hirdetés

JÖVŐ

Génszerkeszett babák? Megszűnő betegségek? Örök élet? – bioetikai kérdések és válaszok

Egy CEU által szervezett online rendezvényen magyar szakemberek járták körül a géntechnológia veszélyeit és előnyeit jogi, orvosi és etikai szempontból .

Link másolása

hirdetés

Jennifer Doudna, a CRISPR-Cas9 génszerkesztési technológia kifejlesztéséért Nobel-díjjal kitüntetett vegyész professzor rémálomból ébredt. Álmában egyetemi előadást tartott, egyik hallgatója pedig lelkesen kérdezett, kérdezett és kérdezett a génszerkesztésről. A tudós válaszolt a diáknak, aki szinte itta a szavait. Azután észrevette, hogy a tudásra szomjas hallgató nem más, mint Adolf Hitler.

A történetet Sándor Judit, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának igazgatója, az UNESCO Bioetikai részlegének volt vezetője mesélte el a CEU által szervezett „Szerkesztett életek – Bioetikai jövőképek” címet viselő online konferencián.

Valamilyen szinten mindannyiunkban felmerül időnként, hogy egy rosszindulatú, őrült tudós vagy akár csak egy tetteinek következményeit helytelenül felmérő kutató könnyen bajt okozhat. A génszerkesztés pedig nem alaptalanul ébreszt aggodalmakat.

He Jiankui például 2018 novemberében a Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier által kifejlesztett CRISPR-Cas9 génszerkesztési technológiával génszerkesztett babákat „alkotott”, úgy változtatva meg egy ikerpár génjeit, hogy rezisztenssé váljanak a HIV-vírusra.

Tevékenysége még az emberjogi ügyekben alapból nem finnyás kínai vezetés számára is vállalhatatlanak bizonyult, jelenleg börtönben ül.

A bioetika tudománya arra törekszik, hogy megpróbálja elkerülni a hasonló helyzeteket. A bioetikát lehet jogi, orvosi vagy etikai szempontból vizsgálni. A CEU pont ezt tette, az általuk meghívott három előadó ebből a három szempontból közelítette meg a témát.

hirdetés

Sándor Judit előadása a géntechnológia jogi aspektusaira fókuszált. Előadását azzal a gondolattal indította, hogy régóta bennünk él az emberi adottságok módosítása, jobbá tétele utáni vágy. Ám a filmekben-könyvekben felvázolt sötét jövőképek azt mutatják, félelemmel tölt el minket a lehetőség, hogy tökéletesítsünk egy emberi testet.

Az orvostudomány fejlődésével, és különösen a géntechnológia újabb és újabb eredményeivel, szinte az ajtónkon kopogtat az az egyszerre csalogató és ijesztő lehetőség, hogy "tökéletesedhetünk". Ilyen helyzetben mindenképp szükség van írott jogszabályokra, amik keretet adnak a tudósok munkájának.

Az előadás alapján úgy tűnik, hogy a jog sokszor csak lohol az események után.

Az 1951-ben elhunyt amerikai Henrietta Lacksot például méhnyakrákkal kezelték. A testéből kivett szöveteket később felhasználták az úgynevezett hallhatatlan sejtvonalakhoz, úgy, hogy erre senkitől sem kértek engedélyt. A jog csak később reagált, a hozzátartozók hozzájárulását utólag szerezték be.

1978-ban világra jött az első lombikbébi. Viszont Louise Joy Brown már tizenkét éves volt, amikor a reprodukciós orvoslás kérdéseit taglaló jogszabály megfogalmazódott 1990-ben.

1997-ben nyilvánosságra hozták, hogy megszületett(?) az első klónozott emlős, Dolly birka. Erre a hírre felbolydult a világ, hiszen nyilvánvalóvá vált: a tudomány képes lenne génszerkesztést végezni emberen is. Az általános közhangulat ezt szerette volna elkerülni, de más kérdések is megfogalmazódtak, „időszerűvé váltak”. Legyen lehetőség terápiára használni? Kinek az érdekében alkalmazható? Az emberi méltóság, és az esetleges diszkrimináció kérdése szintén felmerült.

Az 1997-es Ovideói Egyezmény 13. cikkelye ugyan kimondta, hogy géntechnológiát kizárólag megelőzési, kórismézési vagy gyógyítási indokkal lehet használni, és csak akkor, ha nem célja a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása, de Sándor Judit legtöbb diákja mégis szupererőt, átlagon felüli IQ-t, vagy zenei tehetséget várna a génszerkesztéstől.

A tudomány fejlődése rengeteg új társadalmi kihívást hoz majd magával. Könnyen az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethetnek az olyan „tökéletesítések”, amiket csak a gazdagok tudnak megfizetni.

Példaként Sándor Judit egy fikciót vázolt fel. Létrehoznak egy eljárást, aminek segítségével a tüdőt nem károsítja légszennyezés. A gazdagok és a befolyásosok megfizetik, a szegények nem tudják. A továbbiak mindenkinek a saját képzeletére vannak bízva. Megjelenhet az egészséges genommal születés joga, mint alapjog, és bizonyos etikai viták elkerülhetetlenül át fognak íródni. Például eddig az életvédő álláspont szerint nem etikus „belepiszkálni” a génekbe. De most pont ez a technológia adhatna esélyt olyan embrióknak, akik amúgy kiszelektálódnának.

Sándor Judit előadását azzal a nagyon fontos gondolattal zárta, hogy a génszerkesztés óriási lehetőség az emberiségnek, de semmiképpen nem lehet magányos kutatói ambíció vagy üzleti érdek függvénye. Ennek elkerüléséért a társadalom- és a természettudományok még soha nem voltak ennyire egymásra utalva.

VIDEÓ: a teljes előadás

Dinnyés András, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Biotalentum Kft. igazgatója az orvos álláspontja felől közelítette meg a témát. Előadása az irányított regenerációs gyógyítás új lehetőségei címet viselte.

Nyitógondolata szerint az emberiség célja boldogan és sokáig élni. A sokszor negatív kontextusban emlegetett elöregedett társadalom alapvetően jó dolog, mert jelzi, hogy az emberi élet egyre hosszabb. Viszont az öregedés folyamata, a sejtek elhasználódása olyan betegségekkel jár együtt, mint a demencia, a vakság és az infarktus. (Ezek az egészségügyi problémák kifejezetten a sejtek „használhatatlanná válásával” vannak összefüggésben.)

A regenerációs orvoslás széles területet fed le, ennek részeként jelentek meg az őssejt alapú terápiák. Talán kissé leegyszerűsítve az őssejtek olyan sejtek, melyek még képesek a környezeti hatásoktól függően bármilyen, a szervezetben speciális funkciót ellátó sejtekké alakulni. Nagyon tudománytalanul: a segítségével képesek lehetünk az elhasznált sejtek, szövetek helyett újat létrehozni.

Léteznek embrionális őssejtek, de az embriókkal való kísérletezés rengeteg problémát vet fel. Viszont léteznek őssejtek a felnőtt szervezetben is, a kutatások ebbe az irányba mozdultak el. A csontvelőben találhatóak a vérképző őssejtek, ezek felelősek a szervezet regenerációjáért, de léteznek a kötőszöveti őssejtek is. Ezen sejtekre alapozott terápiáknak a lényege, hogy a sejtek önmagukat újítják meg, az utódsejtek pedig differenciálódnak. 2002-ben Nobel-díjat „ért” a felnőtt őssejtből történő „újraprogramozás”. A technológia teljes egészében mellőzi az embrióból nyert sejteket, de így is rengeteg kérdést vet fel, például alkalmazása során előfordulhat daganatképződés vagy problémás mutáció.

Ugyanakkor, ha a remények beválnak, akkor súlyos betegségben szenvedő emberek is visszanyerhetik régi életüket.

Aktív kutatások folynak például a gerincvelő-szakadás gyógyítása érdekében. (A 2004-ben elhunyt Christopher Reeve aktívan érvelt az őssejtek felhasználásáért. A Supermanként ismerté vált színész pont emiatt került tolószékbe balesete után.)

A technológia segítségével képesek lehetünk a hasnyálmirigy működését visszaállítani, és ezzel „emlékké válna” a cukorbetegek inzulin-kezelése, de a Parkinson-kór és a makuláris degeneráció okozta vakság szintén kezelhető lenne. A sience-fiction határát súrolja az a (cseppet sem távoli) lehetőség, hogy az őssejteket a szervátültetések esetében használják. Köztudott, hogy sokkal több beteg vár új szívre, májra, tüdőre, mint amennyi beültethető szerv van. Dinnyés András szerint könnyen lehet, hogy a jövőben genetikailag módosított emlősökben fogják „megtermelni” a szükséges szervet.

Ezek még homályos jövőképek, de egy biztos: a tudomány, korábban elképzelhetetlen határokat feszeget. Komoly jogi és etikai szabályozásra van szükség, ami nemzetközi összefogás nélkül biztos nem működhet hatékonyan.

Ez azért is fontos, mert máris megjelentek különböző „csodaklinikák”, amelyek állítólagos őssejt-kúrával ígérnek gyógyulást. Ezen „intézmények” ellenőrizhetetlen „terápiákat” folytatnak, sokszor embriókból kinyert sejtekkel dolgoznak, és akár onkológiai problémákat is eredményezhetnek. A természettudományokban nem otthonosan mozgó átlagemberként nehezen tájékozódunk, sokszor nehéz eldöntenünk, ki a kuruzsló, és ki a valódi orvos. Dinnyés András szerint ennek a következménye az az elkeserítő eset, amikor Olaszországban szolidaritási tüntetés zajlott ilyen ”vajákosok” mellett.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

65 millió forintnyi pénzt fizet egy techcég, hogy egy robot megkaphassa az arcodat és a hangodat

A Promobot élethű robotokban utazik, és szeretnék valós emberek kinézetét és hangját megvásárolni.

Link másolása

hirdetés

A Promobot 150 ezer fontot (60 millió forint) kínál azoknak, akik készek átadni az arcukat és a hangjukat a cégnek, hogy realisztikus robotokhoz használják fel ezeket. Követelmények természetesen vannak:

kifejezetten kedves és barátságos megjelenésű jelentkezőket keresnek, akik legalább 25 évesek, a nem és a bőrszín nem számít.

A 150 ezer fontért cserébe alá kell írni egy szerződést, ami után a cég bármeddig felhasználhatja a jelentkező külsejét, akinek 3D-ben beszkennelik az egész testét, és 100 órányi hanganyagot is kérnek.

A szerencsés kiválasztottról mintázott robotok 2023-ban jelennek meg.

A Promobot egyébként Európa egyik legfontosabb robotos cége, arcfelismeréssel, önvezető járművekkel és különféle robotikai fejlesztésekkel foglalkoznak, 2019 óta pedig kiemelten foglalkoznak emberszerű robotokkal, különböző célokra: bevásárlóközpontokba, üzletekbe, repterekre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Videó készült az első robotokról, amik szaporodni képesek

A xenobotok néven ismert apró életformák ráadásul úgy szaporodnak, ahogy korábban még senki és semmi.

Link másolása

hirdetés

A biológiai szaporodás eddig ismeretlen formájára képesek a világ első élő robotjainak nevezett xenobotok, írja a Science Daily.

A parányi robotokat az afrikai karmos béka (Xenopus laevis) sejtjéből tervezték mesterséges intelligencia segítségével. A leginkább Pac-Manre hasonlító, egy milliméter átmérőjű programozható robotok eddig leginkább mozgásra, kisebb feladatok végrehajtására és öngyógyításra voltak képesek. Most azonban kiderült, hogy a szaporodás teljesen új formájára is képesek.

Ennek során a xenobotok sejtek százait gyűjtik össze a szájukban, ahol addig forgatják, míg hozzájuk hasonló formát nem hoznak létre. A végeredmény pedig néhány nap múlva egy újabb, teljes értékű xenobot lesz, ami ugyanúgy képes az önreplikációra, árulta el az apró rovbotokat tervező csapat vezetője.

Joshua Bongard, a Vermonti Egyetem robotika professzora hozzátette: az emberek sokáig úgy gondolták, hogy a szaporodás minden formáját ismerik már, de a xenobotok reprodukciója még olyasvalami, amit korábban soha nem figyeltek meg.

hirdetés

Az éppen szaporodó xenobotokról videó is készült, amit itt lehet megnézni:

Még mielőtt bárki aggódni kezdene a szaporodó robotok miatt: a tudósok már egy évvel ezelőtt is jelezték, hogy a xenobotok pár nap után elpusztulnak, csak halott bőrsejtek maradnak utánuk.

Az apró lényeket a tervek szerint a későbbiekben az óceánokban egyre szaporodó mikroműanyagok eltávolításában szeretnék hasznosítani, de a gyógyászati célú felhasználásuk is napirenden van.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Toronto a légkondicionálókat jéghideg tóvízzel helyettesíti, és épületek százait hűti vele

180 torontói épület hagyott fel az energiaigényes légkondicionálással, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.
Fotó: Jplenio/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. november 27.


Link másolása

hirdetés

180 torontói épület hagyta el az energiaigényes légkondicionálást, helyette az Ontario-tó mélyéről szivattyúzzák a jéghideg vizet fal- és padlőhűtésre.

Ezek közé tartozik a Városháza, a Torontói Általános Kórház, a szállodák, az adatközpontok és a Scotiabank Arena, amely a Raptors kosárlabda franchise-ának ad otthont – összesen az 54 millió négyzetméteres ingatlan évente 90 000 megawattóra villamos energiát takarít meg, ami elegendő 25 000 otthon áramellátásához.

A torontói Deep Lake Water Cooling (DLWC) rendszer a legnagyobb a maga nemében a Földön.

Három vezetékre támaszkodik, amelyek a várostól 5,6 kilométerre délre, nyolcvanöt méter mélyen a tó alatt fekszenek, innen szívják fel a négy fokos vizet, mielőtt egy központi állomásra szivattyúzznák, majd elküldik az épületekbe. Az épületből kilépő meleg vizet visszaeresztik a tóba, figyelembe véve az elnyelt hőt is.

Az Enwave által épített és kezelt DLWC rendszernek eleinte nehéz volt ügyfeleket találnia a városban, de az energiamegtakarítás meggyőző bizonyítása után (a Scotiabank évente 3 millió kilowattórával kevesebb energiát használ fel) dinamikusan növekszik.

A DLWC nem az egyetlen módszer az épületek vízzel történő hűtésére; ám a másik magában foglalja a víz elpárologtatását. Ez azonban tömeges vízfelhasználáshoz vezet, szemben a DLWC rendszerével, amely a 220 millió gallon vizet megtartja a tóban, a csövekben vagy a talajban, így, összehasonlítva a párologtató hűtéssel nagyságrendekkel jobb megoldásnak tekinthető.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Először videóztak le egy jegesmedvét, ahogy rénszarvasra vadászik - ez a klímaváltozás egyértelmű jele lehet

A jég olvadásával a jegesmedvék étrendje is megváltozhatott, a fő táplálékukat jelentő fókák helyett ugyanis egyre többször vadásznak szárazföldi állatokra.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás egyértelmű jelenként írnak arról a felvételről, amelyet egy lengyel kutatóállomás kamerája vett fel a norvégiai Spitzbergákon.

A videón egy jegesmedve látható, amint éppen rénszarvasra vadászik. Az állat éppen a jeges vízbe űzi a szarvast, ott elkapja, megfojtja, majd partra vonszolja, és elkezdi megenni.

Ez az első alkalom, hogy ilyen jelenetet rögzítettek.

Úgy tűnik, a jég olvadása a jegesmedvék étkezési szokásait is megváltoztatta. A visszahúzódó jég miatt ugyanis hosszabb időre kerülnek szárazföldre, a fő táplálékukat jelentő fókák pedig eltűnnek, így egyre többször vadásznak szárazföldi állatokra

- írja az Euronews.

Az Északi-sarktól mintegy ezer kilométerre lévő Spitzbergákon nagyjából 300 jegesmedve és 20 ezer rénszarvas él. Szakemberek szerint egyre több jel utal arra, hogy a jegesmedvék az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban vadásznak rénszarvasokra. Ebben két tényező játszhat fő szerepet: egyrészt, hogy a visszahúzódó jég miatt hosszabb időre kerülnek szárazföldre a jegesmedvék, másrészt pedig, hogy az 1925 óta életben lévő vadászati tilalom miatt egyre több a rénszarvas a Spitzbergákon.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: