A SpaceX történelmet írt az első űrturisták eljuttatásával az ISS-re, a szerencséseknek azonban ugyanolyan fiziológiai kihívásokkal kell szembenézniük, mint a hivatásos űrhajósoknak. A kereskedelmi űrhajózás beindulásával jó, ha tisztában vagyunk a hátulütőkkel, mielőtt jegyet váltanánk a kalandra. Utánajártunk, hogy mire számíthatnak azok, akik nagytotálban szeretnének gyönyörködni a Földben.
Az első és legnyilvánvalóbb nehézség a súlytalanság, amely erősen megterheli a szervezetet. Nem is nagyon lehet rá felkészülni.
"A 'space motion sickness' vagy űr-tengeribetegség a tengeri betegséghez hasonló állapot, amit a belső fülben található egyensúlyszerv és a látás által közvetített információ összhanghiánya okoz. Ez az űrhajósoknál is fellép" - mondja Balázs László, a Természettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
Az egyensúlyszerv a fej helyzetét és mozgását érzékeli, működéséhez azonban nélkülözhetetlen a gravitáció. Mozgásunk alatt a fej helyzete állandó változásban van a gravitációs tengelyhez képest, amely a Földön a függőleges, az űrben viszont ez nem létezik. Az egyensúlyszerv nem érzékel változást, viszont a látás és az úgynevezett proprioceptív rendszer - az izmokban és inakban levő érzékelők - érzékelik a mozgást. Ebből származik az érzékletek közötti összhang hiánya és a hányingerrel és szédüléssel járó jelentős rosszullét, amely két-három napig is eltarthat az űrutazóknál.
"Hihetetlen nagy az emberek között a különbség. Van, aki ezt nagyon megszenvedi, még olyanok is, akik már többször jártak az űrben, és van, aki alig érez valamit. Felkészülni nem nagyon lehet rá, de gyógyszerekkel enyhíthetők a kellemetlen tünetek."
Amint az idegrendszer hozzászokik ahhoz, hogy ki kell kapcsolnia a labirintus ingert, ez a probléma már nem jelentkezik. Amikor azonban visszatérnek, megint elszenvedik a betegséget. De ott sokkal több, más jellegű probléma is fellép.
"Lépcsőn lejönni például nagy kihívás lesz, mivel az izmok teljesen elszoknak attól, hogy a testet meg kell tartani
- mondja Balázs László. Éppen ezért az űrben kötelező a napi két óra edzés. Ez alól nincs kivétel.
A súlytalanság az egyszerű mozgások koordinációját is felborítja.
“Amikor odanyúlunk egy pohárért, akkor a karunk súlyát kell érzékelnünk, majd a pohár súlyát, és így emeljük a szánkhoz a poharat. Ezt a súlytalanságban az idegrendszernek teljesen újra kell tanulnia. A karunknak ott nincs súlya, így minden elérő mozgásban túlnyúlnak az űrhajósok, tehát túl hevesek lehetnek mozdulataik egy pár napig."
A fizikai megpróbáltatásokon túl az alvás is kihívást jelenthet, ugyanis az alvás-ébrenlét ciklus váltakozását a Nap irányítja.
Az esetek többségében alvászavarok lépnek fel. Ez a Sarkvidéken is így van, ahol három hónapos éjszaka van. Ha ugyanis nem látjuk időnként a Napot felkelni és lemenni, akkor az az alvás rovására megy. Az alváshiány pedig mindenre kihat. Van ugyan napirend, mesterséges ébresztő, reggeli, munkarend, mégis nehezen alszanak el az űrben.
"A legtöbben altatókon élnek."
Balázs László szerint az aggyal és az idegrendszerrel kapcsolatos másik probléma a folyadékáthelyeződés. Az alsó végtag vénái ugyanis arra vannak kondicionálva, hogy ellenálljanak a hidrosztatikai nyomásnak.
A Földön a szívtől a lábig egy vízoszlop méternyi nyomást kell megtartania a vénáknak. A súlytalanságban viszont ez a nyomás megszűnik, aminek a következménye az alsóvégtagi erek összehúzódása, így a testfolyadékok egy része a test felső részének irányába helyeződik át, főleg a feji és nyaki részre. Így megnő a szembeli, valamint az agyi nyomás.
"Ez okozza, hogy az űrben annak is szemüvegre van szüksége, akinek a Földön nem kellett, mivel egy kissé deformálódik a szem. A dioptria is eltérő, így annak is változik a látása, akinek már a Földön is szüksége volt szemüvegre."
Hivatásos űrhajósok számára a sztenderd szolgálati idő az űrállomáson hat hónap. Ez idő alatt többen vesznek részt spacewalk-ban, vagyis űrsétában, ami komoly felkészülést igényel, így ebben az űrturistáknak belátható idő belül nem lesz része.
”Ezt a szakmában EVA-nek, vagyis 'extra vehicular activity'-nek hívják, így ez tulajdonképpen minden, csak nem séta, hiszen egy nagyon kemény megpróbáltatás. Veszélyes is, bár eddig nem történt baleset. A szkafander körülbelül 100 kg, a Földön két ember kell hozzá, hogy megemeljék. Persze az űrben ennek sincs súlya, de mozogni benne mindenképpen kihívás. Személyesen hallottam egy űrhajós beszámolóját arról, hogy hogyan fulladt meg majdnem a ruhában, mivel hibás volt a szkafandere és a kilélegzett pára összegyűlt a sisakjában" - meséli a szakértő.
Akármennyire is vonzó kalandnak tűnhet az űrutazás, az biztos, hogy a bátor jelentkezőktől komoly felkészülést és összpontosítást igényel a kiruccanás. Talán egy oka van, amiért legalább egyszer mindenki eljátszik a gondolattal, hogy milyen érzés is lehet az űrben lebegni.
“Valamennyien szeretnénk repülni, és álmodunk arról, hogy képesek vagyunk legyőzni a gravitációt, és ezek az emberek ezt megélik."
Azt mondják az űrhajósok, hogy amikor visszatérnek, kifejezetten szomorú érzés megélni, hogy többé nem képesek repülni, és ez már mindig így lesz.
Rekordsebességgel olvaszthat fel több ezer kilométernyi tengeri jeget az antarktiszi szuperörvény, írja a Daily Star. A cirkumpoláris áramlat a Földön egyedülállónak számít, mivel mind a 360 hosszúsági körön áthalad az Antarktisz körül. Ezért a tudósok „a bolygó legnagyobb és leggyorsabb áramlatának” is nevezik.
Az örvény most minden eddiginél nagyobb sebességgel halad, és úgy tűnik, hogy több tengeri jeget pusztít el, mint 14 millió éves történelme során bármikor. Egy negyven fős tudóscsoport arra jutott, hogy ez rossz hír az emberiség számára, mert az olvadó jég miatt jelentősen megemelkedhet a tengerek szintje, és a Holnapután című filmben látottakhoz hasonlóan jeges víz áraszthatja el a szárazföld egy részét.
A szuperörvényről néhány hete még azt mondta a lapnak egy időjárási szakértő, hogy februárban egy hirtelen sztratoszférikus felmelegedés blokkolhatta az áramlatot, ami így gyakorlatilag leállhatott.
A mostani tanulmány vezető szerzője szerint azonban ez nem így történt. Dr. Frank Lamy a lapnak elmondta, hogy a jelentős mennyiségű tengeri jég elvesztése a dél felé irányuló fokozott hőszállításnak tulajdonítható. Ennek köszönhetően több meleg víz éri el az Antarktisz jégtakarójának peremét, ami gyorsítja az olvadást.
Az áramlat működését ebben az angol nyelvű videóban magyarázzák el részletesen:
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.
A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.
Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.
Tudományos szenzáció: először beszélgettek bálnával az emberek
Az Alaszka partjainál úszkáló púpos bálna 36 alkalommal válaszolt a kutatók üzenetére. A SETI szerint ez mérföldkő lehet majd az űrlényekkel kommunikálásban is.
Először beszélgettek emberek egy bálnával, derül ki a BBC beszámolójából. A SETI Intézet és a Kaliforniai Egyetem tudósai még 2021-ben próbáltak kapcsolatba lépni Alaszka partjainál a bálnákkal.
A hatfős tudóscsoport víz alatti hangszórókkal felszerelkezve bonyolódott üzengetésbe egy púpos bálnával. Először lejátszották a púpos bálnáknál korábban megfigyelt üdvözlő hangsort, amire legnagyobb megdöbbenésükre egy Twainnek nevezett bálna válaszolt. A következő 20 percben a bálna összesen 36 alkalommal reagált a tudósok üzenetére. Ebből jó néhány üzenetváltást meg is lehet hallgatni a BBC videójában.
Bár a különös társalgás tudományos mérföldkőnek számít, a tanulmány vezető szerzője szerint a kutatás még csak gyerekcipőben jár. A tudóscsoport azt tervezi, hogy a következő alkalommal variálják az állatoknak küldött üzeneteket.
Mivel a púpos bálnák éneke a legösszetettebbnek számít az állatvilágban, a földönkívüli intelligencia kutatásával foglalkozó SETI kutatócsoport abban bízik, hogy kommunikációjuk megfejtése segíthet a marslakókkal történő esetleges jövőbeni kommunikációban is.
Fokozódik a drónháború: szaporodnak az automatizált fegyverek az orosz-ukrán fronton és a világon
Az AI-vezérelt katonai drónoknak már semmi szükségük távirányításra vagy külső, például műholdas kommunikációra ahhoz, hogy elérjenek és megtámadjanak egy célpontot. Beköszöntött a teljesen automatikus fegyverek kora, amitől a szakértők rettegtek.
Az ukrán katonai hírszerzés és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közös hadművelete volt az az oroszországi Nyizsnyekamszkban, a Taneco olajfinomítója ellen április első napjaiban végrehajtott dróntámadás, ami a frontvonaltól 1300 kilométerre történt.
Igen, a katonai drónok mára ilyen elképesztő távolságokat tudnak megtenni, hogy aztán tűpontos támadást hajtsanak végre. A szolgálatok igazolták, hogy kiemelt fontosságú olajfeldolgozó egységet sikerült eltalálni, aminek nyomán tűz ütött ki az épületben és megsérült 12 ember. A Taneco kapacitása egyébként nyolcmillió tonna és a létesítmény napi 155 ezer hordó kőolaj feldolgozására képes, szóval tényleg jelentős célpont - mutat rá a Reuters.
Ez a támadás csak egy az utóbbi egy hónapban végrehajtott kilencből, és az ukránok a háború kezdete óta ugyanilyen módszerekkel bénították meg Oroszország olajfinomító kapacitásának mintegy 14 százalékát.
A drónok már az orosz-ukrán háború elején megjelentek
A szomszédos országban kialakult hadszíntéren a kezdetek kezdete óta alkalmaznak drónokat, ami az ukrán hadseregnek lett különösen fontos eszköze, először csak az alacsony ár és a jó hozzáférhetőség miatt. Ismert tény, hogy a hazájuk védelmében résztvevő civilek kereskedelmi forgalomban kapható drónokkal támogatják a harcokat: mérnökök, tanárok, bankárok dolgoznak eredetileg hobbicélú eszközök átalakításán, hogy akár több tíz kilométeres távolságba is el tudjanak juttatni öt kilogramm robbanóanyagot - derült ki a félkatonai csoportról készült riportban, amit a VICE World News amerikai hírcsatorna mutatott be.
Így harcolnak a drónpartizánok
Az ukrán drónhadviselés úttörője egy kormányzattól független, civilekből verbuválódott hadosztály. Az Aerorozvidka egytől egyig olyan, katonai múlttal nem rendelkező emberekből állt össze, akiket mindössze a hobbijuk, a drónreptetés kötött össze – egészen addig, amíg le nem rohanta az országukat egy ellenséges hadsereg. A honvédő alakulatokkal egyeztetve kezdtek közös műhelymunkába, majd küldetéssorozatba, amiben
orosz katonák kisebb csoportjait, raktárait és járműveit semmisítették meg: az átalakított drónokkal az éj leple alatt föléjük repültek, majd a megfelelő pillanatban kioldották a robbanóanyagot.
„Észrevettük, hogy az egyik csapat egy farmra menekíti a felszereléseit. Megfigyeltük őket, adtunk nekik egy hetet, hogy még több felszerelést hordjanak össze, aztán drónokkal lebombáztuk őket” - mondja az Aerorozvidka parancsnoka.
Yaroslav Honchar elárulta: a háború elején zajlott le a legismertebb akciójuk, amikor a közreműködésükkel sikerült teljesen szétzilálni egy 40 kilométer hosszú orosz katonai konvojt, Makariv mellett.
Ma már a legmodernebb dróntechnológiák is ott vannak a hadszíntéren
A harcokban a kezdetektől résztvevő civil drónhadosztály minden bizonnyal a mai napig működik, de biztosat nem tudni róluk, hiszen a tevékenységük teljes titokban folyik; csak a VICE-riport erejéig álltak a nyilvánosság elé, és abban is kizárólag Honchar vállalata a nevét, illetve arcát.
A hadsereg azóta sokkal modernebb eszközökhöz jutott hozzá.
A CNN arról számolt be, hogy Ukrajna napjainkban már mesterséges intelligencia alapú drónokkal is harcol, hogy minél nagyobb károkat okozzon az Oroszország számára létfontosságú olajipari létesítményekben.
A stratégiát azzal indokolják, hogy szeretnék az ellenséges államot minél jobban megkárosítani, hátha egyre kevesebb forrása marad a háború finanszírozására. Az ukrán sereg fejlett navigációs képességekkel rendelkező, nagy hatótávolságú drónokkal hajtja végre a támadásokat - ahogy azt a néhány nappal ezelőtti, fent írt tatárföldi akció is remekül szemlélteti.
Az AI-képes vezérléssel rendelkező drónok legnagyobb előnye, hogy ellenállnak az oroszok által előszeretettel használt jelzavarásnak.
„Minden drón rendelkezik egy terminálszámítógéppel, ami saját műholdas és terepadatokkal bír. A szövetségeseink segítségével előre meghatározzuk a repüléseket, majd a gépek lekövetik a repülési tervet, és méteres pontossággal képesek csapást mérni a célpontokra” - árulta el a CNN-nek egy neve elhallgatását kérő ukrán forrás, aki szerint a hihetetlen pontosság a fejlett szenzorcsomagnak, valamint a gépi látásnak köszönhető.
Utóbbi lehetővé teszi az immáron önállóan repülő, automata fegyvereknek, hogy bárhol is járnak, jelzavarástól függetlenül „azonosítsák a földrajzi helyzetüket, majd onnan elnavigáljanak a célpont közelébe” - magyarázta a szakértőként megszólaltatott Noah Sylvia.
A Royal United Services Institute brit agytröszt elemzője kifejtette: amikor egy chipre szerelt AI-modellel irányított drón bevetésre kerül, minden további külső segítség nélkül tudja, hogy hol van és merre kell mennie, majd mit kell végrehajtania. „Nincs szüksége semmilyen kommunikációra, például műholdakkal, mert teljesen autonóm.”
De felzárkóztak az oroszok is. Egy Euronews által készített hadszíntéri beszámoló szerint a drónok által okozott repeszsebek a leggyakoribb sérülések a fronton. „A drónok átalakítják a csatateret, és az oroszok aktívak az egész fronton. A lövedékeink hiánya miatt agresszívebben működnek, mert tudják, hogy nem lesznek tüzérségi megtorló csapások” - mondta egy ukrán katona.
A katonai drónok mellett olcsó megoldásokat is bevetnek
A The Telegraph nemrég arról számolt be, hogy az ukrán sereg a drága katonai drónok és rakéták mellett folytatja az átalakított, olcsóbb légi járművek bevetését. Ehhez az utóbbi időben egy hazai gyártmányú, eredetileg hobbi célú repülőgép, az Aeroprakt A-22 modelljeit is bevetik. A közzétett videók tanúsága szerint vagy önvezető, vagy távirányítású megoldással juttattak célba robbanóanyagot a repülőgéppel, az Alabuga gazdasági zónában, ami az ukrán határtól 966, Moszkvától 885 kilométerre fekszik. Az orosz létesítmény területén néhány napja egy ipari kampusz épületébe irányították az A-22-est, ami óriási robbanást idézett elő.
Hobbirepülőből lett bombaszállító drón
A célpontválasztás nem véletlen: az oroszok ebben a központban szerelik össze a brit kutatások felhasználásával, Iránban tervezett és gyártott Shahed 136 autonóm repülőgépeket, amelyekkel az oroszok aktívan támadnak ukrán területeket. Miután kiderült, hogy Teherán katonai célra gyártja és tovább is értékesíti az eredetileg békés felhasználásra szánt eszközt, a fejlesztésében korábban résztvevő angol tudósok – érthető okokból – tiltakozásba kezdtek.
A Reuters tavaly a Fehér Házra hivatkozva megírta, hogy
az Iszlám Forradalmi Gárda százszámra ad el Shahed 136-osokat Oroszországnak,
és ezzel súlyosan sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ös határozatát az iráni atomalkuról. Bár az Egyesült Királyság az ügy kipattanására reagálva azonnal megtiltotta a katonai és „kettős felhasználású” technológia Iránba történő exportját, a szellem kiszabadult a palackból és mára ott tartunk, hogy az iráni seregnek nem kell egyben szállítani (egyébként Kaszpi-tengeri útvonalon) az „öngyilkos drónokat”, hiszen az oroszok alkatrészekből szépen összeszerelik maguknak – olyan létesítményekben, mint a fentebb írt kampusz, amit drónnal támadtak az ukránok.
Az Aeroprakt A-22-esek egyébként minden bizonnyal hadrendben maradnak az ukrán honvédelemnél, hiszen a jelek szerint jól átalakítható, az orosz területekre mélyen behatolni képes repülőgépekről van szó, amelyek ráadásul sokkal hamarabb pótolhatók és jóval olcsóbbak is, mint a katonai technológia.
A mindössze 152 alkatrészből, 500 munkaóra alatt összeállítható A-22-esek kereskedelmi ára 80-90 ezer dollár (29-33 millió forint), miközben a szintén hazai gyártmányú Neptune cirkálórakéták darabja 500 ezer dollárba (180 millió forintba), a britek Storm Shadow rakétája pedig már hárommillió dollárba (több mint egymilliárd forintba) kerül. Az olcsó, átalakított repülőgépek bevetése mellett szól az is, hogy a cirkálórakéták 322 kilométeres hatótávjával ellentétben az A-22-es egy teli tankkal majdnem ezer kilométert képes megtenni – igaz, sokkal lassabban, ami kiszolgáltatottabb célponttá teszi az orosz légvédelem számára.
Halálos drónfejlesztések
A legfrissebb példák csak a jéghegy csúcsát képviselik a drónok háborús felhasználásában, ráadásul a felsorolás nélkülözi a méregdrága, titkosított gyártási folyamatokkal készülő, eredetileg is fegyvernek készülő autonóm járműveket. Ilyen például az utóbbi néhány évből (és messze a teljesség igénye nélkül) az orosz-ukrán konfliktusban orosz oldalon használt, török Bayraktar TB2, a felderítésre és csapásmérésre egyaránt alkalmas, amerikai MQ-9 Reaper és Predator C Avenger (lenti kép), a rakétákkal is felszerelhető, kínai Wing Loong II vagy a közepes hatótávolságú felderítő- és csapásmérő, olasz SIAI-Marchetti A2000.
Fotó: General Atomics Aeronautical Systems
A világ nemzetei teljesen nyilvánvalónak érzik, hogy a hadseregeiket önvezető fegyverekkel vagy azokat elhárító eszközökkel szereljék fel, ami lassan, de biztosan új utat nyitott a jövő háborúja felé, amit már nem emberek, hanem gépek fognak megvívni.
A Defense One nevű katonai szakportál például arról ír, hogy
az amerikai haditengerészet több százezer drónból álló drónsereget helyezne el a Csendes-óceánon, hogy elriassza Kínát, és megvédje Tajvant.
Ez sajnos nem jelent egyet azzal, hogy a fegyveres ütközetek nem járnak emberi áldozatokkal: az Airwars összegzése szerint a legsúlyosabb helyzet a folyamatosan forrongó Szíriában és Irakban állt elő: a két közel-keleti országban legalább 21 ezer ártatlan civil halt meg dróntámadások következtében, csak 2014 és 2022 között.
A statisztikáit folyamatosan frissítő oldal úgy tudja, hogy az orosz-ukrán háborúban ugyanilyen okból legalább 340-en vesztették életüket Ukrajna területén.
Fotó: General Atomics Aeronautical Systems