News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Most vagy soha! – Ürge-Vorsatz Diána az IPCC új jelentéséről a Másfélfok sajtóklubjában

A napenergia mára a legolcsóbb energiaforrássá vált, és a szélenergia is olcsóbb lett, mint a szén vagy az olaj. De a kulcs az elsősorban az igényeink csökkentése – mondta a CEU professzora.

Link másolása

hirdetés

Messze nem vagyunk még azon az úton, ami a legfeljebb 1,5 C fokos globális hőmérséklet-emelkedést biztosítja – ez áll az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete (IPCC) 3. munkabizottságának legutóbb nyilvánosságra hozott jelentésében. A Másfélfok sajtóklubjában Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, a 3. munkacsoport alelnöke ismertette és értékelte a dokumentumot.

A bevezetőben Vigh Péter, a Másfélfok vezetője hangsúlyozta, hogy a jelentés több mint 18 ezer tanulmány megállapításait összegezte és a benne foglaltak hosszú évekre meghatározzák a világ országainak teendőit a klímaváltozás megfékezésére.

Már a jelentés címlapja is sokat mondó: egy olyan 0 energiás, napelemes vidéki házat mutat, amelyet nehéz szociális helyzetben lévő lakói saját kezükkel építettek. Tehát egyszerre hasznos a klímaváltozás ellen és az emberi életminőség javítása terén.

Most vagy soha – összegezte három szóban a jelentés lényegét dr. Ürge-Vorsatz Diána és emlékeztetett arra, hogy minden figyelmeztetés ellenére a 2010-es években több szén-dioxid került a légkörben, mint valaha. Pedig már az 1992-es riói egyezményben kimondták, hogy a kibocsátásoknak tetőzniük és stabilizálódniuk kellene.

2019-ben a kibocsátások 12%-kal voltak magasabbak, mint 2010-ben és 54%-kal, mint 1990-ben. Jó hír viszont, hogy egyre több a társadalmakban a klímatudatosság és az ebbe az irányba mutató cselekvés.

Előrelépés mutatkozik az energia, az ipari és az épületszektorokban, ezeknél a kibocsátás növekedésének aránya lefeleződött.

hirdetés

A 1,5 C fokost célt azonban csak akkor lehet elérni, ha minden szektorban azonnali és mélyreható csökkentést hajtunk végre.

Jelenleg 826 város és 103 legalább megyeszintű régió kötelezte el magát a nettó zéró kibocsátás célja mellett, és 56 országnak, köztük Magyarországnak van olyan klímatörvénye, amelyek az összkibocsátások felét lefedik.

Ugyancsak biztató, hogy egyes klímabarát technológiák - napelemek, szárazföldi energia, elektromos autók akkumulátorai – esetében az elmúlt évtizedben jelentős árcsökkenés ment végbe.

Például a napenergia ára 85%-kal csökkent. Ma már ez az energiaforrás a legolcsóbb a világ legtöbb országában, de már a szélenergia ára is a fosszilis energiahordozóké alatt van.

A jelenlegi tendenciák azonban csak a 3,2 C fokos emelkedés tartására elegendőek – figyelmeztetett a klimatológus.

A másfél fok tartásához 2025 előtt el kellene érni a kibocsátási csúcsot – tehát van rá három évünk – és 2030-ra a csökkentésnek 43%-osnak kell lennie, de még így is valószínű, hogy túllépjük ezt a határt. A hőmérséklet stabilizálását csakis nettó zéró CO2-kibocsátással tudjuk elérni. A jelentés ugyanakkor megállapította, hogy megvannak a lehetőségek az élet minden területén arra, hogy 2030-ra lefelezzük a kibocsátásokat.

Az energia terén nemcsak az elektromos áramra kell koncentrálnunk, hanem az üzemanyagra is, a jelenlegi energiaválság is rávilágít az olaj és a földgáz mielőbbi kiváltásának szükségességére

– hangsúlyozta a professzornő, hozzátéve, hogy a mostani és a továbbiakban tervezett fosszilis infrastruktúra csak akkor térülne meg, ha azokat még évtizedekig használnák.

A váltás a repülés és a szállítás területén látszik a legnehezebbnek, mert a jelenlegi elektromos motorok, akkumulátorok ezekre még nem alkalmasak. Tudnunk kell, hogy épületeink állapota, felújításuk eredményessége évtizedekre meghatározza azok kibocsátását.

Mivel a mezőgazdaság adja a kibocsátásoknak 1/5-ét, ennek ellensúlyozására a legjobb módszer a természetes ökorendszerek, erdők, mocsarak, tőzeglápok, szavannák, füves területek helyreállítása. Ugyanakkor nem lehet elvárni azt, hogy a föld kompenzálja a más szektorok kibocsátás-csökkentését.

Az IPCC első ízben foglalkozott behatóan az egyéni cselekvés potenciáljával, ez az évszázad közepére 40-70%-kal is csökkentheti a kibocsátásokat.

Ebben szerepet játszhatnak az aktív közlekedési formák, az ezzel összefüggő jobb várostervezés, ahol nincsenek nagy távolságok munkahelyek, lakások, iskolák, bevásárlóközpontok között, a távmunka és távtanulás ösztönzése.

Minél jobban vissza kell integrálni a természetet a városokba. Így kevesebb lesz a közlekedési dugó, csökken a légszennyezés, nő viszont a termelékenység és életminőség. Sokat tehetünk azzal is, ha egészségesebb, kiegyensúlyozottabb étrendre váltunk, helyi termékek fogyasztásával segítünk az élelmiszertermelés fenntarthatóságában.

A jelentés szerint 3-6-szorosára kell emelni a klímaváltozás mérséklését célzó befektetéseket. Ez nem kidobott pénz, mert gazdaság-fellendítő hatásuk lesz, és globálisan rendelkezésre is áll ehhez a szükséges tőke – mondta dr. Ürge-Vorsatz Diána.

Kérdésekre válaszolva a professzornő kifejtette, hogy egyfelől a leggazdagabb országok leginkább felelősek a kibocsátásokért, ugyanakkor ezek az államok és milliárdos polgáraik tehetnek a legtöbbet ellene, példamutatásképpen is. Emellett társadalmi feszültséget okozhat, ha olyan adókat vezetnek be, amelyekből a fejlődő országok fenntarthatóságát segítik.

Az egyéni cselekvés fontosságát abban is látja, hogy megadhatja az üzenetet a rendszerszintű cselekvésnek. Mindenképpen lesznek olyan szakpolitikai döntések, amelyek először kellemetlenül érintik a társadalmat és a döntéshozók ódzkodnak is tőlük – akár a városi közlekedés átalakításáról, vagy a karbonadókról van szó – de ha az első pillanattól kezdve bevonják az összes érintettet, könnyebb azok elfogadtatása.

Az esetleges kompenzációkkal kapcsolatban a klimatológus úgy vélekedett, hogy nem az energiaárak csökkentése a megoldás, hanem a jobb energiafelhasználásra való ösztönzés. De a fenntarthatóság egyik záloga az is, hogy csökkentsük az igényeinket.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
„Félreállnak az út szélén, és beleszarnak a vízi utainkba” – szigorítanák a nyilvános helyen szarást Új-Zélandon
A kormány keményebb fellépést ígért a vadkempingezők ellen, egy egyesület azonban inkább a nyilvános székelésről szóló törvényt módosítaná, hogy kevesebb emberi hulladék legyen a természetben.

Link másolása

hirdetés

Szigorítaná a Felelős Kempingezők Egyesülete azt az új-zélandi törvényt, amely szerint bárki kakilhat nyilvánosan, ha más nem látja. Az egyesület szerint ugyanis a felelőtlenül székelő kempingezők felelősek a természetben fellelhető emberi hulladék nagy részéért - írja a Guardian.

Új-Zélandon szabálysértésnek minősül a nyilvános helyen való székelés vagy vizelés (kivétel a nyilvános mosdóban való ürítés), amiért 200 dolláros (~48 ezer forint) bírság jár. Ezt akkor úszhatja meg a szabálysértő, ha bizonyítani tudja, hogy alapos okkal feltételezte, hogy nem láthatta más.

A Felelős Kempingezők Egyesülete szerint viszont

a törvénynek azt is elő kellene írnia, hogy a víziutaktól legalább 50 méterre lehessen csak kakilni, a székletet pedig legalább 15 centiméter mélyre ássák el a földben. Úgy gondolják, nem is maga a székelés aggasztó, hanem a látható utóhatások.

A természetben való kakilás évek óta problémát jelent Új-Zélandon. Mivel a vadkempingezés is az elmúlt években vált népszerűbbé, sokan ezzel hozták összefüggésbe a természetben talált emberi hulladékok megszaporodását. Miután a média is a vadkempingezőket okolta a népszerű turisztikai célpontokat szennyező ürülék és az egyre több eldobott vécépapír miatt, egyes helyi önkormányzatok ki is tiltották őket ezekről a helyekről.

A vadkempingezők, a helyiek és a kormány közötti konfliktus 2020-ban tetőzött, amikor a turizmusért felelős miniszter az RNZ közszolgálati rádióban úgy fogalmazott: a vadkempingezők "félreállnak az út szélén és beleszarnak a vízi utainkba".

A Felelős Kempingezők Egyesülete 2017 óta áll ki a felelősségteljesen viselkedő kempingezők mellett, és hangoztatja, hogy ahelyett, hogy a vadkempingezést, mint a kempingezés egyik fajtáját ítélnék el, inkább a természetben nem megfelelően viselkedőket büntessék meg. Szerintük ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egy adott csoport a felelős a problémáért. Úgy vélik, a "nemkívánatos utóhatások" minimalizálásával lehetne fellépni ez ellen rövid távon, hosszú távon célszerű lenne több vécét kiépíteni.

hirdetés

Miután a vadkempingezés közvetlenül a koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben érte el csúcspontját Új-Zélandon, tavaly a turizmusért felelős miniszter bejelentette, hogy a kormány keményebben fel fog lépni a jövőben a vadkempingezés ellen.

Komolyabb pénzbírságot fognak kiszabni azokra, akik nem megfelelően viselkednek, és szigorúbban korlátozzák azt is, hogy hol parkolhatnak a járműveikkel.

A tervek szerint még idén a parlament elé kerülnek a javaslatok, mielőtt az ország határai teljesen megnyílnának a turisták előtt, és elkezdődik a nyári szezon, amely a koronavírus-korlátozások megszűnése óta a legforgalmasabb lehet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Szinte nyomtalanul eltűnt egy magyar tó – megdöbbentő fotók
A Debrecen közelében található tó csapadékhiány miatt száradt ki.

Link másolása

hirdetés

Megrendítő fotókat készített az MTI fotósa, Czeglédi Zsolt a Debrecen közelében található, kiszáradt Vekeri-tóról.

A tó csapadékhiány miatt száradt ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Látványos képek: 70 éve nem volt akkora aszály Észak-Olaszországban, mint idén nyáron
Az olasz mezőgazdasági termények harmadát fenyegeti a szárazság, de parmezánból is kevesebb lehet, ha nem sikerül megoldani a vízhiányt.

Link másolása

hirdetés

70 éve nem látott szárazság sújtja Olaszország északi részét, írja a BBC. A Pó folyót körülvevő öt régió, vagyis Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lombardia, Piemont és Veneto 36,5 millió eurós (15 milliárd forint) segélyt kapnak a vízhiány kezelésére.

A szokatlanul meleg időjárás, a kevés téli és tavaszi csapadék csak fokozta a vízhiányt, ezzel együtt pedig az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos félelmeket Észak-Olaszországban.

Mario Draghi miniszterelnök szerint a klímaváltozás „minden kétséget kizáróan” összefügg a vasárnapi gleccserösszeomlással is, ami hét ember halálát és további 13 eltűnését okozta.

Olaszország leghosszabb folyója, a Pó 650 kilométer hosszan szeli át az országot. A folyó völgyében gazdálkodók attól tartanak, hogy a sós tengervíz beszivárog az alacsony vízállású folyóba, és tönkreteszi a termést. Ezen a környéken termelik az olasz élelmiszerek egyharmadát.

Mára azt aszály azonban teljesen átalakította a tájat, és jelentősen sújtja mezőgazdaságot, köztük például paradicsom- és görögdinnye-termesztőket. Eközben a parmezánsajtot készítők attól tartanak, hogy rövidesen nem tudják mivel etetni a teheneket.

A kiszáradt Pó (Fotó: Northfoto/ZUMA Press)

A szakértők ugyanakkor semmi jóval nem kecsegtetnek: a mostanihoz hasonló vízügyi válságok a klímaváltozás előrehaladtával csak egyre gyakoribbak lesznek.

hirdetés

Ha rövidesen nem érkezik jelentősebb mennyiségű csapadék a környékre, a helyzet csak tovább romlik. Milánóban már kikapcsolták a szökőkutakat, tilos autót mosni és a kerteket öntözni. Több más észak-olasz településen pedig fejadagokat vezettek be a vízhasználatban. A Bologna melletti Castenaso kisvárosban a polgármester megtiltotta a fodrászoknak, hogy a vendégek haját kétszer mossák meg.

Eközben a térség gleccserei folyamatosan olvadnak. A vasárnapi tragédiához vezető összeomlás nem egyedülálló eset, hanem egy folyamat része. A Padovai Egyetem tavalyi tanulmánya szerint a Marmolada-gleccser csaknem 90 százaléka tűnt el az elmúlt évszázadban. Sergio Mattarella olasz elnök szerint a hétvégi katasztrófa szimbolizálja mindazt, amit a klímaváltozás tehet a világgal, ha nem lépünk időben.

A kiszáradt Pó környéki állapotokról a Deutsche Welle vasárnapi riportjában számolt be:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Kihalhat az Antarktisz egyetlen őshonos rovara, ha tovább melegszik a bolygó
40 millió év alatt megtanulta, hogyan lehet túlélni a Föld legzordabb vidékén, de a klímaváltozás a kihalás szélére sodorhatja.
Címkép: Wikipedia - szmo.hu
2022. július 03.


Link másolása

hirdetés

Egyetlen rovar él az Antarktiszon, egy árvaszúnyogfaj – írja a National Geographic. Néhány milliméteres, szárny nélküli szúnyogokról van szó, amelyek 40 millió év alatt kifejlesztettek egy technikát arra, hogyan élhetik túl a fagyos teleket.

Ezek a szúnyogok a nyári hat hónapban táplálkoznak algákkal és növényi részekkel. A tél beálltával viszont szándékosan elveszíti a testfolyadékai 70 százalékát, hogy a fagy pont alatt töltött időben ne károsodjanak a sejtjei a növekvő jégkristályok miatt.

Ebben az állapotban nem csinál semmit, nem mozog, nem eszik, csupán van.

Gondolhatnánk, hogy a melegebb idő nem jelent gondot nekik, de az évmilliók alatt kifejlesztett technikájuk a hideg telekre lett kitalálva. 1951-2000-es évek között évtizedenként 0,56 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, az Antarktiszon pedig a felmelegedés még jobban érinti a telet.

A melegebb időjárás pedig azt jelenti, hogy felgyorsul a rovarok anyagcseréje a hibernáció alatt, így hamarabb elfogynak az elraktározott energiáik, kevesebb példány éri meg a nyarat. Amelyek kihúzzák addig, kevesebb energiával vágnak neki a nyári hónapoknak, szaporodásra sem jut annyi erejük, így a következő generációkra is hatással van a felmelegedő tél.

hirdetés

A Functional Ecology nevű szaklapban írták le egy kutatás eredményeit, amely során megvizsgálták, hogy hogyan viselkednének az apró rovarok, ha melegebb lenne télen. Laboratóriumban helyeztek néhány példát -5 fokon (ez a hőmérséklet van a természetes telelőhelyükön is), valamint -3 és -1 fokon. A felébredő rovarok közül a -1 fokon telelők voltak a leglassabbak, energiahiánnyal küszködtek, kevesebb utódot nemzettek.

A kutatók megállapították, hogy a melegebb telek kevesebb utódot eredményeznek, így a faj szép lassan kihalhat.

Hozzátették, hogy a melegedés, a negatív hatása mellett, a rövidebb telek révén talán kicsit segítheti is majd az állatokat, mivel így többet tudnak táplálkozni az aktív időszakaikban, azonban az erősen kérdéses, hogy a két folyamat hatásaiban képes lehet-e kiegyenlíteni egymást.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: