News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egyszerűen nincs annyi nyersanyagunk, hogy ilyen pazarlóan éljünk

Muszáj csökkentenünk a gazdaság anyaghasználatát, ami a környezet- és klímavédelmi célok teljesülésén túlmenően helyi és globális szintű konfliktusok elkerülését is lehetővé tenné.
Másfélfok, Horváth Bálintfotó: Martin Reisch, Unsplash - szmo.hu
2021. december 16.


Link másolása

hirdetés

A mostani, rendkívül pazarló gazdasági modellünkkel gyerekeink és a fiatalok erőforrásait éljük fel: ha továbbra is a termelés-fogyasztás-haszon háromszögében mozgó lineáris gazdasági rendszert működtetjük, akkor pár évtizeden belül olyan kulcsfontosságú nyersanyagok fogyhatnak el, mint az ezüst, az arany, a cink vagy az ólom – írja a Másfélfok. Európa különösen kitett, mivel a legszegényebb nyersanyagkészlettel rendelkező kontinens. Bár a körforgásos gazdaság sokkalta több, mint az újrahasznosítás, igazi felfutását mégis az eredményezte, amikor a fejlődő országok, élükön Kínával, nem fogadták be többé a fejlett világ hulladékát. A termelés hatékonyságának a fokozása már rég nem elég, teljes paradigmaváltásra van szükség. Muszáj csökkentenünk a gazdaság anyaghasználatát, ami a környezet- és klímavédelmi célok teljesülésén túlmenően helyi és globális szintű konfliktusok elkerülését is lehetővé tenné.

A körforgásos gazdaság koncepciója nagy hírnévre tett szert azóta, hogy az Európai Bizottság 2015 decemberében kiadta a megvalósításával kapcsolatos első akciótervet, amit azóta frissítettek. A körforgásos gazdaság az elmúlt 250 év ipari fejlődése során felállított lineáris rendszernek („elvesz-termel-eldob”) az ellentétje, amiben nem keletkezik hulladék, a termékek alapanyagait visszaforgatjuk a termelési rendszereinkbe, így minden anyag hasznosul.

A körforgásos gazdaság EU-s megvalósításának egyik fő mozgatórugója Kína azon döntése volt, mely szerint 2018-tól kezdve nem vesz át több műanyag hulladékot más országoktól. Ez nagy csapást jelentett, mivel az azt megelőző 30 évben Kína fogadta be a – főként fejlett – világ által termelt műanyag hulladék felét. Kína esetén túl pedig általánosan elmondható, hogy az utóbbi időben több fejlődő ország jelezte a hulladékimportja felszámolását. Ez alapjaiban rázta meg az eddig fennálló nemzetközi hulladékkereskedelmet, amely fontos része volt megannyi fejlett ország hulladékkezelési gyakorlatának.

Lineáris gazdaság – újrahasznosító gazdaság – körforgásos gazdaság. Forrás: Circular Flanders / Loop Sustainability Consulting

Az EU számára a lineáris mechanizmusok viszont nemcsak a termelési-fogyasztási rendszer végét jelentő, kezelhetetlen mennyiségű hulladék miatt válnak fenntarthatatlanná. A lenti ábrán látható, hogy az európai kontinens a legszegényebbnek mondható a nyersanyagokkal való ellátottság tekintetében, ami egyre nagyobb kitettséget jelent a globális gazdasággal szemben.

Forrás: Vlaanderen Circulair (2014)

Ráadásul több kritikus fontosságú nyersanyagra elmondható, hogy nagy fokú koncentrációban szerezzük be őket más országoktól. Az EU-ba érkező ritkaföldfémek 98%-a Kínából származik, a felhasznált borát 98%-át Törökország fedezi, a platinaszükséglet 71%-át pedig a Dél-afrikai Köztársaságból importáljuk.

hirdetés
Szó szerint feléljük a jövőt, ha így folytatjuk

Az EU-n túlmenően a termeléshez szükséges nyersanyagok globális szinten is egyre szűkösebben állnak rendelkezésre. Az alábbi ábra szemlélteti, hogy a 2010-ben született generációnak mennyi ideig állnak még rendelkezésre a főbb ipari és energiatermelésre használt erőforrások.

Forrás: Vlaanderen Circulair (2014)

Ha első ránézésre csak az alsó – piros színárnyalatokkal jelölt – csoportra tekintünk, láthatjuk, hogy a főbb ipari felhasználású fém- és nemesfémkészletek (antimon, ólom, cink, ezüst, arany stb.) már a jelenlegi évtized végére kimerülhetnek. Ennek tudatában nem meglepő, hogy a döntéshozók elkezdték sürgetni a termelésbe történő visszaforgatásukat.

A két felső kategóriát pedig érdemes párhuzamosan értelmezni. A sárgásbarna árnyalatokkal jelölt fosszilis és nukleáris energiahordozók – főként a kőolaj – esetében szintén csak évtizedekig tartó elérhetőségről beszélhetünk. Tehát elmondható, hogy

a napjainkban kibontakozó energiaátmenet közel sem a környezeti tudatosság jele, sokkal inkább piaci racionalitás áll mögötte.

Ám a szükséges nyersanyagok tekintetében nem sokkal kedvezőbb a helyzet az alternatívát jelentő megújuló energiahordozókkal sem. Az azokat hasznosító technológiák előállításához szintén fogytán állnak a szükséges erőforrások.

Ezt az összefüggést árnyalja tovább a lenti ábra, amely a zöld és digitális forradalmat fémjelző technológiák és azok nyersanyag-igényének összefüggéseit elemzi. A nyersanyagokat egyben rangsorba is állítja az ellátási láncuk kockázati kitettsége alapján. A kockázat forrása ebben az esetben nem az előző ábrán látott mennyiségbéli elérhetőségre utal, hanem arra, hogy a meglévő készletek ellátását milyen mértékben befolyásolhatják geopolitikai konfliktusok, valamint mennyire gazdaságos azok kitermelése.

Forrás: European Commission, Critical materials for strategic technologies and sectors in the EU – a foresight study, 2020
Láthatjuk, hogy a növekvő nyersanyaghiány és az amiatt keletkező geopolitikai konfliktusok komoly kockázatot jelentenek az energiaátmenetre és a digitalizációra, így végső soron a klímacélokra is.

Jó gyakorlatok: a termék, mint szolgáltatás

2016 őszén Hollandia kiadta a világ első nemzeti szintű körforgásos gazdasági stratégiáját. A dokumentum bemutatta, miként képzelik el 2050-re egy teljesen körforgásos holland gazdaság kialakítását, ahol minden felhasznált anyag újbóli hasznosításra kerül.

E hosszú távú célkitűzés mellett a stratégia másik sarokpontja az volt, hogy már 2030-ra a felére kell csökkenteni a gazdaság teljes anyaghasználatát.

A zárt anyagáram megteremtése mellett tehát szakpolitikai prioritás lett a dematerializáció, azaz a gazdaság anyaghasználatának a csökkentése. Ezzel a körforgásos gazdaság értelmezési spektruma is kibővült, a hulladékok termelésbe való visszaforgatása helyett előtérbe került a keletkezésük elkerülése. A hulladékmegelőzés egyik leghatékonyabb módja a hosszú élettartamú termékek gyártása, amelyek később romlanak el és a javításuk – akár maga a felhasználó által – sokkal egyszerűbb.

Ezen a ponton viszont komoly érdekellentéthez érkezünk az üzleti világ jelenlegi felfogásával szemben. Az újrahasznosításban talán már egyre többen látják az üzleti lehetőséget olyan ágazatokban, ahol fogytán vannak az elérhető erőforrások, és olcsóbbá válik a már használt anyagok termelésbe való visszaforgatása. A gazdaság aktuális berendezkedésének viszont meghatározó pillére a termékek folyamatos legyártásán és eladásán történő haszonszerzés. Vagyis a gyártók érdeke, hogy a fogyasztók rövid időközönként új termékeket vásároljanak, biztosítva ezzel a cégük növekedését.

E probléma megoldására a korábbiakban járható útnak tűnt a termelés hatékonyságának a fokozása, vagyis az egységnyi anyaghasználaton elért magasabb haszon előállítása. Azonban napjainkra rá kellett ébrednünk, hogy

hiába használunk egyre hatékonyabb technológiákat, globálisan mégis növekszik az alapanyagok felhasználásának abszolút mértéke.

Tehát elmondhatjuk, hogy hiába térünk át az extenzív gazdasági működésről az intenzív formára, a hiba magában a termelésalapú növekedési felfogásban keresendő. E szemléletben a természeti erőforrásokat a gazdaságon történő átfolyásukkal váltjuk pénzre – azaz gazdasági növekedésre.

A körforgásos gazdaság éppen ezen szeretne változtatni. A megvalósításának az eszköztára nemcsak innovatív újrahasznosítási technológiákból és terméktervezési irányzatokból áll, hanem új üzleti megoldásokból is. A körforgásos üzleti modellek alkalmazkodnak a változó piaci körülményekhez és lehetővé teszik a cégek számára, hogy

a termékek eladása helyett azok kiadásával termeljenek gazdasági hasznot.

Ezen úgynevezett „termék, mint szolgáltatás” modelleknek a mintapéldája az Amszterdam-Schiphol reptér esete, ahol nem megvásárolták a világítótesteket, hanem bérelni kezdték őket. A bérbeadó Philips folyamatosan felügyeli és a természetes fényviszonyokhoz igazítja a világítást, amellyel a reptér a felére csökkentette az energiahasználatát. Emellett a Philips a bérelt termék tulajdonosaként köteles cserélni az elromlott világítótesteket, így nem érdeke azok korai meghibásodása.

A körforgásos gazdaság dematerializációs irányzatának hallatán sokan kétkednek az üzleti megvalósíthatósága kapcsán. A materiális fogyasztás csökkentését ugyanis sokáig a gazdasági növekedés visszaesésével azonosították. Az előző esettanulmány jó példa arra, hogy a körforgásos gazdaságban

a fogyasztás nem eltűnik, csak átalakul, és egy teljesítményalapú dimenzióba terelődik.

Az eddig leírtakat foglalja össze a Körforgás létrája, amely bemutatja a preferált tevékenységeket, és hierarchiába rendezi azokat az általuk elkerülhető anyag- és energiaveszteségek mértéke alapján.

Forrás: Horváth (2019) Cramer (2017) alapján

A fent látható hierarchiát sokan nevezik „10R” megközelítésnek, utalva ezzel a korábban elhíresült „Reduce-Reuse-Recycle” szlogenre, amelyet „3R” néven ismertünk. Az is arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság fenntartható átalakításához először az anyagias fogyasztás csökkentésére van szükség, utána a már elfogyasztott termékek minél hosszabb felhasználására, és csak a folyamat végén jutunk el a termékek anyagában történő újrahasznosításához.

Nincs benne semmi újdonság, mégis újra ki kell találnunk a világgazdaságot

Ezen a ponton a fenntarthatóság területén tájékozottabb olvasókban felmerülhet a kérdés, hogy a körforgásos gazdaságban tulajdonképpen mi az újdonság?

- A „Bölcsőtől bölcsőig” elven alapuló, zárt anyagáramú rendszerek koncepcióját eddig is ismertük.

- A hulladékkezelés helyett a hulladékmegelőzésre fókuszáló Zero Waste kezdeményezés már szintén régóta létezik, amelynek a hierarchiája a termékélettartam meghosszabbítását és a materiális fogyasztás csökkentését preferálja az újrahasznosítás felett.

- A termékeket szolgáltatásként kínáló üzleti modellekről szintúgy évtizedek óta hallani (különböző megnevezések alatt).

- A felsoroltakon kívül pedig több olyan fenntarthatósági megközelítés létezik, amelyekből szintén táplálkozik a körforgásos gazdaság koncepciója.

A körforgásos gazdaságban tehát nincs semmi újdonság. Tulajdonképpen egy gyűjtőfogalomként szolgál, amely magába tömöríti a korábbi évtizedek fenntarthatósági irányzatait. Ha ennyi évig ismertük ezeket az elveket, akkor miért épp most vált olyan fontossá a gyakorlati megvalósításuk? A válasz az, hogy

az eddig preferált lineáris struktúra egyre inkább veszít a költséghatékonyságából, és egyáltalán a fizikai fenntarthatóságából.

Paradox módon, az újdonság hiánya ellenére, az emberiség a történelme során látott legnagyobb paradigmaváltás előtt áll. Legutóbb az első ipari forradalom idején volt példa hasonlóra, amikor elkezdtünk fosszilis energiahordozókat hasznosítani és gépesíteni az ipari termelést. Ennek eredményeként az elmúlt 250 évben az emberi népesség és az általa kitermelt természeti erőforrások mértéke soha nem látott exponenciális növekedésbe kezdett, amelyet napjainkban a „nagy felgyorsulás” néven ismerünk. Az iparosodás második és harmadik forradalmi szakasza a nagy képet tekintve nem sokat változtatott az alapvető mechanizmusokon, csupán innovatív megoldásokkal fokozta annak a hatékonyságát.

A negyedik ipari forradalom – másnéven Ipar 4.0 – ezzel szemben alapjaiban változtat a rendszeren, megújuló alapokra terelve az energiatermelést és digitalizálva a gazdaság működését. Ha ezeket viszont a megszokott lineáris felfogásban hajtaná végre, az iparosodás következő szakaszára talán már teljesen kifogynánk a természeti erőforrásokból. A körforgásos átalakulás tehát nem csupán környezeti megfontolásból jelent meg a közéleti diskurzusban, sokkal inkább a piac zavartalan működésének követelményeként. A sikeres átállás „járulékos hasznaként” pedig elkerülhetőek volnának azok a rendkívül kockázatos és veszélyes környezeti-éghajlati forgatókönyvek is, amire a tudomány már régóta figyelmeztet minket.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ilyen lehet majd Ausztrália 2070-ben a mesterséges intelligencia szerint
Olyan vörös lesz a kontinens, mint a Mars. Az emelkedő tengerszint miatt pedig egyre beljebb kell költözni a szárazföldön.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

az emelkedő tengerszint miatt a kontinens belseje felé költöznek majd az emberek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

hirdetés

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Kiszáradás fenyegeti az országot a következő évtizedekben egy kutatás szerint
Az ELTE kutatóinak előrejelzése több lehetőséget vázol föl. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb.

Link másolása

hirdetés

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást - közölték az ELTE kutatói.

Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A folyamat évtizedek óta tart, a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest már most 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve

- írták.

Az előrejelzés több lehetőséget vázol föl. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb. Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.

A kevésbé súlyos lehetőség az, hogy a kiszáradás kisebb területre korlátozódik, az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős része megmarad nedves területnek. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, mi történik addig, hiszen a mostani intézkedésektől függ a változások mértéke a következő évtizedekben - tették hozzá.

Az éghajlatváltozás belföldi hatásairól szóló tanulmányt a masfelfok.hu oldalon teszik közzé.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Vidéken újrakezdőket és tudatos életmódra vágyókat várnak a Gyüttment Találkozóra
Augusztus utolsó hétvégéjén Magfalván rendezik meg a találkozót, ráadásul úgy, hogy a négy nap alatt egyáltalán nem termelnek hulladékot.

Link másolása

hirdetés

A környezetünk változásával egyre többekben fogalmazódik meg, hogy visszatérjenek gyökereinkhez és a városi életet hátrahagyva vidékre költözzenek és új életet kezdjenek. Ebben segít a Gyüttment Találkozó, ahol hét éve osztják meg egymással tapasztalataikat és tudásaikat.

Ez volt 2017-ben az első olyan fesztivál, ami célul tűzte ki maga elé, hogy a zéró hulladék jegyében bonyolítsák le az eseményt. Ennek megfelelően nem voltak kitéve szemetesek, a büféknél az emberek a saját tányérjukat és poharukat használták az étkezés során, és csak olyan hulladék keletkezett, amit a helyszínen komposztálni tudtak a résztvevők.

Ezt az irányelvet fokozva tértek át a szelíd fesztivál elképzelésére, azaz immáron a környezetvédelmi szempontokat kiterjesztik a közlekedésre, étel- és italfogyasztásra, építés- dekorra, energia- és vízfelhasználásra és a hangszennyezésre egyaránt.

Forrai Mária Melinda a találkozó főszervezője lapuknak elmondta, hogy a helyszínre nem Budapest közelsége miatt, hanem már tavaly is azért esett Magfalvára a választás, mert feltett szándékuk volt, hogy kisközösségek területén, vagy az ő közelükben tartsák meg a találkozót, hogy közvetlen példát láthassanak a résztvevők, valamint, hogy az épített értékeket otthagyhassák, ezzel is támogatva őket.

Azt is megtudtuk, hogy a találkozón résztvevők összetétele vegyes, sokan érkeznek a fővárosból vagy nagyobb városokból, akik a vidékre költözést fontolgatják, vagy a városon belül szeretnének életmódot változtatni, például balkonkertészkedéssel.

Az esemény idei kiemelt témája a hálózatosodás lesz, mivel a szervezők úgy gondolják, hogy ha a problémákra megoldást keresők szorosabban együttműködnek, akkor minden kérdésre választ fognak találni. Ezt erősítik majd a meghívott szervezetek is, akik között szerepel a a Magyar Élőfalu Hálózat, a Magyar Permakultúra Egyesület, a Kisközösségi Program, a Bevásárlóközösségek Hálózata, a Környezettudatos Építők, a Nagyapám Háza mester-inas képzés, a Fenntartható Visszafejlődés tanyahálózat, a Szolidáris Gazdaság Hálózat, de idén először a Nemzetközi Ökofalu Hálózat (GEN) alhálózata, a Dél-kelet-európai Ökofalu Hálózat (SEEEN) is.

hirdetés

A Budapesttől nem messze található helyszínen, melyet könnyen meg lehet közelíteni tömegközlekedéssel is, lesz kézműves piac, valamint műhelymunkákkal is készülnek, ahol például szalmabálából lehet falat építeni, de építhetnek a résztvevők hordozható kemencét és tyúkólat is.

Esténként zenei programmal zárják a workshopokkal és kerekasztal beszélgetésekkel is tarkított napokat, ahol olyan témák kapnak helyet, mint a környezetvédelem, a tudatos közösségindítás, a vízgazdálkodás vagy éppen a mélymulcsos kertészkedés. Természetesen a gyermekekről sem feledkeztek meg, akik kézműves foglalkozásokkal és egyéb tudatos programokkal tölthetik el napjaikat.

Az esemény főszervezője azt is elárulta, hogy a találkozó hatására már többen változtatták meg korábbi életüket, például a Fenntartható visszafejlődés tanyaközösséghez a tavalyi évben is találtak olyan tagokat a találkozón, akik az előadások hatására vettek tanyát, vagy csatlakoztak be az immáron több, mint 60 tagot magába foglaló közösségbe.

Forrai Mária azt is tapasztalta, hogy idén az eddiginél több érdeklődő keresi fel telefonon, akik eddig sosem vettek részt a fesztiválon, de az eddigi életmódjukat fenntarthatatlannak tartják és tanulni szeretnének, mert vagy már vettek egy vidéki ingatlant, vagy fontolgatják ezt a lépést.

A négynapos eseményen augusztus 25. és 28. az vehet részt, aki éves pártolói tagdíjat fizet. Aki csak egy-egy napra látogatna ki, azoknak lehetőségük van napidíj ellenében részt venni a találkozón. Részletes programról bővebben a találkozó honlapján lehet tájékozódni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
Gondolattal irányítható robotkarokat fejlesztettek ki, amikkel a részlegesen bénult emberek önállóan tudnak enni
Videón látható, ahogy egy férfi először fogyaszt el maga egy desszertet úgy, hogy 30 éve nem tudja használni az ujjait.

Link másolása

hirdetés

Olyan robotikus rendszert fejlesztettek ki, amely képes érzékelni a részlegesen bénult személyek izommozgás-jeleit– írja a PsyPost.

A kutatók által kifejlesztett interfész közvetlen kommunikációs kapcsolatot képes létesíteni az agy és a számítógép között, amely dekódolja az idegi jeleket és lefordítja azokat különböző funkciók elvégzésére, képernyőn lévő kurzor mozgatásától kezdve a sütemény elfogyasztásáig.

A robotkarok emellett egy számítógépes hang segítségével folyamatosan kommunikálnak a felhasználóval, és bejelentik, milyen utasítást kaptak a felhasználótól.

Az amerikai John Hopkins egyetem kutatói eredményeiket a Frontiers in Neurorobotics című folyóiratban publikálták. A kutatók szerint a felhasználók minimális mentális ráfordítássul tudják irányítani a protéziseket.

Egy kísérlet során nagyjából 90 másodperc alatt tudott elfogyasztani a gondolataival irányított robotkarok segítségével egy desszertet egy férfi, aki 30 éve nem tudja használni az ujjait.

"Bár ezek még csak az első teszteredmények, izgatottan várjuk, hogy a mozgáskorlátozott embereknek valódi kontrollt tudjunk biztosítani az egyre intelligensebb segédgépek felett" – mondta Dr. Francesco Tenore, a tanulmány vezető szerzője.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: