

Egy februári tanulmány szerint ráadásul a koraszülött babák méhlepénye több mikroműanyagot tartalmazott, mint a nem koraszülött csecsemőké, annak ellenére, hogy kevesebb idejük volt a részecskék felhalmozódására.

Az Új-Mexikói Egyetem kutatói pedig megállapították, hogy az emberi agyban lévő mikroműanyag-felhalmozódás az elmúlt nyolc évben a másfélszeresére emelkedett.

- mondta a kutatást vezető Dr. Matthew Campen a New York Times-nak.

„Ez teljesen új helyzetet teremt: sok műanyagdarab jóval kisebb, mint korábban hittük. A vírusok méretének két-háromszorosát érik csak el, tehát nanométeres nagyságrendűek” - mutatott rá a kutatást vezető toxikológus. Ez azt jelenti, hogy a körülbelül 400-szor kisebbek, mint egy hajszál szélessége.

Dr. Campen hozzáfűzte: az agyban megfigyelt felhalmozódás üteme jól tükrözi a műanyaghulladék mennyiségének globális növekedését, és a tanulmányban leírt eredmények okkal kelthetnek riadalmat világszerte. Bár az még nem világos, hogy ez a műanyagmennyiség milyen hatással van az emberi egészségre.

Az is kiderült, hogy a demenciával diagnosztizált emberek agyszövete akár tízszer több műanyagot is tartalmazhat, mint másoké. Bár a tudós úgy gondolja, egyértelmű az összefüggés, ez a kutatás egyelőre nem tudta bizonyítani, hogy a műanyagok magasabb szintje váltja ki a betegség tüneteit. Lehetséges, hogy a mikroműanyagok nem okozzák a demenciát, hanem az állapotromlás fokozódása miatt halmozódnak fel. Ezeknek az agyaknak ugyanis porózusabb a vér-agy gátja, és kevésbé képesek kiüríteni a méreganyagokat.

Azt is vizsgálják, hogy a felhalmozódó mikroműanyagoknak van-e szerepük a Parkinson-kór vagy a memóriavesztés kialakulásában.

Formabontó módszerrel mérték a mikroműanyagok mennyiségét az agyban

A kutatás egy olyan új módszerre épült, amelyet az egyetem kutatói fejlesztettek ki a szövetekben található mikroműanyagok meghatározására és mennyiségi elemzésére. Ezt a módszert már korábban is használták méhlepényekben, valamint emberek és kutyák heréjében lévő műanyagok vizsgálatára.

A mostani kutatás során az Új-Mexikói Orvosi Hivataltól kapott agyszövet-mintákat elemezték, hiszen a törvény szerint ezeket hét évig kell megőrizni, vagyis ideálisak arra, hogy felvázolják belőlük az utóbbi időszak tendenciáit. A régebbo - egytől egyig az agy homloklebenyéből származó - minták 2016-ból származtak, és ezeket hasonlították össze 2024-es mintákkal.

A kutatók kémiai oldószerbe helyezték a szöveteket, így egyfajta pépet hoztak létre, amiből centrifugával kiszűrték az oldhatatlan műanyagokat tartalmazó üledéket. Ezt pirolízises eljárással 600 Celsius-fokra hevítették, majd felfogták a műanyagok égése során keletkező gázokat. A polimerekből származó ionokat végül szétválasztották és tömegspektrométerrel azonosították.

A kutatócsoport transzmissziós elektronmikroszkóppal is megvizsgálta azokat a szövetmintákat, amelyekben magas polimerkoncentrációt találtak. Kiderült, hogy éles műanyag szilánkok csoportosulásairól van szó, amelyek mérete nem haladja meg a 200 nanométert – tehát alig nagyobbak a vírusoknál. Ennyire apró részecskék már át tudnak jutni a vér-agy gáton, vagyis azon a testünkben lévő védőkapun, ami éppen a nem kívánatos anyagok agyba jutását hivatott megakadályozni.

Egyértelműen aggasztó a helyzet, de még sok a kérdőjel

Campen elismerte: egyelőre nem világos, hogy a mikroműanyagok miként kerülnek az agyba, és azt sem tudni, milyen hatást váltanak ki. Mindeközben viszont a különböző plasztikokat biológiailag közömbös anyagnak tartják, ezért orvosi alkalmazásokban – például stentek és műízületek gyártásánál – is használják őket.

„Felmerülhet, hogy a műanyagok akadályozzák a kapillárisokban a véráramlást, esetleg megzavarják az agyban az axonok (az idegsejtek sajátos szerkezetű, leghosszabb nyúlványai) közötti kapcsolatokat. Elképzelhető továbbá, hogy a mikroműanyagok elősegítik a demenciához köthető fehérjehalmozódást” - sorolta a lehetőségeket.

A toxikológus úgy véli, a mikroműanyagok nagy része az élelmiszereken keresztül jut be az emberi szervezetbe, különösen a húsok révén, ami az ipari húsfeldolgozás módszereire, valamint arra vezethető vissza, hogy a műanyagok növekvő koncentrációban vannak jelen a táplálékláncban.

- vezette le Campen. A most felfedezett mikroműanyagok az 1960-as évekből származhatnak, vagyis évtizedekig tarthat, mire a műanyagok ennyire apró darabokra bomlanak és bekerülnek az emberi szervezetbe.

A toxikológus szerint az új eredmények globális egészségügyi fenyegetést jelentenek, de a fogyasztókat nehéz motiválni, hiszen a mikroszkopikus méretű szennyeződések nem keltenek elég nagy riadalmat.

A tűzzel játszunk, és ez beláthatatlan következményekkel járhat

A műanyaggyártás továbbra is zavartalanul folyik világszerte. Ha még ma leállítanák, akkor is évtizedeket venne igénybe a meglévő polimerek lebomlása mikroszkopikus részecskékké, így a mikroműanyagok és nanoműanyagok koncentrációja az elkövetkező években bizonyára tovább emelkedik majd - mind a környezetben, mind pedig a táplálékláncban.

Az első szintetikus polimert 1869-ben feltaláló John Wesley Hyatt a már akkor is egyre veszélyeztetettebb élővilág megmentőjét látta a műanyagban, hiszen a használatával kiválthatóak olyan anyagok, amelyeket az ember a természettől vesz el. Sten Gustaf Thulint, az 1965-ben szabadalmaztatott műanyag zacskó megalkotóját hasonló célok vezérelték: kifejezetten a papírszatyrok kiváltása miatt állt elő a találmánnyal, a fák védelmében.

A svéd kutató fia, Raoul Thulin a BBC-nek azt mondta: ha az apja még mindig élne, döbbenten figyelné, hogy az emberek kidobják a szatyrokat, ahelyett, hogy újra meg újra felhasználnák, hiszen az ő szándéka éppen ez volt. A Thulin család egyébként egy fillér hasznot sem húz az anno a Celloplast cég által bejegyzett szabadalomból.

Sok szakértő szerint a műanyaggal az a legnagyobb gond, hogy túl olcsó, ezért újrafelhasználás helyett egyszerűen kidobjuk. A WWF jelentése szerint 2019-ben a műanyaghulladékoknak csupán 9 százalékát hasznosította újra a világ. Jelenleg a globális műanyaggyártás körülbelül 60 százaléka egyszerhasználatos termékeket állít elő, amelyeket eleve eldobásra szánnak.

A WWF szerint globális műanyagszennyezés elleni egyezményre lenne szükség. Az OECD is arra jutott,

miközben a nem megfelelően kezelt (az élettartama végén kidobott és rosszul, illetve nem ártalmatlanított) műanyaghulladék mennyisége 81-ről 119 millió tonnára, vagyis közel 50 százalékkal nőhet.

Az OECD szerint ahhoz, hogy ezt elkerüljük, emelni kellene a műanyagokra és csomagolásokra kivetett adókat, be kellene tiltani bizonyos egyszer használatos műanyagokat, és ki kellene terjeszteni a gyártói felelősségi rendszereket.

A kínai Zeekr autógyárban humanoid robotokat teszteltek, melyek már most képesek csapatban dolgozni. A Walker S1 nevű robotokat az UBTech fejlesztette, és a Geely tulajdonában lévő elektromosautó-gyárban próbálták ki őket. A gépek 5G-s kapcsolaton keresztül csatlakoztak a gyártósorhoz.

A robotok feladata nem volt éppen egyszerű: részt vettek a végső összeszerelésben és az ellenőrzési folyamatokban is. Az együttműködésükről videó is készült, amelyen jól látszik, hogyan segítik egymást a gyártásban. Ugyanakkor néhány jelenetnél furcsaságokat is észre lehet venni – például az 55. másodpercnél, ahol úgy tűnik, mintha az ajtóra kerülő takaróelem mozgása visszafele történne. Hasonló érzetet kelt az elektromos töltőfej behelyezése is.

A robotok működésének alapja a UBTech saját mesterségesintelligencia-keretrendszere, a BrainNet. Ez a rendszer különféle készségeket és következtetéseket szervez össze egy úgynevezett Swarm Intelligence nevű hálózatba.

A fejlesztéshez a DeepSeek R1 nevű modellt használták, ami lehetővé teszi az elosztott tanulást, a gyors képzést és a robotok közötti tudásmegosztást is.

A cég tervei szerint a Walker S tömeggyártása 2026 januárjában kezdődhet el. Az év végéig 500 és 1000 közötti darabszámban készülhet el az új típus – írja az Interesting Engineering.

A South China Morning Post úgy tudja, hogy már vásárló is akadt a fejlesztésre: a Dongfeng Liuqi Motor, a Dongfeng Motor Group egyik leányvállalata legalább 20 darabot rendelt a következő egy hónapra. A UBTech hivatalosan nem erősítette meg a vásárló kilétét.

(via hvg.hu)

Rájár a rúd az internet két óriására, a Google-re és a Metára. Az előbbit azzal vádolják, hogy nemcsak a webes keresések, hanem az online hirdetések piacán is szinte egyeduralkodó, utóbbit pedig közösségi médiás felvásárlásai miatt citálták bíróság elé.

A helyzetük azért különösen érdekes, mert mindketten igyekeztek az újra megválasztott Donald Trump kedvében járni - részben azzal a szándékkal, hogy elkerüljék az eljárásokat, vagy minél jobban jöjjenek ki belőlük. A Google például a korábbi hasonló adománya duplájával, egymillió dollárral járult hozzá Trump beiktatási alapjához, sőt, Sundar Pichai vezérigazgató ott vendégeskedett az eseményen, illetve együtt is vacsorázott az elnökkel, annak Mar-a-Lago birtokán. De Zuckerberg is bőkezűen adakozott, ott volt a beiktatáson, személyesen tárgyalt Trumppal a Fehér Házban, és már az új elnök beiktatása után néhány nappal megszűntette a Facebookon a tényellenőrző mechanizmusokat.

A Google anyacége, az Alphabet a világ legelterjedtebb böngészőjét, a Chrome-ot és az Android mobil operációs rendszert bukhatja el. A Metánál pedig az Instagram és a WhatsApp forog kockán.

Megvan az ítélet: a Google monopóliumot épített

A virginiai szövetségi bíróság nemrég kimondta: az Alphabet tulajdonában álló Google megsértette a törvényt, hogy megőrizze reklámpiaci monopóliumát. Egy éven belül ez a második eset, hogy jogellenesnek találják a cég tevékenységét, amivel jelentős piaci fölényhez jutott. Ezúttal az online hirdetések miatt marasztalták el, míg egy korábbi „USA kontra Google” per ítélete nyomán áprilisban elindult a szankciók meghatározásának szakasza.

Az is az asztalon van, hogy a Chrome böngésző eladására kényszerítik a vállalatot, amin kapva kapna egy sor versenytársa, többek között a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI. Ha mindez nem lenne elég, az online keresések felett gyakorolt egyeduralma miatt a Google sokmilliárdos perrel néz szembe Nagy-Britanniában is.

A New York Times szerint Leonie Brinkema virginiai kerületi szövetségi bíró április közepén 115 oldalas ítéletében körvonalazta, hogy a Google milyen törvénytelen eszközökkel építette ki az egyeduralmát. A dokumentum szerint a vállalat egy többnyire láthatatlan technológiai rendszer felett rendelkezik, amely a weboldalakon megjelenő hirdetések elhelyezéséért felel. A cég reklámtechnológiai monopóliuma lehetővé tette magasabb árak kiszabását a hirdetésekért.

A per során azzal érveltek a Google ellen, hogy az három területen alakított ki monopóliumot az online hirdetési piacon:

1. azokban az eszközökben, amelyeket online kiadók – például híroldalak és tartalomgyártók – használnak hirdetési helyek megjelenítésére a saját portáljaikon,
2. azokban az eszközökben, amelyeket hirdetők használnak hirdetési helyek vásárlására,
3. és olyan szoftverekben, amelyek mindezen tranzakciók lebonyolítását hajtják végre.

Brinkema bíró két területen a kormány javára döntött, kimondva, hogy a Google jogellenesen épített ki monopóliumot a kiadói eszközök és a szoftverrendszerek terén, viszont a hirdetői eszközökre vonatkozó vádat elutasította, mert szerinte a kormány nem tudta bizonyítani, hogy ez egy önálló, jól körülhatárolható piac.

„A bíróság döntése egyértelmű: a Google monopóliummal rendelkezik, és visszaélt ezzel a piaci fölénnyel” – idézi az igazságügyi minisztérium közleménye  Abigail Slatert, a tárca versenyjogi osztályának helyettes főügyészét. „A jogellenes fölény lehetővé teszi a Google számára, hogy cenzúrázza vagy akár el is hallgattassa az amerikai hangokat. Emellett megsemmisítette és eltüntette azokat az információkat, amelyek felfedték törvénytelen magatartását.”

Nem ez az első per, amit a Google rövid időn belül elbukott. Egy másik amerikai szövetségi bíró tavaly augusztusban állapította meg, hogy a Google monopóliummal bír az online keresések piacán is. Ennek az ítéletnek a nyomán jelenleg azt vizsgálják, hogy teljes egészében fel kell-e darabolni a vállalatot.

Második helyen a 21 százalékos részesedést elérő Apple-féle Safari van, harmadik pedig 2,52 százalékkal a Mozilla Firefox.

Lee-Anne Mulholland, a Google szabályozási ügyekért felelős elnöke blogbejegyzésben bírálta a pert, amely szerinte „visszafelé akar tekinteni egy olyan időszakban, amikor a verseny erős és az innováció példátlan”. Szerinte „az olyan új szolgáltatások, mint a ChatGPT (vagy a külföldi versenytársak, például a DeepSeek) virágzanak, ezért az Igazságügyi Minisztérium széles körű javaslatai feleslegesek és ártalmasak.”

Mulholland közölte: fellebbeznek az ítélet ellen, mert a vállalat feldarabolása megnehezítené, hogy a felhasználók elérjék az általuk preferált szolgáltatásokat. Ez a folyamat akadályozná, hogy a Google versenyezzen a keresőszolgáltatás terjesztési lehetőségeiért, ami növelné az árakat és lassítaná az innovációt. Mulholland arra is figyelmeztetett, hogy a készülékgyártók és böngészők (mint a Mozilla Firefox) a keresőből származó bevételekre támaszkodnak.

A cég képviselője mindezeken túl úgy gondolja, hogy a javaslat hátráltatná a mesterséges intelligencia útját, hiszen egy kormány által kinevezett bizottság szabályozná az AI-termékek tervezését és fejlesztését. „Ez komolyan visszavetné az amerikai innovációt egy kritikus időszakban, akkor, amikor Kínával futunk versenyt a technológiai vezető szerepért, és a Google az amerikai áttörések élvonalában áll.”

A hirdetési piacon szintén feldarabolhatják a Google-t, bíróságra mennek a britek is

Miközben a tavaly augusztusi keresőszétválasztásra irányuló ítéletben elindult a szankciók kiszabását előkészítő tárgyalás, a reklámpiaci per következményei is ott lebegnek a Google feje felett. A The New York Times szerint az igazságügyi minisztérium már előzetesen kérte a bíróságot, hogy kötelezze a Google-t bizonyos, évekkel ezelőtt megszerzett hirdetéstechnológiai üzletágak eladására. A kormány most elemzi az ítéletet, és ez alapján dönti el, milyen konkrét lépéseket javasol a bíróságnak a monopólium felszámolására.

A változás lehetősége más országok számára is lehetőséget nyitott a vállalat monopolhelyzetének csökkentésére, így a Google ellen Nagy-Britanniában szintén csoportos keresetet nyújtottak be. A CNN úgy értesült, hogy a kereset azokat a megállapodásokat is sérelmezi, amelyeket a cég az Android rendszerű telefongyártókkal kötött, a Google Kereső és a Chrome böngésző előzetes telepítésére. Kifogás merült fel továbbá az Apple-nek fizetett súlyos dollármilliók miatt, amivel elérték, hogy az iPhone-okon az övék legyen az alapértelmezett böngésző.

A panaszt - ötmilliárd fontos, vagyis közel 1800 milliárd forintos kártérítési igénnyel - Or Brook versenyjogi szakértő nyújtotta be, többezer vállalkozás nevében, azt állítva, hogy a Google keresőmotorja miatt a saját hirdetési ajánlataik kerültek előnybe, így a vállalkozásoknak alig volt más választásuk, mint a Google hirdetésein keresztül reklámozni a termékeiket és a szolgáltatásaikat.

Pedig a kereset nem minden előzmény nélkül érkezett: a brit versenyhivatal januárban vizsgálatot indított a Google keresőszolgáltatásaival kapcsolatban, beleértve azok hatását is a hirdetési piacokra. A hatóság akkor megállapította: emberek és vállalkozások milliói függnek a Google szolgáltatásaitól, a keresések 90 százalékát ezen keresztül bonyolítják, és több mint 200 000 brit vállalkozás hirdet rajta.

A Meta ellen is megindult a per, Zuckerberg már vallott

A Facebookot üzemeltető Meta felett szintén sötét fellegek gyülekeznek. Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) április közepén indított pert a vállalat ellen, azzal vádolva a médiaóriást, hogy semmibe vette a versenyszabályokat, amikor korábban dollármilliárdokért felvásárolta az Instagramot és a WhatsAppot. A népszerű közösségi média platformot és a csevegő alkalmazást várhatóan el kell adnia, ha elveszíti a pert - jegyzi meg az Euronews.

Mint emlékezetes, a már akkor is óriási profittal működő Facebook (a mai Meta) 2012-ben egymilliárd dollárért (jelenlegi árfolyamon kb. 355 milliárd forintért) megvásárolta az Instagramot, aztán 2014-ben 19 milliárd dollárt (közel 6800 milliárd forintot) fizetett a WhatsAppért. Az amerikai versenyhatóság ügyvédei szerint a vállalat ezzel a két lépéssel törvénytelenül járt el, és gyakorlatilag felszámolta a versenytársait, vagyis közösségi média monopóliumot épített ki.

Az érvek között elhangzott még, hogy szó sincs a verseny megszüntetéséről, hiszen a közösségi média platformnak még mindig erős konkurenciát jelent az Alphabet tulajdonában lévő YouTube és a kínai TikTok. Mindez nem a legerősebb érvelés, ám a Metának abban tényleg igaza van, hogy az Instagram és a WhatsApp anno éppen annak az FTC-nek a jóváhagyásával cserélt gazdát, ami most pert indított ellene a felvásárlás miatt. A vállalat jogi képviselői úgy vélik, az ügylet visszafordítása vagy utólagos kriminalizálása „veszélyes precedenst teremtene”.

A tanúk padjára citált vezérigazgató persze tagadta, hogy a két alkalmazást a verseny megszüntetése miatt vették meg, sőt, bár kedvelte az Instagram „kamerás és fotómegosztó élményét” - amit bevallottan erősebbnek gondolt a saját kameramegoldásaiknál -, sosem érezte úgy, hogy az alkalmazás „széles körben versenyképes” lenne a Facebookkal szemben. A WhatsAppról szólva pedig azt mondta, lenyűgözőnek találta, de az alapítók „nem voltak ambiciózusak”, kvázi nem voltak tisztában vele, hogy mekkora hatást érhetnének el.

„Gyakorlatilag én erőltettem, hogy új funkciókat adjunk hozzá” – magyarázkodott a bíróságon Zuckerberg, hozzátéve, hogy a Meta saját erőforrásaival és méretével csak támogatta mindkét céget és azok közönségét is. Amikor arról kérdezték, hogy miért nem hoztak létre inkább konkurens alkalmazást, közölte: „biztosan tudtunk volna fejleszteni egyet, de hogy sikeres lett volna-e, az szerintem spekuláció kérdése”.

A Meta ügyét még Donald Trump első ciklusa idején nyújtották be, és a Wall Street Journal szerint Zuckerberg nem sokkal az áprilisi tárgyalás előtt személyesen lobbizott az elnöknél azért, hogy az FTC ejtse a vádakat. Ezt láthatóan nem sikerült elérni, pedig a kapcsolatukban óriási fordulat történt azóta, hogy a Capitolium 2021. január 6-i ostroma után Trumpot kitiltották a Meta minden platformjáról, hiszen az elnök beiktatási alapjának a vállalat egymillió dollárt (355 millió forintot) adományozott, sőt, a cég felvette az igazgatótanácsába Dina Powell McCormicket, Trump korábbi tanácsadóját is.

A Meta tehát nagyon igyekszik, ám aligha sikerül elérnie a per leállítását, főleg azután, hogy a Trump által nemrég kinevezett új FTC-elnök, Andrew Ferguson április elején azt nyilatkozta, követni fogja az elnök törvényes utasításait, de Trump szerinte nem fog közvetlenül beavatkozni az eljárásba.

Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a Meta feldarabolása mind Trump, mind pedig szövetségese, a Twitter-utód X-et megszerző Elon Musk érdekeit szolgálja – mondta Mark Weinstein techvállalkozó és adatvédelmi szakértő az Euronews Nextnek. Hozzátette: most először fordul elő az is, hogy a Meta-alkalmazásokról történt kitiltása nyomán alapított Truth Sociallal az Egyesült Államok elnöke maga is egy közösségi média platform tulajdonosa. Magyarán gazdasági és politikai szempontból egyaránt érdekeltté vált ezen a piacon, és - ha nyilvánosan nem is teheti meg, hogy bevallja - egy olyan erős konkurencia szétcincálása, mint a Meta, kifejezetten jól jöhet neki.

Mivel járna a Meta feldarabolása?

Bár az eljárás körülményeit nézve szinten minden a Meta ellen szól, a versenyhatóság dolga sem egyszerű, hiszen több mint tíz évre visszamenőleg kell bizonyítania, hogy a vállalat visszaélt piaci helyzetével, amikor felvásárolta a riválisait. Amennyiben viszont az FTC sikerrel jár, a Meta kénytelen lesz eladni az Instagramot és a WhatsAppot. Weinstein szerint viszont ez sem feltétlenül szüntetné meg a cég monopolhelyzetét, hiszen korábban láthattunk példát arra, hogy egy vállalatot széttagolásra ítéltek (pl. az AT&T-t, 1984-ben), de az egyes részei évek alatt fokozatosan újra egyesültek.

A szakértő mindazonáltal úgy véli, a cégek szétválasztása miatt sok felhasználó átvándorolna kisebb platformokra, például a Truth Socialra vagy az X-re, ami megint csak jól sejteti, hogy Trump vajon milyen végkifejletben lehet érdekelt.

A sok Google elleni per jól jelzi azokat a szabályozói törekvéseket, amelyek a legnagyobb technológiai cégek hatalmának korlátozására irányulnak, mivel ezek a vállalatok alapjaiban formálják az online kereskedelmet, az információáramlást és a kommunikációt.

Az amerikai hatóságok szerint az nem baj, ha egy cég azért nő nagyra, mert jobb az innovációban, ám a Google mesterségesen tartotta fenn és kötötte össze a különféle monopóliumait, a Meta pedig tisztességtelen módon vette rá a konkurenciát a cégei eladására és ezek mindegyike klasszikus versenyellenes magatartás. Az ennek apropóján indított perek várhatóan évekig fognak tartani, az viszont már most látszik, hogy az ítéletek nyomán születő szankciók lassan, de biztosan átformálják a technológiai szektor üzleti gyakorlatait, és ez hatással lesz internetre felhasználói szempontból is. Ideális esetben úgy, hogy a cégfeldarabolások helyzetbe hoznak más technológiai vállalatokat is, ezzel nő a verseny és jobbá, olcsóbbá válnak az online szolgáltatások.