Az egyre melegebb és egyre alacsonyabb vízállású Duna idén is hatással van a Paksi Atomerőmű működésére. Jelenleg az alacsony vízállás miatti intézkedési terv úgynevezett 1. fokozata van érvényben, ami "előkészítő műszaki intézkedésekkel jár" az atomerőmű friss közlemény szerint. Ebben azt is elismerték, hogy némiképp kisebb hatásfokkal működnek a kondenzátorok, és emiatt az erőmű teljesítménye jelenleg blokkonként 20-40 megawattal kisebb.

Ugyanakkor az atomerőmű folyamatosan monitorozza a Duna hőmérsékletét. Ha ugyanis az elhasznált hűtővízzel összekeveredve a folyó hőmérséklete átlépné a 30 fokot, akkor csökkenteni kell a teljesítményt. Ez ugyanis már veszélyes lenne a folyó élővilágára is.

Ilyen intézkedésre még sohasem volt szükség, néhány éve ugyan a hvg szerint civilek 30 Celsius-fokú vízhőmérsékletet mértek a vizsgált szakaszon, de az erőmű műszerei "csak" 29,88 fokot mutattak.

A globális felmelegedés okozta hőhullámok világszerte egyre gyakrabban okoznak problémákat az erőművek hűtésekor. A Wired a Dél-Franciaországot átszelő Rhône folyót említi példaként, amelynek mellékfolyóival együtt az 1970-es évektől kezdve jelentős szerepe van Franciaország atomenergia-ellátásának mintegy negyedében.

Idén az alacsony vízállás és a folyó hőmérsékletének emelkedése miatt az EDF néhány héttel ezelőtt több reaktort is lekapcsolt a Rhône, és a régió második legnagyobb folyója, a Garonne mentén. Ott is az élővilág megóvása érdekében kényszerültek erre. Hasonlóra volt már példa 2018-ban és 2019-ben is.

A klímaváltozás elleni alternatív energiaforrások közül gyakran az atomenergiát tartják a legbízhatóbbnak, mert termelése elvileg nem függ az időjárástól. Csakhogy az atomiparnak is megvannak a maguk klímakockázatai. Ahogy Per Högselius svéd történész megállapította: napjaink atommérnökeinek nem a maghasadás, hanem nagy mennyiségű vízfelhasználás okozza a legnagyobb gondot. Sok víz kell ahhoz a gőzhöz, amely a turbinákat hajtja, de sokkal több azok hűtéséhez. Ezért építettek számos létesítményt tengerpartra, vagy nagy folyók mellé.

Bár más iparágakat, köztük a szénnel és gázzal működő erőműveket is érinti a folyók felmelegedése, de az atomerőműveket különösen, egyrészt hatalmas méretük, másrészt pedig az egyes országok elektromos hálózatában elfoglalt központi szerepük miatt.

A folyók felmelegedése nem csupán Franciaországban okoz termelés-kiesést: ugyanez történik például az Egyesült Államokban a Tennessee folyó mentén, míg Észak-Európában a tengervíz felmelegedése okozott hasonló problémát.

A Stanford Egyetem kutatása szerint nyolcszor annyi termelés-kimaradás volt az atomerőművekben a 2010-es, mint az 1990-es években.

Nem könnyű megoldásokat találni, mert ezeket az erőműveket áthelyezni eredeti helyükről nem lehet, általános felújításuk pedig nagyon sokba kerül.

Thibault Laconde, a párizsi klímatanácsadó start-up vezetője a Wired-nek arról beszélt, tervezhetnének olyan új szivattyúkat, amelyek mélyebb, hidegebb vízig jutnak el, vagy pedig olyan hőcserélő rendszerekkel kell ellátni a létesítményeket, amelyek csökkentik a vízszükségletüket, ahogyan ezt több francia erőműben tették a 2003-as rekord hőhullám után.

Emmanuel Macron francia elnök a közelmúltban bejelentette, hogy elsősorban a tengerpartokra építik az atomerőművek új generációját. Laconde figyelmeztet: ezek építésének figyelembe kell venni a klímaváltozás előrejelzéseit egészen 2100-ig. Ugyanis nemcsak a melegedő és apadó folyók jelentenek problémát.

A 2011 márciusi fukusimai katasztrófa után, amelyet földrengés és cunami okozott, az amerikai nukleáris szabályozó bizottság (NRC) új szabályok kidolgozásába kezdett, hogy megerősítse a működő erőműveket az olyan klímafenyegetésekkel szemben, mint a viharok és a tengerszint-emelkedés. Több tucat olyan létesítményt megneveztek, amelyeket az elárasztás veszélyeztet rendkívüli időjárási körülmények között. 2019-ben azonban a Trump-kormányzat ezeknek a tervek nagy részét félretette arra hivatkozva, hogy túlságosan sokba kerülne az atomiparnak az adaptáció ilyen „alacsony valószínűségű eseményekhez.”

Azóta is tart a vita, pontosan milyen lépésekre van szükség.

A vizek mellé épített erőművek alternatívája lehet a sivatagba telepített, arizonai Palo Verde erőműnél alkalmazott módszer. Ott a hűtést elsősorban a város szennyvizével oldják meg. Doug True, az amerikai nukleáris energia-intézet (NEI) alelnöke pedig olyan kisebb reaktorok építését javasolja, amelyeket sóolvadékkal, vagy levegővel hűtenek.