hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Tilesch György: A mesterséges intelligencia ma már könyvet ír

A Facebook üzleti modellje nem szolgálja a társadalom érdekeit, Sofia bolhacirkuszi látványosság – állítja a Mesterség és Intelligencia című könyv egyik szerzője, akit arról is kérdeztünk, milyen szakmákat veszélyeztet a mesterséges intelligencia.

Link másolása

hirdetés

Áprilisban jelent meg magyarul Tilsech György és Omar Hatamleh Mesterség és Intelligencia című könyve. Tilsech Györggyel, a Neumann Társaság MI nagykövetével, a PHI Institute elnökével beszélgettünk a könyvről.

- Az MI behálózza az életünket, a téma nemcsak a tudományos cikkekben van jelen, hanem a popkultúrában is. Azt gondolná az ember, hogy már mindent elmondtak róla. Mi volt az a hiátus, ami arra indította Önöket, hogy mégis könyvet írjanak róla?

- A hiátust úgy fogalmaztuk meg, hogy bizonyos cégek és államok úgy gondolják, tudják, mi a mesterséges intelligencia fejlesztési és terjesztési iránya, mi lesz legjobb a társadalomnak, de ugyanezek az emberek, amikor nem a pulpitusról beszélnek, hanem magánemberként, bizalmas légkörben, akkor elárulják a félelmeiket. Mi egy balanszírozott könyvet szerettünk volna írni.

Fontos leszögeznem, hogy személyes benyomásokból indultunk ki. Nem szobatudósok vagyunk, hanem vállalatvezetők és tanácsadók. Kint dolgozunk a terepen.

Ön is utalt rá, hogy a science-fiction világa erőteljesen beszűrődött a mainstreambe.

hirdetés
Mi ezt inkább kártékonynak látjuk, elsősorban azért, mert valahova a távoli jövőbe vetíti a problémát, és ezzel elvonja a figyelmet a jelenről, a most megoldandó problémákról.

Mi azt szeretnénk bebizonyítani a könyvben, hogy a mesterséges intelligencia nem jövőidejű kérdés, hanem jelen idejű, és a legnagyobb civilizációs feladatunk jelenleg ennek a megfelelő irányba állítása.

- Ha mesterséges intelligenciáról beszélünk, sokaknak Terminátor-szerű gépemberek jutnak eszükbe. Pedig ennél jóval színesebb a kép. Mi az MI ismérve?

- A mesterséges intelligencia egy marketing „buzzword”. Egy ernyő, körülbelül 15 technológiai ágazat összefoglaló neve.

A mesterséges intelligencia körülbelül ötven éve született meg, mint tudományág a mi Neumann Jánosunk aktív közreműködésével a Princeton Egyetemen. Az az 5-6 ember, aki akkor elkezdett dolgozni ezen, azok nagy része játékelméletekkel foglalkozott, ezért a korai definíciók is a játékosításra épültek.

Alan Turing például kitalálta a Turing-tesztet, amely lényege, hogy egy játék-környezetben, gyakorlatilag egy chatszobában kell valakinek kitalálni azt, hogy akivel épp beszélget, az robot vagy ember. Ha nem tudja eldönteni, akkor megszületett az emberrel ekvivalens, úgynevezett általános mesterséges intelligencia.

Eddig egy gép az alapján tudott működni, amit beleprogramoztak. A mesterséges intelligencia pont ezt a határt haladja meg. Egyre növekvő autonómiát adunk a gépek kezébe. Képesek ajánlásokat adni, vagy ha hagyjuk, akár döntéseket hoznak helyettünk, ráadásul sokkal több adatpont alapján, mint amit az emberi elme képes kezelni, sokkal hatékonyabban, és közben nem kérnek enni.

Ez egy nyílt végű folyamat, és ez az, ami félelmetessé teszi. Ez az, amiben a sci-fim filmeknek igaza van: bizony, eljöhet az a pont, amikor az emberrel egyenértékű lesz a mesterséges intelligencia. Bár azt gondolom, ha meg is történik ez, akkor is a nagyon távoli jövőben. Igaz: azt a pillanatot körülbelül két perc választja el attól, hogy az MI szuperintelligenciává váljon, magyarán az embert messze meghaladóvá.

Onnantól a bolygó és az univerzum uralása sincs nagyon messze.

Tehát ezek igaz narratívák, amikkel foglalkoznunk kell, de mi a könyvünkben azt mondjuk, hogy a jelenre és a közeljövőre kell fókuszálnunk, mert itt tudunk cselekedni.

-  Egyszer Kürti Sándorral beszélgettem erről a témáról, aki azt mondta, biztos benne, hogy a mesterséges intelligencián is lesz valamiféle „kikapcsoló gomb”, ha baj van, le fogjuk tudni állítani. Ön szerint bebiztosíthatjuk magunkat?

- Az biztos, hogy maximálisan óvatosnak kell lennünk, ami nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk erről a technológiáról, hanem hogy fékeket és ellensúlyokat kell beépíteni.

Egyébként az Európai Unió a múlt héten jelentette meg az világ első mesterségesintelligencia-szabályozását. Ők nagyon erősen a kockázatokra helyezik a hangsúlyt. Ha úgy tetszik, a Kádári „tiltott, tűrt, támogatott” rendszerhez hasonló kategóriákat vezettek be. Bizonyos MI technológiákat kifejezetten tiltani akarnak.

Persze vannak kiskapuk. Mondok egy példát: elsődleges veszélyként a manipulációt határozták meg. De kérdezem én, mi számít annak? A marketing nem manipulatív? A közösségi média nem manipulatív? Vagy a politikai hirdetés? Hol lesznek a manipulálás határai?

Ami a „kikapcsoló gombot illeti”, Kürti Sándornak abban mindenképp igaza van, hogy azt szabályozásként be kell építeni mindenhová. Ezzel csak két probléma van:

Az egyik, hogy a kockázatok nem azonnal derülnek ki. A mesterséges intelligenciában pont az a félelmetes, hogy amit egy ember száz év alatt végez el, azt ő öt perc alatt.

Már ma is sok olyan kormányzati MI rendszer van a világon, ami az emberek életére hatással bír. Kevesen tudják például, hogy Amerikában a feltételes szabadlábra helyezéseknél 30-40%-ban mesterséges intelligencia támogatja a bíró döntését.

A gond ott kezdődik, amikor az emberi beavatkozás, kontroll lehetőségét elengedjük, ami az emberi lélektől nem teljesen idegen. Amikor azt mondjuk, hogy a gép úgy is okosabb, nekem ezzel nincs is dolgom. Ezt tesztelték is már, és az lett az eredmény, hogy a tisztségviselők 98-99%%-ban nem bírálják felül a gép javaslatát.

Tehát az egyik probléma, hogy hiába van ott a kikapcsoló gomb, az ember nem fogja használni.

A másik probléma, hogy nagyon nagy károkat tud okozni egyetlen hiba is. Amire elérünk a gombhoz, addigra már megszületik több millió döntés. Lehet, hogy a fejlesztő szemével az csak egy „bug”, amit két héten belül majd megold, de a társadalom szempontjából óriási károkat okozhat, a jogi következményekről nem is beszélve.

- Néhány éve, amikor Elon Musk 115 társával petíciót írt az ENSZ-hez, hogy tiltsák be az autonóm fegyvereket, Vlagyimir Putyin is megszólalt a kérdésben, idézem: „A világ ura lesz az az ország, amelyik elsőségre tesz szert a mesterséges intelligencia kifejlesztése terén.”

Putyin ugyan azt ígérte, hogy Oroszország megosztja majd a technológiát a világgal, de hát ő mégis csak Putyin.

Szépen hangzik, hogy mi, európaiak önmérsékletet tanúsítunk az MI használata terén, de ha más nagyhatalmak nem ilyen belátóak, akkor elképesztő erőfölényre tehetnek szert.

- Oroszország jelenleg abból él, hogy sokkal nagyobbnak és erősebbnek mutatja magát, mint amilyen. Nem hiszem, hogy Oroszország a mesterséges intelligencia tekintetében vezető hatalom lesz. Az igaz, hogy kiberháború és dezinformáció tekintetében tényleg jók, de a gazdasági befektetéseik rendkívül csekélyek.

Az ENSZ egyébként már évek óta foglalkozik az autonóm fegyverek betiltásával. A gond az, hogy az öt legnagyobb tagállam ellenáll, épp ezért szerintem ez itt meg is fog állni, vagy kiüresítik.

Az MI szoftveres hadászati alkalmazásai ennél jóval tágabbak, és ezen a téren most is folyamatosan háború zajlik, amiről a közvélemény nem is nagyon tud. Egy NATO főtisztviselő 3-4 évvel ezelőtt azt mondta zárt ajtók mögött, hogy

napi 60 ezer támadás éri a NATO szerverparkját.

Ezt négy éve mondta, képzeljük el, ma mi van!

Tény és való, hogy jelen pillanatban rövidtávon a negatív aktoroknál van az előny. De úgy gondolom, ez csak ideiglenes előny. Abban igaza van Önnek, hogy ezt szabályozási oldalról nagyon nehéz kikényszeríteni. Ennek egyik konzekvenciája a fegyverkezés.

A másik, hogy a társadalmi bizalom fontos értékmérővé válik. A könyvben is sokat írunk arról, hogy korunk egyik legkarakteresebb jellemzője a bizalomvesztés.

Nem bízunk senkiben és semmiben: sem az intézményekben, sem a politikusokban. Ez alól a mesterséges intelligencia sem kivétel. Most már többségben vannak a világban azok, akik féltik a kormányoktól és a cégektől az adataikat, félnek, hogy ellenük fogják felhasználni a mesterséges intelligenciát. Két évvel ezelőtt még nem ez volt a helyzet.

Mit mondunk mi a könyvben? Új technológiai generációra van szükség. A közérdeket szolgáló technológiákat kell támogatni és terjeszteni, amelyek alapvetően arra építenek, hogy a felhasználó megbízik bennük, és minden okot meg is adnak rá, hogy a felhasználó megbízzon bennük.

Egyik vesszőparipám, hogy a Facebook átvette a társadalmi párbeszéd szerepét. Miért fogadtuk el, hogy ez az egyedülálló modell? Gondoljuk újra! Azzal a kérdéssel kell kezdenünk, hogy milyen üzleti és technológiai modellek, milyen dizájnok és objektívák szolgálják a társadalom érdekeit,

mert hogy a Facebook üzleti modellje nem szolgálja a társdalom érdekeit, az is biztos.

- Szintén nagy félelem, hogy az MI el fogja venni a munkánkat. Míg az egyszerűbb gépek főleg a fizikai munkásokat fenyegették, hiszen az izomerőt tették fölöslegessé, az MI már olyan intellektuális szakmákat fenyeget, mint a jogászoké vagy a fordítóké.

- Azok az állások, amiket szeretünk értelmiséginek titulálni, nagyon sok esetben valójában nem azok. Az embereket alulfoglalkoztatják.

Elvégez valaki öt évig egy jogi vagy közgazdaságtudományi egyetemet, és utána lótifuti lesz valami nagy cégnél. Kávét főz és űrlapokat tölt ki.

Az, hogy a gyári munkások veszélyben vannak a mesterséges intelligencia miatt, az 100 százalék, de látok egy rohamosan növekvő fehérgalléros problémát is. Azoknak a szakmáknak, amelyek főleg folyamatalapú dolgokkal foglalkoznak, nem lesz sok értelme.

A szoftveralapú automatizáció manapság a leggyorsabban fejlődő területe az MI-nek. Ha akarjuk, kiválthatjuk vele az emberek munkáját, és elbocsáthatjuk őket. Vagy azt is mondhatjuk, hogy értelmesebb feladatot adunk az embereknek. Ez nagyrészt a munkáltatók hozzáállásán fog múlni.

Egyébként a legnagyobb robbanás éppen a szövegalapú technikák területén volt. A Microsoft tulajdonolta OpenAI-nak van egy GPT-3 nevű szöveggenerátora, amit a nagyközönség egyáltalán nem ismer még belülről. Azok, akik a szövegiparban dolgoznak, még nem is sejtik, milyen brutális eredményeket értek el. Az a mesterséges intelligencia már könyveket tud írni - igaz, még nem tökéletesen.

- Újságíróként és műfordítóként kicsit abban bízom, hogy az egyéniséget, a stílust nem képes utánozni a gép.

- Az újságírók vagy a műfordítók könnyen lehet, hogy inkább lektori szerepbe kényszerülnek majd. A munka oroszlánrészét elvégzi a gép, az embernek csak a finomhangolás jut.

Mindent, amit iparrá silányítottak – zeneiparrá, szórakoztatóiparrá, irodalom iparrá –, az veszélyben van, mert „iparban” a mesterséges intelligencia sokkal jobb.

Ráadásul exponenciálisan sokkal jobb. A személyiséggel rendelkező robotembereket én inkább az ábrándozások világába sorolnám. A legnagyobb probléma, hogy ettől függetlenül mindenki ebbe az irányba megy, mindenkinek produkálnia kell ezen a területen, és mindenféle szörnyek, illuzionisták és cirkuszi törpék fognak kijönni MI néven, amikről a profitra éhes előállító azt fogja állítani, hogy mindent tud. Körülbelül úgy, mint a mi Kempelen Farkasunk 300 évvel ezelőtt.

Nagy „kedvencem” a Sofia nevű robot, ami szintén egy bolhacirkusz szintű attrakció, de az alkotója körbeutazza vele a világot.

Ez egy női fej olyan szöveggenerátorral, ami szerintem jóval butább, mint mondjuk a Google asszisztens vagy Siri. Az MI szakértők általában nem szeretik, a média viszont imádja, mert lehet mutogatni. Egy Android asszisztensen nincs mit mutogatni.

- Miközben az MI nyitotta fantasztikus lehetőségekről álmodoztunk, jött egy világjárvány, ami azért kicsit visszarángatott a földre: még mindig nagyon is sebezhetőek vagyunk. Mit jelentet a Covid az MI szempontjából?

- A könyv, amit a kezében tart, angolul jelent meg először, tavaly áprilisban. Ez azért érdekes, mert márciusban adtuk le a kéziratot, és akkor zárult a világ. Nem tudtuk, meddig fog tartani. Annyit tehettünk, hogy releváns maradjon a munka, hogy az utolsó pillanatban betettünk egy utószót, amely a Covid es az MI kapcsolatával foglalkozik.

Hogy ne csak írjunk róla, összehoztunk a NASA-nál egy nagy, egy hónapos roham-kollaborációt a világ legnagyobb cégeinek innovációs es technológiai vezetőivel. Pont azt vizsgáltuk, hogy milyen MI alapú megoldásokat, javaslatokat nyújthatunk a kormányoknak a pandémiára.

A mesterséges intelligencia rendkívül felgyorsította a vakcinafejlesztést, jó volt a járvány előrejelzésében, készítettek kontaktkutató alkalmazásokat. Kaliforniában ez államilag támogatott projekt: majdnem minden ember telefonján ott ez az alkalmazás. Semmit nem kell csinálni, csak bekapcsolni a bluetooth-t, és a rendszer anonim módon regisztrálja, ha kapcsolatba kerültünk olyan emberrel, akiről később kiderült, hogy Covidos volt. Ilyen esetben riaszt a telefon, hogy menj el tesztelni.

Tehát ebben a káoszban is bizonyította a mesterséges intelligencia, hogy hasznos, lehet jó dolgokra használni.

Ez fontos, mert amíg az embereknek azt kell magyarázni, hogy ez nem Terminátor, addig nem tudunk a hasznosságáról beszélni.

A történet másik oldala, hogy sajnos a pandémia alatt sok ember elvesztette a munkáját, és attól tartok, többen a vírus után sem fogják visszakapni, mert a munkáltatók rájöttek, hogy sok minden megoldható szoftveres alapon.

- Meséljen még kicsit a kutatóintézetről, amelynek alapítója és elnöke.

- Ez a PHI Institute for Augmented Intelligence. A közérdekű, emberi arcú mesterséges intelligenciáért küzdünk és tanácsot adunk kormányoknak, nagy cégeknek, jobbító programokat indítunk be.

Most szeretnék Magyarországra hozni egy átképzési programot. Amerikában jelenleg a Fehér Házzal, 25 minisztériummal, két nagy tech céggel és 42 egyetemmel dolgozom azon, hogy a teljes közalkalmazotti réteget át tudjuk képezni adatérettre és MI érettre.

Amerika ezt a programot szeretné kiterjeszteni a szövetségesekre, hogy segítsen nekik gyorsabban, hatékonyabban a mesterséges intelligencia útjára lépni. Ez Magyarországnak is rendkívül fontos lesz.

Tilesch György és Omar Hatamleh könyvükben az MI innovatív értelmezését, valamint a jelen és a közeljövő legégetőbb problémáinak tematizálását tűzik ki célul, amely problémákra megoldási javaslatokkal is szolgálnak.
További információk a könyvről itt olvashatóak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Hivatalosan is új óceánja lett a Földnek

A Föld ötödik óceánja a Déli-óceán, ami az Antarktiszt körülvevő víztömeget jelöli.

Link másolása

hirdetés

A National Geographic 1915-ben kezdett el térképeket gyártani, azóta négy óceánt "ismert el" a bolygó felszínén: az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai-óceánt, valamint a Jeges-tengert. 2021-től azonban egy ötödik óceánnal is bővül a lista, méghozzá:

a Déli-óceánnal, ami az Antarktiszt körülvevő víztömeget jelöli

- olvasható a magazin oldalán, szúrta ki a 24.hu.

A Déli-óceánt idén februártól az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) is hivatalosan elismeri.

A National Geographic Társaság geográfusa, Alex Tait elmondása szerint Déli-óceánt már jó ideje külön emlegetik a többitől tudósok, de hivatalosan ezt még senki sem ismerte el. A geográfusok már jó ideje folytatnak tudományos diskurzust arról, hogy az Antarktisz körüli vizeknek elegendő egyedi tulajdonságuk van-e ahhoz, hogy saját nevet adjanak nekik, vagy csupán a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánok hideg nyúlványairól van szó.

A National Geographic Társaság térképpolitikai bizottsága már évek óta tárgyal arról, hogy elismerje-e hivatalosan is a Déli-óceánt, főleg, mert a tudományos szférában és a sajtóban is egyre inkább így emlegetik ezt a területet.

hirdetés

A cikkben arról is írnak, hogy míg a többi óceánt az azokat körülvevő kontinensek definiálják -valójában mégis egyetlen, összekötött víztömegről van szó - addig a Déli-óceánt viszont az áramlatok.

A Nyugati-Szél-áramlás, vagyis az Antarctic Circumpolar Current (ACC) 34 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor az Antarktisz elvált Dél-Amerikától. Nyugatról keletre haladva futja körbe az Antarktiszt, és nagyjából a déli szélesség 60. fokáig érhető tetten. Ez lehet végül a Déli-óceán határa. A víz itt kevésbé sós és sokkal hidegebb, mint a zónán kívül.

A cikkben azt is megjegyzik, hogy az ACC felszíntől az óceán fenekéig számítva több vizet szállít, mint bármely más óceáni áramlat. Az Atlanti-óceánból, a Csendes-óceánból és az Indiai-óceánból is von el vizet, így hozzájárul a hődisztribúcióhoz a bolygón. Az alsó, hidegebb területei pedig fontos szénelnyelők - teszik hozzá.

A klímaváltozás azonban a Déli-óceánra is hatással van, ugyanis melegszik a vize, de azt egyelőre még nem tudni, hogy ez milyen hatással van az Antarktiszra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Orwelli jövő várhat ránk, ha nem tudjuk ellenőrzés alatt tartani a mesterséges intelligenciát a Microsoft elnöke szerint

Brad Smith szerint kulcsfontosságú lehet, hogy mielőbb szabályozzuk a mesterséges intelligencia használatát, amivel meg lehet óvni a széles tömegeket a visszaélésektől, különben a technológia könnyen elszabadulhat.

Link másolása

hirdetés

Brad Smith szerint orwelli jövőhöz vezethet, ha nem születnek meg mihamarabb a mesterséges intelligencia használatát szabályozó törvények, írja a Live Science. A Microsoft elnöke a BBC Panorama című műsorában beszélt arról, hogy az Egyesült Államok és Kína között egyre inkább elmérgesedő viszony, mellyel párhuzamosan rohamtempóban történnek a technológiai fejlesztések, védtelenné teheti az átlagembereket a mesterséges intelligenciával szemben.

Smith az interjúban megemlítette, hogy a jelenlegi helyzetről többször eszébe jutott már George Orwell 1984 című regénye, mely egy mindent látó és halló kormányról szól. A cégvezető szerint ha nem vigyázunk, hasonló állapotok állhatnak elő akár már 2024-re.

Bernhardt Trout, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora szerint a mesterséges intelligencia használata ugyanakkor nem csupán technikai, hanem erkölcsi és politikai kérdés is. Ezek az értékrendek azonban országonként meglehetősen eltérőek, így nehéz lesz egységes szabályrendszert kidolgozni.

Miközben például egy kifejezetten hasznos eszköz lehet az arcfelismerés az igazságszolgáltatás kezében, annyira visszájára is fordulhat, ha mondjuk mindenkit azonosítani akarnak, aki részt vesz egy politikai tüntetésen. Smith szerint egyes országokban ezt már alkalmazzák is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Húsüzemet, kórházat, kompcéget, tévéket, benzinkutakat bénítanak meg a hackerek

Az olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline elleni támadás csak a jéghegy csúcsa, a zsarolóvírusos támadások ma már milliárdos bizniszt jelentenek. Sokan Oroszországot gyanítják a háttérben.

Link másolása

hirdetés

Hatalmas sikerként számolt be néhány napja a világsajtó arról, hogy az FBI-nak sikerült visszaszereznie az amerikai olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline-tól kizsarolt váltságdíj felét. A több mint 4 millió dollár, vagyis 1,1 milliárd forint értékű bitcoint azután fizették ki, hogy a hackerek két napra megbénították a cég számítógéprendszerét.

A leállás után több mint 12 ezer benzinkútról fogyott ki az üzemanyag az Egyesült Államok keleti partján, mert az emberek pánikba estek, és felvásároltak minden készletet. A benzin ára hat és fél éves csúcsra szökött, és még a légiközlekedésben is fennakadásokat okozott a támadás.

Néhány héttel azután, hogy a DarkSide nevű hackercsoport megtámadta a Colonialt, egy másik csoport, a REvil ugyancsak zsarolóprogrammal akart kicsalni pénzt a JBS-től, a világ egyik legnagyobb húsfeldolgozójától. A cég kilenc marhahús-üzemét volt kénytelen bezárni, fennakadások voltak a baromfi- és sertésfeldolgozókban, és mindez kihatott az élelmiszerboltok és az éttermek kínálatára is.

Az elmúlt hetekben az áldozatok közé került egy floridai kórház, több tv-csatorna, több NBA-ben játszó kosárlabda-, illetve baseball-csapat, és egy massachusetts-i kompcég is – írja a New York Times.

Christopher A. Wray, az FBI-igazgatója a 2001. szeptember 11-i utáni globális terrorista-veszélyhez hasonlította a hackertámadásokat. Azt mondta, hogy jelenleg is 100 olyan szoftvert vizsgálnak, amelyeket zsarolóvírusos támadásokhoz használnak.

Az FBI szerint hasonló támadásokat átlagosan nyolc percenként hajtanak végre.

Éveken át az áldozatok úgy számoltak, hogy még mindig olcsóbb kifizetni a hackereket, mint újraépíteni adatbankjukat és szolgáltatásaikat. Bár az FBI ellenzi a váltságdíjak kifizetését, ezt Amerikában nem tiltja a törvény, sőt, még a kifizetett pénz még az adóalapból is leírható.

hirdetés

Csakhogy ezektől a kifizetésektől – amelyek összességében már több milliárd dollárra rúgnak – vérszemet kaptak a kiberbűnöző-csoportok, és meg is gazdagodtak belőlük.

A Colonial esete azért volt más, mert óriási fennakadást okozott az üzemanyagellátási infrastruktúrában, ráirányítva a közvélemény figyelmét a növekvő digitális sebezhetőségre.

A cég időben a hatóságokhoz fordult. A nyomozók a hackerek 23 digitális számláját vizsgálták át, és végül beazonosították azt a számlát, ahol a bitcoinban kifizetett váltságdíj nagy részét tárolták.

Mindez oda vezethet, hogy a kriptovaluta-forgalmat is szigorúbban szabályozzák a jövőben, ugyanis a zsarolóvírusos támadásoknál évek óta ez a kedvenc fizetőeszköz. A bitcoin egy részének visszaszerzését az amerikai hatóságok figyelmeztetésnek is szánták, azt üzenve, hogy a bűnözők ezen a területen sem érezhetik magukat teljes biztonságban.

A támadás minden bizonnyal szóba kerül Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin jövő heti genfi találkozóján is, Oroszország ugyanis előszeretettel veszi védelmébe a hackereket. Csak ritkán tartóztatják le vagy utasítják ki őket, sőt, bizonyos jelek szerint az oroszok aktívan is támogatják a hackercsoportokat.

Putyin elnök egy alkalommal a hackereket egyenesen olyan művészekhez hasonlította, akik „jó hangulatban kelnek fel és elkezdenek festeni”.

A nyomozás adatai szerint a DarkSide is Ororszországban, vagy Kelet-Európában működik. Tavaly augusztusban bukkantak fel, és a feltételezések szerint egy másik orosz hacker-csoport, a REvil leányvállalataként kezdték, mielőtt elindították saját akcióikat. Afféle franchise-rendszerben működnek: az akciókat nem maguk hajtják végre, ők csak zsarolóvírusokkal látja el partnereiket. Cserébe részesedést kapnak a profiból.

Az FBI tavaly kezdett nyomozni a DarkSide után, és mostanáig több mint 90 áldozatukat azonosították a legkülönbözőbb gazdasági szektorokból: vannak köztük gyárak, jogi, biztosítási, egészségügyi és energiacégek is – közölte Paul M. Abbate, az FBI igazgató-helyettese.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Nem akar örökké élni az emberek kétharmada egy kutatás szerint

A megkérdezett amerikaiak harmada venne csak be örök élettel kecsegetető pirulákat.

Link másolása

hirdetés

Felmérést készített egy amerikai akadémiai folyóirat arról, hogyan viszonyulnak az emberek a halhatatlansághoz, írja a Futurism. A tudósokat is meglepte, hogy a 900 megkérdezett 33 százaléka mondta azt, hogy minden további nélkül bevenne egy tablettát, ami az örök élettel kecsegtet. A válaszadók 42 százaléka azonnal nemet mondott, míg 25 százalék bizonytalan volt.

A felmérés során a megkérdezetteket három korcsoportra osztották. Az átlagosan 72 évesek csoportjába, valamint az átlag 88 évesek csoportjába soroltak is egyetértettek abban, hogy ha nem öregednének tovább egy bizonyos kor után, akkor néhány évtizeddel fiatalabbak szeretnének lenni jelenlegi életkoruknál.

Ezek a válaszok nagyjából hasonlóságot mutatnak egy korábbi kutatásra adott válaszokkal, ahol az derült ki, hogy mindegy a test kora, de csak teljesen egészségesen szeretnének örökké tartó életet az emberek.

A felmérés alapján úgy tűnik, hogy a hétköznapi emberek jobban megbarátkoztak a halandóság gondolatával, mint azok a szilícium-völgyi techvezérek, akik vérátömlesztéssel vagy egyéb megkérdőjelezhető kimenetelű öregedés-gátló terápiával próbálják meghosszabbítani az életüket.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: