hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Élő videón szúrták ki, hogy egy pingvint műanyag szemét fojtogat

Az ausztrál nemzeti park vadőre szabadította meg a pingvint, akinek műanyag gyűrű szorult a nyakára.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 30.

hirdetés

A Phillip Island-i Nemzeti Park dolgozója, Meaghan Jordan azután lépett akcióba, hogy csütörtökön végignézte a minden nap közvetített élő videót arról, hogyan vonulnak napnyugtakor a pingvinek.

A világszerte nézett közvetítés azt mutatja be, ahogy pingvinek ezrei totyognak hazafelé a párzási időszak során a tengerparton. Mivel a covid miatt élőben most nem lehet megfigyelni őket, a rajongók minden este bekapcsolódhatnak az élő videóba.

Ez csütörtökön sem volt másképp - ám

a nézők legnagyobb döbbenetére egy olyan pingvin is vonult társai közt, akinek egy műanyag gyűrű szorult a nyaka köré. Az állat nehézkesen vonszolódott társai után

- írja a Daily Mail.

hirdetés

A live-ot néző természetbarátok azonnal szervezkedni kezdtek a megmentésére.

“Nem szeretnénk, ha bármelyik kis pingvinünkkel ilyesmi történne. Itt, a vonulási helyen van egy állatkórház, ahol segítünk a beteg vagy sérült pingvineknek, rehabilitáljuk, majd visszaengedjük őket a természetbe” - mondja Jordan, aki a videót látva a pingvinekhez sietett, ahol elkapta a szóban forgó madarat, és megszabadította a műanyagtól.

A kommentelők el voltak ragadtatva az akciótól: “Jordan, te egy szupersztár vagy!”, írta az egyikük.

“Ez az eset felhívja rá a figyelmet, milyen fontos, hogy a megfelelő módon kezeljük és helyezzük el a hulladékot, legyen szó akár maszkokról, akár műanyag zacskókról. Ez az izé egy hajguminak tűnt” - mondta el a megmentő.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Biden aláírta a rendeletet: az Egyesült Államok visszalép a párizsi klímaegyezménybe

Beiktatása után rögtön munkához látott Joe Biden, több rendeletet is aláírt már. Többek között a bevándorlás és a koronavírus miatt is intézkedett.
Címkép: MTI/EPA/Pool/Jonathan Ernst - szmo.hu
2021. január 21.

hirdetés

Néhány órával azután, hogy beiktatták, Joe Biden máris munkához látott. A Fehér Ház átvétele után tett egyik első lépéseként ugyanis

aláírta a rendeletet az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményhez való visszatéréséről

- írja a Guardian.

Az új amerikai elnök ezzel a lépéssel megsemmisítette elődje, Donald Trump egyik legsúlyosabb döntését.

Trump már a kezdetekkor hevesen tiltakozott a világ 195 országa által 2015-ben aláírt globális egyezmény ellen. 2019-ben értesítette az ENSZ-t az Egyesült Államok kilépési szándékáról, végül hivatalosan 2020 novemberében lépett ki az ország a klímaegyezményből.

Bidennek ugyanakkor már az egyik fő kampányígérete az volt, hogy visszalépteti Amerikát az egyezménybe.

hirdetés
"Arra készülünk, hogy úgy vegyük fel a harcot a klímaváltozással szemben, ahogy eddig még nem tettük"

- jelentette ki az Ovális irodában Biden, mielőtt aláírta a rendeletet.

António Guterres ENSZ-főtitkár szinte azonnal üdvözölte az amerikai elnök döntését.

Biden szerdán ezen kívül több rendeletet is aláírt a Trump-kormány által hozott szigorú bevándorlási intézkedés megváltoztatására is.

De az amerikai elnök a koronavírussal kapcsolatban is hozott intézkedéseket: kötelezővé tette a maszkviselést a szövetségi állam tulajdonában levő épületekben és azok területén. Emellett pedig kinevezett egy koordinátort a koronavírus elleni védőoltások elosztására, és kiterjesztette a járvány idejére elrendelt kilakoltatási moratóriumot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

17 világhírű tudós figyelmeztet: még mindig alábecsüljük a Földet fenyegető katasztrófa veszélyét

Döbbenetes listában gyűjtötték össze a legaggasztóbb jeleket. A céljuk, hogy felrázzák vele a világ közvéleményét, mert ha túl leszünk a koronavíruson, egy sokkal nagyobb fenyegetést kell legyőznünk.
Fotó: NASA - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Bár egy éve a világ figyelmének középpontjában a koronavírus világjárvány áll, egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a globális felmelegedés, a klímaváltozás, a biosokféleség pusztulása milyen jövőt tartogat az utánunk következő nemzedéknek.

Most 17 világhírű tudós, például a Stanford és a Berkeley professzorai a Frontiers-ben megjelent terjedelmes cikkben figyelmeztetnek azokra a veszélyekre, amelyeket még mindig hajlamosak vagyunk alábecsülni. Holott a káros hatások fenyegetik Földünk egész bioszféráját és annak minden életformáját, beleértve az emberiségét is, és egyelőre kétséges, hogy van-e olyan politikai vagy gazdasági rendszer, amely képes megelőzni a készülő katasztrófákat.

A szerzők szerint az eddig javasolt megoldások érdemben nem csökkentik az élővilágot fenyegető veszélyt.

A tudósok szerint nagy probléma, hogy az ökológiai rendszerek megbomlása után csak késlelteve jelentkeznek a társadalmi-gazdasági hatások, ezért azokat sokan nem veszik eléggé komolyan. Most összegyűjtötték azokat a legriasztóbb adatokat, amelyek talán felrázhatják a világ közvéleményét és vezetőit. A listát egyfajta „hidegzuhanynak” szánják, azt mondják, itt az ideje felébredni.

Akkor jöjjenek a riasztó adatok:

A földművelés 11 ezer évvel ezelőtti kezdetei óta a földi növényzet biomasszája mintegy a felére csökkent. Az ember módosította a szárazföldi területek 70%-át, ami miatt elveszett az eredeti biodiverzitás több, mint 20%-a.

hirdetés

Az elmúlt 500 évben legalább 700 gerinces állat és 600 növényfajta kipusztulását dokumentálták, és az elmúlt öt évtizedben a különböző gerincesek populációi átlagosan 68%-kal csökkentek.

Ma egymillióra tehető a közeljövőben kipusztulással fenyegetett élőlények száma.

Súlyosan károsodott az édesvizi és tengeri környezet. Az 1000 km-nél hosszabb folyók 75%-ának nincsen már végig szabad folyása, és az emberi tevékenység veszélyezteti az óceánok kétharmadát. Az élő korallzátonyok nagysága 200 év alatt a felére zsugorodott. A tengeri moszaterdők 40 százaléke eltűnt, ahogy a nagy ragadozó halak 33 százaléka is, az elmúlt évszázadhoz képest.

Mindezek az ökoszisztéma működésére is károsan hatottak.

Csökkent a széndioxid-felfogó, a beporzó képesség, romlott a talaj, a víz és a levegő minősége, gyakoribbak és intenzívebbek lettek az áradások és a tüzek, és mindez veszélyes az emberi egészségre.

Jól mutatja az emberi tevékenység mindent átformáló hatását, hogy a szárazföldi gerincesek biomasszájának 59%-át ma már a tenyészállatok teszik ki, 36%-át az emberek, és csak 5%-át a vadon élő emlősök, madarak és hüllők.

Az utolsó, ötödik tömeges kihalás a Földön, amikor geológiai értelemben rövid idő (3 millió év) alatt kipusztult a bolygó minden élőlényének 75%-a, 66 millió évvel ezelőtt következett be a Kréta-korban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint

a következő évtizedekben akár az összes élőlény 20%-a is eltűnhet, ez pedig egyértelmű tudományos bizonyítéka annak, hogy a hatodik tömeges kihalás küszöbén vagyunk

– írják a kutatók.

A tanulmány figyelmeztet arra, hogy Földön az emberek száma 1970 óta megduplázódott, mára megközelíti 7,8 milliárdot, és az előrejelzések szerint a klímaváltozásnak különösen kitett Szahara alatti Afrika lakosainak száma a jelenlegi 1,1 milliárdhoz képest a következő 30 évben szintén megkétszereződik. 2050-ben a világ népessége elérheti a 9,9 milliárdot.

Pedig már most is 7-800 millióan éheznek és 1-2 milliárdra tehető az alultápláltak száma. A lakosság növekedése és a javak egyenlőtlen elosztása még súlyosabb, tömeges éhínségekhez vezethet.

A túlnépesedés gyorsítja a talajminőség romlását, a biosokféleség pusztulását, miközben tovább nő az igény műanyagra, ami növeli a szennyezést. Gyakoribbak lesznek a járványok és élesebben jelentkeznek a társadalmi problémák. A szegénység, a munkanélküliség, az egyenlőtlenség, a politikai instabilitás polgárháborúkhoz vagy nemzetközi konfliktusokhoz vezethetnek.

Az emberi fogyasztás növekedésével egyre csökken a Föld regenerációs képessége. 2020-ban például az emberiség januártól augusztusig annyit fogyasztott, amelynek pótlására bolygónknak egy egész évre szüksége van.

Még mindig nő a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának aránya, a nagy CO2-kibocsátással járó hústermelés pedig a mezőgazdaság globális szénlábnyomát növelte robbanásszerűen. Holott éppen a fosszilis tüzelőanyagoktól kellene megszabadulni a klímaváltozás megfékezése érdekében 2050-ig.

A kutatók szerint a biosokféleség pusztulásának megállítása jelenleg egyetlen országban sem számít a legfőbb prioritások közé. Az erről szóló nemzetközi célkitűzések közül szinte semmi nem valósult meg.

Azt írják,

a régóta megjósolt világjárvány jól példázza, hogy milyen a természet egyensúlyának felborítása, és hogyan rombolja az ember egészségét és jólétét.

Mivel az új fertőző betegségek megjelenése elsősorban az ember és állat közti interakcióknak, a klímaváltozás okozta környezetpusztulásnak, az erdőirtásnak, az intenzív mezőgazdaságnak, a vadon élő állatok kereskedelmének a következménye, egyre nagyobb eséllyel kerülnek át tömegesen kórokozók az emberekre.

A klímaváltozás veszélyei látványosabbak, mint a biodiverzitást fenyegető vesély, de a társadalmak egyelőre azt sem tudják hatékonyan kezelni. A legfrissebb klímamodellek szerint a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb felmelegedésre számíthatunk, és még ha a párizsi egyezmény aláírói teljesítik is vállalásaikat, a Föld átlaghőmérséklete 2,6 – 3,1 C fokkal lehet melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest 2100-ra.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy miközben a világ népei kezdik felfogni a klímaválság mértékét, a nagypolitikában az elmúlt években, mint például az Egyesült Államokban vagy Brazíliában, éppen ellenkező tendenciák uralkodtak jobboldali populista vezetők miatt.

Az uralkodó paradigma még mindig a környezet szembeállítása a gazdasággal, holott a túlfogyasztás megállítása vagy a katasztrófa között kellene választani.

A környezetvédelmet ideológiai fegyvernek tekintik a politikai polarizációban, ahelyett, hogy fennmaradásunknak és a bolygó védelmének egyetemes eszközét látnák benne.

Annak ellenére, hogy a klímaváltozás önmagában is nagy gazdasági megterhelést jelent, amely akár világháborúhoz is vezethet, a legtöbb ország abból indul ki, hogy egy jelentős ellenlépés túl drága ahhoz, hogy politikailag kifizetődő lenne. És mivel álláspontjukat fizetett dezinformációs kampányokkal propagálják, hogy megvédjék a rövid távú profitjukat, kétséges, hogy sikerül-e időben megfelelő mértékű változást elérni a gazdaságban.

Pedig nem árt arra felkészülni, hogy a klímaváltozás és más környezeti nyomások tömeges migrációt válthatnak ki. Az eddigi becslések szerint akár egymilliárd ember is útra kelhet.

Mivel a nemzetközi jog egyelőre nem ismeri el menekülteknek a „környezeti migránsokat”, ez az emberáradat tovább gyengítheti a nemzetközi együttműködést, és vele együtt a válságenyhítési képességünket.

A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy a helyzet súlyossága miatt

alapvető változásokra van szükség a globális kapitalizmusban. Meg kell szüntetni az állandó gazdasági növekedés célkitűzését, fel kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, szigorúan szabályozni kell a piacokat és a nagy cégek lobbitevékenységét, és hatalmat kell adni a nőknek.

Ezek a változások a tudósok szerint szükségszerűen maguk után vonják a népességnövekedéssel kapcsolatos súlyos vitákat, de ugyanakkor igazságosabbá tehetik a világot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Egyszerre hat ember utazhat majd az űrbe a Blue Origin különleges kapszulájában

Jeff Bezos cége már nagyon közel került ahhoz, hogy civil embereket juttathasson el az űrbe.
Fotó: Northfoto/Zuma Press - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Jeff Bezos azt állítja, hogy űrutazási társasága, a Blue Origin január 14-i, missziójának sikeres befejezése után, valóban közel kerültek az emberek űrutaztatásához - írja a Guardian.

A New Shepard rakéta a társaság Texas nyugati részén található saját indítóhelyéről szállt fel, és egy továbbfejlesztett személyzeti kapszulát tartalmazott, amely a „Mannequin Skywalker” névre keresztelt próbabábut szállította.

A legénységi kapszula 107 kilométeres tengerszint feletti magasságot ért el. 7 kilométerrel magasabbra repült, mint a Kármán-vonal, vagyis a Föld légköre és a világűr közötti hivatalos határ.

A New Shepard programot úgy tervezték, hogy hat űrturistát szállítson egy keringési pályára, ahol körülbelül három perc súlytalanságot tapasztalhatnak meg.

A teszt teljes repülési ideje 10 perc és 10 másodperc volt. Ez idő alatt a kapszulát másodpercenként 2-3 fokot forgatták, hogy a jövőbeli utasok 360 fokos képet láthassanak repülésük során.

Visszatérve a Földre, a rakéta szabályozottan érintette a leszállópadot, míg a személyzet kapszulája ejtőernyőket használt. A repülés után Ariane Cornell, a Blue Origin űrhajós és értékesítési igazgatója azt mondta: "Nagyon közel vagyunk az emberek űrutaztatásához."

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

A budapesti Covid-kórházak közelében szennyezettebb a levegő az átlagosnál

A Greenpeace mérései szerint átlagosan harmadával rosszabb a levegő a koronavírusosokat kezelő intézményekben, mint a város más pontjain.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 21.

hirdetés

A Greenpeace decemberben több fővárosi Covid-kórháznál mérte az egyik legmérgezőbb, városi légszennyezettségből adódó gáz, a nitrogén-dioxid szintjét - így a forgalmas Róbert Károly körút melletti Honvédkórháznál is - számol be az RTL Klub Zöld Híradója.

A legrosszabb adatok épp az említett Honvédkórháztól érkeztek, de nem sokkal jobb a helyzet a Péterffy Sándor utcai és a Szent János Kórháznál sem.

A Greenpeace mérései szerint a covidos betegeket is kezelő intézmények környékén egyharmaddal magasabb nitrogén-dioxid szintet mértek, mint a hivatalos mérőpontokon.

A szervezet illetékese elmondta: sem a kormány, sem a főváros eddigi intézkedéseivel nem elégedettek a légszennyezés csökkentését tekintve, az ingyenes parkolás bevezetése pedig csak tovább rontott a helyzeten.

VIDEÓ: Az RTL Zöld Híradó teljes riportja a Covid-kórházak légszennyezettségéről:

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: