News here
hirdetés

JÖVŐ

Harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben Magyarországon a klímaváltozás miatt

A pesszimista forgatókönyv szerint a század végéig átlagosan 5-tel csökken évtizedenként a fagyos napok éves száma.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2022. január 07.


Link másolása

hirdetés
A globális felmelegedés hatására a 20. század eleji évi ~120 napról 80 alá csökkent mostanra a fagyos napok átlagos éves száma Magyarországon. A legnagyobb csökkenés az Északi-középhegységben volt tapasztalható. A pesszimista forgatókönyv szerint ezen trend erősödésére számíthatunk, évtizedenként további 5 nappal csökkenhet a fagyos napok éves átlagos száma – írja a Másfélfok. A megfigyelt változásokért egyértelműen az általunk gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést. A szélsőségesen hideg napok hőmérsékletét illetően azonban még nem mutatható ki ilyen trend. Vagyis a természetes változékonyság dominanciája miatt napjainkig előfordultak és előfordulhatnak nagy hidegek. Az emberi tevékenység észlelhető hatása csak a legutóbbi néhány évtizedben lett látványos, és az elkövetkező évtizedekben számíthatunk majd annak fokozódására. A téli hideg eltűnésének az energiafelhasználás szempontjából csak első látásra örülhetünk, ugyanis vele együtt a nyár is melegebb lesz, a hideg időszakok csökkenése pedig kiemelt kockázatot jelent a mezőgazdaságnak. Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.

Sokan hallottuk, halljuk szüleinktől, nagyszüleinktől, hogy évtizedekkel ezelőtt a telek jóval hidegebbek voltak, mint manapság, gyakoribb volt a fagy és a hó. Vajon a szubjektív emlékeinket alátámasztják a hosszabb időszakot lefedő, objektívnek tekinthető klímamodell-szimulációs eredmények és az elmúlt 50 év megbízható hazai mérései? Mennyiben írható mindez az emberi tevékenység számlájára? Milyen jövőbeli tendenciákra számíthatunk, ha nem mérsékeljük a klímaváltozást?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ, melyhez két hőmérséklethez köthető éghajlati indikátort választottunk ki: a viszonylag nagy gyakorisággal előforduló fagyos napok évi számát (amikor a napi minimum-hőmérséklet 0 °C alá süllyed), illetve a szélsőségesen hideg viszonyokat jellemző évi minimum-hőmérséklet értékét. A feldolgozás során többféle adatforrást is felhasználtunk:

  1. a teljes Földet és az éghajlati rendszer egészét leíró globális éghajlati modellek legújabb verzióival a múltra készített szimulációkat,
  2. a szigorú szabványoknak megfelelő meteorológiai állomások mérésein alapuló, minőségileg ellenőrzött, finom felbontású rácsponti adatbázist, valamint
  3. az európai kontinenst, ezen belül a Kárpát-medence környezetét is lefedő, finom felbontású regionális klímamodellek szimulációit, melyek a jövőre vonatkozóan különböző emberi tevékenységet leíró forgatókönyveket vesznek figyelembe.

Az elemzés szerint nagyjából harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt ~120 évben Magyarországon, és ez a tendencia erősödni fog, ha nem mérsékeljük a globális felmelegedést.

Különösen az elmúlt két évtizedben volt nagy a melegedés

Elsőként tekintsük át a megfigyelésekkel igazolt változásokat. Az 1.a ábrán jól látszik, hogy a fagyos napok éves száma az ország területének egészén jelentősen csökkent az elmúlt 50 évben, a legnagyobb mértékben az Északi-középhegységben, ahol a csökkenés eléri az évtizedenkénti 5-6 napot.

Az országos átlagos trend mértéke -3,8 nap/évtized, ami azt eredményezte, hogy a globális felmelegedés hatására a legutóbbi évtizedre 80 nap alá csökkent a fagyos napok átlagos évi száma.

Az elmúlt 50 évre vonatkozóan az extrémebb hidegeket tekintve az országon belül csupán nagyon kis területen kaptunk szignifikánsan növekvő trendet (1.b ábra). A jellemző országos éves minimumhőmérséklet -15 °C volt. A nagyobb mértékű évek közötti természetes változékonyság miatt az elmúlt 50 évben kb. 1,5 °C-kal nőtt országos átlagban a leghidegebb napok hőmérséklete, ami azonban statisztikailag nem szignifikáns, és elsősorban a legutóbbi néhány év kevésbé extrém hidegeinek köszönhető.

hirdetés
1. ábra: A fagyos napok évi számának (a) és az évi minimum-hőmérsékletnek (b) a megfigyelt évtizedes trendjei az 1971-2020 időszakban. Szürke pöttyözés jelöli a statisztikailag szignifikánsan változó területeket. A szerzők ábrája.

Ha az elemzést kiegészítjük a 20. század elejéig visszamenő klímaszimulációkkal, akkor összességében kisebb ütemű változásokat látunk (2. és 3. ábra): míg a fagyos napok évi számában a jelenlegi trend kevesebb mint fele (-1,6 nap/évtized az országos átlag) volt jellemző, addig az extrém hidegek előfordulása gyakorlatilag nem változott a 20. század folyamán (+0,1 °C/évtized).

Ennek oka, hogy az emberi tevékenységnek a 20. század első felében még nem volt annyira érezhető hatása az éghajlatra, és a globális tendenciákhoz hasonlóan térségünkben is a természetes változékonyság dominált.

Az utóbbi egy-két évtizedben azonban egyre inkább az emberi tevékenység hatásának növekedését érzékelhetjük, mely várhatóan a jövőben erősödni fog.

A 2. és 3. ábrán kirajzolódik a jelenlegi trendek nagyjából kétszeres növekedése, amire fel kell készülnünk amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátását nem kezdjük el csökkenteni (ezt tekintjük pesszimista, RCP8.5 elnevezésű forgatókönyvnek). A fagyos napok évi számában az optimistább jövőkép az elmúlt 50 évhez képest valamelyest mérsékeltebb trendet eredményez, de a pesszimista forgatókönyv szerint átlagosan további -5 nap/évtized változásra számíthatunk a fagyos napok éves számában a század végéig.

Az extrém, évi legalacsonyabb minimum-hőmérsékletben mindkét forgatókönyv egyértelműen a jelenlegi trend erősödését vetíti előre a 21. század végére (melynek üteme átlagosan +0,5-0,6 °C/évtized lesz). A múlt és a jelen trendjeivel ellentétben ezek az extrém értékben várható változások már egyértelműen szignifikánsak a jövőbeli modellszimulációk szerint, azaz a belső éghajlati változékonyságot meghaladó mértékű lesz az emberi tevékenység okozta változás.

2. ábra: Fagyos napok évi száma – országos átlag [nap]. A fagyos napok évi számának 1971-2020 időszakban megfigyelt (kék), az 1900-2005 időszakban, historikus kényszerekkel szimulált (szürke), illetve az optimistább RCP4.5 (narancs) és a pesszimista RCP8.5 (piros) forgatókönyvet 2005-2100 időszakban követő jövőbeli szimulációk éves idősorai Magyarországra. A szürke sáv 5 globális szimulációt, míg a narancs és a piros sáv 8-8 regionális szimulációt tartalmaz, a vastagított vonalak a szimulációk átlagát jelölik. A szürke vonal trendje -1,6 nap/évtized, a kék vonalé -3,8 nap/évtized, míg a narancs és a piros vonal trendje rendre -3 nap/évtized, illetve -5 nap/évtized, és ezen változások minden esetben szignifikánsak. A szerzők ábrája.
3. ábra: Évi minimum-hőmérséklet – országos átlag [°C]. Az évi minimum-hőmérséklet 1971-2020 időszakban megfigyelt (kék), az 1900-2005 időszakban, historikus kényszerekkel szimulált (szürke), illetve az optimistább RCP4.5 (narancs) és a pesszimista RCP8.5 (piros) forgatókönyvet 2005-2100 időszakban követő jövőbeli szimulációk éves idősorai. A szürke sáv 5 szimulációt, míg a narancs és a piros 8-8 szimulációt tartalmaz, a vastagított vonalak a szimulációk átlagát jelölik. A szürke vonal trendje +0,1 °C/évtized, a kék vonalé +0,3 °C/évtized, míg a narancs és a piros vonal trendje rendre +0,5 °C/évtized, illetve +0,6 °C/évtized, és a változások csak a jövőre vonatkozóan szignifikánsak. A szerzők ábrája.
Az ország középső részei fognak a leginkább tovább melegedni

A következő két évtizedben még nincs jelentősége, hogy melyik (optimista vagy pesszimista) forgatókönyvet tekintjük a jövőre: további mintegy 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok évi átlagos száma (4. ábra), míg 2-3 °C-kal nőhet (melegedhet) az évi legalacsonyabb minimum-hőmérsékletek értéke (5. ábra).

A fagyos napok esetében már 2040 után megjelenik a pesszimista forgatókönyv hatása az optimistábbal szemben, míg az évente előforduló extrémeknél ez inkább csak 2060-tól válik jelentőssé. Ami a térbeli struktúrát illeti: a fagyos napok elsősorban az ország középső területein ritkulnak majd, az évi legalacsonyabb hőmérsékleti értékek pedig várhatóan inkább a déli és a legkeletibb régiókban változnak jobban.

4. ábra: A fagyos napok átlagos évi számának változása 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100-ra az optimistább RCP4.5 (fent) és pesszimista RCP8.5 (lent) forgatókönyvet figyelembe vevő 8-8 modellszimuláció átlagára. Referencia időszak: 1986-2005, a megfigyelések országos átlaga: 99 nap. A szerzők ábrája.
5. ábra: Az évi minimum-hőmérséklet változása 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100-ra az optimistább RCP4.5 (fent) és pesszimista RCP8.5 (lent) forgatókönyvet figyelembe vevő 8-8 modellszimuláció átlagára. Referencia időszak: 1986-2005, a megfigyelések országos átlaga: -15,9 °C. A szerzők ábrája.

A még szélsőségesebben hideg, 10, illetve 20 évente átlagosan egyszer előforduló hőmérsékleti minimumértékeket tekintve azt láthatjuk, hogy országos átlagban az elmúlt fél évszázad során ezek nem változtak számottevően, azaz 2000 után is előfordult 10 évente egyszer -20 °C, s 20 évente egyszer -22 °C (6. ábra).

A jövőre vonatkozó modellszimulációk alapján a következő évtizedekben még az évi minimum-hőmérsékletnél is kisebb mértékben történő növekedésre számíthatunk az optimista forgatókönyv esetében, és annak csak 2060 után lesz jelentősége, hogy sikerül-e a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok antropogén kibocsátását mérsékelni.

Ez a század végére a pesszimista forgatókönyv szerint azt jelenti, hogy 10 évente átlagosan csupán egyszer kell (-13)-(-15) °C-ra felkészülnünk.

6. ábra: Az extrém, 10 és 20 éves visszatérési idejű (azaz 10, illetve 20 évente átlagosan egyszer előforduló) minimum-hőmérsékletek 1971-1990 és 2001-2020 időszakban megfigyelt értékei, továbbá a 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100 időszakra az optimistább RCP4.5 és a pesszimista RCP8.5 forgatókönyvet figyelembe vevő 8-8 modellszimuláció alapján várható értékek intervalluma. Az értékek az országos átlagot mutatják. A szerzők ábrája.
Nem érdemes túlzottan örülni a kevesebb hidegnek

A fagyos napok évi számának elmúlt évtizedekben tapasztalt jelentős csökkenése, azzal együtt, hogy az éves extrém hideg hőmérsékletek alig változtak, valószínűleg ideiglenesen kedvező a hazai vegetáció nagy részének. A jövőben ezzel szemben az utóbbiak jelentős változására is számítani kell, ami a kártevők áttelelését valószínűleg már nem gátolja, és így fel kell készülnünk ennek negatív hatásaira.

Az energiafelhasználás szempontjából a téli melegedés térségünkben tagadhatatlanul pozitív hatású, azonban a hőmérséklet növekedése nem szorítkozik a téli időszakra.

A téli melegedés ugyanis a nyári nagyobb mértékű forróságot is magával vonja, amikor viszont a hűtési igények megnövekedése a télen megtakarított energiát elhasználja, vagy akár meg is haladhatja.

Ugyancsak fontos szempont az enyhébb telek és a csökkenő extrém hidegek mezőgazdaságra gyakorolt kettős hatása, ami végső soron a megtermelt élelmiszerek mennyiségén keresztül egyértelműen komoly gazdasági következményekkel, kockázattal járhat.

Egyértelműen mi okozzuk a felmelegedést a modellek szerint

Ha összehasonlítjuk az elmúlt évtizedekre vonatkozó éghajlati szimulációkat, melyek csak természetes kényszereket vesznek figyelembe, olyanokkal, melyek az emberi tevékenység hatására növekedő üvegházgáz-koncentrációt is tartalmazzák, akkor a fagyos napok számában mért negatív tendenciát csak akkor kapjuk meg, ha az emberi tevékenység éghajlatmódosító hatását is figyelembe vesszük.

A 7. ábrán azt láthatjuk, hogy a természetes kényszerekkel meghajtott modellszimulációk egyaránt adtak gyengén növekvő és csökkenő trendet a fagyos napok megfigyelt negatív trendjével szemben.

Ha az extrémebb, évi minimum-hőmérsékletet tekintjük, akkor az antropogén hatások gyengén növekvő trendet eredményeznek, míg a természetes kényszerekkel ezzel éppen ellentétes, gyengén negatív irányú a változás.

Mivel a megfigyelések szerint a vizsgált (1971-2014) időszakban nulla körüli a trend, ezért a szélsőségesebb hidegek előfordulásában egyelőre még nem jelent meg az emberi tevékenységek hatása, így kijelenthetjük, hogy a természetes éghajlati változékonyság a meghatározó, és a nagy hidegek eddigi változása inkább csak szubjektív érzet.

7. ábra: A fagyos napok (zöld) és az évi minimum-hőmérséklet (kék) megfigyelt (vonalak), illetve a természetes kényszerek (vertikális tengely) és az emberi tevékenység hatását is figyelembe vevő (horizontális tengely) modellszimulációkból számított (körök) lineáris trendje. Országos átlag, 1971-2014. A szerzők ábrája.

A kutatásban a szerzőkön kívül továbbá még részt vett: Bartholy Judit, Mráz Anna, Pieczka Ildikó. Az ingyenesen hozzáférhető regionális modelleredményekért köszönet illeti az ELTE Meteorológiai Tanszékét, az Euro-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait, a globális modellszimulációk elkészítéséért a WCRP CMIP 6. fázisában résztvevő intézményeket. Végül a megfigyelések rácsponti adatbázisát az Országos Meteorológiai Szolgálatnak köszönjük.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
3 dolog a fenntartható kávétermelésért
Fenntartható forrásból származó kávét szinte bármelyik üzletlánc polcain találhatunk. Érdemes tisztában lenni például a minősítőrendszerekkel, melyek védjegyével gyorsan megtalálhatjuk azokat a kávékat, amelyek termesztésekor és előállításakor a környezettudatosságra törekedtek. Ebben segítünk!

Link másolása

hirdetés

Magyarországon évről évre nő a minőségi kávék iránti kereslet, és a koffeinbevitelen túl egyre többen élményként tekintenek a kávézásra. Ezzel párhuzamosan azonban az éghajlatváltozás, a kávécserjéket sújtó betegségek, a csökkenő természeti erőforrások, a trágyák emelkedő költségei, valamint a kávé csökkenő ára és a növekvő gyártási költségek oda vezetnek, hogy a kávéültetvényesek egyre nehezebben élnek meg a kávétermesztésből.

Fenntartható gazdálkodási módszerek és beszerzés nélkül hamarosan búcsút inthetünk több kávéfajtának is. A kávéipar fennmaradásának feltétele, hogy aktívan tegyünk a termőterületek megóvásáért és a kávétermelő közösségek támogatásáért. Éppen ezért a Tchibo kávémárkáján keresztül fenntartható és tiszteleten alapuló gyakorlatokat valósít meg, ezáltal termékeiben az élvezeti érték szorosan összefonódik a környezeti és a társadalmi felelősségvállalással.

A cég nem csak a kávétermesztés során figyel a fenntarthatóságra, hanem a használati cikkeknél is ügyelnek a fenntartható forrásokra és az újrahasznosításra: a pamutalapú textilek 98%-a fenntartható forrásból származik, 2020-ban 63 millió műanyag palackot hasznosítottak újra textiltermékeikben*, a csomagolóanyagoknak pedig már 97%-a újrahasznosított.

Mikor minősül egy kávé „fenntarthatónak”?

Fenntartható kávétermesztés alatt azt értjük, hogy a származási országokban élő kávétermesztők és családjaik ma és a jövőben is jól meg tudnak élni a kávétermesztésből.

A fenntartható termesztési módszerekre való átállással a farmerek fontos ismereteket és módszereket sajátítanak el olyan témakörökben, mint a talajtermékenység, a vízhez való hozzáférés vagy a klímavédelem. Ez segít abban, hogy hosszú távon több és jobb minőségű kávét termesszenek.

hirdetés

Na de mit tesz a Tchibo a fenntartható kávé érdekében?

1. Elismert szervezetekkel működnek együtt

A fenntarthatósági törekvéseihez kapcsolódóan olyan nemzetközileg elismert szervezetekkel működnek együtt, mint például a Rainforest Alliance ( a tanúsítás célja az esőerdők, a környékén élő állatok és emberek védelme, a kávé, tea és egyéb növények fenntartható termelésének biztosítása), a Fairtrade (A Fairtrade-nek az a lényege, hogy se a természetet, se a termelőket ne zsákmányolják ki az adott termék előállítása során), a UTZ Certified, továbbá a bio tanúsítás mögött álló szervezetekkel, valamint agrártudósokkal, kereskedelmi partnerekkel és állami, illetve nem állami szervezetekkel közösen tevékenykednek a fenntartható kávétermesztés és a farmerek életkörülményeinek javítása érdekében.

2. Kiállnak az ültetvényesek és családjaik jobb életkörülményeiért

Tchibo Joint Forces!® képzési programjukkal 2009 óta támogatják a kávéültetvényeseket és családjaikat a hagyományos termesztésről a társadalmilag és ökológiailag tolerálható, valamint ökonómiailag nem megterhelő kávétermesztésre való, lépésenkénti átállásban. A származási országokban lebonyolított projektjeikkel lehetőségük van arra, hogy a kávéültetvényesek és családjaik valós életkörülményeit a közvetlen közelből tapasztalhassák meg. Közösen dolgoznak ki olyan megoldásokat, melyek nemcsak regionálisan, de nemzetközileg is megvalósíthatók. 16 projekt keretében eddig 8 ország több mint 35.000 termelője teljesítette sikeresen a programot.

Továbbá a származási országokban megvalósított képzési projektjeiknek köszönhetően, Coffee Care és Save the Children partnereinkkel közösen, 2009 óta több mint 5500 gyermekre és fiatalra vigyáztak a szüretek idején Tanzániában és Guatemalában, és biztosítottak számukra oktatást.

3. Nem használnak növényvédő szereket

A fenntartható kávétermesztésben nem használnak növényvédő szereket vagy műtrágyát, kímélve ezzel a talajt és a klímát. Így a talaj termékenyebb, a kávé minősége jobb, az ültetvényesek jövedelme pedig magasabb lesz.

A kávéválasztásnál érdemes tehát figyelni a csomagolás rejtette plusz információkra, mert a Fairtrade és Rainforest Alliance tanúsítvánnyal ellátott kávé fogyasztása nemcsak a kávézás élvezetét jelenti, hanem a fenntartható fejlődés ötletének és szellemének támogatását.

Harmincadik születésnapját ünnepli idén a Tchibo!

Ennek alkalmából a kávézás egyedi élményén túl sok szórakozásra és nyereményre számíthat minden meglévő és jövőbeni vásárló.

Az ünnepi időszak alkalmából a Tchibo több meglepetéssel is készül a vásárlói számára. Május másodikától országos nyereményjáték indul, melyben minden Tchibo termék részt vesz, értékhatár nélkül.

Május 14-én pedig útjára indul a "Tchibo Barista Bár" roadshow, amely több mint 11 városba viszi el a Tchibo kávéélményt országszerte, egészen 2022. június 25-ig. Helyszínekért kattints: www.tchibobaristabar.hu

(*Forrás: Textile Exchange (Shen L., et al. (2010) Resour Conserv Recycl, 55 (1), 34-52) alapján végzett számítás)

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ültessünk MÉG, jobb levegőt!
A P&G idén tavasszal tovább folytatja erdőtelepítést támogató programját a ’Föld a mi otthonunk’ globális programjának keretében.

Link másolása

hirdetés

A Procter & Gamble 2021-es ’Ültessünk jobb levegőt’ programja során több mint 7,5 millió forint adomány gyűlt össze, amiből a vállalat a MyForest Közösségi Erdőkért Alapítvánnyal együttműködve több mint egy hektárral növelte az erdők számát Szarvasgede térségében. A P&G idén tavasszal tovább folytatja erdőtelepítést támogató programját, hogy a ’Föld a mi otthonunk’ globális programjának keretében helyi szinten is támogassa a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Kiemelten rossz a levegőminőség Magyarországon

A globális felmelegedés a 21. század legfontosabb környezeti problémája, melynek fő oka az üvegházhatású gázok kibocsátása, aminek következtében a hő megragad a légkörben, ezzel egyre magasabb hőmérsékletet okozva. A levegő rossz minőségéhez a közlekedési szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok mellett az emberi ipari tevékenység és a háztartási szilárdtüzelés légszennyező melléktermékei is nagyban hozzájárulnak. Magyarországon a szállópor-kibocsátás rendszeresen a jogszabály szerinti megengedett határéték felett van, aminek nagy része a nem megfelelő fűtési és tüzelési szokásokhoz köthető. A levegő részecskeszennyezettsége miatt egyaránt kialakulhatnak szív-és érrendszeri, daganatos és légúti megbetegedések, ami krónikus betegségben szenvedők, az idős korosztály és a legfiatalabbak számára végzetes is lehet. Hazánkban évente több mint 13.000 ember hal meg idő előtt a kültéri légszennyezettség miatt.*

 

A fák nélkülözhetetlen szerepe

A hazánk térségében az erdők kiemelt szerepet játszanak a klíma javításában, azonban számuk az elmúlt évszázadok során jelentősen lecsökkent. Magyarország területéről 2001 és 2020 között 214 ezer hektár természetes erdő tűnt el, ami 11%-os csökkenést jelent a 2000 óta.** A fák haszna jóval több oxigéntermelő képességüknél: javítják a levegő minőségét, hűtik a környezetük hőmérsékletét, zaj-és talajvédő funkciót látnak el, valamint élőhelyet biztosítanak növény- és állatfajok sokaságának.

A fák asszimilációs folyamataik során nem csak oxigént termelnek, de feldolgozzák, növekedésük során megkötik az emberi tevékenységek által kibocsájtott szén-dioxidot is. Számítások szerint egy lombköbméter asszimiláló felülete 650 gramm oxigént termel, és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel egy év alatt a vegetációs időszakban, azaz a lombkoronafejlesztő és terméstermelő hónapokban.***

hirdetés

A fák és erdőségek lombkoronája segít lekötni az olyan szilárd légszennyező részecskék egy részét, mint a szálló por és a hozzátapadó nehézfémek. Egy 40 éves erdő 1 év alatt hektáronként 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből.

Ültessünk MÉG, jobb levegőt!

Az erdőtelepítéshez bárki hozzájárulhat: április 19 és június 25 között, a vállalat az ebben az időszakban megvásárolt P&G termékek után (Ariel, Lenor, Jar, Pampers, blend-a-med, blend-a-dent, Naturella, Always, Discreet, Pantene, Head&Shoulders, Aussie, Herbal Essences, Mr. Proper, Gillette, Ambi Pur, Old Spice, Tampax, Bear Fruits, Oral-B, Swiffer) a hazai erdőtelepítést támogatja, amelynek keretében további több ezer fa elültetése a cél.Minden egyes elültetett fa, minden új hektár erdő kiemelkedő jelentőségű a levegőszennyezés csökkentése szempontjából. A résztvevő üzletekről és a promóciós időszakokról további információ a program weboldalán található.

További információ: www.ultessunkjobblevegot.hu

* https://www.levego.hu/kampanyok/tisztafutes/

** https://tinyurl.hu/HWEE/

*** https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvany/fak.htm

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Madarak hullanak az égből Indiában, ahol tarol az extrém hőség
Ahmanábádban 45-46 fok volt a napi csúcs az utóbbi időben. Az előrejelzés szerint a folytatásban sem várható enyhülés. Éjjel és hajnalban is csak 30 fok köré csökken a hőmérséklet.

Link másolása

hirdetés
Madarak tucatjai potyognak az égből Indiában. A kimerült, dehidratált állatok a nyugat-indiai Gudzsarát államot sújtó extrém hőhullám miatt hullanak el

- írja a Reuters.

Ahmanábádban - állam legnagyobb városában - 45-46 fok volt a napi legmagasabb hőmérséklet az utóbbi napokban. Az előrejelzés szerint a folytatásban sem várható enyhülés. Éjjel és hajnalban is csak 30 fok köré csökken a hőmérséklet.

A helyi állatorvosok és állatmentők szerint az állatok nem jutnak ivóvízhez, mert a nagy melegben a források is kiszáradnak. Egy állatkórházban több ezer madarat kezeltek már az elmúlt hetekben, és naponta több tucat madár érkezik hozzájuk, amiket állatmentők visznek be.

Az utóbbi idő legnehezebb évei közé tartozik a mostani - állítják az állatvédők. Tapasztalatuk szerint tíz százalékkal több a mentésre szoruló madár. A kórházban a madarakat multivitamin tablettákkal etetik, és fecskendők segítségével itatják őket.

Dél-Ázsia az utóbbi évek - nyarat megelőző - forrósága miatt nagyrészt kiszáradt. Narendra Modi indiai miniszterelnök a megnövekedett tűzveszélyre is figyelmeztetett.

hirdetés

„Az olyan szélsőséges forróságok, mint a Dél-Ázsiát márciusban és áprilisban sújtó hőhullám, már most is a leghalálosabb szélsőséges éghajlati események közé tartoznak” – figyelmeztet Friederike Otto klímaszakértő, a londoni Imperial College Grantham Intézetének tudósa.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Újrahasznosított étolajjal tankolják a repülőket Dallasban
Ha széles körben elterjedne a módszer, jelentősen csökkenne a repülés ökológiai lábnyoma.

Link másolása

hirdetés

A dallasi reptér több mint kétszáz környékbeli étterem használt étolaját gyűjti be, hogy repülőgép-üzemanyagként hasznosítsák újra - írja az IFLScience. Ez azért nagy szám, mert a repülés az egyik, ha nem a leginkább környezetszennyező utazási mód, így bőven van mit "zöldíteni" rajta.

Az étolaj újrahasznosításával jelentősen csökkenteni lehet a repülés ökológiai lábnyomát.

A repülés jelenleg a globális kibocsátás két százalékáért felel, ez a szám viszont folyamatosan növekszik. Ezért fontos, hogy fenntarthatóbbá tegyék, akár az üzemanyagon keresztül.

Kizárólag újrahasznosított étolajjal egyébként nem lehet megtankolni egy gépet, de hagyományos üzemanyag mellett teljesen jól használható. Ha minden igaz, ezzel a módszerrel

80 százalékkal csökken egy repülőgép CO2 kibocsátása.

Ráadásul még a repteret sem varázsolja sültkrumpli szagúvá.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: