hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Extrém szélsebességű viharokat hoz a klímaváltozás Magyarországon

Térségünkben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Közben csökkenő átlagos szélsebesség figyelhető meg a melegedő klímában a Föld több pontján.
Másfélfok, Péliné Németh Csilla, Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. május 07.


Link másolása

hirdetés

Fokozódó szélviharokat, és ezzel együtt növekvő viharkárokat hozhat a klímaváltozás Magyarországon. Miközben a globális felmelegedés miatt az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége. A klímamodell-szimulációk és a mérési adatok alapján térségünkben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Az átlagos szélsebesség csökkenése azonban nem befolyásolja az ország szélenergia potenciálját - olvasható a Másfélfok cikkében.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által egységesített, így összehasonlítható, 10 méteres magasságban végzett felszínközeli szélmérések adatai alapján

csökkenő átlagos szélsebesség figyelhető meg a melegedő klímában a Föld több pontján.

A szélsebesség csökkenés mindkét féltekén, a trópusokon és a közepes földrajzi szélességeken is kimutatható a vizsgált időszakokban (jellemzően a 20. század közepe óta), ugyanakkor a 70. foknál magasabb földrajzi szélességeken a kutatók növekvő trendeket mértek. Azon 148 darab tanulmány figyelembevételével, melyek több mint 30 állomás legalább 30 éves idősorait elemezték, a megfigyelt változások trendje –0,014 m/s/év nagyságú, mely ötven év alatt már 0,7 m/s-os csökkenést jelent, feltételezve a lineáris változás folytatódását.

Például az egyik vizsgálat szerint az északi félteke 822 állomásának szélmérései alapján 1979 és 2008 között a szélsebesség 5–15%-ot csökkent a közepes szélességek kontinentális területein. A változás iránya összhangban van a globális éghajlati modellek eredményeivel, melyek ugyancsak a felszínközeli szélsebesség csökkenését mutatják a közepes szélességeken, a magasabb szélességek szélsebesség növekedésével párhuzamosan.

A szélsebesség csökkenésnek szerteágazó okai lehetnek, melyek részletes feltárása folyamatban van. A teljesség igénye nélkül az alábbiak mind hatással vannak rá:

hirdetés

- földhasználat-változás és erdőirtás miatt változó felszíni érdesség

- az El Niño-jelenség

- a pólusok irányába tolódó ciklonpályák

- az energiaszállításért felelős légköri áramlásokban bekövetkezett változások

- a sarkvidékek gyorsabb ütemű melegedése, mely csökkenti a pólusok és az egyenlítői területek közti hőmérséklet-különbséget

A gyengülő szél ellenére erősebb szélviharok lesznek

A Kárpát-régió hegyvidéki területeinek az átlagos szélsebességre vonatkozó trendvizsgálatai minden hónapban csökkenést mutatnak, mely összhangban van a közepes szélességek megfigyeléseivel. Bár a modellek alapján a csökkenés a század végére is jellemző marad, ugyanakkor a viharok intenzitásnövekedése is várható.

A Közép-Európára vonatkozó mérési adatok és modelleredmények alapján a térségünkben megfigyelt, ciklontevékenységhez köthető viharok számának növekedését mutatták ki az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedésével, mely a közép-európai nyomási gradiens emelkedésével van kapcsolatban.

Ebből kifolyólag erősebb szélviharokra számíthatunk a továbbiakban Magyarországon.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) tanulmánya szerint az extrém szélsebességek Európa északi részén növekedtek, délen csökkentek. Közép-Európa átmenetet képez a térség között, ezért az itt tapasztalható változások sok esetben kicsik, és irányuk régiónként változó lehet.

A maximális szélsebesség 98 százalékának éghajlati modell-szimulációkból számított 2071–2100 közti átlagának változása m/s-ban az 1961–2000 időszakhoz képest. A sárga területek növekedést, a kék területek csökkenést jeleznek. A fekete pontok a statisztikailag szignifikáns változásokat mutatják (95%-os megbízhatósággal). Forrás: EASAC

Hazai szélklimatológiai vizsgálatok (a CARPATCLIM adataira építve) ugyancsak kimutatták az átlagos szélsebesség szignifikáns csökkenését. A szélsőértékek változása azonban nem feltétlenül arányos az átlagok megváltozásával. A szélmaximumok vizsgálata során gyakran szélindexeket definiálunk, például meghatározhatjuk az adott küszöbértéknél nagyobb szélsebességek előfordulásának (havi, évszakos, éves) számát, időbeli változását. Az órás szélmaximumok (széllökés) esetében a vizsgált mérési idősorokban általában csökkenés tapasztalható, azonban néhány esetben megjelenik növekvő tendencia is, mely változások utalhatnak a melegedés hatására bekövetkező regionális áramlási viszonyok megváltozására.

Erősödő viharok, növekvő károk

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság éves jelentései szerint a viharkárok okozta vonulások, mentesítések száma országszerte emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. Egy-egy viharos napon gyakran kell műszaki mentést végezniük autókra, háztetőkre, utakra kidőlt fák, leszakadó elektromos vezetékek, megbontott tetőszerkezetek miatt.

Nem elhanyagolható problémát okoz a viharokkal, viharciklonokkal együtt járó hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, mely elönti az alacsonyabban fekvő területeket, pincéket, aluljárókat. A jelentős anyagi károkat okozó viharokat kísérő jelenség a jégeső is, mely megrongálhat tetőket, autókat, vagy megsemmisítheti a gyümölcsfák, szőlőültetvények termését. Az idei első jelentős jégesőt egy átvonuló hidegfront okozta 2021. 04. 22-én, melynek hatására Szlovákiában tornádó is kialakult.

De a szélviharok egész évben okozhatnak veszteségeket. Például 2020. február 4-én hazánkat elérte egy gyors mozgású hidegfront, mely Nyugat-Európától a Balkánon át Törökországig jelentős pusztítást okozott. Magyarországon a számottevő károk mellett sajnos halálos áldozatot is követelt. A legerősebb széllökéseket sík vidéken Sopronban (111 km/h) és a Balaton térségében, illetve a hegyi állomásokon mérték (János-hegyen 124 km/h, Kab-hegyen 120 km/h).

A gyengülő szélnek is megvannak a veszélyei

A melegedés mértéke a Kárpát-medencében kissé nagyobb a globális átlagnál. Az extrém hideg periódusok száma, hossza erősen csökken, míg a hőhullámok gyakoribb előfordulása várható.

A melegebb légkörben a pólusok és az Egyenlítő közt kisebb lesz a hőmérséklet különbség. Ezért a télen jellemző gyakoribb ciklonokhoz köthető viharok száma várhatóan csökken, miközben ezek intenzívebbek lehetnek. Ugyanakkor a szélcsend és a kis szélsebességek hosszabb idejű fennállása esetén sem lélegezhetünk fel.

A Kárpát-medencében jellemző, hogy a környezetéhez képest sűrűbb hideg levegő megül a magas hegyekkel körülvett medencében és a napokig tartósan fennálló gyenge légmozgás elősegíti a közlekedésből, ipari tevékenységből vagy fűtésből származó légszennyező anyagok felhalmozódását az alsóbb légrétegekben. A rossz levegőminőség miatt évente nagyjából 13 000 ember hal meg korábban Magyarországon, és mindannyian 4-6 hónappal kevesebb ideig élünk.

Nyáron a forróság erősen megterheli szervezetünket, különösen, amikor a nyáron felépülő magas nyomású anticiklonban jellemző kis szélsebességgel, esetleg magas páratartalommal párosul. Ezen túlmenően, valószínű, hogy kedvezőek lesznek a feltételek nyáron a spontán kipattanó zivatarok kialakulására, melyben viharos, akár orkán erejű szél előfordulása is lehetséges.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A vaddisznók annyi széndioxid-kibocsátásért felelősek, mint 1 millió autó egy új kutatás szerint

A kutatás szerint a vaddisznók a rendszeres földtúrással jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

Link másolása

hirdetés

Azt eddig is tudtuk, hogy a vaddisznók a bolygó legkártékonyabb élőlényei közé tartoznak, de az invazív fajt eddig csak a mezőgazdasági termények és az erdei állatok megtizedelésével gyanúsították. A Scientific Americanben megjelent új kutatás szerint azonban

a vaddisznók jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez is, méghozzá a rendszeres földtúrással.

A vaddisznók ugyanis óriási mértékben túrják át a talajt élelem után kutatva. Az állatok jóval hatékonyabban forgatják a földet, mint például a mezőgazdasági traktorok, a földtúrás és a kiírtott talaj pedig végeredményben a legkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét növeli hihetetlen mértékben.

Az Európa és Ázsia nagy részén őshonos, de mára az Antarktiszt leszámítva mindenhol előforduló állatokat a bolygó legelterjedtebb invazív emlősének tartják. Csak Ausztráliában hárommillió vaddisznó élhet, ahol évente 100 millió ausztrál dollárnak (22,5 milliárd forint) megfelelő legelőt és terményt pusztítanak el, míg az Egyesült Államokban ennek több mint két és félszeresét.

Nemcsak a növényekre, hanem további állatfajokra is veszélyt jelent az erdei földtúró. Tudósok szerint a világ 54 országában összesen 672 állat- vagy növényfajra - köztük békákra és orchideákra - jelent komoly fenyegetést a vaddisznó, ami feltúrja az élőhelyeket, vagy zsákmányként tekint a többi élőlényre.

hirdetés

Ha mindez nem lenne elég, a vaddisznók még az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért is felelőssé tehetők. Egy svájci mérés szerint egy helyi erdőben 23 százalékkal emelkedett a talaj szén-dioxid kibocsátása csak a vaddisznók miatt. Ezzel szemben egy kínai természetvédelmi területen 70 százalékkal több szén-dioxid került a légkörbe azokról a területekről, ahol jellemzően ezek az állatok élnek.

Az amerikai tudományos lapban most megjelent tanulmány alapján

a vaddisznók évente összesen legalább egy Tajvan méretű területnyi kárt okoznak a bolygó talajában, ami végeredményben 4,9 millió tonna szén-dioxidot bocsát a levegőbe. Ez nagyjából 1 millió autó éves károsanyag-kibocsátásával egyezik meg.

A károk túlnyomó részét Ausztrália és környéke szenvedi, ahol már meg is kezdték egy speciális vadászati program bevezetését, melynek segítségével jelentősen lassítani szeretnék a vaddisznók túlszaporodását. Ezen felül csapdákkal és kerítésekkel próbálják szabályozni az állatok mozgásterét, hogy minél kevesebb addig érintetlen területet túrhassanak fel.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kiderült, mely országok élhetnek túl a legnagyobb eséllyel egy társadalmi összeomlást

A tudósok szerint szerencsések vagyunk, hogy eddig még nem volt példa arra, hogy egyszerre több komoly válság is sújtsa a világot, de ez a jövőben bármikor megtörténhet.
Címkép: Unsplash - szmo.hu
2021. július 29.


Link másolása

hirdetés

Új-Zéland, Izland, az Egyesült Királyság, Tasmánia és Írország azok az országok, amelyek a leginkább esélyesek arra, hogy túléljenek egy globális társadalmi összeomlást egy tanulmány szerint - írja a Guardian.

A kutatók azért vizsgálták meg, hogy mely országok a legalkalmasabbak a társadalmi összeomlás túlélésére, mert egyre inkább úgy vélik, hogy az emberi civilizáció veszélyes állapotban van az energiaigényes és egymástól szorosan függő társadalom, illetve az ebből származó környezeti károk miatt.

Az összeomlást okozhatja például egy súlyos pénzügyi válság, a klímaválság hatásai, a természet pusztulása, egy, a koronavírusnál is súlyosabb járvány, vagy ezek kombinációja.

A szakemberek azt szerették volna felmérni, hogy mely nemzetek lehetnek a leginkább ellenállóak egy ilyen válsággal szemben. Az országokat aszerint rangsorolták, hogy mennyire képesek élelmiszert termelni a lakosság számára, mennyire tudják megvédeni a határaikat a nem kívánt tömeges bevándorlástól, és hogyan képesek fenntartani az elektromos hálózatot és bizonyos gyártási kapacitást.

Ezek alapján Új-Zéland van a legjobb helyzetben geotermikus és vízenergiája, bőséges mezőgazdasági területei és alacsony népsűrűsége miatt.

A kutatók nem lepődtek meg, hogy ez az ország végzett a lista élén, azon viszont már annál inkább, hogy az Egyesült Királyság is ilyen jól áll ezen a téren. A szigetország ugyanis sűrűn lakott, nem a leggyorsabb a megújuló technológiák kifejlesztésében, és az élelmiszereinek csupán a felét állítja elő országon belül. Ennek ellenére arra jutottak, hogy az Egyesült Királyság is képes lenne átvészelni egy súlyosabb válságot.

Összességében egyébként azt állapították meg, hogy a mérsékelt égövi, főleg alacsony népsűrűségű szigetek lehetnek a legellenállóbbak a társadalmi összeomlással szemben.

A kutatók szerint a környezet pusztulása, a korlátozott erőforrások, a népességgyarapodás jelenti a legnagyobb fenyegetést az emberiségre nézve. Jelezték, hogy az elmúlt években volt már gazdasági válság, világjárvány és komoly globális élelmiszer-veszteségek. Úgy vélik, szerencsések vagyunk, hogy ezek nem egyszerre történtek, mert simán előfordulhat, hogy ezek mind egyszerre sújtják a világot.

hirdetés

Aled Jones, az Anglia Ruskin Egyetem Globális Fenntarthatósági Intézetének tudósa szerint a koronavírus-járvány is bebizonyította, hogy a kormányok szükség esetén tudnak gyorsan cselekedni, pl. lezárni a határokat, vagy a mindennapokat alapvetően befolyásoló döntéseket hozni. Szerinte fontos, hogy az országok még rugalmasabbak legyenek a jövőben, hogy jól tudjanak reagálni a váratlan helyzetekre.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kétszer olyan drága villamos energiát előállítani fosszilis gáz- és szénerőművekkel, mint az új szél- és naperőművekkel az unióban

A 27 állam áramszolgáltatásának immár kétharmada tiszta forrásból származik. Magyarország a napenergia terén lépett nagyot előre.
Fotó: Energy Transition - szmo.hu
2021. július 28.


Link másolása

hirdetés

Bár 2021 első felében az Európai Unió elektromos áramszüksége teljesen visszaállt a pandémia előtti szintre, az energiaszektor CO2-kibocsátásai 12%-kal csökkentek az azt megelőző időszakhoz képest – áll az Ember (Parázs) londoni székhelyű, független klíma- és energiakérdésekkel foglalkozó agytröszt szerdán közzétett jelentésében.

Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy az Unió villamosenergia-igényének kétharmadát már megújuló (39%) és nukleáris energiával (27%) fedezi. Az elmúlt két évben a szén alapú energia-termelés 16, a gáz alapú 4%-kal csökkent, míg a megújuló források szerepe 11%-kal nőtt. Jelenleg a szén mindössze 14%-kal van jelen az európai energia-termelésben, ez az arány 2015 óta közel a felére zsugorodott.

Ezt a tendenciát tükrözik a piaci árak is: ma már 4 kulcsországban – Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban - kétszer olyan drága villamos energiát előállítani fosszilis gáz- és szénerőművekkel, mint az új szél- és naperőművekkel. Spanyolország egyedül a szélerőműveivel több villamos energiát termelt, mint a fosszilis forrásokból, és ugyanúgy nem növelte ez utóbbiak felhasználását, mint a szintén szél- és napenergiára építő Hollandia.

A tagállamokra lebontott adatokból kiderül, hogy Magyarországon 2021 első félévében a szél- és napenergia először termelt több villamos energiát, mint a szén (1,6 TWh-t 1,4 TWh-val szemben). A napenergia-termelés 91%-kal nőtt 2019. első félévéhez képest, és ez a hazai energiaszükségletek 7%-át fedezte.

Ugyancsak nőtt a nukleáris energia-felhasználás 0,4 TWh-val, csökkent az import 1 TWh-val a hazai termelés növekedésének köszönhetően. Ezzel szemben a szélenergia hozzájárulása nem változott, mivel még mindig érvényben van az új létesítmények építésének tilalma. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon 4%-kal nőtt a fosszilis fűtőanyagok felhasználása a világjárvány előtti időszakhoz képest, mert bár a szén aránya 28%-kal csökkent, a gázé viszont 27%-kal növekedett. Mindazonáltal összességében a villamos energia-termelésből származó magyarországi CO2-kibocsátások 8%-kal alacsonyabbak voltak a két évvel ezelőttinél.

Charles Moore, az Ember európai programigazgatója kijelentette: „Most, hogy elmúlt a pandémiának az energiaszektorra gyakorolt hatása, az általános trend világos: a fosszilis fűtőanyagok felhasználása gyors hanyatlásnak indult azáltal, hogy Európa tisztítja az ágazatot.

hirdetés
De a haladás üteme szinte sehol sem elegendő ahhoz, hogy elérjük az EU 2035-ös kibocsátási célját, a 100%-os tiszta energiát. Sosem volt jobb alkalom felgyorsítani az átmenetet”.

Az igazgató Magyarországgal kapcsolatban kiemelte azt a fontos mérföldkövet, hogy az idén először nyertünk több villamos energiát szél- és napenergiából, mint szénből. „A napenergia lenyűgöző növekedési üteme azt jelenti, hogy Magyarország jó úton halad. Ezután a fosszilis gázra kell irányítani a figyelmet: a szárnyaló gázárak egyértelműen bizonyítják az importált gázra való támaszkodás kockázatát” – tette hozzá Charles Moore.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

2 milliárd dollárt fizetne a NASA-nak Jeff Bezos, hogy inkább az ő cégével repüljenek a Holdra

A világ első és harmadik leggazdagabb embere feszül épp egymásnak a holdra szállásért.

Link másolása

hirdetés

Napról napra élesebb az űrverseny a világ leggazdagabb emberei között. A múlt hét utolsó napjaiban a NASA 178 millió dolláros megbízást adott Elon Musk cégének, hogy a SpaceX jutassa el szondájukat a Jupiter jeges holdjára.

Hétfőn pedig az űrből éppen csak visszatért Jeff Bezos emelte a tétet: az Amazon korábbi vezére 2 milliárd dollárig (614 milliárd forint) állná a NASA költségeit a következő holdmisszióban azért cserébe, hogy a Blue Origin járművével, a Blue Moonnal (Kék Hold) landoljanak a Holdon az űrhajósok, írja a The Guardian.

Az amerikai űrkutatási hivatal még áprilisban bízta meg 2,9 milliárd dollár (890 milliárd forint) értékben a SpaceX-et egy olyan űrhajó felépítésével, ami 2024-ig bezárólag 1972 után újra a Hold felszínére juttatja az embereket. A pályázat során elutasították Bezos cége, a Blue Origin, valamint a Dynetics ajánlatát is.

Röviddel később a NASA arra utasította a SpaceX-et, hogy egyelőre függesszenek fel az Artemis-programmal kapcsolatos minden fejlesztést, mert a vesztes pályázók panaszt nyújtottak be a kormányzati felügyeleti hivatalhoz (GAO). A Blue Origin többek között azt kifogásolta, hogy a szerződés miatt a SpaceX még inkább monopolhelyzetbe kerülhet az űrvállalkozások között.

A GAO legkésőbb augusztus 4-én hozza meg végső döntését. Iparági pletykák szerint az új ajánlat ellenére a Blue Origin kevés esélyt lát a már megkötött szerződések felbontására. A SpaceX nem kommentálta az Artemis-program körüli újabb fejleményeket.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: