News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Már az Antarktisz havában is megjelent a mikroműanyag, egy része 6000 kilométerről került oda

Egyes kutatók attól tartanak, hogy a sarki vagy a magas hegyvidéki jégbe és hóba keveredett mikroműanyag felgyorsíthatja a földi jégtakarók olvadását.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. június 22.


Link másolása

hirdetés

Nincs menekvés a műanyag elől, olyannyira beleette már magát életünkbe, szervezetünkbe, a természetbe. Olyan helyeken is felbukkannak nyomai, ahol el sem tudtuk volna eddig képzelni: az óceán legmélyebb árkaiban, a civilizációtól távoli hegyek levegőjében, sőt, emberi vérben is.

Legutóbb a Cryosphere című szakfolyóiratban közzétett tanulmányból megtudhattuk, hogy

a Déli-sarkvidék havában is találtak legfeljebb 5 mm-es, rizsszem méretű mikroműanyag-részecskéket.

Pedig az Antarktiszt tartották régóta az utolsó megmaradt természetes területnek, amelynek nagy részét még nem alakította át az emberi tevékenység.

Az új-zélandi Canterbury egyetem kutatói a Ross-selfjég területén 19 különböző ponton gyűjtöttek frissen esett havat, és 29 mikroműanyag-részecskét találtak egy liternyi megolvadt hóban. Ez magasabb koncentráció, mint amelyet korábban a Ross-tengerből és a Déli Jeges-tengerből vett mintákban találtak – írja a Mongabay.

Az eredmény magukat a tanulmány szerzőit is meglepte. Laura Revell professzornő egyenesen arra számított, hogy ezen az elhagyottnak hitt helyen egyáltalán nem bukkannak műanyagra.

hirdetés

„Újabb ösvény nyílt meg a mikroműanyagok számára a környezetünkbe, és azt mutatja, hogy a szárazföld ugyanúgy ki van téve szennyezésünknek, mint a tenger. Ha bekerülnek a környezetbe, az élő szervezetekbe, bejuthatnak az élelmiszerláncba, amelynek negatív hatásai lehetnek egészségre, beleértve a növekedési rátákra, a szaporodásra és az általános biológiai funkciókra” – figyelmeztet Revell.

A kutatók nem kevesebb, mint 13 féle műanyagot azonosítottak mintáikban, a leggyakoribb az élelmiszercsomagolásban, a palackozásban és a szintetikus ruházatban használt polietilén-tereftalát (PET) volt.

Rájöttek, hogy a legtöbb műanyag az Antarktisz kutatóállomásain dolgozó kinti ruházataiból és felszereléseiből származik. Ezt bizonyítja, hogy az egyes állomások közelében háromszor akkora volt a koncentráció, mint másutt. De voltak olyan mikroműanyagok, amelyek sokkal messzebbről, akár 6000 km-es távolságról érkeztek az Antarktisz e területére – állapította meg a tanulmány.

Egyre többen keresik a választ arra, hogy a szárazföldre került mikroműanyagok miként juthatnak az atmoszférába. Az egyik elmélet szerint az óceánba.

A jelek szerint a széllel és a tenger hullámaival ugyanúgy körbejárják a Földet, mint a víz vagy a nitrogén.

Natalie Welden, a glasgow-i egyetem környezettudományi és fenntarthatósági előadója szerint a műanyag tartós struktúrája miatt „ideális szennyezőanyag”, mivel könnyű súlya miatt viszonylag széles területet képes beborítani, és a szél is könnyedén felkaphatja és szanaszét sodorhatja.

Ha már bekerült az atmoszférába, vagy lehull az esővel és a hóval, vagy pedig messzire szál a globális légáramlatokkal. Ha mindezekhez hozzáadjuk a vízi szállítást, a szennyvízcsatornákat és szemétlerakókat, érthető, hogy lassan alig találunk olyan helyet, ahol nem találkozunk műanyag-darabokkal – mondta Welden, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az antarktiszi hómintákban talált szintetikus rostok nagyon hasonlítanak ahhoz, amelyek például az otthonuk közelében láthatunk, öltözködésük, ruháik mosása következményeképpen.

Más kutatások arra utalnak, hogy a sarki vagy a magas hegyvidéki jégbe és hóba keveredett mikroműanyag felgyorsíthatja a krioszféra, a földi jégtakarók olvadását.

Aggodalomra ad okot az is, hogy az atmoszférába került mikroműanyagok befolyásolhatják a klímát, a felhők képződésében játszott szerepükkel.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ilyen lehet majd Ausztrália 2070-ben a mesterséges intelligencia szerint
Olyan vörös lesz a kontinens, mint a Mars. Az emelkedő tengerszint miatt pedig egyre beljebb kell költözni a szárazföldön.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

az emelkedő tengerszint miatt a kontinens belseje felé költöznek majd az emberek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

hirdetés

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Kiszáradás fenyegeti az országot a következő évtizedekben egy kutatás szerint
Az ELTE kutatóinak előrejelzése több lehetőséget vázol föl. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb.

Link másolása

hirdetés

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást - közölték az ELTE kutatói.

Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A folyamat évtizedek óta tart, a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest már most 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve

- írták.

Az előrejelzés több lehetőséget vázol föl. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb. Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.

A kevésbé súlyos lehetőség az, hogy a kiszáradás kisebb területre korlátozódik, az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős része megmarad nedves területnek. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, mi történik addig, hiszen a mostani intézkedésektől függ a változások mértéke a következő évtizedekben - tették hozzá.

Az éghajlatváltozás belföldi hatásairól szóló tanulmányt a masfelfok.hu oldalon teszik közzé.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés
Gondolattal irányítható robotkarokat fejlesztettek ki, amikkel a részlegesen bénult emberek önállóan tudnak enni
Videón látható, ahogy egy férfi először fogyaszt el maga egy desszertet úgy, hogy 30 éve nem tudja használni az ujjait.

Link másolása

hirdetés

Olyan robotikus rendszert fejlesztettek ki, amely képes érzékelni a részlegesen bénult személyek izommozgás-jeleit– írja a PsyPost.

A kutatók által kifejlesztett interfész közvetlen kommunikációs kapcsolatot képes létesíteni az agy és a számítógép között, amely dekódolja az idegi jeleket és lefordítja azokat különböző funkciók elvégzésére, képernyőn lévő kurzor mozgatásától kezdve a sütemény elfogyasztásáig.

A robotkarok emellett egy számítógépes hang segítségével folyamatosan kommunikálnak a felhasználóval, és bejelentik, milyen utasítást kaptak a felhasználótól.

Az amerikai John Hopkins egyetem kutatói eredményeiket a Frontiers in Neurorobotics című folyóiratban publikálták. A kutatók szerint a felhasználók minimális mentális ráfordítássul tudják irányítani a protéziseket.

Egy kísérlet során nagyjából 90 másodperc alatt tudott elfogyasztani a gondolataival irányított robotkarok segítségével egy desszertet egy férfi, aki 30 éve nem tudja használni az ujjait.

"Bár ezek még csak az első teszteredmények, izgatottan várjuk, hogy a mozgáskorlátozott embereknek valódi kontrollt tudjunk biztosítani az egyre intelligensebb segédgépek felett" – mondta Dr. Francesco Tenore, a tanulmány vezető szerzője.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: