hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egyre népszerűbbek a tehenek nélkül, laboratóriumban előállított tejtermékek

A tejfogyasztás hatalmas környezeti terheléssel jár, miközben a laboratóriumi erjesztésből nyert tej szénlábnyoma a hagyományos tejtermelés 1,2 %-a.

Link másolása

hirdetés

A globális felmelegedés egyik fontos okának tartják az állattenyésztést, különösen a szarvasmarha-tartást, amely jelentős üvegház-hatású metángáz kibocsátásával jár. A marhahús és a tejtermékek azonban milliárdok mindennapi táplálékát jelentik.

Ezért kezdtek olyan laboratóriumi kísérletekbe, amelyek arra irányulnak, hogy „állati termékeket” állatok nélkül állítsanak elő.

A New Scientist Ryan Pandya biomérnök példáját említi, aki hét évvel ezelőtt, miután vegán lett, megpróbált szójából sikertelenül előállítani egyfajta krémsajtot. Napjainkban Perfect Day nevű cége az élelmiszer-forradalom élmezőnyében van. Tejet gyárt és ad el, de tehenei nincsenek.

„Farmja” egy bioreaktor, ebben olyan mikroorganizmusokat tenyészt, amelyek génmódosítás révén valóságos tejproteineket tartalmaznak. Már fagylaltot is tudnak készíteni.

A Perfect Day úgynevezett precíziós erjesztéssel dolgozik. A mikrobák általi erjesztés több ezer éves élelmiszer-technológia, gondoljuk csak a kenyérre, a sajtra, a sörre, a borra, vagy akár a savanyú káposztára, amelyeknek íze és állaga nagyban függ az élesztőgombák végtermékeitől és az ezekkel táplálkozó baktériumtól.

1990-ben ezeket a hagyományos módszereket kiegészítették egy új technológiával, amikor az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhivatal (FDA) engedélyezte a génmódosított kimozin, más néven tejoltó használatát sajtkészítésre. Ez az enzim megalvasztja a tejprotein kazeinjét, és ezt a fehérjét korábban kizárólag még szopós borjak gyomrából szerezték. Mivel az 1970-es évektől hiány lett belőle, a biotechnológiai cégek egymással versengve dolgoztak azon, hogy génmódosítással termeljenek tejoltót a baktériumokban vagy az élesztőgombákban. A Pfizer ért legelőször célba. Ma a felhasznált tejoltó 90%-át génmódosított mikroorganizmusok állítják elő. Ma is ez a technológia az alapja a precíziós erjesztésnek.

hirdetés

Nate Crosser, a zürichi Blue Horizon alternatív protein-inkubátort működtető cég igazgatója abból indul ki, hogy amit egy állat meg tud termelni, annak majdnem teljesen hű másolatát az ember is elő tudja erjesztéssel állítani. Számos cég fogott hozzá mindenféle állati termékek kifejlesztéséhez a tojásproteinektől a tenyésztett vagy növény alapú hús adalékanyagig, zsíroktól, kollagénektől a vérprotein hemáig. De a tej az igazi üzlet.

A legtöbb tejerjesztő cég inkább a tej protein-összetevőire fókuszál, mint az egész tejre. A Perfect Day például egy gombában termeli savóproteinjeit. Ez a protein jelenti a jelenleg Amerikában forgalomba lévő vegán fagylaltok tejkomponensét.

Ennek ára is már a megfizethető kategóriába tartozik. Azért is, mert az erjesztés ismert eljárás az élelmiszeriparban, és nem kell külön meggyőzni az engedélyezőket arról, hogy az így készült ételek alkalmasak emberi fogyasztásra. A Perfect Day is szinte azonnal megkapta 2020-ban az FDA engedélyét savóproteinjére.

Vannak, akik szerint ráadásul a tenyésztett tej egészségesebb lehet, mint a valódi, mivel antibiotikumok és hormonok nélkül készül, és kisebb a valószínűsége, hogy ételmérgezést okoz. Gyártható laktóz nélkül, amelyre sokan érzékenyek, tartalmazhat egészséges zsírokat és különböző tápanyagokkal is lehet erősíteni.

Más cégek sajtban utaznának: a német Formo kazeint és savót erjeszt, majd a hagyományos sajtkészítési módszereket alkalmaz, hogy ezekből mozzarellát és ricottát készítsenek. Az alapítóknak az a vágya, hogy az etikai és környezeti szempontból egyaránt káros állati termékeket „bűntelen” utánzatokkal helyettesítsék. Raffael Wohlgensinger vezérigazgató szerint ma a nyugati világban szinte korlátlan a tejtermékek iránti kereslet. Mindez fenntarthatatlan nyomással jár a környezetre, de sokan nem hajlandók lemondani a sajtról, ugyanakkor növényi sajtók nem igazán jók. Pizzasajtjuk prototípusát még az idén bemutatják Berlinben.

A sajtkészítés nagy kihívás, mert a sajtok karaktere az egész tejtől függ, nem csupán a proteinektől. Ez azt jelentené, hogy a tejzsírt kellene a precíziós módszerrel erjeszteni, amely egy összetett anyagcsere-folyamat terméke. Az ínyenc sajtok minőségét a földrajzi helynek, a növényzetnek és a klímának a tejre gyakorolt együttes hatása adja, nem beszélve a sajtgyártó egyéni ízléséről és tudásáról. Mindezt elég nehéz lenne egy bioreaktorban kreált tejjel lemásolni. Wohlgensinger úgy véli, hogy ezek a sajtok csupán a piac kis szeletét jelentik, és ha a precíziós erjesztéssel készült sajtok a tömegfogyasztásba bekerülnek, akkor már teljesítették küldetésüket. Milburn szerint lesznek ételsznobok, akiket sosem lehet meggyőzni, de nem ártana, ha ők is megvizsgálnák a lelkiismeretüket.

Az állatok jólléte a tejipar egyik nagy kérdése. A falusi idill gondosan őrzött idillje ellenére a tejgazdaságok rendszerint a végkimerülésig kizsákmányolják a tejelő teheneket, folyamatosan megtermékenyítik őket, elválasztják tőlük borjaikat, és megszabadulnak a felesleges fiatal bikáktól.

Ráadásul ott vannak a környezeti problémák: a FAO adatai szerint a tejipar önmagában felelős üvegház-hatású gázkibocsátásaink 4%-áért. Ugyanakkor a durhami Duke egyetem kutatói szerint a laboratóriumi erjesztésből nyert tej szénlábnyoma a hagyományos tejtermelés 1,2 %-a lenne.

Az így előállított iható tejért azonban még sokat kell küzdeni, nem is annyira a technológiai korlátok, hanem inkább a hagyományos tejipar lobbiereje miatt.

Ezzel együtt Zak Weston, a washingtoni székhelyű Good Food Institute nemzetközi non-profit szervezet egyik vezető szakértője szerint a precíziós erjesztéssel készült termékek sikere azon múlik, mint minden új élelmiszeré: az ízén, az árán, a hozzáférhetőségén és a kényelmén.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Így néznek majd ki a világ nagyvárosai, ha a klímaváltozás miatt megemelkedik a tengerszint

London, Barcelona, Koppenhága, Stockholm és Split: néhány város azok közül, amiknek már csak néhány évtizede lehet hátra.

Link másolása

hirdetés

Ötven nagyváros és valamennyi kontinens legalább egyik nagy országa hatalmas veszélyben a klímaváltozás következtében megemelkedő tengerszint miatt. Amennyiben nem változtat sürgősen az emberiség a széndioxid-kibocsátáson, úgy rengeteg, ma még milliók által lakott terület kerülhet rövid idő alatt víz alá, írja a The Guardian, mely új képeket is közöl az emberi tevékenység várható hatásairól.

A non-profit Climate Central 180 interaktív grafikát közöl olyan világhírű látnivalókról és mindenki által ismert helyekről, melyeket közvetlenül fenyeget a tengerszint várható emelkedése. A képeken bemutatják, hogy mi történik például a londoni Buckingham-palotával, a dubaji Burj Khalifával, a houstoni űrközponttal vagy a stockholmi palotával, ha 1,5 vagy 3 Celsius-fokot emelkedik az átlaghőmérséklet.

Ha az emberiség nem mérsékli gyorsan a károsanyag-kibocsátást, akkor a jelenlegi tempóban nagyjából az évszázad végére elérjük, vagy meg is haladjuk a 3 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedést. Ennek várható következményeit a csúszka jobbra húzásával lehet megnézni minden képen, míg a 1,5 Celsius-fokos emelkedés eredményét jobbra húzva lehet szemügyre venni.

A londoni Buckingham-palota

A dubaji Burj Khalifa

hirdetés
A houstoni űrközpont

A tokiói torony

A stockholmi palota

Diocletianus palotája Splitben

A koppenhágai Christiansborg-palota

A thesszaloniki Arisztotelész tér

Az üzleti negyed Hongkongban

A durbani Városháza


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Papírpalackokban gondolkodik a Coca Cola, hamarosan Magyarországon is elérhető lehet az új csomagolás

A hazai fogyasztók egy része már találkozhatott is az új fejlesztéssel, amivel a vállalat célja a 100 százalékos újrafeldolgozhatóság, hulladék nélkül.

Link másolása

hirdetés

A The Coca-Cola Company a dán Paper Bottle Company (Paboco) startuppal összefogva alkotta meg az üdítőitalok egészen újszerű csomagolását: a papírpalack prototípusát – számol be róla a Napi.hu.

Az üdítőital-gyártónál a PET-palackok helyett már olyan csomagolásfajtákban is gondolkodnak, amelyek gyártása eleve kevesebb hulladék- és energiafelhasználással jár, fenntartható forrásból származik az alapanyaga.

Ezért a cég és a a dán Paper Bottle Company (Paboco) közösen próbálkozott meg a 100 százalékban újrahasznosítható papírpalack fejlesztésével

A jelenlegi fázisban a csomagolás a papírborításon belül egyelőre teljes mértékben újrahasznosítható műanyag belsőt tartalmaz, ahogy kupakja is 100 százalékban újrahasznosítható műanyag. A prototípus bemutatása után a fogyasztói tesztelés időszaka következett, a hazai vásárlók próbálhatták ki először az új csomagolás első kísérleti darabjait. 2021. június 16-tól a Kifli.hu online bevásárlóhelyen rendelt AdeZ növényi alapú ital mellé ajándék termék is járt, amely már a papírpalack prototípusában érkezett a vásárlókhoz.

A kiürült palackokat a Coca-Cola Magyarország visszagyűjtötte, a fejlesztőközpont pedig laboratóriumi vizsgálatoknak vetette alá, hogy kiderüljön, hogyan teljesített a csomagolás, miként állta ki a szállítás és a használat próbáját.

A The Coca-Cola Company a brüsszeli központjában fejlesztett papírpalackokra egyelőre nem a meglévő újrahasznosítható csomagolások helyettesítéseként, hanem azok kiegészítéseként tekint. A cél: 100 százalékos újrafeldolgozhatóság, hulladékmentesen.

hirdetés

A társaság egyébként a minap más vállalásokat is tett már a fenntartható termelésért:

  • 2030-ig minden elsődleges italcsomagolásnak 100 százalékban újrahasznosíthatónak kell lennie – a Coca-Cola Magyarországon felhasznált italcsomagolásai – köztük a PET palackok - már ma is 100 százalékban újrahasznosíthatók;
  • a PET palackok előállításához egyre nagyobb arányban kell újrahasznosított műanyagot felhasználni – 2025-ig az újrahasznosított műanyag arányát 35 százalékra, 2030-ra 50 százalékra növelik;
  • 2030-ra az italpalackok és -dobozok 100 százalékának megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtését vállalták, függetlenül attól, ki gyártotta, csomagolta a palackokat és dobozokat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Havanna-szindróma: irányított energiafegyverek okozhatják a rejtélyes sugárbetegséget

Ezt gondolja egy amerikai tudós, aki személyesen részt vett irányított energiafegyverek tesztelésében.

Link másolása

hirdetés

Az ügy még 2016 elején kezdődött, amikor Kubában tartózkodó amerikai állampolgárok különös megbetegedéseikről számoltak be, de mivel valamennyien a CIA alkalmazottai, illetve családtagjai voltak, az eseteket sokáig titokban tartották. A betegség furcsa panaszokkal járt: voltak, akik néhány percig zümmögéshez vagy fémes surlódáshoz hasonló hangokat hallottak, miközben erős nyomást érzékeltek a fejükben.

Ezt követően sokan tapasztaltak közülük tartós fáradtságot, fejfájást, szédülést, látászavarokat, mintha egy súlyos agyrázkódást kaptak volna, pedig semmilyen fejsérülésük nem volt.

Ezt az eddigi megmagyarázhatatlan „betegséget” nevezték el Havanna-szindrómának, amelynek legújabb eseteire az elmúlt hetekben derült fény. Még tavaly novemberben a Fehér Házban is felütötte a fejét. Idén év elején az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén tucatnyi megbetegedést észleltek, augusztusban pedig két, Hanoiban szolgálatot teljesítő amerikai diplomata lett az áldozat, akiknek részt kellett volna venniük Kamala Harris alelnök vietnami programjában. Az amerikaiak szerint az elektromágneses hullámokkal támadhatták meg őket.

Ezt támasztja alá a Conversation-ben megjelent cikk szerzője, Iain Boyd, a coloradoi Boulder egyetem professzora, aki korábban az amerikai légierő tudományos tanácsadó testületének volt az alelnöke. Boyd kutatási területéhez hozzátartoztak az irányított energiák, sőt, személyesen részt vett irányított energiafegyverek tesztelésében.

Emlékeztet arra, hogy az amerikai tudományos akadémia 2020-ban megjelent tanulmánya megállapította: a több mint 130 áldozat valóságos fizikai fájdalmakat tapasztalt, és hogy ennek oka az elektromágneses sugárzás valamilyen formája lehet.

A kubai tudományos akadémia jelentésében cáfolta az amerikai kutatók megállapításait, és a tüneteket pszichológiai eredetűnek vagy korábban szerzett betegségek megnyilvánulásának állította be. Boyd professzor azonban kitart saját álláspontja mellett, és elmagyarázza, hogy milyen káros hatást fejtenek ki az emberekre az elektromágneses hullámok, hosszuknak megfelelően.

hirdetés

A Napból érkező ibolyántúli rövidhullámú sugarak képesek megégetni a bőr felszínét, ha valaki túlságosan sokáig van a sugárzásuknak kitéve. Ezeknél hosszabbak a mikrohullámok, amelyet mindennap használunk ételmelegítésre. A mikrohullámok energiát visznek át az ételen belüli vízmolekulákba.

Az amerikai hadsereg olyan irányított energia-technológiát dolgozott ki, amely egy kicsit hosszabb hullámhosszon lő ki sugarakat egy célzott területre egy mérföldön belüli távolságra. Célja a tömegek nem halálos eszközökkel való féken tartása volt. Amikor ezek a hullámok érintkeznek egy emberrel, beszűrődnek a bőre alá, és energetizálják a bőrfelszín alatti vizet.

A tudós maga is átélt egy ilyen támadást. Mintegy fél mérföldnyire állt a forrástól, és testének a sugár által elért része azonnal átforrósodott. "Úgy éreztem magam, mintha valaki velem szemben kinyitotta volna egy nagy kohó ajtaját" – emlékezik Boyd.

Az elektromágneses sugárzás még hosszabb hullámhosszokon képes interakcióba lépni elektronikus rendszerekkel, használhatatlanná tehet számítógépeket és ellenőrző rendszereket, mert elektromos áramlatokat vagy mezőket hoz létre. A hadsereg ezt a technológiát a dróntámadások visszaverésére fejleszti.

Elképzelhető tehát, hogy egy bizonyos hullámhosszon egy elektromágneses sugár több száz méterről képes a Havanna-szindrómához hasonló tüneteket produkálni. Ha ez így van, akkor valószínűleg ezek a sugarak beavatkoznak az agy és a központi idegrendszer elektromos funkcióiba. Akárcsak a Frey-effektus esetében, amelyet legtöbbször a mobiltelefonok káros hatásával összefüggésben emlegetnek, a mikrohullámok a hallásérzékelő idegeket aktivizálják.

Más kutatások viszont a mikrohullámoknak a központi idegrendszerre gyakorolt hatásai közül a csökkenő reakcióidőt, a szociális zavarokat és a szorongást emelik ki.

A Havanna-szindróma magyarázatát nehezíti az is, hogy ez a fajta elektromágneses sugárzás nem hagy maga után látható nyomot. Az akadémia után várhatóan az amerikai szövetségi ügynökségek is kivizsgálják az eseteket. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a kormány nem akar túl sok információt nyilvánossága hozni, mert akkor fel kellene fedniük e támadások felderítésének, illetve elhárításának technikáját – vélekedik Iain Boyd.

Úgy véli, hogy ha valóban az elektromágneses hullámok a tettesek, akkor a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás az épületeket és járműveket felszerelni detektorokkal, amelyek egyrészt segítenének beazonosítani a támadások forrását és kiindulópontját, másrészt elrettentésül is szolgálnának. Ugyanakkor a szabadban az emberek továbbra is sebezhetők maradnának.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Napelemekből álló tetővel védi a szőlőültetvényét a klímaváltozás hatásaitól egy francia borász

Az elmúlt év szélsőséges időjárása, a kemény fagyok és a rekkenő hőség miatt elmondása szerint sok szomszédja termése rongálódott meg.
Címkép: Sun'Agri/Twitter - szmo.hu
2021. október 11.


Link másolása

hirdetés

A globális hőmérséklet-emelkedés, a hőhullámok, aszályok és hideghullámok gyakoribbá válása hatással van a borászatra is. A melegebb hőmérséklet hatására a szőlő hamarabb érik, így több cukrot tartalmaz, emiatt pedig megváltozik az íze is.

"Megoldásokra lesz szükségünk, ha meg akarjuk tartani a helyi szőlőfajtáinkat" - mondta egy francia borász, Pierre Escudie a Reutersnek a délnyugat-franciaországi szőlőültetvényén, ahol napelemekből készíttetett tetőt, hogy legalább átmenetileg felvegye a harcot a klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt negatív hatásaival.

Az elmúlt év szélsőséges időjárása, a kemény fagyok és a rekkenő hőség miatt elmondása szerint sok szomszédja termése rongálódott meg.

A napelemeknek köszönhetően Escudie a hideg időszakokban és hőhullámok idején is megfelelő hőmérsékleten tudja tartani a szőlőt, és védi a napsugárzástól is. A technológia feldolgozza az időjárási adatokat és meghatározza, hogy mikor kell árnyékolni a növényeket, és mikor kell forgatni a paneleket, hogy napfényt kapjanak.

A napelemek által védett termények cukortartalma emiatt alacsonyabb lett - mondta Alexandre Cartier, a napelemeket kifejlesztő, lyoni székhelyű Sun'Agri pénzügyi igazgatója.

A panelek emellett mintegy két Celsius-fokkal képesek felmelegíteni a talajt is, megvédve a termést és a szőlőt a késői fagyoktól, amelyek tavasszal Franciaország-szerte pusztítottak az ültetvényeken.

hirdetés

Az Escudie földjén telepített napelemek ráadásul a térség mintegy 650 otthonának ellátásához elegendő energiát termelnek.

Videó: Escudie napelem-tetője


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: