JÖVŐ
A Rovatból

„Amit néhány éve még jövőnek hittünk, megérkezett” – beszélgetés dr. Peták István rákkutatóval

A jövő kórházában már a betegek időpontfoglalását is mesterséges intelligencia készíti. Az Oncompass Medicine kutatási igazgatója a LEAP technológia világkiállításon járt, és meggyőződéssel állítja, hogy az új eszközök átformálják a világot.

Link másolása

Az egészségügy az a terület, ahol a legnagyobb az esély a nemzetközi együttműködésre – ez a meggyőződése dr. Peták István rákkutatónak, az Oncompass Medicine társalapítójának és kutatási igazgatójának, aki a múlt héten a szaúdi kezdeményezésű LEAP világkiállítás magyar meghívottjaként előadást tartott Rijádban, a világ vezető technológiai cégeinek képviselői előtt. A világkiállításon szerzett tapasztalatairól, találkozásairól, valamint az orvostudomány és a mesterséges intelligencia-kutatás közös jövőjéről beszélgettünk.

- Szaúd-Arábia kapcsán egyre több olyan hír lát napvilágot, hogy ez a konzervatív iszlám olajhatalom gyorsított ütemben kíván haladni a korral. Évekkel ezelőtt bejelentették, hogy a világ legnagyobb napelemparkját hozzák létre a sivatagban. Tavaly pedig első ízben megrendezték a csúcstechnológia világtalálkozóját.

- Már a neve is „óriás ugrás a jövőbe” (Giant leap in the future), és amikor a repülőtérről a világkiállítás színhelyére vittek minket, mindenütt láttuk óriás plakátokon Szalman király „parancsát”: a technológia Szaúd-Arábia jövője. Céljuk, hogy 2030-ra az ország GDP-jének 50%-a innovációs termékekből származzon.

Gyakorlatilag olyan típusú ugrást akarnak végrehajtani, mint amilyent Japán esetében láttunk a II. világháború után, átugorva a Nyugat 100 éves fejlődési szakaszát.

Ennek megfelelően az elmúlt évtizedekben 27 egyetemet alapítottak, külön egyetemet kaptak a nők 120 ezer hallgatóval, elektromos autógyárat hoztak létre, a térség egyfajta tudományos-technológiai fellegvárává akarnak válni. Ennek a projektnek a része a LEAP is, amelyre 700 céget, és ugyanennyi előadót hívtak meg. A kiállítási térben 3-4 színpadon folytak az előadások. Érezhetően erős volt az amerikai jelenlét, és kiderült, hogy az Egyesült Államokban is egyre többet költenek kutatásra és fejlesztésre, miközben élesedik a verseny Kínával, annak minden gazdasági és politikai következményével együtt. Azért is örültem nagyon, hogy ott lehettem, mert

az egészségügyben várható leginkább a globális összefogás, közös érdekünk a rák legyőzése.

Csodálatos érzés volt, hogy rögtön az előadásom után odajöttek hozzám a két helyi vezető kórház onkológusai, informatikusai, hogy miként lehetne a mesterséges intelligencián alapuló, molekuláris diagnosztikát szolgáló kalkulátorunkat alkalmazni. Miként az is, hogy ebben a 7 milliós városban egy világkiállítás százezres közönségének mi, a 9 és fél milliós Magyarországról tudunk valami újdonságot hozni...

- A mesterséges intelligencia lehetőségei szinte napról-napra tágulnak, az orvostudományban is.

- A szaúdi pavilonban láthattuk a jövő kórházát, ahol már a betegek időpontfoglalását is mesterséges intelligencia készíti, a kórelőzmények, a várható vizsgálatok alapján el tudja dönteni, hogy melyik páciensre mennyi időt kell szánni. Képesek behatárolni általa egy sugárterápia pontos területét is. A személyre szabott orvoslás területén a genetikai vizsgálatokhoz beszerezték a megfelelő újgenerációs szekvenátorokat, meg tudják állapítani a beteg génhibáit. Innen nem tudnak továbblépni, mert a jelenleg ismert 700 daganatgénből csak 28-nál egyértelmű a gyógyszerválasztás. Ezért volt a nagy érdeklődés, hogy miként lehet felhasználni az összes molekuláris információt. Amikor egy új technológia elterjed, az ugrásszerű fejlődést hoz az élet számos területén. Gondoljunk csak a mikroszkóp felfedezésére.

A számítógép-chipek, amelyeknek teljesítménye az elmúlt években folyamatosan megduplázódott, most értek el arra szintre, hogy képesek lefuttatni azokat a bonyolult algoritmusokat, amelyeket a mesterséges intelligenciák használnak.

Az egészségügyben érdekes módon mindig kicsit késve történnek ezek a változások, holott az olyan betegségeknél, mint a rák, ahol nincsen gyógyító megoldás, etikai kötelesség mindig a legújabb módszereket használni.  Ez a mi küldetésünk is. Nyolc éve kezdtük el a szoftverünk fejlesztését, és nagyon jó érzés, hogy addigra készültünk el vele, amikor már mind többen tudnák használni.

- A mai technológiai fejlődés mellett nemigen lehet kimondani valamire, hogy „kész”.

- Egy pillanatra sem ülhetünk a babérjainkon, mert óriási a nemzetközi verseny. Tavaly létrehoztunk Bostonban egy leányvállalatot, egy kilométeres körzetben a Harvarddal, a világ legjobb orvosi egyetemével, és a Massachusetts Institute of Technology-val, a mesterséges intelligencia-kutatás világközpontjával. El lehet képzelni ezt a robbanó elegyet. Mindig biztos akarok lenni abban, hogy amit csinálunk, az a legjobb, ez számomra, mint orvosnak,  alapvető. A mi eszközünk, a GMTC (Genomate Molecular Treatment Calculator) egy bizonyos szakterületen működik, úgynevezett „expert AI”. Ezzel megjelenik egy harmadik orvostechnikai eszközosztály. Eddig csak diagnosztikai és terápiás eszközök voltak – ez utóbbiakhoz tartoznak a gyógyszerek is. Ezzel a harmadik eszközzel az orvos a diagnosztikai eredmények alapján választ terápiát. Ahogyan a diagnosztikai eszközök fejlődnek és egyre több biológiai paramétert tudnak mérni, egyre inkább személyre szabott lehet a kezelés, mert egyre kisebb csoportba kell valakit betenni. Közben a terápiák is fejlődnek, és nő a választék.

- Ez a variációs lehetőség viszont nehezítheti is az orvosok döntését.

- Jelenleg az onkológiában 185 célzott terápiát alkalmaznak, átlagosan havonta engedélyeznek egy új gyógyszert. Amikor azonban több száz genetikai vizsgálat után kell több száz különböző gyógyszer közül választani, kérdés, hogyan tudunk biztonságosan, bizonyosság alapján dönteni. Az előadásomban felidéztem azt az esetet, amikor 50 daganatos beteg teljes molekuláris leletét elküldték két különböző szakértői csoportnak, hogy javasoljanak terápiát, és a két csoport ajánlásai mindössze 44%-ban egyeztek. A statisztikai alapú evidencia próbált rendet rakni azzal, hogy klinikai vizsgálatokkal megnézzük, melyik gyógyszer a legjobb egy adott betegségcsoportnak. Ez az a protokoll, amely biztosítaná, hogy minden beteg a világon egységesen a legjobb kezelést kapja. Ám minél inkább személyre szabott a kezelés, annál kisebb az egyedszám, tehát a statisztikai erő egyre csökken.

Ha figyelembe vesszük, hogy 700 daganatgén van, mindegyikben 10 ezer lehetséges mutáció, és egy daganat 4-5 mutáció kombinációjából áll, ha ki akarnánk próbálni mindegyikhez minden gyógyszert, 14,4 millió évre lenne szükség!

A másik módszer a következtetés, amikor ok-okozati összefüggéseket elemzünk. Ha bejön hozzánk egy beteg, és kiáll egy szög a fejéből, tudjuk, mi a teendő. A valóságban azonban több száz „szög” van, különböző méretben és különböző helyen. Ezért van szükség egy számítógépes következtetőre, amely mindig ugyanarra a teljesítményre képes. Innentől kezdve statisztikai bizonyítékunk van arra, hogy mennyire jó a személyre szabott orvoslás, és biztonságot ad az orvosoknak, hogy a legjobbat adják a betegeknek. Nagyon büszke voltam arra, hogy tavaly év végén az Amerikai Onkológus Társaság meghívott egy olyan konferenciára, amely a rákbetegek minőségi ellátásáról szólt. Mindent megteszünk, hogy szoftverünk minél több helyen elérhető legyen a világban.

- Talán kezd a világ ráébredni, hogy a jövő már itt van.

- Igen, és ebben segít ma a ChatGPT körül támadt izgalom is. Amit néhány éve még jövőnek hittünk, megérkezett, ezek az eszközök átformálják a világot, és azok lesznek a nyertesek, akik a leggyorsabban tudják ezeket felhasználni. Amelyik ország ezt nem veszi tudomásul, lehet ma bármilyen gazdag, lemarad.

De ez a technológiai forradalom más fontos területeken, például a klímaválság elleni törekvésekben is tapasztalható.

Bostonban beszélgettem egy emlőrák-túlélő hölggyel, aki elmondta, hogy az ő start-upja olyan baktériumokat fejleszt ki, amelyek megkötik a szén-dioxidot a talajban. Rijádban találkoztam az ENSZ klímabizottságának egyik tagjával, és arról beszélgettünk, hogy már túl vagyunk a „vissza nem térés pontján”, a klíma gyorsabban változik, mint ahogyan azt az emberi tevékenység befolyásolja. Abban reménykedhetünk, hogy hamarosan megszületik egy olyan tudományos-technológiai megoldás, amely ki tudja vonni a szén-dioxidot környezetünkből, és kapunk néhány évtizedet a rák problémájának megoldására is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Csak az okos embereknek kellene gyereket vállalni Elon Musk szerint
A világ leggazdagabb embere szerint a születési ráta nagyobb gond, mint a globális felmelegedés. De szerinte azért nem mindegy, hogy kinek születik gyereke.

Link másolása

Elon Musk szerint komolyan kellene foglalkozni a gyerekszületések számának növelésével világszerte. A milliárdos azonban úgy véli, hogy csak bizonyos intelligenciaszintű embereknek kellene szaporodniuk. Musk erről a hamarosan megjelenő életrajzi könyvében vall, írja a Page Six.

A New York Times birtokába került részletben az 52 éves üzletember azt mondja, mindent megtesz azért, hogy harcoljon a világot sújtó alulnépesedési válság ellen. A 11 gyerekes apuka szerint „az összeomló születési ráta messze a legnagyobb veszély, amivel a civilizációnak szembe kell néznie”. Musk nézeteit rendszeresen posztolja is az X-re átkeresztelt Twitterre.

Grimes-szal közös harmadik gyereke születés után nem sokkal a SpaceX alapítója azt írta egy bejegyzésben, hogy az alacsony születési ráta „sokkal nagyobb veszélyt jelent a civilizációra, mint a globális felmelegedés”. De már hat évvel ezelőtt is aggodalmát fejezte ki a témában. Akkor úgy fogalmazott, hogy „a világ népessége az összeomlás felé gyorsul, de úgy tűnik, kevesen veszik észre, vagy kevesen törődnek vele”.

Walter Isaacson, Musk hamarosan megjelenő életrajzának szerzője elárulta: a milliárdos felajánlotta a spermáját a Neuralink vezetőjének, Shivon Zilisnek, hogy „a gyerekek genetikailag az övéi legyenek”. A párnak 2021 novemberében születtek végül ikrei. Rajta kívül Musknak három gyereke született Grimestól, míg Justine Wilsontól hármasikrei és egy ikerpárja is született a termékeny vállalkozónak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Egy éves bérlet árát fizetheti ki Bécsben az az autós, aki a tömegközlekedést akadályozva parkol
A városvezetés már hosszabb ideje igyekezett különféle kampányokkal nagyobb körültekintésre bírni az autósokat, most azonban jelentősen bekeményítettek.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2023. szeptember 12.


Link másolása

Bécsben a figyelmetlenül parkoló autósok tavaly 1535 alkalommal akadályozták a villamosok továbbhaladását, míg a buszok beállását a megállóba 787 alkalommal hiúsították meg a szabálytalanul leállított autók - írja a 444 az osztrák főváros képviseleti irodájának közleménye alapján.

Történt mindez annak ellenére, hogy a városvezetés már hosszabb ideje igyekszik különféle kampányokkal nagyobb körültekintésre bírni az autósokat parkoláskor. Emellett folyamatosan építik át az érintett megállók és szakaszok környezetét.

Most azonban drasztikusabb lépéshez folyamodtak: szeptember 15-től a korábbi 128 euróról 365 euróra emelik a büntetését azoknak, akik autójukkal akadályozzák a közösségi közlekedést. Ráadásul az elvontatás és a tűzoltóság költségét is nekik kell állniuk.

A bírság összegének jelentős emelésével nem az a cél, hogy jól megbüntessék az autósokat, hanem az, hogy a buszok és villamosok zavartalanul közlekedhessenek – magyarázta a döntést Ulli Sima közlekedésért felelős városi tanácsnok.

Egy alacsony padlós villamoson körülbelül 200 utasnak van hely, vagyis egy szabálytalanul leállított autó ennyi embert tart fel és kényszerít átszállásra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Balatoni nádpusztulás: „Valami olyan történik ezeken a helyeken, amire nincs magyarázatunk”
Tóth Viktor limnológus szerint könnyen elképzelhető, hogy a vízszint túlszabályozásának, a stégek telepítésének és a szabályozott nádaratás hiányának együttes következménye az, amit most látunk.

Link másolása

Egyre több nádpusztulást jelentenek a Balaton környékéről. Hétfőn a balatontipp.hu közölt megdöbbentő fotókat a Paloznak és Alsóörs közötti szakaszon szürkévé változó növényzetről. Két nappal később pedig a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) honlapján jelentek meg hasonló fotók a tihanyi Külső-tó környékéről.

Tóth Viktor limnológussal beszélgettünk arról, mi történhet a Balaton partján.

– Tényleg rendkívüli az, ami most a nádasokkal történik?

– Idén összesen hat balatoni helyről jelezték nekünk, hogy szokatlan, de kísértetiesen hasonló események zajlanak. Eddig a nádpusztulás a Balatonban mindig a víz felőli oldalon történt, míg most a szárazföld felőli részeket érinti.

Úgy tűnik, hogy valami olyan történik ezeken a helyeken, amire nincs magyarázatunk, mert annyira egyedi eset.

A bejelentések mindegyike csónakbeállók, strandok és stégek környékén kipusztuló nádasokról érkezett. Amikor körbejártuk az érintett területeket, egyértelművé vált, hogy olyan helyekről van szó, ahol az emberi tevékenység nagyon-nagyon intenzív.

– Arra gondol, hogy valaki szánt szándékkal pusztíthatja a nádast?

– Nem hiszem, hogy szánt szándékkal történne ez. A nádas sok mindent képes tolerálni, de egy bizonyos határig. Idén például nagyon megemelték a tó vízszintjét, ami messze áll a természetes ingadozástól. Ez normális esetben egy magas kora tavaszi vízállásról alacsonyra csökken az ősz elejére, ám a Balaton esetében ennek pont az ellenkezője történt. De itt vannak az egymástól tíz méterre épített stégek is. Az emberek gyakran jobbító szándékkal próbálnának valamit kezdeni a tó körül, például amikor le akarják aratni a „pusztuló” nádast. De mi alapján gondoljuk egy több millió éves növényfajról, hogy jobban tudjuk, mire van szüksége?

– Akkor természetes okai lehetnek a jelenségnek?

– Legfeljebb tíz százalékban. Például a tihanyi Külső-tó esetében nagy valószínűséggel egy microburst, vagyis kis területre lecsapó függőleges irányú, intenzív légzuhatag állhat a pusztulás hátterében. Innen nem messze, Sajkodnál pedig egy nagyon jól körülhatárolható fertőzést figyeltem meg. Az a baj, hogy a tó 240 kilométeres teljes partszakaszát képtelen vagyok folyamatosan egyedül felügyelni, ezért a [email protected] e-mailcímen bárki bejelentést tehet, ha problémát észlel a balatoni nádasok esetében.

– A szóban forgó paloznaki, ábrahámhegyi vagy éppen pálkövei nádasok végleg elpusztultak vagy még menthetők?

– Erre sajnos nem tudok válaszolni, mivel annyira egyedi esetekről van szó. Őszintén szólva én még ilyet nem tapasztaltam korábban. A jelek alapján mindenesetre én leginkább zsombékosodásra gondolok, melynek a végkövetkezménye zsombékmocsár, ami pedig visszafordíthatatlan.

– Miért probléma, hogy ez történik a balatoni nádassal?

– Nem probléma, ez egy természetes jelenség. A gond a sebességgel van.

Ha ez valóban zsombékosodás, akkor egy ilyen folyamat évszázadokat vesz igénybe. Ehhez képest most azt látjuk, hogy nagyjából két év alatt lezajlik a zsombékosodás olyan területeken, ahol korábban nem voltak erre utaló jelek.

Többször elmondtam már: véleményem szerint nem a bolygót kell megvédeni, hanem saját magunkat. A Föld köszöni szépen, alkalmazkodni fog. A kérdés az, hogy az emberiség szeretni fogja-e, ahogyan a bolygó alkalmazkodik az általunk teremtett feltételekhez. Könnyen elképzelhető, hogy a vízszint túlszabályozásának, a stégek telepítésének és a nádaratás hiányának együttes következménye az, amit most látunk.

– Mit gondol, ki fog derülni valaha, hogy pontosan mi történik most a tóval?

– Igen, persze, ha lenne szándéka a kormánynak arra, hogy ezt kivizsgálja. De pontosan tudjuk: minden kutatás csak addig működik, amíg pénz van mögötte. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben én egyedül foglalkozom ezzel a területtel, más intézményeknél még vannak olyan kutatók, akik értenek a növényökológiához. Szeretem, amit csinálok, ezért kimegyek önszántamból is az érintett területekre, de igazából évtizedekig tartó vizsgálatra lenne szükség.

– Mit tehetnek ebben a helyzetben a kirándulók, strandolók, vitorlázók, horgászok? Tudnak ők segíteni valahogyan?

– Nem igazán. De mondjuk jó lenne, ha a nyaralótulajdonosok felszámolnák a néhány tízméterenként telepített saját stégeket, és átállnának mondjuk egy-két kilométerenként kialakított közösségi stégek építésére. Ehhez azonban a jelenlegi gondolkodásmód teljes átalakítására lenne szükség.

– Milyen problémákat okozhat a tó életében, ha ez a folyamat nem áll meg, tovább terjed, és a nádas nem regenerálódik?

– A partmenti területek, beleértve a hinarasokat is, a biodiverzitás központjai minden tó esetében.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak maga a nádas tűnik el, hanem az ahhoz köthető élőlényközösségek is.

Magyarországon börtönbe kerülhet, aki meggyilkol egy macskát. Ellenben egy négyzetméter nádas kivágásáért semmi nem jár, holott az a kis terület több ezer, esetenként több millió faj élettere is lehet.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Kinyírta a LEGO az újrahasznosított műanyagból készült építőkockákat, mert több szén-dioxidot bocsát ki a gyártás
A dán játékgyártó 2020-ban jelentette be, hogy száműzi az építőkockákban jelenleg használt kőolaj-alapú műanyagot a termékek dobozaiból. Ennek most vége.
MTI - szmo.hu
2023. szeptember 25.


Link másolása

A Lego csoport leállította az újrahasznosított műanyagból készült építőkockák fejlesztésére irányuló egyik kiemelt projektjét, miután kiderült, hogy az eldobható PET-palackokból kinyert új anyag gyártási folyamata magasabb szén-dioxid-kibocsátással járna az eddiginél - jelentette a Financial Times című londoni üzleti napilap hétfőn.

A dán játékgyártó 2020-ban jelentette be, hogy száműzi az építőkockákban jelenleg használt kőolaj-alapú műanyagot a termékek dobozaiból, és tíz éven belül áttér az újrahasznosított és biológiai alapú anyagok teljes körű használatára.

A Lego csoport 2021 nyarán mutatta be az újrahasznosított műanyagból készült kocka prototípusát, amely a cég akkori tájékoztatása szerint megfelelt ugyan a Lego szigorú minőségi és biztonsági előírásainak, ám már akkor jelezték, hogy a PET-formula próbagyártásáról csak további tesztelések és fenntarthatóságot elősegítő fejlesztések után fognak döntést hozni.

A kutatások azonban rávilágítottak, hogy a PET-műanyag felhasználásával új berendezéseket igénylő termék több szén-dioxidot bocsátana a környezetbe.

Tim Brooks, a Lego csoport fenntarthatóságért felelős vezetője a Financial Times című lapnak azt mondta, hogy a PET-műanyagnak extra összetevőkre van szüksége a biztonság és a tartósság érdekében, valamint nagy mennyiségű energiára a feldolgozásához és a szárításához. "Olyan mintha fém helyett fából akarnánk kerékpárt készíteni" - fűzte hozzá.

A Lego a PET-formula bevezetése helyett a termékeiben eddig is használt fosszilis alapú műanyag szén-dioxid-kibocsátásának a javítására törekszik majd.

Niels Christiansen, a Lego vezérigazgatója reményének adott hangot, hogy a különféle anyagok százainak tesztelését követően végül megtalálják majd a "varázsmatériát" a fenntarthatósági problémák kiküszöbölésére, ám eddig ez még nem történt meg.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk