Laboratóriumban tenyésztett emberi agysejtekből készítenek mesterséges intelligenciát
A ChatGPT megjelenése óta nincs olyan nap, hogy ne jelennének meg újabb és újabb hírek a mesterséges intelligenciák térhódításáról. Az OpenAI által kifejlesztett technológia legújabb verziója már 90 százalékos eredményt ér el az ügyvédi szakvizsgán, és pillanatok alatt leprogramoz egy weboldalt.
Azonban vannak kutatók, akik szerint még ennél is hatékonyabb lehet egy másik módszer: amikor laboratoriumokban tenyésztett, élő emberi agysejteket kötnek össze számítógépekkel, így hozva létre a mesterséges intelligencia egy új formáját, az úgynevezett organoid intelligenciát.
Az ezzel foglalkozó tudósok azt állítják, a számítógép alapú mesterséges intelligencia nagyon jó bizonyos feladatokra, de egyre nagyobb és nagyobb adatbázisok kellenek, amelyeken tanítják ezeket a rendszereket. Például az AlphaGot, amely először győzött le embereket a Go játékban, 160 ezer játszmán keresztül képezték ki, ennyit egy ember egész életében sem képes játszani. Az emberi agynak sokkal kevesebb játszma is elég.
Ugyanez igaz az energia-felhasználásra. A szuperszámítógépeknek hatalmas mennyiségű energiára van szükségük a működésükhöz, míg az emberi agynak elég 20 Wattnyi is. A 600 millió dollárból megépített, 680 négyzetméteres Frontier szuperszámítógép például tavaly júniusban haladta meg először egyetlen emberi agy számítási kapacitását, de ehhez egymilliószor több energiát használt fel.
Arról nem is beszélve, hogy a szilícium-alapú számítógépeknek van egy fizikai korlátja is: bármilyen fejlett is technológia, egy chipre csak bizonyos számú tranzisztort nyomtathatnak.
Nem véletlen, hogy az emberi agy egyelőre verhetetlen az összetett logikai problémák megoldása terén.
Brett Kagan és csapata a melbourn-i Cortical laboratóriumban már 2022-ben beszámoltak arról, hogy emberek és egerek egymásra helyezett agysejtrétegeiből 800 ezer sejtet tartalmazó laboratóriumi neuronhálózatot alkottak, amely képes volt külső forrásból származó információt befogadni, feldolgozni, majd valós időben reagálni rá. Miután a „DishBrains” (Tálcaagy) nevű képződményt elektródákkal hozzákapcsolták egy számítógéphez, 5 perc alatt megtanult játszani a 70-es évek egyik legendás számítógépes játékával, a Ponggal.
Nemrég pedig Feng Guo, az Indiana állambeli Bloomington egyetem kutatója jelentette be, hogy képesek voltak matematikai feladatok megoldására használni laboratóriumban tenyésztett, számítógéppel összekötött emberi agysejteket. Erről a New Scientist című tudományos lap számolt be.
A kutatók úgynevezett agy-organoidokat használtak. Ezek úgy jönnek létre, hogy általában bőrsejteket őssejti állapotba hoznak, majd agysejtekké alakítanak, amelyek működő neuronokkal rendelkeznek, és képesek olyan funkciók ellátására, mint a memóra vagy a folyamatos tanulás.
Feng Guo és a csapata azt állítja,
A John Hopkins Egyetem kutatói már egyenesen arról beszélnek, hogy az emberi agysejtekből felépített bioszámítógépek egyszer bizonyos területeken felülmúlhatják majd a számítógép alapú mesterséges intelligenciát. Thomas Hartung abban bízik, hogy az organoid intelligencia hatékonyabb lehet például az intuitív feladatoknál, amikor hiányos és ellentmondásos információk alapján kell gyors döntéseket hozni. Igaz, az ide vezető út szerinte sem lesz egyszerű. „Évtizedekbe fog telni, mire elérjük azt a célt, hogy valami hasonlót hozzunk létre, mint bármely más számítógép-típus” - mondta a professzor a CNet-nek.
Az agy-organoidok kapacitása egyelőre korlátozott, mert nem nőnek néhány milliméternél nagyobbra, és nincsenek vérereik.
Azonban több tudós is arra figyelmeztet: a tudományos közösségnek meg kell határoznia, hogy ennek az útnak hol a határa, még mielőtt a kutatásokkal átlépik azt.
