hirdetés

JÖVŐ

Elefántcsorda lepte el London parkjait, száznál is többen vannak, de teljesen ártalmatlanok

Olyan növényből készítették őket Indiában, amely az igazi elefántok élőhelyeit teszi tönkre agresszív terjeszkedésével. A civil szervezetek az elefánt-installációkkal hívnák fel a figyelmet az állatok drámai helyzetére.

Link másolása

hirdetés

Olyan szobrok készültek Londonban elefántokról, amelyekhez az őket veszélyeztető növényeket használtak fel. Az installáció több nonprofit szervezet közös munkájának eredménye, és azért készült hogy ráirányítsa a figyelmet arra, hogy milyen nehéz helyzetben vannak az elefántok például Indiában.

Az ázsiai országban ugyanis évről évre fogyatkozik az elefántok száma, ami érdekes módon nem annyira az embereknek, mint egy növénynek a műve, a Lantana camara, más néven sétányrózsa, nagyon gyorsan terjeszkedik az országban, megváltoztatva, illetve lerombolva az ökoszisztémát.

A Londonban kiállított elefánt-szobrokat a sétányrózsa leveleiből készíttették el, mégpedig a dél-indiai Tamilnádu állam őslakosaival, ezért ez figyelemfelkeltő kampány, hanem segítenek a helyi lakosokon is.

A civil szervezetek további 500 szobrot tervez elhelyezni világszerte. De az elefántcsorda Londonban is vándorol, egy valódi csordához hasonlóan: a több mint 100 elefánt volt a Sudeley kastélykertbben és a Duke of York Square-en, most épp a Green Parkban állnak.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

„Törékenynek látszik a Föld az űrből nézve” - Egymilliárd dollárt adományoz Jeff Bezos természetvédelmi projektekre

A világ leggazdagabb embere összesen 10 milliárd dollárt szán a bolygó megmentésére, most kiderült, mire költi az első 1 milliárdot.

Link másolása

hirdetés

Egymillió dollárt ajánlott fel az Amazon alapítója különböző természetvédelmi projektekre - írja a Guardian.

Jeff Bezos júliusban repült az űrbe űrcége, a Blue Origin űrhajójával. Ez volt az első alkalom, hogy a New Shephard embereket szállított a világűrbe, és Bezos is most először repült a Föld felett.

Az utazás nagyon tanulságos volt a világ leggazdagabb embere számára. Elmondása szerint akkor eszmélt rá igazán, hogy milyen törékeny a bolygónk, amikor az űrből nézett le a Földre.

A természet az, ami életben tart minket, és törékeny. Erre emlékeztetett is, amikor júliusban a Blue Originnel az űrben jártam. Hallottam már korábban, hogy máshogy nézel majd a világra, ha az űrből láttad a Földet, de nem voltam felkészülve arra, hogy ez mennyire igaz. Innen, lentről nézve a világ és az atmoszféra hatalmasnak és stabilnak tűnik, de ha az űrből nézel vissza a Földre, az atmoszféra vékonynak, a világ pedig végesnek tűnik. Mindkettő gyönyörű, de törékeny

- fogalmazott Bezos.

Talán ezért is döntött úgy, hogy ő is hozzá akar járulni a bolygó megmentéséhez. Tavaly februárban bejelentette, hogy 200 milliárd dolláros vagyonából 10 milliárdot adományoz 2030-ig olyan projektekre, amelyek a Föld megóvását szolgálják.

hirdetés
Most pedig úgy döntött, hogy ebből az összegből 1 milliárd dollárt olyan területekre költ a Bezos Earth Fund jótékonysági alapon keresztül, amelyek rendkívül fontosak a biológiai sokféleség szempontjából. Ilyen például a Kongói-medence, a trópusi Andok régió és a trópusi Csendes-óceán. A pénzt a védett területek bővítésére, helyreállítására, és az őslakosok, a helyi közösségek élőhelyének védelmére költik.

Bezos szerint ez csak az első lépés a környezetvédelmi alapja három részből álló természetvédelmi stratégiájának, amely az ökoszisztéma helyreállítását és az élelmiszer-rendszer átalakítását is célul tűzte ki.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A kihalás szélére sodródtak a koalák, már csak 30 ezer példány él a szabadban Ausztráliában

Az országban koalavédelmi törvényre lenne szükség.
Fotó: StockSnap/Pixabay - szmo.hu
2021. szeptember 20.


Link másolása

hirdetés

A tavalyi ausztrál erdőtüzeket követően kihalhatnak a koalák, mivel már csak 30 ezer példány él a szabadban - hívta fel rá a figyelmet az Australian Koala Foundation (AKF) az iheartintelligence cikke szerint.

A nonprofit szervezet szerint körülbelül 30 százalékot csökkent a koalapopuláció száma Ausztráliában az elmúlt 3 év során. 2018-ban még 46 és 82 ezer közti példányt tartottak számon, míg most már csupán 32 és 58 ezer közti számú koala él az ausztrál erdőségekben.

Az állatok száma minden ausztrál államban visszaesett, ám Queenslandben a legdrasztikusabban, ahol jelenleg mindössze 6500 példány található.

Deborah Tabart, az AKF elnöke elmondta: “Nem hittem el, amikor láttam a számokat. Régebben öt államban volt több mint 5 ezer állat, most már csak kettőben, és sokkoló, hogy mindez öt év leforgása alatt történt.”

Corey Bradshaw, a Flinders Egyetem ökológiai professzora szerint a helyzet elkeserítő:

hirdetés
“Hogy mikor halnak ki, az még kétséges, de hogy ki fognak halni, már nem vita tárgya. Az élőhelyüket részben felszámolta a városfejlesztés. Genetikai problémák és betegségek jelentek meg a körükben, rossz hatással van rájuk az utak, autók, kutyák jelenléte. Ehhez társulnak még a bozóttüzek, így nem sok remény maradt a fajta számára.”

A koalák jelenleg is veszélyeztetett fajtának számítanak, ám a sokkoló számokat követően az AKF sürgeti a hatóságokat, hogy óvják meg az állatokat:

“Koalavédelmi törvényre van szükségünk, méghozzá most azonnal” - hangsúlyozta Tabart.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Boris Johnson: Fel kell nőnie az emberiségnek, hogy kezelni tudjuk a klímaválságot

A brit miniszterelnök szerint felelősséget kell vállalnunk a pusztításért, amelyet nemcsak a bolygónkra, hanem magunkra nézve is okozunk.

Link másolása

hirdetés

"Itt az ideje, hogy az emberiség felnőjön" - jelentette ki Boris Johnson szerdán este az ENSZ-közgyűlésen mondott beszédében, amelyben a klímaváltozás elleni küzdelemre szólította fel az országok vezetőit.

A brit miniszterelnök szerint a 40 nap múlva esedékes novemberi klímacsúcs fordulópont lesz az emberiség számára. Mint mondta,

felelősséget kell vállalnunk "a pusztításért, amelyet nemcsak a bolygónkra, hanem magunkra nézve is okozunk".

Hangsúlyozta, hogy a világ országainak az évtized végéig lényeges változtatásokat kell végrehajtaniuk, ha nem akarjuk, hogy tovább emelkedjen a Föld hőmérséklete.

Szerinte négy kulcsfontosságú területen kell változtatni: "szén, autók, pénz, fák". Részletesen ki is fejtette, hogy milyen célokat kellene elérnie a világnak:

• 2040-re már világszerte csak zéró kibocsátású járművek kerüljenek forgalomba.

• 2030-ra minden ország 68%-kal csökkentse a széndioxid-kibocsátását az 1990-ben mért szinthez képest.

hirdetés

• az évszázad közepére kollektívan el kell érni a szénsemlegességet vagy a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátást,

• a fejlődő világban 2040-re, a fejlett világban pedig már 2030-ra megszüntessék a szénenergia használatát,

• 2030-ig meg kell állítani és vissza kell fordítani a faállomány és a biológiai sokféleség csökkenését.

Johnson arról is beszélt, hogy itt az ideje, hogy végre hallgassunk a tudósok figyelmeztetéseire, hiszen a koronavírus-járvány kapcsán is bebizonyosodott, hogy jól látták a dolgokat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a világnak meg kell fékeznie a globális átlaghőmérséklet másfélfokos emelkedését az iparosodás előtti időkhöz képest - ez az egyik legfontosabb cél, amit a 2015-ös párizsi klímaegyezményben rögzítettek. A bolygónk azonban már most 1 fokkal melegebb, és "ha a jelenlegi pályán maradunk, akkor a század végére már 2,7 fokkal, vagy annál többel emelkedik az átlaghőmérséklet" - jelezte Johnson.

"Az egy dolog, hogy ez mit fog tenni a jégtáblákkal. Elsivatagosodást, aszályt, terméskiesést és az emberiség tömeges vándorlását fogjuk látni olyan mértékben, amilyet még korábban sosem láttunk. És nem valamilyen váratlan természeti esemény vagy katasztrófa miatt, hanem miattunk, azért, amit most csinálunk.

Az unokáink pedig tudni fogják, hogy ezért mi vagyunk a bűnösök. Ők ugyanis figyelmeztettek minket. És tudni fogják, hogy bár mi voltunk az a generáció, amelynek a feladata lett volna szót emelni és cselekedni az utókor nevében, nem figyeltünk eléggé. És akkor majd azt kérdezik maguktól, hogy milyen emberek lehettek azok, akik ennyire önzőek és rövidlátóak voltak" - mondta a brit kormányfő, aki a klímaváltozás elleni küzdelem egyik élharcosának tartja magát.

Forrás: BBC

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta

Az is aggasztó, hogy a korallzátonyokon élő fajok diverzitása több mint 60 százalékkal csökkent.

Link másolása

hirdetés

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzéséből.

Az Ausztráliánál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátonytól kezdve az Indiai-óceánban lévő Saya de Malha zátonyig mindenütt csökken a korallzátonyok és a körülöttük élő, támogatott halfajok száma. Ez a csökkenés várhatóan tovább folytatódik, ahogy a bolygó tovább melegszik a 21. században

- írja a The Guardian.

A jelentés 87 ország 14 705, korallzátonyokkal foglalkozó kutatását elemzi. A One Earth című tudományos lapban bemutatott tanulmány eredményei szerint

a korallzátonyokon élő fajok diverzitása több mint 60 százalékkal csökkent, a zátonyokkal borított területek összmérete pedig nagyjából megfeleződött.

A korallzátonyok alapvető élelemforrást jelentenek világszerte többmillió ember, különösen a szigetek őslakos közösségei számára, ahol a halak jelentik az állati fehérjék elsőszámú forrását. A kutatók szerint a visszaesés miatt növekszik az élelmiszerstabilitás csökkenése miatti aggodalom.

Bár a 3582 zátonyról szóló adathalmaz csak az 1957 és 2007 közötti időszakra vonatkozik, a tudósok biztosak abban, hogy a globális trend folytatódik a korallfehéredés, a betegségek és az élőhelyek megzavarása miatt.

hirdetés

A kutatást vezető Tyler Eddy, az Új-Fundlandi Memorial Egyetem tudósa elmondta, hogy bár országos szinten régóta észlelték a korallzátonyok ökoszisztémáinak csökkenését, meglepő a globális csökkenés mértéke.

A szakértő szerint a korallzátonyok a bolygó legérzékenyebb ökoszisztémái, és ezek az elsők, amelyek valóban megtapasztalják a klímaváltozás hatásait.

A legnagyobb visszaesés Pápua-Új-Guineában, Jamaica és Belize térségében történt.

A fajok összetétele is megváltozott bizonyos területeken: csökkent a hőmérsékletre érzékeny fajok száma, dominánssá váltak az ellenállóbb fajok.

A karibi térségben a korallzátonyok kiterjedése évente mintegy 0,25 százalékkal csökkent, 2017-ben a tengerfenéknek csak mintegy 10 százalékán voltak élő korallok.

"Az elmúlt években a karibi zátonyokat hurrikánok és új betegségek pusztították, mindkettő az óceán melegedéséhez köthető" - mondta John Bruno, az Észak-Karolinai Egyetem tengerbiológusa, a kutatás társszerzője.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: