hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Beleállt a klímaváltozás elleni küzdelembe Joe Biden, de mennyit érnek a megtett ígéretei?

Az új amerikai elnök az elmúlt 100 napban visszaléptette Amerikát a Párizsi Egyezménybe, klímacsúcsot tartott, merész kibocsátás-csökkentési vállalásokat tett, de kérdés, mindez elég-e.

Link másolása

hirdetés

"A bolygó megmentése érdekében tett lépéseinkkel munkahelyek millióit, gazdasági növekedést és lehetőségeket teremthetünk" - mondta Joe Biden amerikai elnök az amerikai Kongresszus előtt tartott eddigi legfontosabb beszédében, amelyben értékelte elnöksége első 100 napját.

Az új elnök nemcsak szavakban utalt rá, mennyire fontosnak tartja a klímaváltozás elleni küzdelmet. Elnöksége első hónapjaiban visszaléptette országát a párizsi klímaegyezménybe, elnöki rendeletekkel csökkentette az üvegházhatású-gázkibocsátást, visszavont több fúrási engedélyt, amelyet még a Trump-kormány adott ki, kinevezte klímavédelmi különmegbízottnak John Kerryt, az Obama-kormány külügyminiszterét, és a Fehér Házban virtuális klímacsúcsot is rendezett, ahol bejelentette, az Egyesült Államok készen áll a vezető szerepre a klímaválság elleni harcban, és 2030-ig 50-52%-kal a 2005-ös szint alá csökkenti üvegházhatású gázkibocsátásait.

A New York Times elemzése szerint ez már csak azért is rendkívül merész vállalás, mert

az Egyesült Államok 2005-öt tette meg viszonyítási évnek, amikor az ország fosszilis fűtőanyagokból származó kibocsátásai a csúcson voltak.

Ezzel szemben az európai országok, például Magyarország is 1990-et tekinti kiindulási pontnak, amikor a szocialista rendszer összeomlása miatt Kelet-Európában drasztikusan visszaesett a nagy gyárak termelése, és így a szennyezés mértéke is.

A nagy kérdés azonban az, milyen gyorsan lesz képes az egész világ eljutni a zéró kibocsátáshoz és megállítani a bolygó felmelegedését. A tudósok szerint ahhoz, hogy elkerüljük a klímaváltozás legkatasztrofálisabb következményeit, 2050-re teljesen le kell állni a fosszilis eredetű kibocsátásokkal és az erdőirtásokkal.

hirdetés

A cél még messze van. Egy közelmúltbeli tanulmány becslése szerint az amerikai üvegházhatású kibocsátások 2005 és 2020 között 21,5%-kal csökkentek. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az elektromos áram előállításában átálltak a legszennyezőbb szénbányákról a tisztább és olcsóbb földgázra, szél- és napenergiára. A csökkenések további egyharmada a pandémia következménye, pangott a gazdaság és az emberek is kevesebbet ültek autóba. Ez utóbbi hatás azonban elillan, amint újra beindul az élet.

Ahhoz, hogy az Egyesült Államok 2030-ra elérje az ígért 50%-os csökkentést, évről-évre soha nem látott mértékben kell csökkentenie a kibocsátásokat.

Még több szél- és naperőművet kell telepíteniük, meg kell győzniük az amerikaiakat, hogy sokkal több elektromos autót vásároljanak, és rá kell kényszeríteniük az olaj- és földgáz-társaságokat, hogy drasztikusan csökkentsék metánkibocsátásukat.

Biden ezt nemcsak direkt klímapolitikai intézkedésekkel kívánja elérni.

3-4 trillió dollárt tesz ki az a nagy infrastruktúra-terv, amely adókedvezményekben részesítené a tiszta energiát használókat és az elektromos autók vásárlóit. Emellett az amerikai környezetvédelmi ügynökség szigorúbb intézkedéseket vezetne be a kocsik és teherautók kipufogó-szennyezése és a metánkibocsátások ellen. Egyelőre azonban még egyik javaslat sem ment át a Kongresszuson.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió mindenesetre úgy számol, hogy 2050-re elérhetik a zéró kibocsátást, sőt azt ígérik, 2030-ig megteszik az út felét. De ők csupán a globális üvegház-hatású kibocsátások egynegyedéért felelősek.

Számos szegényebb ország, köztük Kína és India a következő évtizedben még várhatóan a jelenlegi szinten tartja kibocsátásait, vagy esetleg még növeli is azokat.

Nem véletlen, hogy Biden a kínai és az orosz elnököt is meghívta virtuális klímacsúcsára, egy sor másik ország mellett, és kisebb-nagyobb ígéreteket sikerült is kicsikarnia.

A brit kormány bejelentette, hogy 2035-re 78%-kal csökkentik kibocsátásaikat az 1990-es szinthez képest. Japán szintén 2030-ig 44%-os csökkentést ígért a 2005-ös szinthez képest, míg Kanada a korábbi 40% helyett 45%-ra emelte vállalását.

Kína, a világ legnagyobb üvegház-hatású gázkibocsátója azt ígérte, hogy 2030 körül érik el a csúcsot. Innentől kezdve célozzák be 2060-ra a nettó zéró kibocsátást. Az ázsiai óriásnak is van néhány konkrét célkitűzése, például elektromos áramszükségletük egynegyedét alacsony karbontartalmú forrásokból, szél-, nap- vagy nukleáris energiából akarják előállítani. Új, nagykiterjedésű erdőket telepítenének, és csökkentenék a fagyasztásra használt, igen káros hatású hidrofluorokarbon alkalmazását.

Ugyanakkor Peking nem vállalt konkrét csökkentéseket a 2030 előtti időszakra. Azzal érveltek, hogy lassabb náluk az iparosodási folyamat, mint az Egyesült Államokban és Európában, éppen ezért több idő kell ahhoz, hogy leálljanak a fosszilis fűtőanyagokkal.

India egyelőre még azt sem közölte, hogy kibocsátása várhatóan mikor éri el a csúcsot, bár bejelentette, hogy növeli a tiszta energiaforrások felhasználását és lassítja a fosszilis fűtőanyagok fogyasztásának növekedési ütemét.

Nyilvánvaló, hogy nem lehet ugyanazokat a vállalásokat számon kérni a különböző fejlettségi szintű gazdaságoktól. Ugyanakkor tény, hogy 2019-es adatok szerint az Egyesült Államok az az ország, amelyben a legmagasabb az egy főre jutó fosszilis fűtőanyag-felhasználás, bár Kína ezen téren gyorsan csökkenti lemaradását.

Az amerikai Rhodium Group kutatóintézet becslései szerint, ha minden ország teljesítené vállalt klímacéljait, az Egyesült Államok egy főre jutó kibocsátása 2030-ban Kínáéhoz hasonló lenne, de ez az adat mindkét ország esetében kétszer annyi lenne, mint Európáé, és négyszer annyi, mint Indiáé.

Részben emiatt egyes környezetvédők szerint az amerikai kormánynak sokkal ambiciózusabb kibocsátás-csökkentési célokat kellett volna kitűznie. A közelmúltban számos amerikai civil szervezet arra szólította fel Washingtont, hogy 2030-ra 70%-os csökkentést vállaljon, és egyúttal nyújtson széles körű támogatást a fejlődő világ tiszta energia-programjaihoz.

Jelenleg azonban még a Biden által bejelentett célkitűzéseket sem lesz könnyű keresztülvinni az amerikai törvényhozáson.

A republikánusok körében óriási az ellenállás, és közelegnek a félidei választások, amikor a demokraták könnyen elveszíthetik többségüket a Kongresszusban és a Szenátusban.

Az sem valószínű, hogy a republikánusokat különösebben meghatnák Biden munkahelyteremtéssel kapcsolatos érvei. Találhat azonban olyan szövetségeseket, akiknek a lobbiereje esetleg a demokraták javára billentheti a mérleget.

A Politico szerint ugyanis rengeteg olyan nagy cég van, amely elkötelezte magát a zöld fordulat mellett. A HP, a Microsoft, a General Motors, a Danone, vagy például a Gap dollármilliókat költ új technológiákra, megújuló energiaforrásokra, és arra, hogy versenyelőnyre tegyenek szert az éghajlatváltozás miatt átalakuló világban.

Nekik egyáltalán nem mindegy, hogy a politikától kapnak-e a programjaikhoz támogatást, és mindkét oldalon megvannak a megfelelő kapcsolataik.

Annak illusztrálására, hogy mennyire fontos a nagy cégek hozzáállása, a Politico idézi a BloombergNEF elemzését, amely szerint ha a legnagyobb vállalati kibocsátók közül csak 80 teljesíti vállalt céljait, akkor a globális kibocsátást több mint 8 milliárd tonnával, vagyis körülbelül 25 százalékkal csökkenthetik. Ez olyan, mintha az Egyesült Államok és Japán is nullára csökkentené a kibocsátását.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Hivatalosan is új óceánja lett a Földnek

A Föld ötödik óceánja a Déli-óceán, ami az Antarktiszt körülvevő víztömeget jelöli.

Link másolása

hirdetés

A National Geographic 1915-ben kezdett el térképeket gyártani, azóta négy óceánt "ismert el" a bolygó felszínén: az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai-óceánt, valamint a Jeges-tengert. 2021-től azonban egy ötödik óceánnal is bővül a lista, méghozzá:

a Déli-óceánnal, ami az Antarktiszt körülvevő víztömeget jelöli

- olvasható a magazin oldalán, szúrta ki a 24.hu.

A Déli-óceánt idén februártól az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) is hivatalosan elismeri.

A National Geographic Társaság geográfusa, Alex Tait elmondása szerint Déli-óceánt már jó ideje külön emlegetik a többitől tudósok, de hivatalosan ezt még senki sem ismerte el. A geográfusok már jó ideje folytatnak tudományos diskurzust arról, hogy az Antarktisz körüli vizeknek elegendő egyedi tulajdonságuk van-e ahhoz, hogy saját nevet adjanak nekik, vagy csupán a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánok hideg nyúlványairól van szó.

A National Geographic Társaság térképpolitikai bizottsága már évek óta tárgyal arról, hogy elismerje-e hivatalosan is a Déli-óceánt, főleg, mert a tudományos szférában és a sajtóban is egyre inkább így emlegetik ezt a területet.

hirdetés

A cikkben arról is írnak, hogy míg a többi óceánt az azokat körülvevő kontinensek definiálják -valójában mégis egyetlen, összekötött víztömegről van szó - addig a Déli-óceánt viszont az áramlatok.

A Nyugati-Szél-áramlás, vagyis az Antarctic Circumpolar Current (ACC) 34 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor az Antarktisz elvált Dél-Amerikától. Nyugatról keletre haladva futja körbe az Antarktiszt, és nagyjából a déli szélesség 60. fokáig érhető tetten. Ez lehet végül a Déli-óceán határa. A víz itt kevésbé sós és sokkal hidegebb, mint a zónán kívül.

A cikkben azt is megjegyzik, hogy az ACC felszíntől az óceán fenekéig számítva több vizet szállít, mint bármely más óceáni áramlat. Az Atlanti-óceánból, a Csendes-óceánból és az Indiai-óceánból is von el vizet, így hozzájárul a hődisztribúcióhoz a bolygón. Az alsó, hidegebb területei pedig fontos szénelnyelők - teszik hozzá.

A klímaváltozás azonban a Déli-óceánra is hatással van, ugyanis melegszik a vize, de azt egyelőre még nem tudni, hogy ez milyen hatással van az Antarktiszra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Orwelli jövő várhat ránk, ha nem tudjuk ellenőrzés alatt tartani a mesterséges intelligenciát a Microsoft elnöke szerint

Brad Smith szerint kulcsfontosságú lehet, hogy mielőbb szabályozzuk a mesterséges intelligencia használatát, amivel meg lehet óvni a széles tömegeket a visszaélésektől, különben a technológia könnyen elszabadulhat.

Link másolása

hirdetés

Brad Smith szerint orwelli jövőhöz vezethet, ha nem születnek meg mihamarabb a mesterséges intelligencia használatát szabályozó törvények, írja a Live Science. A Microsoft elnöke a BBC Panorama című műsorában beszélt arról, hogy az Egyesült Államok és Kína között egyre inkább elmérgesedő viszony, mellyel párhuzamosan rohamtempóban történnek a technológiai fejlesztések, védtelenné teheti az átlagembereket a mesterséges intelligenciával szemben.

Smith az interjúban megemlítette, hogy a jelenlegi helyzetről többször eszébe jutott már George Orwell 1984 című regénye, mely egy mindent látó és halló kormányról szól. A cégvezető szerint ha nem vigyázunk, hasonló állapotok állhatnak elő akár már 2024-re.

Bernhardt Trout, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora szerint a mesterséges intelligencia használata ugyanakkor nem csupán technikai, hanem erkölcsi és politikai kérdés is. Ezek az értékrendek azonban országonként meglehetősen eltérőek, így nehéz lesz egységes szabályrendszert kidolgozni.

Miközben például egy kifejezetten hasznos eszköz lehet az arcfelismerés az igazságszolgáltatás kezében, annyira visszájára is fordulhat, ha mondjuk mindenkit azonosítani akarnak, aki részt vesz egy politikai tüntetésen. Smith szerint egyes országokban ezt már alkalmazzák is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Húsüzemet, kórházat, kompcéget, tévéket, benzinkutakat bénítanak meg a hackerek

Az olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline elleni támadás csak a jéghegy csúcsa, a zsarolóvírusos támadások ma már milliárdos bizniszt jelentenek. Sokan Oroszországot gyanítják a háttérben.

Link másolása

hirdetés

Hatalmas sikerként számolt be néhány napja a világsajtó arról, hogy az FBI-nak sikerült visszaszereznie az amerikai olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline-tól kizsarolt váltságdíj felét. A több mint 4 millió dollár, vagyis 1,1 milliárd forint értékű bitcoint azután fizették ki, hogy a hackerek két napra megbénították a cég számítógéprendszerét.

A leállás után több mint 12 ezer benzinkútról fogyott ki az üzemanyag az Egyesült Államok keleti partján, mert az emberek pánikba estek, és felvásároltak minden készletet. A benzin ára hat és fél éves csúcsra szökött, és még a légiközlekedésben is fennakadásokat okozott a támadás.

Néhány héttel azután, hogy a DarkSide nevű hackercsoport megtámadta a Colonialt, egy másik csoport, a REvil ugyancsak zsarolóprogrammal akart kicsalni pénzt a JBS-től, a világ egyik legnagyobb húsfeldolgozójától. A cég kilenc marhahús-üzemét volt kénytelen bezárni, fennakadások voltak a baromfi- és sertésfeldolgozókban, és mindez kihatott az élelmiszerboltok és az éttermek kínálatára is.

Az elmúlt hetekben az áldozatok közé került egy floridai kórház, több tv-csatorna, több NBA-ben játszó kosárlabda-, illetve baseball-csapat, és egy massachusetts-i kompcég is – írja a New York Times.

Christopher A. Wray, az FBI-igazgatója a 2001. szeptember 11-i utáni globális terrorista-veszélyhez hasonlította a hackertámadásokat. Azt mondta, hogy jelenleg is 100 olyan szoftvert vizsgálnak, amelyeket zsarolóvírusos támadásokhoz használnak.

Az FBI szerint hasonló támadásokat átlagosan nyolc percenként hajtanak végre.

Éveken át az áldozatok úgy számoltak, hogy még mindig olcsóbb kifizetni a hackereket, mint újraépíteni adatbankjukat és szolgáltatásaikat. Bár az FBI ellenzi a váltságdíjak kifizetését, ezt Amerikában nem tiltja a törvény, sőt, még a kifizetett pénz még az adóalapból is leírható.

hirdetés

Csakhogy ezektől a kifizetésektől – amelyek összességében már több milliárd dollárra rúgnak – vérszemet kaptak a kiberbűnöző-csoportok, és meg is gazdagodtak belőlük.

A Colonial esete azért volt más, mert óriási fennakadást okozott az üzemanyagellátási infrastruktúrában, ráirányítva a közvélemény figyelmét a növekvő digitális sebezhetőségre.

A cég időben a hatóságokhoz fordult. A nyomozók a hackerek 23 digitális számláját vizsgálták át, és végül beazonosították azt a számlát, ahol a bitcoinban kifizetett váltságdíj nagy részét tárolták.

Mindez oda vezethet, hogy a kriptovaluta-forgalmat is szigorúbban szabályozzák a jövőben, ugyanis a zsarolóvírusos támadásoknál évek óta ez a kedvenc fizetőeszköz. A bitcoin egy részének visszaszerzését az amerikai hatóságok figyelmeztetésnek is szánták, azt üzenve, hogy a bűnözők ezen a területen sem érezhetik magukat teljes biztonságban.

A támadás minden bizonnyal szóba kerül Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin jövő heti genfi találkozóján is, Oroszország ugyanis előszeretettel veszi védelmébe a hackereket. Csak ritkán tartóztatják le vagy utasítják ki őket, sőt, bizonyos jelek szerint az oroszok aktívan is támogatják a hackercsoportokat.

Putyin elnök egy alkalommal a hackereket egyenesen olyan művészekhez hasonlította, akik „jó hangulatban kelnek fel és elkezdenek festeni”.

A nyomozás adatai szerint a DarkSide is Ororszországban, vagy Kelet-Európában működik. Tavaly augusztusban bukkantak fel, és a feltételezések szerint egy másik orosz hacker-csoport, a REvil leányvállalataként kezdték, mielőtt elindították saját akcióikat. Afféle franchise-rendszerben működnek: az akciókat nem maguk hajtják végre, ők csak zsarolóvírusokkal látja el partnereiket. Cserébe részesedést kapnak a profiból.

Az FBI tavaly kezdett nyomozni a DarkSide után, és mostanáig több mint 90 áldozatukat azonosították a legkülönbözőbb gazdasági szektorokból: vannak köztük gyárak, jogi, biztosítási, egészségügyi és energiacégek is – közölte Paul M. Abbate, az FBI igazgató-helyettese.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Nem akar örökké élni az emberek kétharmada egy kutatás szerint

A megkérdezett amerikaiak harmada venne csak be örök élettel kecsegetető pirulákat.

Link másolása

hirdetés

Felmérést készített egy amerikai akadémiai folyóirat arról, hogyan viszonyulnak az emberek a halhatatlansághoz, írja a Futurism. A tudósokat is meglepte, hogy a 900 megkérdezett 33 százaléka mondta azt, hogy minden további nélkül bevenne egy tablettát, ami az örök élettel kecsegtet. A válaszadók 42 százaléka azonnal nemet mondott, míg 25 százalék bizonytalan volt.

A felmérés során a megkérdezetteket három korcsoportra osztották. Az átlagosan 72 évesek csoportjába, valamint az átlag 88 évesek csoportjába soroltak is egyetértettek abban, hogy ha nem öregednének tovább egy bizonyos kor után, akkor néhány évtizeddel fiatalabbak szeretnének lenni jelenlegi életkoruknál.

Ezek a válaszok nagyjából hasonlóságot mutatnak egy korábbi kutatásra adott válaszokkal, ahol az derült ki, hogy mindegy a test kora, de csak teljesen egészségesen szeretnének örökké tartó életet az emberek.

A felmérés alapján úgy tűnik, hogy a hétköznapi emberek jobban megbarátkoztak a halandóság gondolatával, mint azok a szilícium-völgyi techvezérek, akik vérátömlesztéssel vagy egyéb megkérdőjelezhető kimenetelű öregedés-gátló terápiával próbálják meghosszabbítani az életüket.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: