hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Hazai véradók vérében már megtalálták a krími-kongói vérzéses láz vírusának nyomait

A veszélyes betegséget a Hyalomma kullancsok terjesztik, amelyek a klímaváltozás miatt jelentek meg Magyarországon.

Link másolása

hirdetés

Hazai kutatók már rágcsálókban illetve mezei nyulakban is kimutatták a Hyalomma kullancsok által terjesztett krími-kongói vérzéses láz ellenanyagának jelenlétét. "Gyanítjuk, hogy jelen van, de nem tudjuk hol és milyen mennyiségben." Az Ökológiai Kutatóközpont citizen science lakossági felhívást tett közzé, amelyhez mindenki csatlakozhat, aki kullancsot talál.

"Amikről fel lehet őket ismerni, az egyrészt az, hogy nagyobbak, mint az összes Magyarországon előforduló kullancs. A kifejlett példány még vérszívás előtt körülbelül dinnyemag méretű. Másrészt a testükkel megegyező hosszú lábaik csíkos mintázatúak, ami megkülönbözteti az itthon előforduló kullancsoktól." - magyarázza Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A Hyalomma kullancs nem őshonos faj nálunk, elsősorban trópusi, szubtrópusi illetve mediterrán országokban fordulnak elő. Hazánkba vándormadarak hurcolhatják be őket.

Az itt ragadó kullancsok képesek több generáción keresztül is fenntartani a vírus kórokozóját. "Az enyhébb telek miatt ezek az egyébként melegebb éghajlathoz alkalmazkodott fajok itt a mi égövünkön is meg tudnak maradni, túlélik a telet, sőt akár még szaporodni is képesek lehetnek." Csehországban, Ausztriában, de itthon is figyeltek már meg felnőtt példányokat.

A kullancsoknak három életszakaszuk van: lárva, nimfa és felnőttkor. Egy egyednek akár több ezer utódja is születhet, a lárvák pedig már hordozhatják a fertőzést.

Kifejlett példányként azért veszélyesek, mert ekkor tudják megfertőzni az embereket és a háziállatokat. A Hyalomma fajok más kórokozókat képesek hordozni és terjeszteni, mint a hazánkban őshonos fajok. Az egyik ilyen kórokozó a krími-kongói vérzéses láz vírusa, amelynek nemcsak a neve ijesztő. Külső és belső vérzéseket okozhat, halálozási aránya pedig magas.

hirdetés
Elsősorban azok veszélyeztetettek, akik állatgazdákodás közelében dolgoznak. A szarvasmarhán, kecskén, juhon keresztül az ember is fertőzötté válhat.

"Amikor egy hentes feldolgozza a fertőzött állat húsát és van egy sérülés például a kezén, amit akár még észre sem vesz, akkor ott be tud jutni ez a kórokozó." - mondja Földvári Gábor.

Jó hír azonban, hogy a legijesztőbb parazita, csakúgy, mint a vírus és a baktérium sem fertőzőképes, hogyha a hús meg van rendesen sütve-főzve. De a fagyasztás is el tudja pusztítani a kórokozókat. A nyers hús fogyasztása azonban komoly rizikó lehet.

"Egy közelmúltban napvilágot látott vizsgálati eredmény szerint hazai véradók vérében is találtak olyat, akinek vérében ott volt az ellenanyag. Tehát pár ember már találkozott a vírussal."

"Ezért feltételezhetjük, hogy valamilyen formában valamilyen rezervoár állatban, fenntartó gazdában jelen lehet ez a vírus. Ezért fontos tudnunk, hogy a fő terjesztő vektora, a Hyalomma kullancsok hol és milyen gyakorisággal fordulnak elő."

Az, hogy ez a faj kifejezetten alkalmas ennek a kórokozónak a terjesztésére, annak köszönhető, hogy a vektorállat, jelen esetben a Hyalomma kullancs elterjedt volt ott, ahol ez a vírus jelen volt. Évezredek alatt hozzáidomult a vírus a gazdaállathoz, vagyis specializálódott ehhez a kullancs csoporthoz.

A kullancsoknak ezen típusa sokkal kevésbé érzékeny a száraz időjárásra, mint a közönséges kullancs. A hideg megállítaná a terjedésüket, de a klímaváltozásnak köszönhető egyre melegedő telek valószínűleg lehetővé teszik majd számukra az áttelelést.

Ha valakit megcsíp egy kullancs, azt célszerű 1-2 órán belül eltávolítani, hiszen akkor még jó eséllyel nem fertőzött meg bennünket. Testét épségben tartva egyszerűen húzzuk ki magunkból, akár egy csipesszel, majd fertőtlenítsük le a kezünket.

"A csípés időtartama az nagyon meghatározó. Sokszor azért nehéz eltávolítani egy kullancsot, mert a kullancsok szájszerve fogazott, plusz még egy cement jellegű anyagot is termelnek, ami gyakorlatilag bebetonozza őket. Ne féljünk megfogni. Egy határozott mozdulattal egyszerűen ki kell húzni." - tanácsolja Földvári Gábor.

Sokan aggódnak, hogy mi történik, ha beleszakad a szájszerv a bőrbe, de a szakemberek azt mondják, hogy az olyan, mintha tüske menne bőrünkbe: helyileg begyulladhat, de abból kórokozó fertőzés már nem lesz.

Az Ökológiai Kutatóintézet a kullancsfigyelo.hu weboldalon osztja meg azon információkat, melyek segítségével bekapcsolódhatunk a kullancsgyűjtésbe.

"Azt kérjük, hogy fotózzák le, majd rakják el a kullancsot egy zárható helyre, például gyógyszeres tégelybe. A [email protected] email címre várjuk a képeket, hogy be tudjuk azonosítani a kullancsokat fajuk szerint. Amennyiben Hyalomma kullancsot találtak, akkor kimegyünk a helyszínre és próbálunk példányokat gyűjteni mi magunk is a további vizsgálatokhoz. Tervezünk a Pécsi Nemzeti Virológiai Laboratóriummal együttműködve krími-kongói vérzéses láz vizsgálatot is. Ha pedig nem ez a típus a gyűjtött kullancs, akkor is fontos, hogy a többi kullancsfaj elterjedéséről is többet tudjunk meg."

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Mesterséges intelligencia által vezetett vadászgép győzte le Kína egyik legjobb pilótáját

A gépi tanuláson alapuló technológia szitává lőtte az ünnepelt bajnok repülőjét - szerencsére egyelőre csak a szimulátorban.

Link másolása

hirdetés

Kína egyik legjobb pilótáját győzte le egy olyan vadászgép, amelyet mesterséges intelligencia vezetett - írja a kínai állami médiához tartozó Global Times.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légierejének újabb tesztjében két vadászgép csapott össze: az egyiket mesterséges intelligencia irányította, a másikat egy hús-vér pilóta. Ráadásul nem is akárki: Fang Guoyu, pilóta, a tesztelőcsapat vezetője, nem mellesleg légiharc-bajnok csapott össze a géppel - természetesen nem a valóságban, hanem egy élethű szimulátor segítségével.

A mesterséges intelligenciával ellátott robotpilóta hamar kilyuggatta az ellenséges pilóta repülőjét.

Fang szerint ellenfele, amely a gépi tanulás (machine learning) elvén működik, saját taktikájával győzte le őt: a harc során feltérképezte Fang taktikáját, majd ellene fordította.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Súlyos teher a környezetnek a maszkviselés: 53 milliót dobunk el naponta, 450 év, mire lebomlanának

Ha láncot alkotnánk a havonta kidobott maszkokból, a Napig is elérnének.
Fotó: danaos-de/Pixabay - szmo.hu
2021. június 14.


Link másolása

hirdetés

Habár a vírus elleni védekezésben még mindig fontos szerepet játszanak, egyre komolyabb környezetvédelmi kockázatot jelentenek az eldobható maszkok - írja a The Sun.

Az eldobható, műszálas maszkokból minden hónapban 129 milliárdot viselünk, ennek háromnegyede köt ki szeméttelepeken vagy a tengerben.

A fenti mennyiségből naponta 53 millió darabot dobunk ki világszerte, aminek a bolygónk látja a kárát. Összehasonlításképp: ez a mennyiség 100 autó súlyát tenné ki, és London felét beterítené.

Négy hónap alatt pedig annyi maszkot hordunk, hogy ha mindent sorbaállítanánk, a Napig érő láncot alkothatnánk belőlük. Az pedig 450 évbe telne, mire természetes módon lebomlanának.

A pazarlás rádásul anyagilag sem kifizetődő, egy átlagos brit például évente 78 ezer forintnak megfelelő összeget takarítana meg, ha az eldobható maszkokat moshatóra cserélné.

Az utóbbi száz évben összesen 8 milliárd tonna műanyagot szórtunk szét a világban. A madarak és halak gyomrának 90 százalékában található műanyag, míg az összes létező kagylóból kimutathatnánk a mikroműanyagok jelenlétét.

A britek éppen ezért kampányt indítottak, aminek keretében egy szupermarketlánc üzleteiben külön szemetest helyeznek ki az eldobható maszkoknak. Ezeket később építőanyagok vagy védőruházat formájában hasznosítják újra.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Húsüzemet, kórházat, kompcéget, tévéket, benzinkutakat bénítanak meg a hackerek

Az olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline elleni támadás csak a jéghegy csúcsa, a zsarolóvírusos támadások ma már milliárdos bizniszt jelentenek. Sokan Oroszországot gyanítják a háttérben.

Link másolása

hirdetés

Hatalmas sikerként számolt be néhány napja a világsajtó arról, hogy az FBI-nak sikerült visszaszereznie az amerikai olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline-tól kizsarolt váltságdíj felét. A több mint 4 millió dollár, vagyis 1,1 milliárd forint értékű bitcoint azután fizették ki, hogy a hackerek két napra megbénították a cég számítógéprendszerét.

A leállás után több mint 12 ezer benzinkútról fogyott ki az üzemanyag az Egyesült Államok keleti partján, mert az emberek pánikba estek, és felvásároltak minden készletet. A benzin ára hat és fél éves csúcsra szökött, és még a légiközlekedésben is fennakadásokat okozott a támadás.

Néhány héttel azután, hogy a DarkSide nevű hackercsoport megtámadta a Colonialt, egy másik csoport, a REvil ugyancsak zsarolóprogrammal akart kicsalni pénzt a JBS-től, a világ egyik legnagyobb húsfeldolgozójától. A cég kilenc marhahús-üzemét volt kénytelen bezárni, fennakadások voltak a baromfi- és sertésfeldolgozókban, és mindez kihatott az élelmiszerboltok és az éttermek kínálatára is.

Az elmúlt hetekben az áldozatok közé került egy floridai kórház, több tv-csatorna, több NBA-ben játszó kosárlabda-, illetve baseball-csapat, és egy massachusetts-i kompcég is – írja a New York Times.

Christopher A. Wray, az FBI-igazgatója a 2001. szeptember 11-i utáni globális terrorista-veszélyhez hasonlította a hackertámadásokat. Azt mondta, hogy jelenleg is 100 olyan szoftvert vizsgálnak, amelyeket zsarolóvírusos támadásokhoz használnak.

Az FBI szerint hasonló támadásokat átlagosan nyolc percenként hajtanak végre.

Éveken át az áldozatok úgy számoltak, hogy még mindig olcsóbb kifizetni a hackereket, mint újraépíteni adatbankjukat és szolgáltatásaikat. Bár az FBI ellenzi a váltságdíjak kifizetését, ezt Amerikában nem tiltja a törvény, sőt, még a kifizetett pénz még az adóalapból is leírható.

hirdetés

Csakhogy ezektől a kifizetésektől – amelyek összességében már több milliárd dollárra rúgnak – vérszemet kaptak a kiberbűnöző-csoportok, és meg is gazdagodtak belőlük.

A Colonial esete azért volt más, mert óriási fennakadást okozott az üzemanyagellátási infrastruktúrában, ráirányítva a közvélemény figyelmét a növekvő digitális sebezhetőségre.

A cég időben a hatóságokhoz fordult. A nyomozók a hackerek 23 digitális számláját vizsgálták át, és végül beazonosították azt a számlát, ahol a bitcoinban kifizetett váltságdíj nagy részét tárolták.

Mindez oda vezethet, hogy a kriptovaluta-forgalmat is szigorúbban szabályozzák a jövőben, ugyanis a zsarolóvírusos támadásoknál évek óta ez a kedvenc fizetőeszköz. A bitcoin egy részének visszaszerzését az amerikai hatóságok figyelmeztetésnek is szánták, azt üzenve, hogy a bűnözők ezen a területen sem érezhetik magukat teljes biztonságban.

A támadás minden bizonnyal szóba kerül Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin jövő heti genfi találkozóján is, Oroszország ugyanis előszeretettel veszi védelmébe a hackereket. Csak ritkán tartóztatják le vagy utasítják ki őket, sőt, bizonyos jelek szerint az oroszok aktívan is támogatják a hackercsoportokat.

Putyin elnök egy alkalommal a hackereket egyenesen olyan művészekhez hasonlította, akik „jó hangulatban kelnek fel és elkezdenek festeni”.

A nyomozás adatai szerint a DarkSide is Ororszországban, vagy Kelet-Európában működik. Tavaly augusztusban bukkantak fel, és a feltételezések szerint egy másik orosz hacker-csoport, a REvil leányvállalataként kezdték, mielőtt elindították saját akcióikat. Afféle franchise-rendszerben működnek: az akciókat nem maguk hajtják végre, ők csak zsarolóvírusokkal látja el partnereiket. Cserébe részesedést kapnak a profiból.

Az FBI tavaly kezdett nyomozni a DarkSide után, és mostanáig több mint 90 áldozatukat azonosították a legkülönbözőbb gazdasági szektorokból: vannak köztük gyárak, jogi, biztosítási, egészségügyi és energiacégek is – közölte Paul M. Abbate, az FBI igazgató-helyettese.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Akkor lesz boldog a gyerekem, ha tud közösségben élni, kapcsolódni, tud hasznos, aktív lenni”

Van-e ebből kiút? Hogyan legyünk okos nemzet? – ezzel a címmel hirdette meg újabb webinarját az Egyensúly intézet, amelyre L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány létrehozóját és Halácsi Pétert, a Prezi és a Budapest School mikroiskola-hálózat társalapítóját hívták meg,

Link másolása

hirdetés

Az idén lesz 50 éve, hogy elkezdtem gimnáziumi tanulmányaimat. Jószerével azóta hallom, hogy a tankönyvek rosszak, a gyerekek túlterheltek, felesleges tudással terhelik őket, miközben nem tanítják meg őket tanulni és önállóan gondolkodni. Továbbá a tanárok alulfizetettek, nincs a szakmának igazi megbecsülése, ezért nem is az arra legalkalmasabbak mennek tanítani. Tehát átfogó oktatási reformra van szükség. Azóta számtalanszor próbálták „megreformálni”, de inkább toldozás-foldozás folyt, vagy olyan felülről levezényelt átalakítások voltak, amelyek irányítóinak többnyire nem is volt gyakorlati pedagógusi tapasztalatuk. Nekem nagy szerencsém volt, mert a kor egyik legkiválóbb középiskolájába, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumba járhattam, a szép emlékű dr. Grezsa Ferenc igazgatósága alatt, ahol a diákok nemcsak európai szintű műveltség alapjait szerezhették meg, hanem egy életre magukévá tehették a szabad szellemiséget is. Holott az 1970-es évek Magyarországán szó sem volt még „alternatív” iskolákról, és a Bethlen példája igazolta, hogy rendszertől függetlenül, egy bátor és nyitott igazgatóval és tanári karral akkor is lehetett csodákat művelni. Az általános problémák azonban maradtak, pedig lassan már unokáim beiskolázása kerül napirendre.

Van-e ebből kiút? Hogyan legyünk okos nemzet? – ezzel a címmel hirdette meg újabb webinarját az Egyensúly intézet, amelyre L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány létrehozóját, az Igazgyöngy alapfokú művészeti iskola igazgatóját és Halácsi Pétert, a Prezi és a Budapest School mikroiskola-hálózat társalapítóját hívták meg, a magyar közoktatás megújításáról pedig az intézet kutatói, Filippov Gábor és Bartha Diána beszélgettek Boros Tamásnak, az intézet igazgatójának vezetésével.

L. Ritók Nóra 1999-ben indította el Berettyóújfalu körzetében alapítványát, eredetileg egy gyerekközpontú művészeti iskola elképzelésével. Mivel azonban egy leszakadó térségről volt szó, úgy döntöttek: oktatási módszerekben, tananyagban, szemléletben azt tartják szem előtt, hogy az személyre szabott, hátránykompenzáló legyen, különös hangsúlyt fektessen a szociális készségek fejlesztésére és a gyereket a teljes szocio-kulturális környezetével együtt értelmezze. Ezzel szociális munkát is kapcsoltak az oktatáshoz, hogy kezelni tudják azokat a gyerekeket érő pozitív hatásokat, amelyek leamortizálódnak az otthoni közegben. ”Meggyőződésem, hogy a leszakadó térségeknek és társadalmi csoportoknak olyan iskolát kell biztosítani, ami komplexen kezeli az összes problémát, amit bevisznek magukkal az iskolába” – mondta az igazgatónő.

Halácsi Péter szerint a Budapest School hálózat, amelynek óvodai, általános és középiskolai csoportjai egyaránt vannak, tulajdonképpen ugyanazt csinálja Budapesten, mint az Igazgyöngy Hajdú-Bihar megyében, és nem érti, hogy az elit iskolák miért nem tudják magukévá tenni ezt a komplex szemléletet.

Miért válik az iskola feladatává a szociális készségekre való nevelés?

hirdetés
Az állami iskolák nem figyelnek arra, hogy egy gyerek jól érzi-e magát az iskolában, milyen az önértékelése, az önbecsülése, az együttműködési készsége – hangsúlyozta L. Ritók Nóra, aki úgy véli: a szociális készségek az értelmi intelligencián keresztül alapozzák meg, hogy milyen felnőttek leszünk.

Ezért engedték el az Igazgyöngyben a tananyag-központú oktatást és a készségfejlesztésre fókuszáltak. És bár az Igazgyöngynél tanuló gyerekek 70%-a hátrányos helyzetű és legalább 300-an vannak, akik halmozottan hátrányos, szegregált környezetből érkeznek, de nemcsak nekik, hanem minden egészséges gyereknek fontos a szociális készségfejlesztés. Hogy legyen reális önértékelése, legyen toleráns, szolidáris, tudjon együttműködni a különböző tudású és készségű társaival. „Ha egy élhető, befogadó társadalomról beszélünk, ahol mindenkinek boldogulnia kell, akkor e készség elengedhetetlen” – mondta az igazgatónő.

„Nagyon sok krízisben lévő 25 évessel dolgoztam, mert van egy dolog, amit addig sosem kellett csinálni, sőt, tilos volt: döntést kell hozniuk az életükről” – mesélte Halácsi Péter. Tehát olyan iskolára van szükség, ahol ezt megtanítják a gyerekeknek.

A Budapest School-hálózat vezetője szerint ideje lenne már a gyakorlatban is kipróbálni, hogy a diákok csoportban dolgozzanak, internet segítségével, holott ezek ma már a legtöbb munkahelyen alapkövetelmények, de a jelenlegi rendszer ezt tiltja. Emlékeztetett arra, hogy Maria Montessori több mint 100 évvel ezelőtt már óvodásokat is arra biztatott, hogy válasszanak a különböző tevékenységek között. A választás jogát kapja meg a gyerek, a tanár és a szülő is, és ezáltal egy csomó döntést be lehetne vinni az oktatásba.

„Van egy probléma: ha megengedjük, hogy sok szereplő döntsön, csökken a kiszámíthatóság. A jelenlegi minőségbiztosítási rendszerek azon alapulnak, hogy megmondjuk: 5 év múlva történik egy gyerekkel november 10-én. Körülbelül ilyen szinten kell megírni a tanterveket, hogy azokat elfogadják. Ebbe nem fér bele a döntés.”

Boros Tamás felvetette, hogy az Intézet kutatói tanulmányuk készítése során tapasztalták, a változást sokszor a szülők akadályozzák. L. Ritók Nóra szerint a „poroszos” rendszer annyira beleégett az emberekbe, hogy sokan képtelenek nyitottabban gondolkodni e téren. „Szabadság nélkül nem lehet sem a pedagógusnak dolgozni, sem a gyereket fejleszteni. A szabadság nem azt jelenti, hogy mindenki azt csinál, amit akar. Vannak szabályok, amiket mi magunk hozunk meg, amiket a gyerekek értelmezni tudnak és amikhez igazodni tudnak, és e keretek között tudnak alkotni, önmagukat megvalósítani. Mi a művészetet használjuk arra, hogy a gyerek ismeretei bővüljenek, de közben azt akarjuk, hogy boldog legyen, sikerélménye legyen és együtt örüljünk. Ez az, ami a mai oktatási rendszerből hiányzik.”

„A gyerek, szülő, tanár hármas nagyon erős triumvirátus. Rengeteg meló beszélgetni arról, hogy ha valamit nem úgy csinálnunk, ahogy tegnap, attól még lehet jó. Lehet, hogy nem jó, de ki kell próbálnunk” – mondta Halácsi Péter, aki bevallja: öt éve „kísérletezik a gyerekekkel”. „Nem ajánlom mindenkinek, de muszáj.”

Nagyon fontos, hogy a szülő mit gondol az iskoláról – tette hozzá L. Ritók Nóra, aki úgy látja, hogy az állami rendszerben már nincs meg ez a kontaktus, főleg nem azokkal a szülőkkel, akikre azt mondják: „nem partnerek”, mert csak akkor megy be az iskolába, ha behívatják, mert baj van a gyerekkel, holott mindenkinek fontos a pozitív visszacsatolás.

Mindketten egyetértettek abban, hogy a tehetséggondozás, a kreativitás támogatása nemcsak a gyerekekre vonatkozik, hanem a tanárokra, ezért olyan iskolaigazgatókra van szükség, akik beosztásukat nem hatalmi pozíciónak fogják fel, hanem hagyják „szárnyalni” kollégáikat, mert csak ők képesek kreatív, boldog gyerekeket nevelni.

„Be kellene emelni egy szociális nézőpontot a képzésbe mindenhol, ahol emberekkel foglalkozunk. Tudomásul kell venni, hogy nem átlagok vannak, hanem olyan mértékű leszakadások családoknál, gyerekeknél, amit fel sem tudnak fogni azok, akik a felsőoktatásban szakembereket képeznek.

Ha ezzel a ténnyel nem tudnak az onnan kikerülő hallgatók szembesülni, és nem tanulják meg kezelni, a terepen csődöt mondanak. Az én igazi pedagógiai tudásom nem a felsőoktatásból jött, hanem amikor bekerültem egy szegregált, túlkoros roma gyerekekkel teli osztályba. Mindent sutba kellett vágnom, amit addig tanultam, egy teljesen más struktúrát kellett felépítenem magamban, amiből az Igazgyöngy kinőtt” – emlékezett L. Ritók Nóra.

Milyen felnőttnek kellene kijönni az iskolából 16-18 évesen, és milyen képességgel jönnek ki ma az állami intézményekből? – hangzott az első rész záró kérdése. L. Ritók Nóra felhívta a figyelmet arra, hogy a leszakadó térségekben az oktatási szegregáció soha nem látott méreteket öltött.

„Ma az általános iskolából alapkészség-hiányosan kerülnek ki a gyerekek. Azt, hogy céljaik, probléma-megoldó, együttműködő, szociális készségeik legyenek, nem is említik, mert nincsenek benne ezeknek az iskoláknak nemcsak a fókuszában, de még a lehetőségeiben sem. Ezek a gyerekek 16 évesen kikerülnek az iskolából. Légüres térben élő, szakmával nem rendelkező fiatalok tömegével találkozunk ma. Biztosan kell egy központi szabályozás, amely legalább azt a törvényt betartatja, hogy egy településen a plusz pedagógiai munkát igénylő gyerekekből azt a bizonyos 25%-ot minden iskolának legyen kötelező felvennie - az egyházi iskoláknak is, amelyek e térségekben az oktatási szegregáció okozói azzal, hogy nem veszik fel őket. Aki nem tanul meg olvasni az alsó tagozatban, annak hiába csinálnak bármilyen programot 14 évesen” – mondta az igazgatónő.

„Akkor lesz boldog a gyerekem, ha tud közösségben élni, kapcsolódni, tud hasznos, aktív lenni, és tud navigálni a szabályok között” – tette hozzá Halácsi Péter.

Magyarország egyik legsürgetőbb kihívása ma a pedagógusutánpótlás megoldása: több fiatalt kell a pályára vonzani, és közülük is a legtehetségesebbeket - állapítja meg az Egyensúly Intézet oktatási szakpolitikai javaslata, amelyet Filippov Gábor kutatási igazgató és Bartha Diána kutató ismertettek.

Ennek érdekében a pedagógusképzésben hatékonyabban össze kell kapcsolni a kutatást és a tanítás gyakorlatát, és mind szemléletében, mind módszereiben korszerűsíteni kell a túl poroszos, tantárgy- és ismeretközpontú rendszert. Ezért az orvosi és pszichológusi képzés mintájára be kell vezetni a 4+1+3 éves pedagógusképzést. 2030-ra fel kell zárkóztatni a kezdő pedagógusbéreket az átlagbér kétszeresének szintjére, miközben a tanárhiány rövid távú mérséklése érdekében ösztönözni a nyugdíjaskorú tanárok pályán maradását.

Az Intézet szerint az államnak fel kell hagynia az oktatás tartalmi túlszabályozásával: a stratégiai döntéseket neki kell hoznia, de hagyja szabadon dolgozni a pedagógusokat. A közoktatásban az állam feladata a minőségi követelmények megszabása és ezek teljesülésének nyomon követése, illetve segítése. Ennek érdekében integrált monitoringrendszer jelzése alapján csak ott és akkor lépjen közbe, ahol és amikor szükséges.

Kulcsfontosságúnak tartják, hogy hálózatosodjanak az iskoláink. Az intézményrendszer jelenlegi szétaprózottsága és pazarló humánerőforrás-gazdálkodása fenntarthatatlan, miközben a világ sikeresebb oktatási rendszerei nagyobb egységekben, hálózatokban kezelik a hasonló kihívásokkal vagy lehetőségekkel szembesülő intézményeket.

Az agytröszt szerint az oktatás egyik legfontosabb feladata a társadalmi esélykülönbségek ellensúlyozása – nem pedig ezek erősítése. Ennek érdekében tartsuk minél tovább az iskolákban a gyerekeket: legyen ismét 18 év a tankötelezettségi korhatár. A tények alapján illúzió, hogy a korai szelekció bármilyen pozitív hatást gyakorolna a továbbtanulás esélyeire és a későbbi bérekre. Egyetlen kimutatható hatása a szegénység újratermelődése.

Az alapfokú oktatás ezért legyen egységesen 8 osztályos; ez idő alatt ne legyen lehetőség a teljesítményalapú kiválasztásra és a tanulói utak szétválasztására. A szülők körében ma ismertebb, teljesítményalapú iskolarangsorok helyett az esélyteremtési iskolarangsorokat kell népszerűsíteni – javasolja az Egyensúly Intézet.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: