News here

JÖVŐ
A Rovatból

Arra ébredtünk, hogy 8 milliárdan lettünk a Földön! Milyen következményekkel jár ez?

A Homo sapiens megjelenésétől nagyjából 300 ezer év telt el, mire a Föld népessége elérte az 1 milliárd főt. És mindössze 11 év kellett ahhoz, hogy 7 milliárdról 8 milliárdra nőjön.
Címlapkép: NASA - szmo.hu
2022. november 15.


Link másolása

Bár a nyolcmilliárdodik ember megszületésének pontos idejét senki sem tudhatja, az ENSZ november 15-ét nyilvánította ennek napjává. A 8 milliárd óriási szám, azonban hozzá kell tenni, hogy 1950 óta most növekszik a leglassabb ütemben a Föld lakossága. 2020-ra ez a növekedés évi 1% alá esett. Az ENSZ legújabb előrejelzései szerint a világ népessége 2030-ban körülbelül 8,5 milliárd, 2050-ben pedig 9,7 milliárd lehet.

A emberiség lélekszáma a 2080-as években érheti el 10,4 milliárd fős csúcsot, és ezen a szinten maradhat egészen 2100-ig.

A lassuló növekedés oka, hogy számos országban - köztük Magyarországon - jelentősen csökkent a termékenység. Ma a világ népességének kétharmada olyan országban vagy területen él, ahol egy nő átlagosan 2,1 gyereket szül. Ez mindössze a népesség szinten tartásához elég. A globális születés ráta alig van efölött, jelenleg 2,3.

A változások már elérték Kínát is, amely két évezred után először, 2023-ban elveszítheti a Föld legnépesebb országának címét. India népességszáma ugyanis nemsokára felülmúlja Kínáét, ahol az 1980-ban életbe lépett, egy gyermeket engedélyező politika előtt is már folyamatosan csökkent a születések száma. A jobb oktatás és a karrier reményében egyre több kínai nő késlelteti a szülést. Ez drámai változásokhoz vezetett, amit a koronavírus-járvány csak felgyorsított. 2020-ban már 45 százalékkal kevesebb gyermek született Kínában, mint 2015-ben, és az ottani 1,16-os születési ráta jóval alacsonyabb, mint például az Egyesült Államokban.

De Európában sem nagyon más a helyzet: az ENSZ szerint 2050-re Bulgária, Lettország, Litvánia, Szerbia és Ukrajna lakosságszáma is 20 százalékkal, vagy ennél is nagyobb mértékben csökkenhet.

Máshol ennek épp az ellenkezője okoz problémát.

A már említett India jelenleg több mint 1,39 milliárd embernek ad otthont. 2060-ra a lakosság száma elérheti az 1,65 milliárdot. Ez a növekedés a Guardian szerint óriási nyomást gyakorol majd az ország gazdasági stabilitásra és a társadalomra. A népességnövekedés egyharmada ugyanis mindössze két északi államból, Biharból és Uttar Pradeshből származik majd. Uttar Pradeshben az átlagéletkor már most is 20 év, és több mint 3,4 millió fiatal munkanélküli. Biharban pedig az év elején zavargások törtek ki, miután több mint 12 millióan jelentkeztek az indiai vasutak által meghirdetett 35 ezer állására.

A globális népesség 2050-ig várható növekedésének több mint fele nyolc országban összpontosul: a Kongóban, Egyiptomban, Etiópiában, Indiában, Nigériában, Pakisztánban, a Fülöp-szigeteken és Tanzániában.

Különösen gyors a növekedés a Száhel övezetben. Nigériában például az átlagéletkor mindössze 17 év. A jelenlegi 216 milliós ország lakossága egyes becslések szerint a 21. század végére megnégyszereződhet. A National Geographic szerint ez azt jelentené, hogy több ember élne ott, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, amelynek tízszer több földje van.

„A népesség gyors növekedése megnehezíti a szegénység felszámolását, az éhezés és az alultápláltság elleni küzdelmet, valamint az egészségügyi és oktatási rendszerek lefedettségének növelését” – mondja Liu Zhenmin, az ENSZ gazdasági és szociális ügyekért felelős főtitkárhelyettese.

Ott, ahol javul az oktatás és az egészségügyi ellátás minősége, valamint csökken a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés, csökken a termékenységi szint is. A legtöbb szubszaharai afrikai országban, valamint Ázsia, Latin-Amerika és a Karib-térség egyes részein épp ennek köszönhető, hogy növekszik a munkaképes korú (25 és 64 év közötti) népesség aránya, javítva ezzel ezeknek a térségeknek a gazdasági kilátásait.

Közben a születéskor várható élettartam globálisan 2019-ben elérte a 72,8 évet, ami 1990-hez képest 9 évnyi javulást jelent. Az előrejelzések szerint 2050-re a várható élettartam 77,2 év lehet.

Az előrejelzések szerint a 65 évesnél idősebbek aránya a 2022-es 10 százalékról 2050-re 16 százalékra emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy megduplázódhat az idősek száma.

Az elöregedő társadalom főleg a fejlett országokban okozhat gondokat, ott, ahol mindez kevés születéssel párosul. Az új helyzethez hozzá kell majd igazítani az egészségügyi, gondozási és társadalombiztosítási rendszereket.

Ezeknek az országoknak munkaerőhiánnyal kell szembenézniük, és azzal, hogy miközben egyre több az idős, egyre kevesebb azoknak a száma, akiknek a befizetéseiből az időseket el kellene tartani.

A globális népességrobbanás ugyanakkor a túlfogyasztással párosulva azzal fenyeget, hogy kimerülnek a bolygó erőforrásai.

Az óceánokat a túlhalászás és az emberi tevékenység okozta szennyezés veszélyezteti. A mezőgazdaság terjeszkedése és a fa iránti igény miatt rohamosan csökken az erdős területek száma, és szűkül a vadon élő állatok rendelkezésére álló tér. A levegőt fosszilis tüzelőanyagokkal szennyezzük, ami klímaváltozást indított el. Ez pedig hatással van a biológiai sokféleségre, az élelmezésbiztonságra, az ivóvíz hozzáférhetőségére, a tengerszintekre és még egy sor olyan dologra, ami alapvetően befolyásolja az élet minőségét mind a nyolcmilliárd ember számára.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Valóra válhat egy rémálom: fertőzőképes, 48 ezer éves vírust szaporítottak laboratóriumban
A vírust a szibériai jégrétegben találták, és felélesztésével arra a veszélyre hívják fel a figyelmet, amit a jégtakaró alól kiszabaduló ősi kórokozók jelenthetnek az emberiségre.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. november 28.


Link másolása

Az északi félteke egynegyedét tartósan fagyott talaj borítja, amit permafrosztnak hívnak. A klímaváltozás egyik szemmel is jól látható következménye a Föld állandó jégtakaróinak olvadása, és az utóbbi években egészen riasztó képet mutatott a grönlandi és a szibériai permafroszt. Biológusok figyelmeztettek ennek rejtett, ám annál fenyegetőbb veszélyére: az olvadással nemcsak szén-dioxid és metán kerülhet a levegőbe, erősítve az üvegházhatást, hanem életre kelthetnek olyan évezredek óta hibernált állapotban lévő baktériumok és vírusok is, amelyekkel szemben a mai emberek védtelenek.

Hogy mindez nem alaptalan feltételezés, azt most ismét bebizonyította a marseille-i egyetem kutatócsoportja. Jean-Michel Claverie és kollégái laboratóriumukban felélesztettek 13 különböző típushoz tartozó vírust, amelyeket hét ősi, szibériai jégmintában találtak.

A „legfiatalabb” 27 évvel ezelőtt fagyott meg, míg a legrégebbi 48.500 évet töltött a jég fogságában, ami világrekordot jelent a felélesztett vírusok történetében.

Ez utóbbit Jakutföld egyik tava alatt 16 méterrel találták a jégrétegben. A New Scientist szerint egy pandoravírusról van szó, amely az egysejtű organizmusokat, az amőbákat fertőzi meg, és ezt a kísérlet során sikerült is reprodukálni.

Az is elképzelhető, hogy még korábbról való, mivel a jégtakaró legmélyebb rétege legalább egymillió éves. Ennek megállapítása azonban nehéz lenne, mert a normál szénizotópos (radiokarbon) kormeghatározás nem működik 50 ezer évnél régebbi leletek esetében.

Nem a francia tudósok voltak az elsők, akik az örök fagy birodalmában talált kórokozókat vizsgálták. Korábban például kutatóknak sikerült életre kelteniük egy influenza RNS-t, amihez a mintát egy olyan áldozat tüdejéből vették, aki 1918-ban fagyott meg. Később pedig izoltálták a himlővírus DNS-ét egy 300 éves szibériai múmiából vett mintában.

2014-ben Claverie és csapata két 30 ezer éves vírust támasztott fel. Erről akkor a BBC is beszámolt. A tudósok egy óriás kórokozót keltettek életre, amit 30 méter mélyen, a fagyos talajban fedeztek fel. Más vírusokkal ellentétben olyan nagy volt, hogy a mikroszkóp alatt is jól láthatták, és 30 ezer év elteltével is fertőzőképes maradt, ugyanis megtámadta és végül meg is ölte az amőbákat, amelyeket megfertőztek vele.

A kutatók szerint az a tény, hogy az ilyen hosszú idő után életre kelt vírusok képesek sejteket megfertőzni, megerősíti, hogy az olvadó jégből előkerülő másfajta ősi vírusok is veszélyt jelenthetenek minden mai élőlényre: növényre, állatra, emberre egyaránt. És a klímaváltozással szinte naponta kerülnek felszínre újabbak.

Claverie szerint a veszélyt növeli, hogy míg korábban kevesebb ember merészkedett az Arktikumba, manapság egyre többen mennek értékes ásványokat, aranyat, gyémántot bányászni. A bányászathoz pedig fel kell törni a permafroszt felső rétegeit.

Veszélyt jelenthetnek a baktériumok is. A tudósok szerint az utóbbi időben a szibériai rénszarvaspopulációt pusztító lépfene-járvány visszatérése is annak köszönhető, hogy a rendkívül forró nyarak során a talajfelszínen lévő permafroszt mélyebb rétegeiből állattetemek, és velük együtt évszázados Bacillus anthracis spórák kerültek a felszínre.

A kutatók attól tartanak, hogy a nagyon mély (azaz millió éves) örökfagyrétegekből teljesen ismeretlen kórokozók is elszabadulhatnak.

De míg egy ősi baktérium okozta járvány esetén remélhetjük, hogy azt a rendelkezésünkre álló modern antibiotikumokkal gyorsan megfékezhetnénk, a vírusokkal már korántsem ilyen egyszerű a helyzet.

Azt a közelmúltban lezajló járványok is bizonyítják, hogy minden új vírus, még az ismert családokhoz kapcsolódó vírusok is, szinte mindig nagyon specifikus orvosi válaszok kidolgozását igénylik, például új vírusellenes szerek vagy vakcinák kifejlesztését. Ez pedig időigényes folyamat.

Eric Delwart, a San Franciscó-i egyetem molekuláris virológia professzora egyetért a francia kollégáival, ugyanakkor úgy véli, hogy sokkal kisebb a veszélye annak, hogy egy permafrosztból feléledt vírus világjárványt okozzon, mint a vadon élő vagy a háziállatok által hordozott vírusok esetében. Rebecca Katz, a washingtoni Georgetown egyetemről viszont olyan valóságos fenyegetésnek tekinti az ősi kórokozók elszabadulását, amelyre minden lehetséges eszközzel fel kell készülni.

Azt egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy a permafrosztból kiszabaduló vírusok meddig maradhatnak fertőzőképesek, ha kültéri körülményeknek, például UV-fénynek, oxigénnek vagy hőnek vannak kitéve, és mekkora valószínűsége annak, hogy ez idő alatt találkoznak és megfertőznek egy megfelelő gazdaszervezetet. A kockázat azonban a globális felmelegedéssel összefüggésében nőni fog, amikor a permafroszt olvadása tovább gyorsul, és az ipari vállalkozásoknak köszönhetően egyre többen népesítik be az Északi-sarkot - írják a tudósok a kutatásról szóló beszámolóban tanulmányukban.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Több mint 330 kiló szemetet találtak egy bálna gyomrában, ami „lassú és fájdalmas halált” halt Új-Skócia partjainál
A bálnák egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a tengerben található szemét miatt.

Link másolása

Egy bálna „lassú és fájdalmas” halált halt Új-Skócia partjainál a hónap elején, miután elfogyasztott 330 kilónyi, a gyomrában összetömörödött szemetet. A bálnát egy sziklás parton találták Craigmore-ban, Judique közelében.

A DailyMail beszámolója szerint a 45 méter hosszú hím lesoványodottnak tűnt, amikor november 4-én partra vetődött. Bár több csapat is dolgozott a megmentésén, másnap elpusztult.

Az átlagos kifejlett bálna súlya 35-45 tonna között van, de ez a kifejlett hím nem haladta meg a 30 tonnát, mivel a szemét megakadályozta, hogy megfelelően tudjon táplálkozni.

A kanadai Wildlife Health Cooperative a boncolás során megállapította, hogy az állat gyomrában halászhálókat, köteleket, kesztyűket és különféle műanyag tárgyakat találtak.

Ezek a bálnák úgy esznek, mint a porszívók – kinyitják a szájukat, és hagyják, hogy bármi, ami körülöttük van, beáramoljon. Ezzel nagy a veszélye annak is, hogy a vízben és a tengerfenéken lévő szemetet lenyeljék.

Tonya Wimmer, a MARS munkatársa elmondta, hogy a bálnák lakmározása miatt gyakran találnak műanyagot a gyomrukban, de a hím gyomrában összetömörödött szemétcsomó nagyobb volt, mint amit valaha is találtak.

Egy új tanulmány szerint, amit november elején tettek közzé, felhívja a figyelmet, hogy a bálnák naponta akár 10 millió mikroműanyagot is megesznek.

A kék bálnák fogyasztják a legtöbbet, mivel szinte kizárólag apró, garnélarákszerű állatokkal táplálkoznak. E miatt rendkívül nagy kockázatnak vannak kitéve.

Ennek oka a szűrővel táplálkozó viselkedésük, az általuk megevett hatalmas mennyiségű zsákmány, valamint az a tény, hogy jellemzően szennyezett területeken élnek, mint például a Kaliforniai Áramlat.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
Elon Musk agyba ültethető chipje visszaadná a vakok látását és a mozgásképteleneken is segítene
A milliárdos szerint fél éven belül kezdődhet a csodachip klinikai vizsgálatának megkezdése emberekkel.

Link másolása

Elon Musk számításai szerint fél éven belül embereken tesztelhetik a Neuralink agyba ültethető chipjeit, írja a Reuters. Az agy-számítógép interfészt fejlesztő vállalat chipjei segíthetik a fogyatékkal élőket a mozgásban és a kommunikációban, de Musk szerdai bejelentése alapján a látás helyreállítását is célba veszik.

A Neuralink az elmúlt években végzett állatkísérletek után engedélyt kért az amerikai gyógyszerfelügyeleti hivataltól (FDA) az emberen végzett klinikai vizsgálatok megkezdéséhez. Az öt éve alapított vállalatot korábban több vád is érte, hogy nagy számban pusztulnak el kísérleti állatai többek között a beültetések után fellépő fertőzések nyomán. A Neuralink erre válaszul csütörtökön egy videót tett közzé a YouTube-on, melyben a kísérleti állatok jóllétét bizonygatják:

Musk a háromórás prezentáció során hangsúlyozta, hogy rendkívül körültekintően járnak el, és biztosak akarnak lenni az eszköz megfelelő működésében, mielőtt az első ember agyába építenék. Éppen ezért semmit nem siettetnek, a folyamat ezért akár „kínosan lassúnak” is tűnhet majd kezdetben, de erre a biztonság érdekében lesz szükség.

Elon Musk elmondta, hogy a mozgásképtelen emberek mellett a látásképteleneken is segíteni szeretnének. Az üzletember szerint képesek lehetnek segíteni nemcsak azokon, akik valamilyen okból elvesztették a látásukat, hanem azokon is, akik eleve vakon születtek.

A prezentációt eredetileg október 31-re tervezték, de Musk néhány nappal korábban lemondta az eseményt. A Neuralink legutóbb másfél éve került a hírekbe egy olyan majommal, mely az agyával képes irányítani egy számítógépes játékot:

A Neuralink már most is két éves csúszásban van korábban bejelentett ütemtervéhez képest. Musk három évvel ezelőtt beszélt arról, hogy 2020 végéig szeretné megkapni a hatósági engedélyt. Az emberes kísérleteket pedig már tavaly szerették volna elkezdeni. A milliárdos annyira elégedtlen volt idén a Neuralink teljesítményével, hogy néhány hónapja megkereste az egyik legnagyobb vetélytársat, a Synchront egy lehetséges befektetéssel kapcsolatban.

A Synchron jóval Musk cége előtt jár: idén júliusban már az első emberbe ültették fejlesztésüket az Egyesült Államokban, miután tavaly megkapták a hatósági engedélyt. Ezzel párhuzamosan Ausztráliában már négy emberen végeztek klinikai vizsgálatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Közelítjük a 100 Celsius-fokos különbséget a Földön
Argentínában épp hőhullám van, néhol 40 fok fölé melegszik a levegő, míg az oroszországi Ojmjakonban tegnap -50 fok alá süllyedt a hőmérséklet.

Link másolása

Megközelíti a 100 Celsius-fokot a hőmérséklet-különbség Argentína és Oroszország között – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

Hozzátették: miközben Magyarországon a sokévi átlag környékén alakulnak a hőmérsékletek, másutt előfordulnak szélsőségek.

„Argentínában épp hőhullám van, néhol 40 fok fölé melegszik a levegő, míg az oroszországi Ojmjakonban tegnap -50 fok alá süllyedt a hőmérséklet”

– írták.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: