News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Magyarország az európai középmezőny végén áll – Az Egyensúly Intézet Megatrend Index-bemutatója

A legjobb helyezést a környezetvédelemben, a legrosszabbat az egészségügyben értük el.

Link másolása

hirdetés

Annak már lassan nincsen hírértéke, hogy az európai társadalmi fejlődés élvonalában a skandináv országok állnak, az viszont már figyelemre méltó, hogy egyes területeken néhány „visegrádi” állam messze megelőzi Magyarországot. Ez derült ki az Egyensúly Intézet Megatrend Index 2022 címet viselő online sajtóbemutatójából, amelyet Kozák Ákos, az intézet társalapítója, szociológus tartott Szőllősi Györgyi moderálásával.

Globális kihívások, lokális válaszok – így határozta meg az előadó a Megatrend Index lényegét, amely az Európai Unió országainak, köztük Magyarországnak hosszú távú sikereit meghatározó trendjeit és aktuális eredményeit immár másodszor mutatja be. Ehhez olyan indikátorokat mérnek a Eurostat 5 éves periódusra vonatkozó adatai alapján, amelyekből kiderül, hogy egy ország jó, vagy kedvezőtlen irányba halad és nyomon lehet követni az egyes országok szakpolitikai sikereit is. Az öt mért terület: az oktatás, a digitalizáció, az egészségügy, a környezetvédelem és a társadalmi kohézió.

Ha összességében nézzük Magyarország pozícióját az öt indexben, akkor jóindulattal azt mondhatjuk, hogy 27 uniós ország között a középmezőny legvégén áll – szögezte le Kozák Ákos.

A legjobb helyezésünk a 17. a környezetvédelem kategóriában, a legrosszabb pedig az egészségügyé, a 24. Az „okos országok” között a 19-ek vagyunk, a társadalmi kohézió terén 20., a digitalizációban pedig a 21. helyet szereztük meg.

Az Egyensúly Intézet korábbi szakpolitikai javaslatai során mindig hangsúlyozta, hogy Magyarországnak egyik legnagyobb esélyt az emberi erőforrásokba való befektetés jelenti. Az „okos ország-index” szempontjai között szerepelt a közoktatásra szánt GDP-arányos ráfordítás, az 50 év feletti tanárok számaránya, az egy tanárra jutó diákok száma, de ennél is fontosabbak a „kimeneti sikerek”. Például a befektetett anyagi erőforrás felhasználása - éppen ebben lesz nagy különbség az egyes országok között - az aktív munkaképes korúak között a középfokú végzettségűek, illetve a 18-29 éves korosztályban lemorzsolódottak aránya, vagy a PISA-eredmények matematikában, természettudományban és olvasásértésben. A listavezetők Svédország, Dánia, Finnország. Magyarországon a vizsgált öt évben mintegy fél százalékkal csökkent a GDP-arányos ráfordítás, és ez is oka a visszaesésnek. Ugyanakkor Horvátország, Észtország és Málta 5-6 pozícióval lépett előre. Érdekes módon a gazdasági téren legerősebbnek számító Németország az öt terület közül egyikben sincs az élbolyban.

A digitalizáció területén nem elég, ha mindenkinek van okostelefonja, internet-hozzáférése. Meg kell különböztetni az infrastrukturális és kulturális tényezőket. Fontos, hogy a munka során mennyire intenzíven használjuk a digitális eszközöket, mennyire épül bele a mindennapjainkba, mennyire veszünk részt online tanfolyamokon vagy az e-kereskedelemben. Bár a pandémiának elvileg fel kellett gyorsítania a digitalizációt a kényszerű home office-szal és az online oktatással, Magyarország nem lépett előre e téren, mert a közvetlen versenytársaink nagyobb léptekkel haladtak. A dobogón ezúttal is Finnország, Dánia és Svédország osztozik.

hirdetés
A legjobban a „tiszta ország” trendben állunk a 17. helyünkkel, míg a vezető hármas Svédország, Észtország és Ausztria.

Ebben az is közrejátszik, hogy egy nálunk gazdagabb országban nagyobb a káros kibocsájtás. Igaz, hogy az egyik legmagasabb nálunk a szállópor aránya a levegőben, elég rosszul állunk a megújuló energiák felhasználásában is és a „passzív indikátorok” terén (szennyvíz, hulladékgazdálkodás) 4 helyet vesztettünk, viszont az aktív mutatókkal, például az elektronikai hulladék újrahasznosításával vagy a háztartási zajszinttel kitűnő pozíciókat foglalunk el – mondta Kozák Ákos.

Az egészségügy terén az elmúlt években, beleértve már a nagy próbatételt jelentő járványidőszakot is, látványos javulás volt az egész Unióban olyan szubjektív indikátorok szerint, mint a születéskor várható élettartam, az egészségesen megélt évek, a dohányzás, alkohol-fogyasztás terén vagy más megelőzhető betegségek számában. Ennek ellenére mégis alakulnak ki jelentős különbségek – mondta a szakértő.

Magyarország egészségügyre az uniós átlag körül (GDP-arányosan 4,7%) költött, de hiába fektettünk be százmilliárdokat infrastruktúrára, ha a népegészségügyi állapot, a prevenció nincs rendben, akkor mindez nehezen fog megtérülni.

Például a megelőzhető okokból bekövetkezett halálozások száma növekedett a rendszerváltás óta. Ez utóbbiban az utolsó, 27. helyen állunk. A vezető hármasban Svédországot ezúttal Málta és Hollandia követi.

Ha egy társadalomban nincs összetartó erő, akkor az a társadalom nem tud sikeres lenni – figyelmeztetett Kozák Ákos. Itt olyan mutatókat vizsgáltak, mint az öngyilkosságok száma, a jövedelem-egyenlőtlenség mértéke, a gyermekszülési hajlandóság, a válások, az egyszülős háztartások száma, ahol nincs más aktív kereső, a 15-29 év közöttiek kimaradása a munkaerőpiacról, a bűncselekmények száma. Meglepőnek tűnik, hogy a jövedelem-egyenlőtlenség terén egy kicsit jobbak vagyunk az uniós átlagnál, valószínűleg azért, mert a köztudatban ez a fogalom összekeveredik a vagyon-egyenlőtlenséggel, ahol valóban óriási különbségek vannak. Az európai rangsor itt alaposan felborul: Szlovénia, Málta és Szlovákia vezet. Különösen érdekes északi szomszédunk, amely 9 helyet lépett előre, de komoly javulást mutatott a két másik „visegrádi” ország, Csehország (5.) és Lengyelország (7.) is.  Magyarország első helyet vívott ki magának a 100 ezer főre jutó rablások terén, és nem kell szégyenkeznünk a kábítószerfogyasztásból eredő halálesetek miatt sem, szemben az öngyilkossági mutatókkal. E téren tudnánk nagyobb mértékben javítani, akárcsak a megelőzhető betegségek miatti halálozás csökkentésében.

Összességében megállapítható, hogy Magyarország néhány területen tudott javítani az előző Megatrend-felmérés óta, de az olyan látszólag kisebb visszaesésekre is oda kell figyelni, mint az „okos ország” vagy a digitalizáció terén vesztett 2-2 helyezésre.

A nagy javítókat Szlovákiát, Észtországot, vagy Máltát érdemes lenne mélyebben a társadalomkutatóknak megvizsgálni, hogy minek köszönhető az előrelépésük és mit tanulhatnánk tőlük.

A Szeretlek Magyarország kérdésére, mely szerint a társadalmi kohézió magyarországi megítélésében van e szerepe a társadalom nagy mértékű megosztottságának, Kozák Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy ez a megosztottság más országban is megvan, bár statisztikai szempontból nem mérhető. Ugyanakkor a társadalmi kohézió említett mutatói közvetett módon elvezethetnek e kérdés megválaszolására.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Forradalmasíthatja a klímaberendezéseket egy amerikai startup, töredékét fogyasztja a rendszerük a mostaniaknak
A Blue Frontier légkondicionáló rendszere akár 90 százalékkal csökkenti a villamosenergia-felhasználást a harmatpontos, érzékeny hűtés és a folyékony nedvszívó párátlanítás vegyítésével.

Link másolása

hirdetés

Napjainkban a nyári időszakok egyre elviselhetetlenebbek a hőség miatt, ami ellen a legtöbben klímaberendezéssel védekeznek. Ez nem csak azért káros, mert a készülékek az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 4 százalékát teszik ki, de olyan magas az energiafelhasználásuk, hogy áramkimaradást is okozhatnak.

Egy floridai székhelyű startup, a Blue Frontier most épp egy olyan megoldáson dolgozik, ami fenntartható klímaberendezéseket vinne a piacra. Munkájukban többek között a Bill Gates által alapított, energiaipari innovációkat finanszírozó Breakthrough Energy Ventures is fantáziát látott, amely más cégekkel együtt tőkebevonással járult hozzá a technológia kifejlesztéséhez és gyártásához.

A startup azt ígéri, hogy

"a Blue Frontier légkondicionáló rendszere akár 90 százalékkal csökkenti a villamosenergia-felhasználást a harmatpontos, érzékeny hűtés és a folyékony nedvszívó párátlanítás vegyítésével. A nedvszívó folyadékot akkor töltik fel és tárolják, amikor a legtisztább vagy legolcsóbb a villamos energia, majd akkor használják hűtésre, amikor a villamos energia szennyező forrásokból jön, vagy épp drága”.

Az itt gyártott készülékek, melyek akár 90 százalékkal csökkentik a villamosenergia-felhasználást, azért is egyediek, mivel a folyékony nedvszívó technológiát az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriumában (NREL) fejlesztették ki, és a Blue Frontier szerzett kizárólagos licenszet a szabadalomra még 2018-ban.

A berendezések első kísérleti telepítését 2022 második felére tervezik.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Sosem volt ilyen kevés víz benne, rekord alacsony vízállást ért el a Velencei-tó
Szomorú látványt nyújt a tó, a partja hosszan kiszáradt, sokat kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz.

Link másolása

hirdetés

Szomorú látványt nyújt jó ideje a Velencei-tó, hosszan kell besétálni, hogy egyáltalán térdközépig érjen a víz. 1949. október 24-én volt hasonlóan kritikus a vízszint 63 cm-rel. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság péntek 18 órás mérése alapján 62 cm-ig csökkent. A hétvégi front hatásásra ez ugyan néhány centit ingadozott, de már a vasárnap reggeli és a ma reggeli mérések is 61 cm-t mutatnak Agárdnál.

A 73 évvel ezelőtti szintet már múlt hét csütörtökön elérte a tó, amire már hetek óta számítani lehetett. „Napok óta mondtuk, hogy ez a vízállás beáll majd. Megtörtént. Ennél kevesebb csapadékot keveset láttunk az életben. A Velencei-tavon, amit jelenleg tudunk tenni – mert vizünk sehol sincs –, hogy vízforgatókkal frissítjük a vizet. Azt folyamatosan végzik a kollégák minden nap 4 és 10 óra között” - nyilatkozta Siklós Gabriella, az OVF szóvivője a Pecaverzumnak.

A rekord megdőlésében a hétvégén átvonult front okozott némi bizonytalanságot, de

már a vasárnap hajnali mérés 61 cm-t mutatott

- írja az Időkép.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: