Egy jól átgondolt felújítással akár 45-50%-os energiafogyasztási csökkentés is elérhető
Amikor a karbonsemlegesség eléréséről beszélünk, legtöbbször az ipar és a közlekedés okozta káros kibocsátásokra gondolunk. Holott az épületek, mindenek előtt lakóházaink fenntarthatósága legalább ennyire fontos tényező. Ezzel a témával foglalkozott a Másfélfok legutóbbi sajtóklubja, amelynek vendége Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója volt.
Vigh Péter, a Másfélfok projektmenedzsere bevezetőjében hangsúlyozta: energiahatékonyság nélkül sem itthon, sem világszerte nem teljesíthetők a klímacélok. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 672 milliárd eurós helyreállítási és ellenállóképességi alapjának (RRF) 37%-át klímacélokra, zöld gazdaságra kell elkölteni és ezen belül is kiemelt a energiahatékonyság.
Koritár Zsuzsanna éppen az épületek energiahatékonyságának témakörére koncentrálta előadását. Elmondta, hogy 2018-ban az európai épületállomány a végső energiafelhasználás 43%-át, a CO2-kibocsátás 40%-át tette ki.
Éppen ezért kiemelkedő jelentőségű stratégiai célkitűzés lett az Unióban, tavaly külön terv készült erről Renovation Wave néven. Ebben konkrét célokat is megfogalmaznak: 2030-ig meg akarják duplázni az épületfelújítási rátát a mélyfelújítás irányában: az évtizeden belül 35 millió épület felújítása a cél. Erre is szolgálnak az RRF által biztosított források, amelynek egy része vissza nem térítendő támogatások, másik része pedig hitel formájában áll rendelkezésre – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna.
Ami Magyarországot illeti, nálunk a végső energiafelhasználás 40, a CO2-kibocsátás 36%-a származik az épületekből. A legnagyobb fogyasztó a lakossági szektor, 80%-ot a lakóházak fűtése teszi ki. Felújítási rátánk 3% körüli, viszonylag sok az energetikai jellegű felújítás, de a mélyfelújítások aránya nálunk is tartósan 1% alatt marad.
Egy épület energetikai korszerűsítésének három fő területe van: a hőszigetelés, a nyílászárók cseréje és a fűtés korszerűsítése. Mélyfelújításról akkor beszélünk, ha ezeket a rendszereket komplexen építjük és olyan beruházásokat végzünk, hogy a lehető legnagyobb energiafogyasztást tudjuk elérni – mondja a MEHI igazgatója.
Magyarországon jelenleg közel 4 millió lakás és családi ház van, ezeknek túlnyomó része, akárcsak uniós szintén, 2050-ben is állni fog. Ez azt jelenti, hogy ha most elkezdjük folyamatosan felújítani a lakóingatlanokat, évi 100 – 130 ezer felújítással kell számolnunk – mondta Koritár Zsuzsanna.
Az európai helyreállítási alappal, az RRF-fel kapcsolatban az igazgatónő emlékeztetett arra, hogy minden tagállamnak április 30-ig kell „egy helyreállítási és alkalmazkodási tervet” benyújtania az EU-bizottsághoz. A Magyarországnak jutó 6,3 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és 9 milliárd eurós hitel 6,7%-át teszi ki az energetikai komponens, ez azonban nem tartalmazza az épületek energiahatékonyságának javítását.
A célkitűzések között van az energiaszektor dekarbonizálása megújuló forrásokkal, például lakossági napelemes beruházásokkal, elektromos fűtéssel, hálózatfejlesztéssel, az okos mérés elterjesztésével.
Ahogy tegnap megírtuk, a MEHI 2020-ban lakossági felmérést készített az elmúlt 5 évben végzett és a következő 5 évben tervezett energiahatékonysági felújításokról. Kiderült, hogy az elmúlt 5 évben nagyobb számban történtek ilyen irányú beruházások, de ezek zömmel egyedi vagy részleges intézkedések voltak, és nem az energiahatékonyság volt a fő szempont, hanem inkább az állagjavítás, komfortnövelés. Éppen ezért az esetek többségében nem is történt energetikai tervezés, vagy ezzel kapcsolatos műszaki felmérés.
Elég nagy a felújítási hajlandóság a következő 5 évre is, de sajnos ugyanezen elgondolások, és nem a mélyfelújítások mentén. Ez azért baj, mert ha egy felújítás során nem a legnagyobb megtakarítási lehetőséget aknázzuk ki, gyakorlatilag évtizedekre „belakatoljuk” otthonainkba ezt a rosszabb energetikai állapotot („lock-in” hatás) – hangsúlyozta Koritár Zsuzsanna, aki szerint
Tehát ki kell használni a soha vissza nem térő lehetőséget és az állam is jól jár vele – mondta.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!