hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Mindannyian szomszédok vagyunk. Itt az ideje, hogy úgy is viselkedjünk” – ilyen volt a TEDx Danubia Countdown

A TEDxDanubia konferencia-sorozat speciális, klímaváltozással és egyéni felelősségvállalással foglalkozó napján szakértők, civil szervezetek, fiatalok gondolkodtak közösen arról, mit tehetünk egy zöldebb, fenntarthatóbb jövőért.

Link másolása

hirdetés

„A világ egy hatalmas becsületkasszává vált.” „Mind ismeretlen elkövetők vagyunk.” „A Földön egyre több a szabadúszó, az óceánban egyre kevesebb.” „Az érzelmek kifejezése csomagolásmentesen jó, és az egyszerhasználatos érzelmek károsak”. - Ilyen és hasonló gondolatokat hallottunk abban az esküben, amelyet Kemény Zsófi író, slammer tett a jövőért aggódó fiatalok és kevésbé fiatalok nevében a TEDx Danubia Countdown napján a Vígszínházban.

Nemcsak ebből, hanem a fenntarthatóságot szolgáló kreatív projekteket bemutató Future Design győzteseinek szavaiból is kiderült, hogy a tizenévesek nincsenek túl nagy véleménnyel az előttük járó generációkról, gyűjtőfogalommal a „felnőttekről”.

„A legbosszantóbb a profit-maximális, a rengeteg felesleges termék, amelyeknek a megsemmisítése szintén súlyosan szennyezi a környezetet.” „Mindenki másra hárítja a felelősséget, a felnőttek csak sodródnak az árral”. „A felnőttek azért nem hajlandók életmódjukon változtatni, mert nem szeretnek kilépni megszokott komfortzónájukból.” - hallhattuk.

Az is kiderült, hogy a jelenlévők szeretnének már most bekerülni a döntőshozók közé kreatív ötleteikkel, még mielőtt ők maguk is felnőtté válnak. Több mint 50 évvel ezelőtt már volt egy sokat emlegetett jelszó: „Mindenki gyanús 30 év felett” – hangoztatták világszerte a 68-asok, és sajnos nem egy esetben láttuk, hogy a „forradalmi hősök”, mire döntéshozók lettek, szépen betagozódtak a korábban kiátkozott társadalomba és intézmény-rendszerbe. Tehát ők látják ezt a veszélyt, és szeretnék elkerülni, saját jövőjük és az őket követők érdekében.

Mint a program címe, a Countdown is jelzi, a klímaváltozás elindított egy visszaszámlálást, amit talán még meg lehet állítani, de csak akkor, ha gyökeresen megváltozik a természethez való viszonyunk, fogyasztási szokásaink, és túllépünk az embereket, országokat, rendszereket elválasztó mesterséges, és többnyire felesleges, káros korlátoktól. Mint Honti Pál kurátor, a nap egyik műsorvezetője hangsúlyozta: a Föld 4,5 millárd éve alatt sok mindent kibírt már, de egyáltalán nem biztos, hogy ez az emberiségre is igaz.

hirdetés

Goya: Kronosz felfalja saját gyermekeit című elborzasztó festményét ajánlotta figyelmünkbe dr.Kirsten Dunlop, az EIT Climate tudás és innovációs közösség vezérigazgatója, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a világ éppen a covid-járvánnyal bizonyította be, hogy ha szükséges, a tudomány és az ipar igen rövid idő alatt képes összefogni.

Felidézte azt is, hogy az emberiség túlélésének záloga évezredeken át a tanulás, a tapasztalatszerzés, és az ebből kiinduló innováció. Éppen ezért minden eddiginél fontosabb közkinccsé tenni a tudást, összehangolni a fenntarthatósághoz vezető utakat, valamint a közösségi és egyéni értékeket.

Hivekovics Ákos arról beszélt, hogy jelenleg a Földön lakható terület 91%-át használják mezőgazdasági célokra. Hogy megóvjuk a természetes környezetet, ne onnan vegyünk el újabb területeket, ne csak horizontálisan, hanem vertikálisan is gondolkodjunk. Ennek szellemében Ákos olyan toronyházak terveit mutatta be, amelyeknek a szintjein megfelelő körülmények között folyhatna növénytermesztés, de akár állattenyésztés is.

A régi berögződések feladása a közlekedésben is szükséges, ezt saját példájával illusztrálta a Totalcarból ismert Bazsó Gábor „Karotta”, aki bevallotta, hogy a benzingőz bűvöletében élt.

Ma azonban már ő is tudja, hogy a közlekedés 17%-át teszi ki a globális CO2 kibocsátásnak, ennek nagy részét az autók produkálják. Ha viszont elektromos autóra váltunk, akkor a belső égésű motoros autóhoz képest a CO2 kibocsátás 1/3-ára csökken. Ehhez azonban le kell mondanunk az eddigi autózással kapcsolatos tudásunkról és élményeinkről. Bemutatott egy elektromossá átalakított 1976-os gyártású, szinte hangtalanná tett autót, amit véletlenül (?) Gretának hívnak, mintegy illusztrálva, hogy tovább vihetünk valamit a múltból annak káros hatása nélkül, de meg kell szabadulnunk felesleges rajongásainktól, és közben élvezhetjük azt a folyamatot, amivel a világot elviselhetőbbé alakítjuk.

Táplálkozásunk átalakításával, az élelmiszer-pazarlás megfékezésével, a fogyasztók és a fogyasztott élelmiszerek eredete között egyre szélesedő szakadék megszüntetésével nemcsak egészségesebben élhetünk, hanem a környezetünket is óvhatjuk – hangsúlyozta Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista, aki szerint általában az ár és méret alapján döntünk, holott a tápértéke sokkal fontosabb információ lenne.

Riasztó adat, hogy minden magyar állampolgár évente 68 kg élelmiszert dob a szemétbe, miközben a világnak egyelőre nincsen válasza a szegény országokat sújtó éhínségre, és az előrejelzések szerint 2050-re 1,9 milliárd ember szenved majd vízhiányban.

A fenntartható táplálkozás nemcsak a kevesebb húsevést jelenti, hanem azt is, hogy az egész évben rendelkezésre álló, ám több ezer kilométerről szállított, ki tudja, hogyan tartósított élelmiszerek helyett a helyi, szezonális termékeket esszük. Továbbá az is, hogy egy élelmiszer minden ehető részét felhasználjuk.

És erről eszembe jutott, hogy gyerekkoromban nagyanyámnak köszönhetően még a magyar szőlőfajták érési idejét is tudtam a Csabagyöngyétől az Izabelláig, a Kecskecsöcsűtől az Otellóig. Mindegyiknek megvolt a maga illata, zamata, ma pedig bármikor ehetek – helyettük is – nagyra fújt, mag nélküli import szőlőt. És épp a napokban volt szerencsénk enni abból az isteni paradicsomból, ami a Veszprém megyei lankákon, szabad földben termett. Alighanem egy ideig messzire elkerüljük a bolti fóliásat...

A természet kizsákmányolásának veszélyeire figyelmeztetett az XPLN videóverseny győztese, Kiss Dávid: A klímaváltozás és a madarak című, alig 3 perces alkotása. Arról pedig, hogy mit tehetünk mi a természetért, egy rövid videóban a Borsod-Abaúj-Zemplém megyei Parasznya lakói számolhattak be: élőhelyrekonstrukciót hajtottak végre több mint 7000 őshonos enyves éger, valamint kőrisek és rezgőnyárfák telepítésével. Ez az erdő 2050-ig 210 tonna CO2-t fog megkötni az élő biomasszában, de az avar és a talaj is CO2-raktárként szolgál majd, miközben az erdő elősegíti az állati és növényi biosokféleség újjászületését is.

A kultúra oldaláról közelítette meg a jövőt Juhász Anna irodalmár és Puskás Kata Szidónia, a Bodor Tibor Kulturális Egyesület elnöke. Juhász Ferenc költő lánya arról beszélt, hogy a magyar irodalomban fontos helye van a tájleírásnak. Bemutatják, milyen a természeti környezetünk. De vajon ma azt látjuk-e még a természetben, amit íróink, költőink 50-100-150 évvel ezelőtt?

„A természet mi magunk vagyunk, amiből származunk” – mondta Anna, idézve édesapja, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Fekete István sorait.

Puskás Kata Szidónia szintén családi örökségéről mesélt: nagyapjáról, Bodor Tibor színművészről, aki több mint 60 könyvet olvasott fel vakoknak és gyengénlátóknak, ezek képezték hangoskönyv-kiadásaik alapjait. Ennek kapcsán világította meg a példaképpé válás mikéntjét: „Beszélj úgy, hogy akarják meghallgatni; hallgass úgy, hogy beszéljenek hozzád; úgy adj, hogy azt csak az adás öröméért tedd.” Igazából nagyon egyszerű, mégis mély értelmű útmutató egy olyan világban, amely folyamatos értékválsággal küzd és felszínes „influenszerek” veszik át az egyetemes és hétköznapi hősök szerepét.

A közösségi klímavédelmi tevékenység sajátos lehetőségét vázolta fel James Atkins brit vállalkozó, aki számos vállalkozást indított be a klímaváltozás ellen és a biodiverzitás megőrzésére. Ötlete a Planet Super League azon a „törzsi szellemen” alapul, amely összetartja a legendás futballcsapatok szurkolótáborait (az ő szíve a Manchester Unitedért dobog). Úgy véli, hogy azt az energiát, ami egy-egy szurkolótáborban van, remekül fel lehetne használni természetmentő akciókban, és ugyanúgy vetélkednének egymással, mint kedvenceik a bajnokságokban és a kupákban. És ez kimeríthetetlen tartalék lehetne, hiszen a világon mintegy 3,5 milliárd focirajongó él – mondta Atkins.

Végezetül térjünk vissza a fent említett esküre, amely mintegy kijelöli helyünket és dolgunkat a világban. Aki hallja, adja tovább.

„Mi vagyunk az a generáció, aki már nem mondhatja majd, hogy nem tudtam, nem láttam a jeleket. A jelek jól láthatóak, a számok egybehangzóak. Tetteinkkel sokra, messzire jutottunk. Olyannyira, hogy nem is olyan régen saját földtörténeti kort neveztek el rólunk. Antropocén, vagyis az emberek kora, mert valóban mi dominálunk, határozzuk meg, mi lesz. Bolygóméretű rendszereket vagyunk képesek befolyásolni, de a nagy lehetőséghez nagy felelősség is társul a közös a jövőnket illetőleg. Mindannyian szomszédok vagyunk. Itt az ideje, hogy úgy is viselkedjünk.” - mondta Honti Pál.

"És hogy mi a helyzet a fenntartható boldogsággal? Ha mind egyszerre feltesszük a kezünket, mint a stage-divingoló rocksztárt, fenn tudjuk tartani azt is. Éltemiglen. Éltediglen. Életigen"

– hangzott a hitvallás vége Kemény Zsófitól. Egy ilyen híres "alázuhanó", Peter Gabriel mesélte nekem több mint 30 évvel ezelőtt, hogy soha nem félt attól, hogy leejtik, bízott az emberek közös energiájában. Bizzunk hát mi is. Önmagunkban és egymásban.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Péter, nem lehetsz ilyen érzéketlen” – A környezetvédelemről vitázott Dobrev Klára és Márki-Zay Péter

Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek Paks, a Mátrai Erőmű, valamint a kibocsátás-csökkentés kérdésében egyetértettek, abban viszont már nem, hogy kinek kell viselnie a klímaharc költségeit.

Link másolása

hirdetés

„Mélységesen hiszek abban, hogy a klímaválság, a klímakatasztrófa elkerüléséhez nincs más megoldás, mint a sokkal erősebb európai uniós együttműködés” – fogalmazta meg a Greenpeace és a HVG által szervezett klímavitán Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje. Kitért arra is, hogy szerinte a környezetvédelmi hatóságnak mielőbb vissza kell adni a jogokat, és el kell tőle venni azt a szerepet, amit most játszik, hiszen jelen pillanatban gyakorlatilag annyi a dolga, hogy a fideszes oligarchák különböző beruházásaihoz adjon zöld kártyát.

Márki-Zay Péter azt mondta, ha ő lenne Magyarország miniszterelnöke, önálló minisztériumot hozna létre a környezetvédelemnek és klímavédelemnek, és kiemelte, hogy jelenleg, polgármesterként is kiemelten kezeli ezeket a területeket.

Mi legyen Pakssal?

„Ön szimpatizál az atomenergiával. Pakssal is?” – hangzott el a kérdés ezután Márki-Zay Péternek címezve, aki megemlítette, hogy ne feledjük: a Paks II beruházás a 2010 előtti kormányzat egyértelmű döntése volt. Dobrev Klára visszautasította, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése előtt döntöttek volna a beruházásról. „Péter, megint nem mondasz igazat” – vetette közbe, majd tisztázta: arról döntöttek, hogy megvizsgálják a lehetőségeket. Az erről szóló, 2009-es országgyűlési határozat „új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez” járult hozzá.

Dobrev Klára a meglévő blokkok üzemidejének 20 évre történő meghosszabbításáról azt mondta: örülne, ha erre nem lenne szükség. „Olyan mennyiségű uniós pénzt fogunk kapni az elkövetkezendő időben – akár energetikai beruházásokra, energiahatékonysági beruházásokra, megújuló erőforrások fejlesztésére –, hogy én nagyon örülnék neki, ha sikerülne úgy összeraknunk Magyarország energiamixét, hogy ne legyen szükség Paks I további meghosszabbítására.” Hangsúlyozta: szerinte egyből a tiszta energia felé kellene indulni.

„Én megvallom őszintén, az atomenergiát tiszta energiának tartom. A klímasemlegesség szempontjából azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy mindaddig, amíg megújuló energiából nem lesz rendelkezésünkre álló elegendő mennyiség, addig a legtisztább energiának számít” – reagált erre Márki-Zay Péter, akinek Paks II tekintetében nem az atomenergiával, hanem a rossz szerződéssel van problémája. „Jelen pillanatban engem semmi nem győzött meg arról, hogy ez egy megtérülő beruházás” – mondta.

hirdetés
„A szennyező fizessen”

Szó esett a Mátrai Erőmű leállításáról is. Márki-Zay Péter szerint reális a 2025-ös leállítás, és részben gazdasági kérdés is, mert a szén-dioxid-kvóták egyre drágábbak, és a gazdasági számítások szerint nem éri majd meg üzemeltetni. Dobrev Klára erre reagálva felvázolta a jobb- és baloldali hozzáállás közötti különbséget.

Mint fogalmazott: a jobboldal mindig a pénzügyi hatékonyságot vizsgálja, azt azonban nem veszik figyelembe, mit okoznak az egyes beruházások „a mindennapjainkban, a halálozási statisztikákban, a betegségekben, a bolygónk tönkretételében”.

A gáz és az áram árának emelkedéséről is szó esett. Márki-Zay Péter azt mondta, „az MVM hamarosan fel fog fordulni”, hiszen gazdaságilag tűrhetetlen az a teher, amit ráraktak. „A lakosság a rezsicsökkentés miatt ezt most nem látja, de az áram ára iszonyatosan megugrott. Ugyanúgy, ahogy a gáz ára is” – emelte ki, majd hozzátette: az, hogy a gáz ára körülbelül tíz-, az áram ára pedig hatszorosára emelkedett a nemzetközi tőzsdéken, már önmagában csődbe tudja vinni többek között a magyar vízi közműcégeket is.

„A klímakatasztrófa elkerülése érdekében el kell kezdenünk beszélni arról, hogy ezt az egyébként hatalmas költséget igazságosan kell elosztani” – mondta erre Dobrev Klára, aki pártolja, hogy a jövőben „a szennyező fizessen” elve alapján globális szinten, különösen a multinacionális cégekre fókuszálva bevezessék a minimumadót.

A MOL nemzetgazdasági szempontból kulcsfontosságú cége Magyarországnak, de állami szabályozókkal el kell kezdeni őket is arra ösztönözni, hogy elmozduljanak a megújuló, környezetbarátabb energiatermelés felé – jelentette ki Dobrev Klára, aki ehhez a tisztább, energiabarátabb működéshez állami támogatást is adna.

Ki viselje a klímaharc költségeit?

E téma kapcsán felmerült, hogy ki viselje a klímaharc és a zöldebb gazdaságra való átállás költségeit. A kérdést Márki-Zay Péter vetette fel, és élesen kritizálta a rezsicsökkentést, illetve Dobrevék alanyi jogon járó rezsivel kapcsolatos ötletét, amelyről úgy vélekedik: populizmus. Dobrev Klára ezzel nem értett egyet, szerinte ugyanis a legnagyobb szennyezőket kell elővenni.

Márki-Zay Péter ezután a kibocsátó fizet elvéről kezdett beszélni, aminek mindig az a vége, hogy a fogyasztóra hárítják át a költségeket. Vélekedése szerint ez nem olyan nagy baj, hiszen ahhoz, hogy fenntarthatóvá lehessen alakítani a gazdaságot, „érezni kell az energiaárak emelkedését”. A rezsicsökkentést azért tartja felelőtlen lépésnek, mert könnyű bevezetni, de nehéz megszüntetni, és azokon is segít, akik nincsenek rászorulva, emellett pedig káros hatása van a környezetvédelemre is. Amikor felmerült, hogy mi lesz a szociális komponenssel, kijelentette: „nem szociális komponens van, hanem populista komponens”.

„Péter, nem lehetsz ilyen érzéketlen” – reagált erre Dobrev Klára, aki szerint sok millió ember van az országban, aki nem engedheti meg magának a kevésbé szennyező eszközöket. Rengetegen vannak, akik nem tudnak elektromos autót venni a régi és sokat szennyező helyett, nem tudnak mással fűteni, mint szeméttel – mondta, hozzátéve: éppen ezért sávosan kellene ingyen adni az energiát.

Szerinte nem populizmus, ha nem a kisemberekkel akarjuk megfizettetni a klímakatasztrófa elkerülésének költségeit, őket ugyanis – akár épületszigeteléssel, akár a régi autójuk lecserélésének támogatásával – inkább segíteni kell abban, hogy csökkenthessék a kibocsátásukat.

Ekkor felmerült a kérdés: szabad-e büntetni a szennyező anyagokkal otthonukat fűtőket? Márki-Zay Péter szerint igen és szigorúan, Dobrev Klára szerint viszont sokaknak nincs választásuk, tehát nem. Márki-Zay Péter szerint a szigetelés és az energiahatékonyság az igazi rezsicsökkentés. Mint megemlítette: náluk 118 szegregátumban lévő lakásnál végeznek nyílászárócserét és építenek be hőszivattyús villanybojlereket, emellett pedig a panelprogram is fontos. Ezekre uniós pénz áll rendelkezésre – mondta.

Magánemberként és politikusként is elkötelezettek a környezetvédelem mellett

A beszélgetés során kiderült, hogy Dobrev Klára minden évben arra törekszik, hogy ne vásároljon olyan új ruhát, amelyre nincs szüksége, Márki-Zay Péter pedig szódagépet használ palackozott víz helyett, és a családját is kerékpáros közlekedésre biztatja Hódmezővásárhelyen.

Végezetül elhangzott a kérdés, ki mit tenne, ha kormányra kerülne. Márki-Zay Péter betétdíjat vezetne be, ezzel erősítve a körforgásos gazdaságot, erőltetné az épületszigetelést, siettetné a tömegközlekedés elektromosítását, a megújuló energiák között a geotermiának adna nagyobb hangsúlyt, emellett pedig figyelne a vízmegtartásra, a zöld városokra és a klímaerdőkre is.

Dobrev Klára 2030-ig elérné a 65 százalékos kibocsátás-csökkentést, és szigorúbb szabályozással bírná rá a mezőgazdaságban a fideszes oligarchákat a biodiverzitás védelmére, valamint odafigyelne a hulladékgazdálkodásra is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Ötmilliárd dollárt ajánlottak fel a szupergazdagok a biosokféleség és az őslakosok földjeinek megvédésére

Jeff Bezos, Bloomberg és Leonardo DiCaprio alapítványa is az adakozók között van. Ez minden idők egyik legnagyobb magánfelajánlása a környezetvédelem területén.

Link másolása

hirdetés

Megőrizni és megnövelni a Föld védett területeit, megerősíteni a hagyományos lakhelyek őslakosok általi védelmét. Ez a célja a Protecting Our Planet Challenge (Kihívás bolygónk védelmére) nevű szervezetnek, amelyet a következő tíz évben kilenc befolyásos jótékonysági alapítvány finanszíroz majd.

Az ötmilliárd dolláros támogatás minden idők egyik legnagyobb magánfelajánlása.

„Azért, hogy unokáinknak és az ő unokáiknak hasonló lehetőségeik legyenek, mint nekünk, azért, hogy egy működő bolygót örökölhessenek, mielőbb le kell lassítanunk azt a sebességet, amellyel gazdaságaink pusztítják a természetet” – idézte a Mongabay Hansjörg Wyss svájci milliárdos üzletembert, a programban résztvevő, a Wyss alapítvány létrehozóját és elnökét.

A további donorok: Jeff Bezosnak, az Amazon tulajdonosának Earth Fundja, a New York volt főpolgármestere vezette Bloomberg Philanthropies, az Intel technológiai multinacionális cég főnökének alapítványa, a Gordon and Betty Moore Foundation, a Walmart volt elnök-vezérigazgatója által létrehozott Rob and Melani Walton Foundation, továbbá az őslakosok védelmére létre jött Nia Tero (A mi Földünk, eszperantó nyelven), a Rainforest Trust, a Re:Wild, amelynek egyik alapítója Leonardo DiCaprio, valamint a Lisbeth Rausing és Peter Baldwin vezette Arcadia Fund.

Bezos alapítványa egyedül egymilliárd dollárt ajánlott fel. Ez része az Amazon-főnök tervének, mely szerint a következő évtizedben 10 milliárdot adományoz a klímaválság leküzdésére.

A Rainforest Trust és a Wyss alapítvány 500-500 millió dolláros hozzájárulást ígért. Ez utóbbinak ezzel már az elmúlt három év természetvédelmi célú adományainak összege meghaladja egymilliárdot.

A Protecting Our Planet Challenge számos természetmegőrző projektet támogat Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában, köztük őslakos területek körülhatárolását, kormányok védelme alatt álló zónák létrehozását, valamint magánrezervátumok felállítását célzó földvásárlásokat.

hirdetés

James Deutsch, a Rainforest elnöke szerint itt az idő, hogy magán- és közalapítványok, különösen a fejlett és gazdag államokban megértsék: a világ biodiverzitásának nagy része a fejlődő országokban van, és ezeknek az országoknak szükségük van a támogatásra, hogy ezt megőrizzék.

Az alap a 30x30 kezdeményezés célkitűzéseihez csatlakozik, amely 2030-ra meg akarja védeni a Föld biosokféleségi szempontból legfontosabb területeinek 30%-át. Ezt a kezdeményezést Costa Rica, Franciaország és Nagy-Britannia indította el a természet és az emberek szolgálatában álló ambiciózus koalíción (HAC) keresztül, amelyben több mint 70 ország vesz részt, és amelyek együttesen magukénak mondhatják a földi biodiverzitás 42, az óceáninak pedig a 44%-át. Ezen a 30%-on belül több tanulmány szerint megvédhető lehet a növény- és állatfajok 80 százaléka, továbbá a széntartalékok 60%-a és a tiszta vízkészletek 66%-a.

„A globális 30x30-as célkitűzés nem önkényes távlat, hanem tudományos és erkölcsi szükség” – jelentette ki Antha Williams, a Bloomberg Philanthropies klíma- és környezetvédelmi programjainak vezetője, aki szerint nagyobb politikai akaratra és pénzekre lenne szükség, hogy lelassítsuk a korallzátonyok és más ökoszisztémák riasztó pusztulását, és ezzel enyhítsük a klímaváltozás hatásait.

Napjainkban a szárazföld 15%-át és az óceánok 7%-át tekintik védettnek, és ahhoz, hogy a következő évtizedben elérjük a 30%-ot, a védett szárazföldi területet meg kell duplázni, az óceánvédelemben pedig a jelenlegi négyszeresére lesz szükség.

- állítja a HAC.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

A Pannonhalmi Főapátság levendulamezőin hasznosítják újra a használt Nespresso kapszulákból kinyert kávézaccot

A kis alumínium-kapszula is hasznosul, különböző használati tárgyak – alkatrészek, konzerv és üdítős dobozok – formájában születik újjá – de készülhet belőle például kerékpár vagy akár golyóstoll is.

Link másolása

hirdetés

Különleges szövetségre lépett a Nespresso a Pannonhalmi Főapátsággal: a prémium kávémárka Magyarországon visszagyűjtött használt kapszuláiból kávézacc alapú termesztőközeget fejlesztett, melyet a pannonhalmi levendulaföldek talajminőségének javítására használnak fel. A lokális kezdeményezés

célja, hogy rávilágítson a kávékapszulák újrahasznosíthatóságának sokoldalúságára, és ösztönözze a még nagyobb arányú lakossági visszagyűjtést.

A Nespresso az elmúlt években 59 országban összesen 58 millió svájci frankot fektetett a kávékapszulák újrahasznosításába, Magyarországon pedig már a vásárlók több mint 99 százaléka számára elérhető valamelyik kapszula-újrahasznosítási lehetőség. 2020 végére a Nespresso globális szinten elérte a 32 százalékos kávékapszula-újrahasznosítási arányt, ami 14 százalékkal magasabb a 2014-es eredményeknél.

A magyar vásárlók pedig még ennél is nagyobb arányban, összesen 43 százalékban gyűjtötték vissza használt kapszuláikat a tavalyi évben.

A márka nemrég nyilvánosságra hozta az újrahasznosításra, valamint a fenntartható kávébeszerzésre és a karbonkibocsátás csökkentésére vonatkozó hétéves eredményeit, melyekről a The Positive Cup Jelentés 2020 dokumentumban találhatók további információk. A Nespresso célja, hogy az újrahasznosítási arányt folyamatosan tovább növelje. Az újrahasznosítás további ösztönzésére különleges együttműködésre lépett a Nespresso a Pannonhalmi Főapátsággal. A Magyarországon begyűjtött kávékapszulák feldolgozása során nyert kávézacc egy részéből

a vállalat egy speciálisan erre a célra kifejlesztett termesztőközeget gyártatott, melyet a Főapátság levendulamezőin hasznosítanak a termőtalaj minőségének javítására.

A kezdeményezés teljes mértékben lokális: a kapszulák a hazai fogyasztóktól származnak, és mind a feldolgozás — vagyis az alumínium és a kávézacc szétválasztása—, mind pedig a termőközeggyártás Magyarországon történik.

VIDEÓ: A hazai újrahasznosítás folyamatáról

hirdetés

A kávézacc alapú termesztőközeget október elején saját kezűleg juttatták ki a pannonhalmi levendulamezőkre a Nespresso munkatársai és a Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjének dolgozói, az együttműködés eredményét pedig jövő nyáron, levendulavirágzáskor csodálhatják meg a látogatók. „Meggyőződésünk, hogy a kávé valami igazán jó dolog mozgatórugója lehet; olyasvalamié, ami közösségeket formál, segít megóvni a tájat és pozitív hatása van az emberek életére és a természetre. A Pannonhalmi Főapátsággal már régóta együttműködünk, a Viator Étteremben évek óta a Nespresso Professional kávéit kínálják. A mostani bejelentésünket körülbelül kétéves előkészület és közös munka előzte meg, nagyon örülünk ennek az együttműködésnek” – mondta Rezsdovics Kata, a Nespresso marketing managere.

„A teremtésvédelem, a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése olyan, mint az újrahasznosított kávékapszula. Viszonyulhatok úgy hozzá, mint egy trendi üzenethez, amit mindenki hangoztat, de egyszerhasználatos és utána küldöm újrahasznosításra. De úgy is, hogy nem mindegy mi történik vele, mert érdekel, hogy valós akciók következnek-e belőle, vagyis aprópénzre váltom-e mindazt, amire a fenntarthatóság üzenete – vallástól függetlenül – mindannyiunkat meghív” – fejtette ki Gérecz Imre OSB, a Pannonhalmi Főapátság alperjele.

A bencés szerzetes arra is felhívta a figyelmet, hogy a teremtett rendszernek mi is részei és nem csak használói vagyunk.

„Meg kell találni, hogy egy trendi üzenetből, hogyan lesz valódi életmódváltás. Olyan, ami mind gazdasági téren, mind az egyéni cselekvések szintjén megváltoztatja azokat a működési módokat, amelyek szerint élünk, cselekszünk, vagy épp kávézunk, szemetelünk, újrahasznosítunk.”

A használt kávékapszulák visszagyűjtését követően a másik fontos komponens is újrahasznosul: az alumínium különböző használati tárgyak – alkatrészek, konzerv és üdítős dobozok – formájában születik újjá – de készülhet belőle például kerékpár vagy akár golyóstoll is.

A Nespresso több mint három évtizede dolgozik azért, hogy a körforgásos szemlélet jegyében a mindennapi működésébe integrálja a fenntarthatóságot. A vállalat üzleti tevékenysége már 2017 óta karbonsemleges, és komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy ezt teljes ellátási láncában és termékei életciklusában is elérje, hogy minden csésze kávét karbonsemlegessé tegyen 2022-ben. A körforgásos szemléletet a termékekben és a csomagolásban is erősítik: a kávégépekben egyre több az újrahasznosított műanyag, és egyre több típusú kapszulát 80 százalékban újrahasznosított alumíniumból, illetve kis karbonlábnyomú, új alumíniumból gyártanak. A Nespresso célja, hogy 2021 végére az összes Original és Vertuo kávékapszula újrahasznosított alumínium felhasználásával készüljön. Az idén bevezetett újgenerációs VERTUO NEXT kávégép műanyag alkatrészei 50%-ban újrahasznosított műanyagból készülnek, és csomagolása 100%-ban újrahasznosítható.

A célok elérésében a fogyasztókra is számítanak: Magyarországon 2012 óta gyűjtik a használt kapszulákat a Boutique-okban, 2017-től pedig a vásárlók futárszolgálat segítségével is visszaküldhetik, illetve átvételi pontokon is leadhatják az összegyűjtött alumínium kapszuláikat.

A Nestlé Nespresso SA

A Nestlé Nespresso SA úttörő és iránymutató tevékenységet végez a legkiválóbb minőségű adagolt kávék piacán. A vállalat az AAA Sustainable Quality programon keresztül, 15 országban több mint 122 000 kávétermelő farmerrel dolgozik együtt azért, hogy fenntarthatósággal kapcsolatos gyakorlatokat vezessenek be a farmokon és a környező területeken egyaránt. A Rainforest Alliance-szel 2003-ban közösen indított program segít abban, hogy a betakarítás minőségét és a hozamot javítsák, folyamatosan biztosítsák a fenntartható forrásból származó magas minőségű kávékínálatot, valamint segítsék a farmerek és közösségük megélhetését. A lausanne-i (Svájc) székhelyű Nespresso 82 országban van jelen, és több mint 13 900 munkavállalót foglalkoztat. A vállalat globális kiskereskedelmi hálózata 2020-ban több mint 816 Boutique-ból állt. További információk: ITT.

Pannonhalmi Főapátság

Pannonhalma a magyar és közép-európai kereszténység bölcsője. A 996-os alapítás óta itt élő és működő szerzetesközösség ma is a bencés rend alapítója, Nursiai Szent Benedek Regulájának szellemiségét követi. A szabályzat lényegét így foglalhatnánk össze: „Ora et labora et lege – imádkozzál, dolgozzál és olvass. Ez az eszmény határozza meg ma is a mindennapokat: a szerzetesek lelkipásztori munkát végeznek, tanítanak, szociális otthonokat tartanak fenn. A Pannonhalmi Főapátság és természeti környezete 1996-tól UNESCO Világörökségi helyszín. Emellett Pannonhalma hazánk legősibb iskolája: Szent István ide hozta a fiát, Imre herceget. Ma a Pannonhalmi Bencés Gimnázium az ország legjobb oktatási intézményeinek egyike. A szűken vett főapátságban él és dolgozik harminc szerzetes, kétszáz munkatárs és háromszáznegyven diák. Pannonhalma monostora hegyre épült, amely a vallási hagyomány szerint az ég és a föld találkozási pontja; olyan hely, ahol az ember közelebb lehet Istenhez.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Az évszázad végére kipusztulhatnak a jegesmedvék egy tanulmány szerint

Ha nem sikerül megfékezni a globális felmelegedést, néhány évtizeden belül búcsúznak a jegesmedvék a Föld többi lakójától.

Link másolása

hirdetés

Az évszázad végére a sarkvidéki jégtakaró teljesen eltűnhet a nyári időszakra, ami a jegesmedvék és más olyan fajok kihalását okozhatja, melyek életéhez nélkülözhetetlen a jég, írja egy tanulmány alapján a Live Science.

Az "utolsó jégterületnek" is nevezett nagyjából 1 millió négyzetkilométeres vidék Kanada és Grönland sarkvidéki régiójában a legrégebbi, egyben legvastagabb jeget tartalmazza. Az optimista forgatókönyvek szerint ha sikerülne azonnal és drasztikusan megfékezni a széndioxid-kibocsátást, akkor a klímaváltozás miatt legalább a terület egy részén túlélhetne a jég.

A pesszimista jövőkép szerint ha minden megy úgy tovább, ahogy most, akkor a nyári jég – a rajta élő fókákkal és jegesmedvékkel együtt – 2100-ra teljesen eltűnhet.

A tanulmány társszerzője, Robert Newton szerint ha ez bekövetkezik, akkor az egész jégfüggő ökoszisztéma összeomlik, és helyette valami teljesen új kezdődik. A tudósok azt is elképzelhetőnek tartják, hogy végül az egyre északabbra szoruló grizzlymedvékkel kereszteződnek majd a jegesmedvék, és egy teljesen új, hibrid faj jön létre.

A sarkvidéki jégtakaró minden évben folyamatosan növekszik és zsugorodik. A jégsapka a nyári olvadási szezon végén, vagyis szeptemberben a legkisebb, maximális méretét márciusban éri el. Mivel azonban a szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok egyre jobban gyorsítják a globális felmelegedést, a hatalmas jégtakaró fesztávolsága évről évre csökken. Műholdfelvételek alapján az elmúlt 15 évben mérték a 15 legkisebb kiterjedésű északi jégtakarót.

hirdetés

Ennél is rosszabb hír az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC) jelentésében, hogy a 40 évvel ezelőtti műholdas felvételekhez képest rekord alacsony szinten van a régi, vastag jégtakaró szintje: nagyjából az első rögzített adatok negyedét teszik már csak ki.

A szilárd jég eltűnése azért veszélyezteti különösen a jegesmedvéket, mert a legnagyobb szárazföldi ragadozó a jégen állva vadászik a levegőért felszínre úszó fókákra. A zsákmányt pedig a jégen tépik ízekre. Bár akadnak olyan tanulmányok, melyek szerint a már szárazföldre kényszerült jegesmedvék többek között madártojások fogyasztására álltak át, de ebből messze nem jutnak hozzá a számukra szükséges kalóriákhoz.

A szakértők szerint a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a nyári időszakra teljesen eltűnik a jégsapka, ezzel együtt pedig gyökeresen átalakul az élet is az északi tájakon. Ez nem azt jelenti, hogy egy kopár, élettelen vidék lesz a jégmezők helyén, de minden bizonnyal időbe telik, mire olyan új fajok népesítik be, melyek alkalmazkodnak a megváltozott környezethez.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: