hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Fit for 55: az Európai Bizottság új programja a fenntarthatóságért és a felmelegedés ellen

A Másfélfok sajtóklubja az Európai Bizottság kibocsátás-csökkentési javaslatait vette górcső alá.

Link másolása

hirdetés

Angolul remekül hangzó mottója van annak a programnak, amelynek jogszabálycsomagját a múlt héten mutatta be az Európai Bizottság. A Fit for 55 csupa „f” betűjére magyarul is könnyű asszociálni a „felmelegedés” és a „fenntarthatóság” szavakkal. E csomag a tagállamok által már korábban jóváhagyott, 2030-ig elérendő 55%-os kibocsátás-csökkenés elérésének módjáról szól, számos európai jogszabály módosításával.

A Másfélfok legutóbbi sajtóklubjába Vigh Péter két szakértőt hívott meg, hogy a program néhány fontos elemét világítsák meg: Bart Istvánt, a CSI2050 igazgatóját, és Bartek-Lesi Máriát, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársát.

Bart István elmondta, hogy az ETS-ben (Emission Trading Scheme - kibocsátás-kereskedelmi rendszer), amely az ipari és nagyenergetikai kibocsátásokat fedi fel, a jövőben az eddiginél jóval kevesebb CO2-kvótát fognak elárverezni, és csökken az ingyen kiosztható mennyiség. A magasabb kvótaár arra ösztönzi a cégeket, hogy karbonszegényebb termelési modelleket vezessenek be, és ez viszonylag gyorsan elvezethet a szén alapú termelések megszűnéséhez. Bekerült az ETS-be a tengeri szállítás, valamint az EU-hoz kapcsolódó nemzetközi légi közlekedés is. Ez utóbbinál is megszűnik a korábbi ingyenes kvótakiosztás. A árverési árak emelkedése nyilván bizonyos áremelkedéshez vezet, ugyanakkor jelentősen megnöveli a tagállamok bevételeit, mivel a kvóták a tagállamok tulajdonában vannak.

Korábban volt egy ajánlás, hogy a kvótákból származó bevételeknek legalább a felét klímás beruházásokra költsék, mostantól a teljes összeget kötelező ilyen célokra fordítani.

Az EU klímapolitikájának másik fő területe az ESR (effort-sharing regulation – tehermegosztási szabályozás), amely tartalmazza többek között a közlekedést, a lakossági közvetlen kibocsátásokat, a mezőgazdaságot és a hulladékszektort. Itt minden tagállam maga határozza meg a nemzeti céljait.

Magyarország jelenlegi vállalása, hogy 2030-ra 2005-höz képest 7%-kal csökkenti a kibocsátásokat, de az új tervezet szerint ez felmenne 18,7%-ra. A szakértő szerint valószínű, hogy ez is teljesíthető lesz.

Az Unió most azt tervezi, hogy 2026-tól a lakossági és közlekedési kibocsátásokra létrehoz egy önálló kibocsátás-kereskedelmi rendszert, ami egy plusz végrehajtási eszközként ráépülne az ESR-re.

hirdetés
Ez az egyik legvitatottabb téma, mert a benzin- és a lakossági energiaárak politikailag nagyon érzékeny kérdések minden kormány számára.

Az ilyen problémák miatt jön létre a Climate Action Social Fund, egyfajta klíma-társadalombiztosítási alap, amely 72 milliárd eurót biztosít 2025 és 2032 között és célja, hogy az energiaárak emelkedése miatti társadalmi feszültségeket kezelje. Ezt a pénzt nemcsak beruházásra, hanem közvetlen lakossági szociális támogatásra is lehet fordítani.

Számos járulékos intézkedést is bevezetnek- emlékeztetett Bart István. Ilyen például az a terv, hogy 2030 után ne lehessen fosszilis üzemanyagú autókat üzembe helyezni.

A Cbam (Carbon Border Adjustment Mechanism) lényege pedig az, hogy az Unióba érkező, leginkább energia-intenzív termékcsoportokra (cement, acél stb.) egy bizonyos „karbonvámot” vetnének ki. Jelenleg az importtal versengő európai vállalatoknak az EU ingyen kvótákat ad, de ez egyik felet sem ösztönzi a kibocsátások csökkentésére. Mivel azonban az EU a globális kibocsátás 8-9%-át adja, fontos, hogy a világ többi részére is hatással legyen.

Bartek-Lesi Mária bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok együttes célja, hogy 2030-ban az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 40%-a megújuló energiából származzon, de fontos emellett a biodiverzitás megőrzése és a biomassza-piac torzulásainak megakadályozása is.

A megújuló energia-felhasználás jelenleg Európában, így Magyarországon is biomasszára épül, és eddig nem vették figyelembe az elhasznált biomassza szénmegkötő képességét. Ez pedig rombolja az üvegházhatású gázok elhárítási folyamatát. Az új irányelv előírja, hogy a biomassza felhasználása és elnyelési képessége egyensúlyban maradjon.

2026 decemberétől nem támogatható biomassza alapú megújuló villamosenergia-termelés, amennyiben nem kapcsolt erőműben történik, mert ezeknek a hatékonysága igen alacsony.

Ugyancsak fontos direktíva, hogy 2025. december 1-ig minden tagállamnak meg kell valósítani legalább egy, másik tagállammal közös megújulóenergia-projektet, mert úgy gondolják, hogy ezáltal hatékonyabban, olcsóbban lehet teljesíti a célokat. Egyúttal létrehoztak egy új megújulóenergia-finanszírozási mechanizmust, amelynek keretében fel lehet ajánlani az egyes tagországoknak megújulóenergia-termelést, mások pedig vásárolhatnak onnan. Bartek-Lesi Mária szerint valószínűleg Magyarország is ez utóbbira fog támaszkodni.

Ugyancsak érintheti hazánkat az a rendelkezés, mely szerint a tagállamoknak olyan szabályozói környezetet kell biztosítani, ami elhárítja a hosszú távú megújuló áramvásárlási szerződések elterjedését korlátozó jogi és adminisztratív akadályokat, lehetővé teszi a származási garancia érvényesítését, és megszünteti a diszkriminatív eljárásokat.

Az épületszektorban az a 49%-os megújulóenergia-felhasználás az összuniós cél, ezen belül minden országnak önállóan ki kell tűznie a megvalósítandó arányt. Magyarországon ez ma az új építésű lakások esetében alig 25%.

Kimondták azt is, hogy az ipari szektorban felhasznált megújuló energiahordozók arányát 2030-ig évente 1,1 %-kal kell növelni, továbbá, hogy a felhasznált energia- és nem energiacélú hidrogén 50%-ának nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagnak kell lennie. A hűtés-fűtés terén szintén 1,1%-os éves növekedés az előírt, hulladékhő-felhasználás esetén 1,5%. A közlekedésben az üvegházhatású gáz (UHG)-intenzitás az újfajta célmeghatározás alapja. Az irányelv 13%-kal számol.

Bart István hozzátette, hogy az irányelvek működéséhez elengedhetetlen a tagállamok hajlandósága, mert az EU-nak nincsenek meg az eszközei ezek kikényszerítésére.

Ezért jött létre ez a „hibrid” megoldás, hogy vannak standardek és követelmények, amelyeket részben a tagállamok valósítanak meg, és van a karbonáras kibocsátási rendszer, ami a közlekedés és a lakosság kibocsátásának bevonáásvaé az EU-kibocsátások körülvelül 70%-át lefedi.

Felmerült a kérdés, hogy ezek a tervek mennyire lesznek politikailag keresztül vihetők. A CSI2050 igazgatója szerint „klasszikus bizottsági stratégiával” állunk szemben: agyonnyomják a tagállamokat egymillió javaslattal, de a média és a politikusok felvevő kapacitása ennek töredéke. Minden körülmények között csak 2-3 „botránytéma” kerül terítékre.

Bart István úgy véli, hogy bukásra esélyes a Cbam, mert Kínának, Indiának nem érdeke a karbonvám elfogadása, a másik pedig a minimum energia-adó terve.

Az Unióban van egy minimum ÁFA az energiaárakon, amit meg kellene emelni. Adóügyekben azonban egyhangú szavazásra van szükség és a magyar kormány már előrejelezte vétózási szándékát.

Ezt leszavazhatják, de Bart István szerint a tagállamok végül mégis kénytelenek lesznek felemelni az energiaadót, mert teljesíteni kell az ESR-célokat. A 18 javaslat közül ez az egy, amit vétózni lehet, a többihez minősített többség kell az Európa Tanácsban, és azoknak Európa-szerte elég nagy a támogatottsága.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

5 okot is mondunk neked, miért tedd szabaddá a következő hétfődet!

Leginkább azért, mert a klíma nem várhat - nem halogathatjuk tovább, hogy azzal foglalkozzunk, mit tehetünk a bolygónk megmentéséért.

Link másolása

hirdetés

Tudod már, mit csinálsz szeptember 20-án, hétfőn? Bármi is az, gondold meg, hogy elhalasztod máskorra, mert csak most van lehetőséged részt venni a TEDxDanubia Countdown konferencián, ráadásul rendkívül kedvezményes feltételekkel.

Mi ott leszünk a Vígszínházban, jelentkezünk is majd beszámolókkal, de a TED-élmény már csak olyan, hogy személyesen átélni az igazi.

Még nem győztünk meg? Oké, felsorolunk 5 érvet amellett, hogy miért kell ott lenned a TEDxDanubia Countdownon!

1. Arról lesz szó, ami egyre inkább foglalkoztat minket: mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a klímakatasztrófát?

Erre már nem legyinthetünk, ez a probléma mindenkit érint. A jövőnkről, a gyerekeink jövőjéről van szó. Hogy lesz-e elég ivóvíz, milyen körülmények között kell élni, milyen növényeket lehet termeszteni a megváltozott klíma mellett.

Ha érdekelnek azok a nem mindennapi megoldások, módszerek és eszközök, amikkel idehaza és külföldön vállvetve küzdenek szakértők, civil szervezetek, magánemberek, cégek, sőt még iskolások is egy zöldebb, fenntarthatóbb jövőért, neked is ott a helyed 2021. szeptember 20-án a Vígszínházban!

2. Olyan szakembereket, művészeket hallgathatsz, akikre érdemes odafigyelni

Mi köze az irodalomnak a klímaváltozáshoz? Erre ad választ Juhász Anna. Milyen meglepetéssel készül a fenntartható közlekedés szószólója, Bazsó Gábor „Karotta”? Kiderül szeptember 20-án, a konferencián!

hirdetés
Hogyan vált reklámszakemberből a fenntarthatóság jeles képviselőjévé Havas Zoltán, a Budapest Bike Maffia alapítója? Elmeséli előadásában!

De ott lesz még a TEDxDanubia Countdown színpadán Nagy Réka Ökoanyu, Dalmadi Júlia élelmiszer-futurista, Márkuly István permakultúra-tervező, Kemény Zsófi író-slammer, Harald Katzmair hálózatkutató, vagy Andreas Beckmann a WWF közép- és kelet-európai igazgatója. Az összes előadóért kattints ide!

3. Egy nap TED-előadókkal, és te magad is sokat tanulhatsz a hatásos prezentálásról

Neked is lehetnek olyan élethelyzeteid, amikor mások előtt kell beszélned egy adott témáról, netán meggyőzni őket valamiről. Hogyan lehet ilyenkor a legjobban megragadni a hallgatóság figyelmét? Kell-e mindenképp előre összeállított prezentáció? Mitől lehet egy előadás szórakoztató?

Mindezekre a kérdésekre választ kaphatsz, ha elmerülsz egy napra a TED-előadások világában. Hiszen a TED lényege pont az, hogy szórakoztatva informáljon: a TED konferenciákon rendszerint 18 perces vagy rövidebb, gondolatébresztő, szórakoztató előadásokat találunk, amelyek rendkívül intenzív és inspiráló élményt nyújtanak

4. Az előadások közti szünetek is fontosak: értékes kapcsolatokat köthetsz!

A konferencia szervezői úgy alakították ki a programot, hogy a résztvevőknek bőven legyen idejük arra, hogy egymással megismerkedjenek, saját érdeklődési területükről beszélgessenek. Mivel a nyakadban lógó akkreditációs kártyán ott szerepel majd az a három szó, amit a regisztrációnál megjelölsz, mint téged érdeklő témaköröket, és ugyanezt láthatod a többi résztvevőnél is, könnyen megszólíthatsz egy idegent is, ha találtok közös pontot.

5. A jegyárak most kedvezőbbek, mint valaha – a TED-élmény pedig marad a megszokott

A TEDxDanubia Countdown szervezői idén a téma kiemelt fontosságára tekintettel a támogatóik – a Kék Bolygó Alapítvány, az MVM, és az Eon – segítségével jelentősen csökkenteni tudták a belépők árát, hogy azok is eljuthassanak a rendezvényre, akik nem tudnának egy egynapos rendezvény érdekében mélyebben a zsebükbe nyúlni.

A korábbi 30.000 Ft-os ár helyett most 12.000 Ft-ért vásárolhatók jegyek.

A diákok és pedagógusok további kedvezményt kapnak: ők mindössze 5000 Ft-ért válthatnak jegyet a konferenciára.

Meggyőztünk-e már? Ha igen, a jegyvásárláshoz kattints ide!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

500 Ft-ot kérne a Budapest határán belépő autósoktól a Levegő Munkacsoport

Szerintük ez szó szerint élet-halál kérdése. A légszennyezés Európában évente 500 ezer ember korai halálát okozza, érvel Lukács András.

Link másolása

hirdetés

Behajtási díj, majd városi útdíj bevezetését szorgalmazza a Levegő Munkacsoport Budapesten. Első lépésben naponta körülbelül ötszáz forint lenne a díj, amelyet a városhatáron belépő kocsik után javasolnak beszedni. A civil szervezet petíciót indított azért, hogy megvalósíthatósági tanulmány készüljön az útdíj bevezetéséről.

"Erre már régóta szükség lenne, ezt mi már hosszú évek óta mondjuk. Másképpen nem lehet megoldani Budapest környezeti problémáit. Évente 30 ezerrel nő az autók száma Budapesten és Pest megyében. Az elmúlt évtizedekben több százezren költöztek ki a környező településekre, közülük sokan naponta ingáznak a fővárosi munkahelyükre, túlnyomórészt autóval” – mondja Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A szervezők legalább ötezer aláírást szeretnének összegyűjteni, mielőtt átadják a főpolgármesternek petíciójukat.

"Először is napi 500 forintos behajtási díjat kellene bevezetni Budapest határán. Véleményünk szerint ezzel érdemben lehetne csökkenteni a forgalmi dugókat, valamint a levegő minősége is javulna. Ez az összeg évi 30 milliárd forint bevételt jelenthetne a Fővárosi Önkormányzat számára."

Külföldön már vannak példák hasonló díjra. Például Stockholmban egy mindössze napi 1-2 eurós behatási díj bevezetése után 20%-kal csökkent a forgalom.

"A kisebb forgalom, a dugók eltűnése azoknak az autósoknak is érdeke, akik naponta járnak be a fővárosba. Nemcsak azért az érdekük, mert gyorsabban jutnának el úticéljaikhoz, hanem azért is, mert ők is és a gyerekeik is tisztább levegőt lélegeznének be. A légszennyezés Európában évente mintegy 500 ezer ember korai halálát okozza, amiben jelentős szerepe van a gépjárműközlekedésnek" – jelentette ki Lukács András.

hirdetés

Az autók nagymértékben felelősek az úgynevezett városi hőszigetek kialakulásért is, ami elsősorban a nyári időszakban súlyos probléma. "Ahol aszfalttal van borítva a felszín és sok az autó, ott akár tíz fokkal is melegebb lehet, mint a budai erdőkben. Egy fákkal fedett természetes talaj a kánikulában ugyanis legfeljebb 25 Celsius fokra melegszik fel, miközben az aszfalt elérheti a 60 fokot, a kocsik teteje pedig a 70 fokot is."

Az elmúlt évek során a nyári hőhullámok alkalmával Budapesten a halálozások száma 15-30%-kal növekedett.

"Élet-halál kérdése, hogy kevesebb autó forduljon meg a fővárosban, kevesebb terület legyen lefedve aszfalttal és minél több zöld felület legyen.”

A szennyezett levegő nem csak a légúti megbetegedésekben játszhat hatalmas szerepet.

"Szív- és érrendszeri megbetegedéseket is okozhat. A rendkívül apró részecskék ugyanis – amelyek elsősorban a dízeljárművekből szabadulnak ki – eljutnak a szervezet legtávolabbi zugaiba és ott okoznak súlyos elváltozásokat. Ahol szennyezetteb a levegő, ott a Covid járvány is nagyobb halálozási arányt és súlyosabb eseteket generált" - mondja Lukács András.

A Levegő Munkacsoport javaslata szerint első lépésben Budapest határától kellene bevezetni a díjat, amit kamerarendszerrel lehetne megvalósítani.

„A városhatáron bevezetett behajtási díj csak az első lépés lenne. Bizonyos idő elteltével a megtett úttól és a gépjármű környezetvédelmi besorolásától függő útdíjat kellene bevezetni. Ezt technikailag hasonlóképpen lehetne megvalósítani, mint ahogyan az az autópályán már évek óta kifogástalanul működik a tehergépkocsik esetében” - mondják.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Felélesztenék a gyapjas mamutokat, hogy megmentsék velük a tundrát

Tudósok és vállalkozók egy külön céget is létrehoztak a projektre, várhatóan hat éven belül lesz eredménye.

Link másolása

hirdetés

A gyapjas mamut genetikai feltámasztását tűzte ki célul egy tudósokból és vállalkozókból álló csapat - írja a New York Times.

George Church, a Harvard Egyetem biológusa, genetikusa mérföldkőnek nevezte azt, hogy egy külön céget is létrehoztak Colossal néven a mamutfeltámasztásra. Ő már nyolc éve foglalkozik az ehhez szükséges technikán, amely szerinte komoly lehetőségeket teremthet a természetvédelemben. Ezzel nemcsak a gyapjas mamutokat támaszthatnak fel, de a súlyosan veszélyeztetett állatfajokon is segíthetnek.

A Colossal azért vállalkozott erre a feladatra, mert

a sarkvidéki tundra gyorsan melegszik, az ottani ökoszisztémát pedig szerintük a gyapjas mamutok állíthatnák helyre.

Amikor ezek az állatok éltek, a tundra füves terület volt, amit a mamutok a kutatók szerint a moha feldarabolásával, a fák kidöntésével és az ürülékükkel trágyázva tartottak fent. Most azonban nagyrészt moha borítja a tundrát, Church szerint pedig azért lenne fontos ezen változtatni, hogy megakadályozzák a talaj olvadását és erodálódását.

A tudósok azt tervezik, hogy elefántembriót hoznak létre, aminek a génállományát úgy módosítanák, hogy az egy mamutéhoz hasonlítson. Ehhez az kell, hogy egy elefánt petesejtjébe bekerüljön egy mamut DNS-e, viszont arra még nem volt példa, hogy egy elefántból kiszedjenek egy petesejtet. Ezért ha ez nem válna be, akkor egy elefántszövetet alakíthatnak át őssejtekké, hogy annak segítségével embriókat tudjanak létrehozni laboratóriumban.

hirdetés
Terveik szerint hat éven belül születhetnek meg az első életképes, már jelentős bundával rendelkező példányok.

Forrás: 444.hu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

10-ből 4 fiatal nem akar gyereket vállalni a klímaváltozás miatt egy új kutatás szerint

A 16 és 25 év közötti megkérdezettek szerint a politikusok és az idősebbek egyszerűen elárulták őket.

Link másolása

hirdetés

A fiatalok 60 százaléka nagyon aggódik vagy rendkívül aggódik a klímaváltozás miatt, írja a BBC egy új, globális kutatás alapján. A Bath-i Egyetem további öt egyetemmel összefogva 10 országban kérdezett meg 10 ezer 16 és 25 év közötti fiatalt a klímaválsággal kapcsolatban.

A megkérdezettek több mint 45 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos érzései rányomják a bélyeget a hétköznapokra is. A válaszadók háromnegyede szerint a jövő egyenesen ijesztőnek tűnik, miközben a fiatalok több mint fele (56%) szerint az emberiség sorsa megpecsételődött.

A felmérésben részt vevők kétharmada számolt be arról, hogy szomorú, fél és szorong a globális felmelegedés várható következményei miatt. Jó hír, hogy szép számmal akadnak azonban olyanok is, akik reménykednek, miközben rengeteg fiatal inkább haragot, kétségbeesést, bánatot és szégyent érez a klímaválság kapcsán.

A fiatalok közül sokan úgy vélik, hogy a politikusok és az idősebbek egyenesen elárulták őket, ráadásul véleményüket egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Miközben a megkérdezettek többsége szerint egyszerűen érthetetlen, miért nem csinálnak semmit a kormányok.

hirdetés

Szakértők szerint az éghajlatváltozás miatti krónikus stressz növelheti a mentális és fizikai problémák kialakulásának kockázatát. A jelentés szerint ráadásul a fiatalokat különösen érintheti a globális felmelegedéssel összefüggésbe hozható félelem.

A kutatás vezető szerzője szerint az öko-szorongás a gyerekvállalásra is rányomhatja a bélyegét: 10-ből 4 fiatal hezitál a családalapítással kapcsolatban.

Caroline Hickman azt is elmondta, hogy a helyzet azokban az országokban a legrosszabb, ahol a kormány éghajlat-politikáját gyengének ítélik az emberek. Ennek megfelelően a déli országokban kritikus a helyzet, de a megkérdezett nemzetek közül az erdőtüzektől sújtott portugáloknál negatívabban senki sem áll a klímaváltozás kérdéséhez.

A tudósokat megdöbbentette a fiatalok szorongásának mértéke. A legjobban egy ismeretlen válaszadó mondatai jellemzik a generáció aggodalmát:

"Nem akarok meghalni, de nem akarok egy olyan világban sem élni, amely nem törődik a gyerekekkel és az állatokkal."

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: