News here
hirdetés

JÖVŐ

Egyre népszerűbbek a tehenek nélkül, laboratóriumban előállított tejtermékek

A tejfogyasztás hatalmas környezeti terheléssel jár, miközben a laboratóriumi erjesztésből nyert tej szénlábnyoma a hagyományos tejtermelés 1,2 %-a.

Link másolása

hirdetés

A globális felmelegedés egyik fontos okának tartják az állattenyésztést, különösen a szarvasmarha-tartást, amely jelentős üvegház-hatású metángáz kibocsátásával jár. A marhahús és a tejtermékek azonban milliárdok mindennapi táplálékát jelentik.

Ezért kezdtek olyan laboratóriumi kísérletekbe, amelyek arra irányulnak, hogy „állati termékeket” állatok nélkül állítsanak elő.

A New Scientist Ryan Pandya biomérnök példáját említi, aki hét évvel ezelőtt, miután vegán lett, megpróbált szójából sikertelenül előállítani egyfajta krémsajtot. Napjainkban Perfect Day nevű cége az élelmiszer-forradalom élmezőnyében van. Tejet gyárt és ad el, de tehenei nincsenek.

„Farmja” egy bioreaktor, ebben olyan mikroorganizmusokat tenyészt, amelyek génmódosítás révén valóságos tejproteineket tartalmaznak. Már fagylaltot is tudnak készíteni.

A Perfect Day úgynevezett precíziós erjesztéssel dolgozik. A mikrobák általi erjesztés több ezer éves élelmiszer-technológia, gondoljuk csak a kenyérre, a sajtra, a sörre, a borra, vagy akár a savanyú káposztára, amelyeknek íze és állaga nagyban függ az élesztőgombák végtermékeitől és az ezekkel táplálkozó baktériumtól.

1990-ben ezeket a hagyományos módszereket kiegészítették egy új technológiával, amikor az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhivatal (FDA) engedélyezte a génmódosított kimozin, más néven tejoltó használatát sajtkészítésre. Ez az enzim megalvasztja a tejprotein kazeinjét, és ezt a fehérjét korábban kizárólag még szopós borjak gyomrából szerezték. Mivel az 1970-es évektől hiány lett belőle, a biotechnológiai cégek egymással versengve dolgoztak azon, hogy génmódosítással termeljenek tejoltót a baktériumokban vagy az élesztőgombákban. A Pfizer ért legelőször célba. Ma a felhasznált tejoltó 90%-át génmódosított mikroorganizmusok állítják elő. Ma is ez a technológia az alapja a precíziós erjesztésnek.

hirdetés

Nate Crosser, a zürichi Blue Horizon alternatív protein-inkubátort működtető cég igazgatója abból indul ki, hogy amit egy állat meg tud termelni, annak majdnem teljesen hű másolatát az ember is elő tudja erjesztéssel állítani. Számos cég fogott hozzá mindenféle állati termékek kifejlesztéséhez a tojásproteinektől a tenyésztett vagy növény alapú hús adalékanyagig, zsíroktól, kollagénektől a vérprotein hemáig. De a tej az igazi üzlet.

A legtöbb tejerjesztő cég inkább a tej protein-összetevőire fókuszál, mint az egész tejre. A Perfect Day például egy gombában termeli savóproteinjeit. Ez a protein jelenti a jelenleg Amerikában forgalomba lévő vegán fagylaltok tejkomponensét.

Ennek ára is már a megfizethető kategóriába tartozik. Azért is, mert az erjesztés ismert eljárás az élelmiszeriparban, és nem kell külön meggyőzni az engedélyezőket arról, hogy az így készült ételek alkalmasak emberi fogyasztásra. A Perfect Day is szinte azonnal megkapta 2020-ban az FDA engedélyét savóproteinjére.

Vannak, akik szerint ráadásul a tenyésztett tej egészségesebb lehet, mint a valódi, mivel antibiotikumok és hormonok nélkül készül, és kisebb a valószínűsége, hogy ételmérgezést okoz. Gyártható laktóz nélkül, amelyre sokan érzékenyek, tartalmazhat egészséges zsírokat és különböző tápanyagokkal is lehet erősíteni.

Más cégek sajtban utaznának: a német Formo kazeint és savót erjeszt, majd a hagyományos sajtkészítési módszereket alkalmaz, hogy ezekből mozzarellát és ricottát készítsenek. Az alapítóknak az a vágya, hogy az etikai és környezeti szempontból egyaránt káros állati termékeket „bűntelen” utánzatokkal helyettesítsék. Raffael Wohlgensinger vezérigazgató szerint ma a nyugati világban szinte korlátlan a tejtermékek iránti kereslet. Mindez fenntarthatatlan nyomással jár a környezetre, de sokan nem hajlandók lemondani a sajtról, ugyanakkor növényi sajtók nem igazán jók. Pizzasajtjuk prototípusát még az idén bemutatják Berlinben.

A sajtkészítés nagy kihívás, mert a sajtok karaktere az egész tejtől függ, nem csupán a proteinektől. Ez azt jelentené, hogy a tejzsírt kellene a precíziós módszerrel erjeszteni, amely egy összetett anyagcsere-folyamat terméke. Az ínyenc sajtok minőségét a földrajzi helynek, a növényzetnek és a klímának a tejre gyakorolt együttes hatása adja, nem beszélve a sajtgyártó egyéni ízléséről és tudásáról. Mindezt elég nehéz lenne egy bioreaktorban kreált tejjel lemásolni. Wohlgensinger úgy véli, hogy ezek a sajtok csupán a piac kis szeletét jelentik, és ha a precíziós erjesztéssel készült sajtok a tömegfogyasztásba bekerülnek, akkor már teljesítették küldetésüket. Milburn szerint lesznek ételsznobok, akiket sosem lehet meggyőzni, de nem ártana, ha ők is megvizsgálnák a lelkiismeretüket.

Az állatok jólléte a tejipar egyik nagy kérdése. A falusi idill gondosan őrzött idillje ellenére a tejgazdaságok rendszerint a végkimerülésig kizsákmányolják a tejelő teheneket, folyamatosan megtermékenyítik őket, elválasztják tőlük borjaikat, és megszabadulnak a felesleges fiatal bikáktól.

Ráadásul ott vannak a környezeti problémák: a FAO adatai szerint a tejipar önmagában felelős üvegház-hatású gázkibocsátásaink 4%-áért. Ugyanakkor a durhami Duke egyetem kutatói szerint a laboratóriumi erjesztésből nyert tej szénlábnyoma a hagyományos tejtermelés 1,2 %-a lenne.

Az így előállított iható tejért azonban még sokat kell küzdeni, nem is annyira a technológiai korlátok, hanem inkább a hagyományos tejipar lobbiereje miatt.

Ezzel együtt Zak Weston, a washingtoni székhelyű Good Food Institute nemzetközi non-profit szervezet egyik vezető szakértője szerint a precíziós erjesztéssel készült termékek sikere azon múlik, mint minden új élelmiszeré: az ízén, az árán, a hozzáférhetőségén és a kényelmén.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

hirdetés

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

hirdetés

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

hirdetés

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Senki nem érti, hogy a CIA a miért fektetett egy zsák pénzt a gyapjas mamut feltámasztásába
Miközben a tudósok a kihalt állatok és a tundra megmentésén dolgoznak, a CIA cégét nem annyira a mamutok, hanem a technológia érdekli. De vajon miért?
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2022. szeptember 30.


Link másolása

hirdetés

A CIA állítólag közvetetten pénzt fektetett egy gyapjas mamut feltámasztásán dolgozó cégbe, írja a Daily Star.

A Colossal Biosciences a sarkvidéki tundra gyors melegedésének megoldását látja abban, hogy újra ellepjék a környéket a már kihalt óriások. Ebben a vállalkozásban szerzett érdekeltséget az In-Q-Tel, a részben az amerikai hírszerzés által finanszírozott kockázati tőkebefektető.

Az In-Q-Tel állítása szerint

nem annyira a mamutok, mintsem a Colossal DNS-szekvenáló technológiája keltette fel az érdeklődésüket.

A biotechnológiai vállalat már sikerrel szekvenálta az ázsiai elefántok teljes genomját. A végső cél pedig az, hogy 22 hónapra az elefántokba ágyazott mamutembriókat neveljenek, amiket majd a tundrán engednek szabadon.

Ben Lamm vezérigazgató szerint

hirdetés
a Colossal eljárása segíthet más, kihalás szélén álló fajok megmentésében.

Az általuk alkalmazott módszer ugyanis a veszélyeztetett állatok széles skáláján segíthet. Ráadásul a projekt segítségével könnyebben fejleszthetnek vakcinákat és gyógyszereket a fajok számára, mivel ismert lesz a teljes géntérképük.

A CIA érdekeltségébe tartozó In-Q-Tel azonban ennél többre számít a módszertől. A cég blogbejegyzésében azt írja, hogy a technológia segíthet a genetikai anyagok olvasását, írását és szerkesztését, valamint elősegítheti „az etikai és technológiai szabványok meghatározását”.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

hirdetés

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: