JÖVŐ
A Rovatból

Autógyárat építhet Magyarországon a kínai csodacég, a Tesla legnagyobb riválisának számító BYD

A BYD épp most taszítja le Elon Musk cégét az elektromos autók elsőszámú értékesítőjének trónjáról. A kínai márka ma már többet ér, mint a Porsche, az Audi, a Mercedes vagy a BMW. Az első európai autógyárukért európai országok sora verseng.

Link másolása

Széles mosollyal, a hüvelykujját felfelé mutatva állt Orbán Viktor egy kínai üzletember, Vang Csuan-fu mellett legutóbbi kínai látogatásakor. A fotó a BYD autógyárában készült Sencsenben. A miniszterelnök közelről is megnézte a kínai autóipar legnagyobb reménységének tartott cég csúcskategóriás autóit, és személyesen tárgyalt a vállalat alapító-elnökével.

Nem sokkal később a G7 külgazdasági forrásokra hivatkozva már arról írt, hogy terítéken van egy kínai autógyár lehetséges magyarországi építése, és a jelek a világ legnagyobb elektromos autógyártójára, a BYD-ra utalnak.

A Build Your Dreams, vagyis a "Valósítsd meg álmaid" angol szavak kezdőbetűiből elnevezett autómárkát ma már egyértelműen a Tesla legnagyobb versenytársaként emlegeti a világsajtó. A BYD-ról már korábban is a világ legnagyobb elektromosautó-gyártójaként írtak, ez azonban a közelmúltig csak akkor volt igaz, ha ebbe a kategóriába soroljuk a hibrid járműveket is.

A harmadik negyedévben azonban a BYD már a tisztán elektromos autók eladásait nézve is beérte a Teslát.

67 százalékos növekedést produkálva 431 ezer ilyen kocsit értékesítettek, miközben a Tesla 27 százalékos növekedéssel 435 ezret. Ha pedig nemcsak az elektromos autókat vesszük figyelembe, az eladások alapján a kínai cég idén augusztusra a Toyota, a Volkswagen és a Honda után a világ negyedik legnagyobb autógyártója lett.

95,2 milliárdos értékével a vállalat jelenleg a Tesla és a Toyota után a világ harmadik legértékesebb autógyártója, olyan márkákat előzve meg, mint a Porsche, az Audi, a Mercedes vagy a BMW. (Igaz, a Tesla még jóval előttük jár, 627 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával.)

Világszerte 290 ezer alkalmazottuk van. Ráadásul nemcsak az autógyártásban erősek, a CATL után a BYD a világ második legnagyobb akkumulátorgyártója. A Portfolio nemes egyszerűséggel az autóipar új királyának titulálta a céget.

Nem csoda, hogy számos európai ország reménykedve olvasta a Financial Times márciusi tudósítását arról, hogy a Brexit miatt az első európai autógyárukat mégsem Nagy Britanniában építik fel. A nemzetközi gazdasági lap akkor arról írt, hogy öt lehetséges célországot vizsgálnak: Németországot, Franciaországot, Spanyolországot, Lengyelországot és Magyarországot. Akár két európai gyár építésébe is belevágnának, amelyekben már 2015-ben megindulna a gyártás. A cél pedig az, hogy 2030-ra a három legnagyobb európai szereplő közé kerüljenek.

A New York Times szerint ez nem is lehetetlen: idézik az UBS bank prognózisát, ami szerint a kínai autógyártók a globális autópiac harmadát fogják uralni az évtized végére.

A legnagyobb ugrás pedig épp az európai piacon várható: a mostani 3 százalékról 20 százalékra növekedhet a kínai autógyártók piaci részesedése.

A Financial Times márciusban arról írt, hogy az első európai BYD gyár helyéről még idén dönthetnek.

A lehetséges magyar helyszínek közül Szegedet említette eddig legtöbbször a sajtó. A Népszava szerint minden idők legnagyobb magyarországi beruházása valósulhatna meg a városban, ahol 300 hektáron ötmilliárd eurós gyárat építene a BYD. Az azonban egyelőre még nem teljesen világos, hogy elektromos buszokat vagy pedig autókat gyártanának ott, esetleg mindkettőt.

Egy kisebb elektromos buszgyára egyébként már van a kínai vállalatnak, méghozzá Komáromban. Júniusban pedig arról beszélt Szijjártó Péter, hogy tízmilliárd forintos beruházással akkumulátor-összeszerelő üzemet létesít a BYD Fóton, ami ellen a helyi civilek folyamatosan tiltakoznak, és perre is vitték az ügyet.

Szegeden is komoly ellenállás bontakozott ki, amikor elkezdődött a gigantikus beruházáshoz szükséges földek kisajátítása, és elterjedt, hogy akkumlátorgyártó üzem települne a területre. Ezt Botka László polgármester azonnal cáfolta, azonban a 24.hu úgy tudja, hogy egy kisebb, 50 hektáros részen mégis lehet akkumlátorgyártás is a leendő telepen.

Ez azért sem lenne meglepő, mert a BYD fő előnyének éppen azt tartják, hogy a lítiumbányászattól a mikrocsip-, akku- és autógyártásig mindenre képesek házon belül, így a Teslánál jóval olcsóbban tudják előállítani a csúcskategóriás autókat.

Kínában épp az árral előzték meg fő versenytársaikat, a Teslát, a Niot és az XPenget.

A kínai elektromosautó gyártók sikerének egyik titka a jelentős állami támogatás, amivel a kínai kormány a szektor fejlődését egyengeti. A New York Times szerint az elmúlt években a kínai cégek a brutális veszteségeket is bevállalták, hogy a technológiában az élre törjenek.

A Tesla egy másik kínai versenytársa, a Nio például 11 ezer embert alkalmaz kutatási-fejlesztési területen, de csupán 8 ezer autót adott el havonta idén április és június között.

A robotizálásba a cég olyan hatalmas összegeket fektet, hogy az egyik gyárában mindössze harminc technikus dolgozik, és évente 300 ezer elektromosautó motort állítanak elő. A Nio 350 dollárért kínál kiterjesztett valóság szemüveget az autóiba, és már bemutatta azt a mobiltelefont is, amely képes kapcsolatba lépni a jármű önvezető rendszerével.

Ez a lenyűgöző fejlesztés azonban a Nio esetében egyelőre nem jár profittal: 835 millió dolláros veszteségük keletkezett a második negyedévben, ez azt jelenti, hogy minden eladott kocsira 35 ezer dollárnyi (12,7 millió forintnyi) veszteség jutott.

A kínai gyártóknak ugyanakkor hatalmas előnyt jelent, hogy a világ élvonalában vannak az ellátási lánc egy kritikus pontján: az akkumulátor-technológiában.

Új összetételű akkumulátorokat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik nagy távolságok megtételét jóval kedvezőbb áron. Kína ugyancsak az élen jár az elektromos motorok gyártásában, és olyan nagy hatékonyságú rendszerek tervezésében, amelyek összekötik az akkumulátort és a motort.

Mindez egyre növekvő fenyegetést jelent az európai és amerikai autógyártókra nézve. Az elmúlt három évben a kínai elektromosautó export 851 százalékkal bővült, és ennek nagy része Európába irányult.Az Európai Unió nemrégiben vizsgálatot indított annak feltárására, hogy a kínai gyártók részesültek-e kormányzati támogatásban. A vizsgálat végén az Unió kereskedelmi korlátozásokat vezethet be, például behozatali vámot vethet ki a Kínából érkező elektromos autókra.

Ha azonban a BYD és a többi kínai vállalat európai gyárakat épít, jó eséllyel megkerülhetik ezeket a vámokat, és amennyiben munkahelyek ezreit teremtik meg valahol, az érdekérvényesítő képességük is nőhet.

A Nioval szemben a BYD már nem is szorul rá a kínai állam segítségére sem a terjeszkedéshez. Az idei harmadik negyedéven 1,4 milliárd dollár nyereségük volt, ami 82%-os növekedés a tavalyi eredményeikhez képest. Az egész éves nyereségük pedig megközelítheti a 4 milliárd dollárt.

A cég a gyárépítési tervei mellett egyébként kínai hajógyárakkal saját szállítóhajókat is építtet: megrendelték a valaha készült legnagyobb óceáni autószállító hajót, nem is egyet, hanem egy egész flottát belőle.

Hogy Magyarországot mennyire kiemelten kezelik, azt jól bizonyítja, hogy nemsokára három modelljükkel is megjelennek a magyar piacon. A Wallis Motor Dél-Pesten, míg a Duna Autó Észak-Budán nyit nemsokára bemutatótermet, ahol az autók megvásárolhatóak lesznek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A most még erős El Niño után nyárra megérkezik a La Niña
A változás Európa időjárására is hatással lehet, így ha a jövendölés beválik, akkor aszályos hónapok várhatnak ránk.

Link másolása

Most még az El Niño okoz gondokat, de hamarosan váltás lesz és a La Niña megerősödését várják a klímamodellek - írja az Időkép.

Tavaly az El Niño jelenség erősödött meg, ami melegebb, nedvesebb időjárást eredményezett az Egyenlítő környéki melegebb óceánfelszínnek köszönhetően. A klímakutatók szerint az erős El Niño nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi év lett globálisan a legmelegebb a mérések kezdete óta.

A trend azonban megfordulni látszik. A most még erős El Niño a következő hónapokban fokozatosan lecseng, átmeneti semleges időszakot követően nyárra egyre erősödő La Niña váltja fel.

Az El Niño és La Niña jelenségek áttételesen Európa időjárására is hatással vannak. Az átlagosnál hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña idején, 2022-ben hazánkban is rendkívül száraz, aszályos volt a nyár.

Ezek alapján nagyobb esély van egy szárazabb, mintsem egy csapadékosabb nyárra.

A La Niña idején a Csendes-óceán egyenlítői részén a felszínközeli tengervíz nyugat felé mozog. Amerika nyugati partjainál a távozó meleg víz helyére a mélyből hűvösebb víztömeg áramlik fel, ami kevésbé párolog, így ott szárazabb, aszályosabb időszak következik. A Csendes-óceán nyugati felében épp ellenkezőleg, a meleg tengervíz sokat párolog, így Ausztráliában és Ázsia keleti, délkeleti részén jelentős csapadékra, gyakran áradásokra kell készülni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Durva számok: óriási ugrás várható a rákos megbetegedések számában 2050-ig a WHO szerint
77 százalékkal emelkedhet az évszázad közepén az egy év alatt azonosított daganatos betegek száma 2022-höz képest. A tüdőrák és a mellrák vezeti a szomorú statisztikákat.

Link másolása

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2050-re több mint 75 százalékkal több lesz a rákos megbetegedés világszerte, mint manapság, írja a The Guardian.

A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) szerint 2012-ben 14,1 millió új daganatos megbetegedést és 8,2 millió rákhoz köthető halálesetet regisztráltak világszerte. Tíz évvel később már 20 millió új betegről és 9,7 millió rák következtében elhunytról tudtak. Előrejelzésük alapján 2050-ben 35 millió emberről derül majd ki, hogy rákos, ami 77 százalékos emelkedés a 2022-es szinthez képest, miközben a daganatos betegségekhez köthető halálozások száma 18 millió fölé emelkedik.

Az IARC szerint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás kulcsfontosságú tényezők a rákos betegségek elterjedése mögött, ezen felül szerepe van még ebben a népességnövekedésnek valamint a populáció elöregedésének is.

Várakozásaik szerint 2050-re a legmagasabb jövedelmű országokban további 4,8 millió új megbetegedést regisztrálnak majd, de az alacsonyabb jövedelmű országokban lesz a legnagyobb arányú növekedés. Utóbbi országokban a rákos halálozás az előrejelzések szerint csaknem megduplázódik.

Az IARC globális rákmegfigyelő központja 185 országot és 36 ráktípust monitoroz. Felméréseik alapján 2022-ben világszerte tíz ráktípus okozta az új megbetegedések és halálesetek mintegy kétharmadát. Ezek közül a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés világszerte, mely az új esetek 12,4%-ért és a halálozások 18,7%-ért felelős. A mellrák a második leggyakoribb ráktípus, ami ugyan az esetek 11,6%-át teszi ki, az összes rákban elhunyt közül viszont csak 7% szenvedett ebben a betegségben. A további fő halálokok közé tartozik még a bél-, máj- és a gyomorrák is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Telepathy: Elon Musk emberi agyba ültetett chipje megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek
Azzal, hogy külső eszközök gondolati irányítására képes chip került egy élő ember agyába, új korszak kezdődhet, és nem csak a fogyatékkal élők számára. A cél idővel ipari, kereskedelmi, sőt, katonai felhasználás is lehet.

Link másolása

A héten bejárta a világsajtót a hír, hogy a Neuralink először ültetett emberi agyba mikrochipet, amit cikkünkben egy „szép új világ” kezdetének neveztünk. A félelmetes, mégis forradalmi találmány lehetővé teszi a felhasználónak, hogy a gondolataival irányítson külső eszközöket, például számítógépeket és robotokat.

Az agy-gép interfész elsődleges célja bevallottan az, hogy javítsa maradandóan sérült emberek életminőségét, de ennél azért jóval több lehetőséget rejt.

A chip véres kísérletek árán készült el

Elon Musk vállalata 2016 óta dolgozik rajta, hogy hatékony agyba ültethető chipet építsen, és ez nem ment minden botrány nélkül. A tudományos utazás, ami elvezetett az első elő ember koponyája alá operált implantátumig, főemlősök tetemeivel van kikövezve - hívta fel a figyelmet még 2022-ben a Physicians Committee for Responsible Medicine. Az állatkísérletek ellen küzdő non-profit szervezet a Neuralink dokumentumaira hivatkozva azt állította, hogy

a cég laboratóriumaiban legkevesebb 15 majom halt kínhalált, csak 2017 és 2020 között.

A vállalat nem cáfolta, hogy a kísérletek során állatok pusztultak el, de azt igen, hogy szenvedést okoztak volna nekik. Szerintük kíméletesen bántak velük és elaltatták őket - többet közülük elsősorban azért, mert eleve betegek voltak.

Mivel a kozmetikai és gyógyszeripartól sajnos nem idegenek az állatkísérletek, a közvélemény viszonylag hamar elengedte a dolgot, és már a legújabb eredményekre figyel, amelyek az amerikai gyógyszerfelügyelet által engedélyezett emberkísérletekből származnak majd.

Megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek

A január végén élő ember agyára kapcsolt, úgynevezett Telepathy vezeték nélküli chip megváltást jelenthet olyan fogyatékkal élők számára, akiknek gondot okoz például a járás, a kommunikáció vagy akár az, hogy az otthonukban ellássák magukat.

Ezen a ponton szögezzük le:

a beültetett eszköz (egyelőre és a közeljövőben) nem képes meggyógyítani, például paralízises betegeket, viszont komolyan javíthatja az életminőségüket azzal, hogy eszközöket irányíthatnak és üzeneteket küldhetnek vele, csupán gondolatokkal.

Ennek első bizonyítékait a 2023 őszén meghirdetett Neuralink PRIME (Precise Robotically Implanted Brain-Computer Interface) projekt emberkísérleteitől remélik.

A PRIME-ba kifejezetten olyan személyek jelentkezését várták, akik nyaki gerincvelő-sérüléstől vagy amiotrófiás laterálszklerózistól (akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői idegsejtek pusztulásával járó betegségben) szenvednek.

Egyikük – akinek a kilétét és egészségügyi állapotát a Neuralink nem hozta nyilvánosságra – 2024 január végén megkapta az első Telepathyt - közölte az X-en a cégtulajdonos. Elon Musk szűkszavú bejegyzésében csupán annyi állt, hogy a páciens alig 24 órával a beavatkozás után „szépen gyógyul”, az implantátum pedig ígéretes, hiszen máris jeleket küld.

A Telepathy működése

Egyszerre hozhat gyógyászati és üzleti sikert

Bár a kísérletet bevállaló első beteg állapotáról bizonyára jó ideig nem fogunk érdemi híreket hallani, az, hogy az implantátumot elég biztonságosnak tartották a beültetéshez, alkalmat ad a benne rejlő lehetőségek mérlegelésére.

A chip végső céljával kapcsolatban Musk azt nyilatkozta, „teljes agy-gép interfész lesz, amivel egyfajta szimbiózist érhetünk el a mesterséges intelligenciával”.

Ez az általa és a Neuralink által jegyzett tanulmány azzal számol, hogy a Telepathy kezdetben visszaadja a kommunikáció képességét olyan betegeknek, akik agyi, vagy más szervi sérülés miatt nem tudnak beszélni és írni. Ennél ugyanakkor jóval többet remélnek tőle.

Mint írták: egy napon visszaállíthatja az elveszett kapcsolatot az agy és a karok-lábak között, illetve akár robot végtagokat, esetleg exoskeletonokat (testen viselhető, külső robotvázakat) lehet majd vele irányítani. Utóbbi alkalmazások az egészségügyi felhasználásnál messzebbre mutatnak, mivel

az ember köré épített robotikai eszközök ipari, sőt, katonai területen is fontos kutatások tárgyát képezik.

Egy dolog ugyanakkor kevéssé valószínű: ép felhasználók aligha fogják igényelni, hogy invazív műtéti beavatkozással chip kerüljön a koponyájukba, és több elektródával az agyuk bizonyos rétegeire kapcsolódjon. Túl nagy ár ez csupán számítógépek gondolati vezérléséért cserébe – főleg egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia asszisztensek gesztusokkal, szemkövetéssel és hangutasításokkal is képesek alkalmazásokat futtatni.

Nem Elon Musknak hívnák viszont a Neuralink tulajdonosát, ha nem lenne az egészségügyi felhasználásnál is komolyabb üzleti szándéka az eszközzel.

A legerősebb tippünk jelenleg az, hogy a Telepathynak idővel érkezni fog egy fejen, vagy fül mögött, külsőleg viselhető, egyszerűbb képességekkel bíró változata, ami nem gyógyászati, hanem szórakoztató célok kiszolgálására, ne adj’ isten a milliárdos által szintén birtokolt Tesla autóinak irányítására lesz alkalmas.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Korszakalkotó ötlettel álltak elő az ELTE kutatói az Alföld aszályainak csökkentésére
Kiderült, hogy mi okozza az egyre gyakoribb és tartós szárazságot, ami komoly károkat okoz a gazdaságnak. Van rá megoldás, de legalább egy megyényi területet át kéne alakítani.

Link másolása

A légkörből hiányzó víz miatt nem érkezik elég csapadék az Alföldre az aszályos időszakban. Ennek enyhítésére a vizes élőhelyek, a rétek-legelők visszaállítását javasolják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói legújabb elemzésükben.

Az ELTE kutatói a Land című tudományos folyóiratban tették közzé összefoglaló cikküket, amelyben a 2022-es aszályt vizsgálták az ország keleti részén.

Elemzésük szerint

az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások okozzák, hogy a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül "robognak át" az Alföldön.

Felidézték, hogy 2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus során hetekig szinte egy csepp eső sem esett az Alföldön, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve "kiszáradtak", csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.

Mint írják,

a légkörből hiányzott a víz, így a felszín közeli párás légréteg sem jött létre, ami a zivatarok kialakulásának egyik feltétele lett volna.

Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége jelentősen visszaesett a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében, ami a szárazság fennmaradásához vezetett.

A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadékot a talaj mélyebb rétegei eltárolják.

„A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána nagyon lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra” – magyarázták.

Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársainak elemzése szerint ezért az alföldi táj egy részén - becslésük szerint összesen

legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, valamint ezekre a helyekre máshonnan is el kell juttatni a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit. Emellett támogatni kell a jól párologtató növényzet visszatelepülését is.

A kutatók úgy vélik, ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezeket a „párologtató területeket” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdasági szempontból legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földekből lehetne kialakítani, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre – javasolták az elemzésben.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: